Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-09 / 7. szám
mr Őszintén beszélek ezen a nyelven is Évente héttőt komponáljon.. Eqy délután, eqy este Grafikáról Hincz Gyulával Még ki sem pihenhette magát, éppen megjött Budapestről, amikor délután négykor beállítottunk a József Attila Klubkönyvtárba, de azonnal felállt; szívesen ad interjút akár rögtön is ... Alig tudtam megfogalmazni az első kérdést, és az elfogultságom csak jóval később oldódott fel. Hogyne, amikor a fiatal huszonötször is meggondolná, felmelegedett-e már a januári utazás után, Hincz Gyula pedig hetvennégy éves lesz az idén. Fehér hajú, törékeny, óvná inkább az ember, mintsem fárassza. De az érdeklődést ő köszönte meg, es úgy másfél óra múlva meg mesélt a köré gyűlt ifjúságnak. Utazásokról, egy hosszú élet, fél évszázad messze vezető útjairól. Csak magáról hallgatott. A rádió, a televízió, az újságok hírül adták, hogy Hincz Gyula Kossuth-dí.ias kiváló művésznek kiállítása nyílt a múlt héten csütörtökön a könyvtár bemutató- termében, és ha az újságíró úgy gondolta, hogy árnyalja ezzel az információt, hozzátette: a művész részvételével. De azt nem írták meg, hogy a kis termetű öregúr előrehajló vállal, összekulcsolt kézzel állt Feledy Gyula mellett, aki az ember, a művész, a tanítvány rokon- leikéből fakadó rövid szavakkal, az alkotó munkában együtt töltött időkre visszagondoló meleg hálával beszélt a mesterről, akit nem kell a grafikát szerető közönségnek bemutatni, és akit nem lehet egy kamaratárlat keretében kiállítható töredékkel bemutatni. Csak lehajtott fejének bólin- tása jelezte, hogy ott van azért. Nem nézett senkire, a falakról letekintő képeire sem; megszorította Feledy kezét. Hogy emlékszik az évtizedekre, de nem nevezte a ..magyar grafika atyjának”, nem akarta elhelyezni semmiféle értékrendben, és főként nem beszélt a kiállított művekről. Lehetne ez az írás interjú; elég „anyagom” van hozzá, mert majdnem szó szerint lejegyeztem, amit Hincz Gyula a délutáni beszélgetés során mondott, ötven évvel ezelőtt járt először M'skolcon, egy szemesztert töltött az akkori művésztelepen. Az első nagydíjas, a mindenkori grafikai bienná- lék kiállítója akkoV megszerette a várost, mert - úgy érezte, hogy érzékenyen reagáló közönség lakja. A művészethez felzárkózó közönséget, tájegységet érzékel most is, és nagyon örül, hogy a grafikusok nemzetközi színvonalat képviselő derékhada otthon van ití. Művésznemzedékek tanítója, az Iparművészeti Főiskola egykori rektora, a Képző- művészeti Főiskola tanára nagy szeretettel beszélt a tanítványairól is. Alkotó módon tanultunk mindany- nvian — mondta, és szívesen boisátkozo*t a részletekbe az új technológiákról, amely-»!" gyarapítóitok a grafika kifejezési módját, és kifejtette, hogv a színes, dekoratív eszközök nvomán ma már festészeti látókörű grafikából beszélünk. Jobban találkoznak a műfajok; mint bármikor, nincs hát abban semmi különös, hogy ahhoz az eszközhöz, ecsethez, ceruzához nyúl, amelyet alkalmasint a legkifejezőbbnek tart. Ez a miskolci kiállítás pedig adódott. Kérték, és elhozta, ami kéznél volt; az elmúlt három évtized alkotói korszakainak egy-egy példányát láthatjuk. Nem lehet egv hatvansoros interjúban Hincz Gyuláról beszélni. Ifjúkorának berlini, római, párizsi tanulmányútjai, a rá hatással levő stílusiránvzatok. a két világháború közötti, a felszabadulás utáni pályafutása kiolvasható a lexikonból. A A régi dalokból összeállított műsorokban kórusoktól, énekes szólistáktól mind gyakrabban hallhatunk mostanában olyan dalokat, amelyeket századokkal ezelőtt a sárospataki kollégium diákjai énekeltek. De nemcsak énekelték ezeket, hanem többnyire a szerzői is ők voltak a vidám daloknak. ELNÖK ÉS MERCUR Messze földön híres dalosok voltak ugyanis régen a pataki diákok. A kollégiumi kórus szervezeti szabályzata ugyan „csak” 1782-ből maradt fenn, de a kórus működése tulajdonképpen visszavihető 1531-re, amikor Kopácsi István, Sztárai Mihály és Siklósi Mihály professzor uramék az első diákokat fogadták a Perényi Péter által fundált anyaoskolában. A kórus élén természetesen a kóruselnök állt, utána következett a protocantor, azaz első énekes, majd a procantores: főénekesek, aztán a concantores: közénekesek és a subcantores: al- énekesek. Az utolsó volt a kórusi ranglistán a mercur, vagyis a küldönc, aki a kóruselnök rendeletére egybehívta a jurátusokat, teológusokat énekkari próbákra, vagy éppen valamilyen közelgő szereplés megbeszélésére. A mercur a nevét a római mitológia istenétől, Mercuriusról kapta, aki — amellett, hogy a kereskedők, vándorok és tolvajok „védőszentje” volt — az istenek küldöncének feladatát is ellátta. CIPŐ, BOR GYERTYAPÉNZ Az énekkar Sárospatakon kívül közeli-távoli városokban, községekben is gyakran szerepeit, a zempléni, aoa- uji, szabolcsi, borsodi, hevesi tájakon nem történhetett ünnepség, olykor nagyoDb temetés, ameiyen a pataki kórus ne szerepelt volna. Ilyenkor az énexesek díszes egyenruhát viseltek, s a kollégiumi életben bizonyos kiváltságok illették meg őket. Így például a borosztáskor — mert régen a hetenkénti cipóval egyidejűleg „borjá- randóságuk” is volt a pataki diákoknak — a kórustagok kétszer .annyi bort és gyertyapénzt kaptak, mint mások. A rangjuknak megfelelően különböző űrméretű fakupáik voltak. Az elnöki kupa és a basszus-kupa olyan I liter körüli volt, amelyet alkalmakkor, például év elején az introitus, azaz a kóruselnök beiktatása ünnepén színig töltöttek jóféle tokajival, és azt egy húzásra kellett kiüríteni. Néhány bükkfa kupa ma is látható az iskolatörténeti múzeumban, azzal a tülökpohárral együtt, amelvből Petőfi ivott, amikor 1347 nyarán részt vett a kórus által tiszteletére rendezett vígasságban. MEGJELENT NAGYLEMEZEN A kóruselnöknek kötelessége volt egyebek közt az is, hogy évente legalább két dalt szerezzen és saját kezűleg kottázza be az erre a célra szolgáló melodiáriumos könyvbe. De a kórus műsorán szereplő egyházi és világi énekek is belekerültek a könyvbe. Különösen értékesek a melodiáriumokban megőrzött kuruc dalok, amelyeket a Rákóczi-szabadság- harc leverése után hosszú évtizedekig nem volt szabad énekelni, így a pataki melodiáriumok híján feledésbe mentek volna. A zeneesztéták szerint a pataki melo- diáriumokhoz hasonló kuruc dallamforrások sehol másutt nem maradtak fenn. A kollégium kézirattárának ezekből a becses kódexeiből mindössze 16 kötetet ismerünk. A legtöbb dal szerzője ismeretlen. A XVIII. század végén lejegyzett kották alatt Járdánházi János, Szkárosi István és Tolvay István neve fordul elő leggyakrabban. Szkárosi egyik ma is énekelt szerzeménye így hangzik: Nem leszek én mír szerelmes, Mert szeretni veszedelmes. Kupidónak nyila mérges, Ritka szív, amely nem férges. Minden bizonnyal az int- roitusok vagy a hegyaljai pincézések hangulatát őrzi a melodiárium következő darabja: Vesszen el e világ, Csak teremjen szőlő. Amely munka nélkül Legyen bőven termő. Torkainkat élesítse, Gégéinket nedvesítse, Hajts, hajts, hajts, Pajtás, te is hajts! Korábban Bartók Béla és Kodály Zoltán, majd utánuk Szabolcsi Bence, Bartha Dénes, napjainkban pedig Farkas Ferenc és mások is tanulmányozták a melodiáriumos könyveket, s megállapították. hogy a pataki diákok dalkultusza „közvetlenül érintkezett a néoi hagyományokkal.” Az utóbbi években zeneszerzőink sok régi pataki diákdal „rekonstrukcióiát” is elvégezték, s ezekből a megúiított művekből a közelmúltban egy csokorra valót nagylemezen is megjelentettek. HEGYI JÓZSEF ♦ ...és ízelítő csodálatos könyvillusztrációiból műfajt megújító, folyton megújulni képes művészről, a „romboló alkatról” annyiszor elmondott szavak pedig üresek. A rövid megnyitó előtt szívesen beszélgető idős ember igaz, és igazak a képek az alagsori kiállítóteremben. Igaz, hogy „a lélek legfinomabb rezdüléseit” mérhetjük le a vonalakon, és igaz a más jellegű munkákból adódó ’ erő, amely képes betölteni a teret. Igaz, amit a kiállításról mondott: — Nézzék, meg, szeressék meg, mert örömmel adom, és őszintén beszélek ezen a nyelven is. És igazak a délutáni csendbe hulló szavak: — A meg nem értés mindig abból fakad, hogy tudatunk bizonyos elképzelésekhez kötött. Ha őszintébbek, oldottabbak lennénk, fogékonyabbak lehetnénk. Mindenre. MAKAI MÁRTA S retrHPny bemutatása Dr. Bodnár Éva, a Nemzeti Galéria főmunkatársa — Miskolcról elszármazott művészettörténész — tart tárlat- vezetést holnap este a Miskolci Képtárban. A Petró- gyűjteményt mutatja be az érdeklődőknek, akiket este 7 órára várnak a miskolci Művészklubba. etz bajjal jár Különös-kalandos sorsú volt volt maga a szerző: Giibojc- dov, még hányatottabb a darabjának a története. Puskin és Lermontov kortársa; katona, majd diplomata, akit neveltetése, külföldi útjai, a konzervatív abszolutizmus alatt nyögő Oroszországban szerzett élményei tesznek kora egyik legvilágosabban látó gondolkodójává. ivójává. Legsikerültebb do rabjának már a címe is fogalommá, szállóigévé válik, nem kevésbé a főhősét Csac- kij, akit a dekabrista fiatalok c zmény- és példaképüknek tekintenek. Méltán, mert a két nagv kortárs; Puskin Anyeginjével és Lermontov Pecsoin- jával szemben Csackíj aktív: nem tud belenyugodni kora orosz társadalmi viszonyaiba. Anyegin és Pecsorin ,.lics- nyij cselovek” (felesleges em- bér), aki Byrontól és a romantikusoktól tanult pózokban szenveleg, vagy a felesleges és álcselekvósekhez menekül. Nem értéktelen, sőt tehetséges emberek ők. de minthogy a napóleoni háború utáni Oroszországban lehatároltak a lehetőségeik, a cinizmushoz menekülnek, „minden mindegy” alapon sodródnak egyik szoknyakalandból a másikba, kártyaszalonokból, ivászatokból. önpusztító párba iokba, csakhogy „történjen valami”. Csackíj egész magatartása, útkeresése, erkölcsi és intellektuális fölénye a XIX. századi moszkvai nemességgel szemben maga a kritika és a kihívás. Csackíj nem választja a magányt —, hiszen éppen szerelmét: Szofját (Egri Márta) látni jön vissza Moszkvába —, hanem magára marad, mert a korrupt, dekadens és korlátolt társaság „ez bolond!” felkiáltással egyszerűen kineveti, kiközösíti. Ahogyan azt mindenkor tette, teszi a társaság és a társadalom a „jakobinusokkal”. a „lázítókkal”, akik elég merészek: „bolondok” ahhoz, hogy a kellemetlen igazságokat ki is mondják, ha egyszer már felismerték. Mindig hálásabb a Molcsal in-féle talpnyalók sorsa (Tahi József), akiknek soha sincs önálló véleményük, s ha lenne is, „nem bolondok” azt nyíltan ki is mondani. Gribojedov vígjátéka — helyesebb talán szatírát mondani — keserű, mint minden szatíra Arisztophanész, Mo- liére, Swift óta. A cenzúra nem is engedte sem kiadni, sem játszani a szerző életében. Mégis — s eléggé különös módon! — még a szerző életében elterjedt, olvasták egész Oroszországban. Egyes feltevések szerint kb. 40 000 kéz. írásos másolat forgott közkézen, mire megjelent, s akkor is először (1831-ben) németül, majd 1862-ben az első legális orosz kiadás. A magyar színpadokon is — érthetetlenül — ritkán adják elő. Lengyel Györgynek, a tévéjáték-változat rendezőjének viszont éppen ez volt a vizsgadarabja. (1965-ben Debrecenben.) Ez a nosztalgia (?), a feladattal való újabb birkózás magyarázhatja a tévéfeldolgozást. Két színészt „hozott” is a debreceni előadásból (Hegedűs Erzsit és Lonlay Margitot). Aczél János dramaturg erősen meghúzta, lerövidítette, de lényegét nem csonkítva alkalmazta tévére a darabot. A parádés szerep- osztásból csak néhány nevet emelhetünk ki. Balázsovits Lajos Csackíj keserű kiábrándultságát hangsúlyozta; Vajda László (Famuszov) a buta és öntelt gazdagot, a hatalmasok előtt kúszó férget; Koltai Róbert (Reoetyi- lov) a nyálkás masszává szétfolyó slemilt, aki elitta-elpo- csékolta az életét; Esztergályos Cecília, az urait kiszolgáló. de meg is vető szo^a- cicát (horpácsi) rrrora HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00; Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Híres prímások muzsikálnak. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Massenet-áriák. —15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Mai dalok hangversenye. — 16.00: Ütközben. — 16.05: Szocialista brigádok akadémiája. — 16.35: Maros Rudolf népzenei feldolgozásaiból. — 17.00: Hírek. — 17.10: Van új a Nap alatt. — 17.25: Walter Gie- seking zongorázik. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 18 30: Esti Magazin. — 19.15: Köztársaság tér 1956. Dokumentumjáték. — 19.59: Mirella Freni énekel. — 20.30; örökzöld dallamok. — 21.30: ..Ami átszövi minden cselekvésünket”. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Az insbruc- ki VogeTweide Kórus énekel. — 22.50; Meditáció — európaiságunkról. — 23.00: Századunk zenéjéből. — 24.00: Hírek. — 0 10: Várkonyi Mátyás táncdalaiból. Petőfi rádió; 12.00: A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának központi fúvószenekara játszik. — 12.30; Hírek. — 12.33 Tanuló — jelző nélkül. — 12 53 Román művészek operafelvétele- leiből. — 13 28: Kis magvar néprajz. — 13.33: Téli játékok. — 14.00: Kettőtől ötig... — A Rádió kívánságműsora. — 17.00: ötödik sebesség. Ifjúság-Dolhika- kultúra. — 18 00: A kultúra sokszínű szövete. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.26: jó estét, everekek! — 19.30: Zenés játékokból. — 19.55: a francia popzene csillagai. — 20.30; Hírek. — 20.33: Kettesben . . . Schultheisz Emil és Szilágvi János. — 21.3.3: verbunkosok nóták. — 22 30: Hírek. — 9* 3?; Derűre is derű. — 23.Ö3: Dzsessz felvételekből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Képek köz.sé geinkből, Putnok. Riporter: Dobog Béla és G. Tóth Ferenc. — A borsodsziráki népdalkor énekel. — Napjaink kérdése (Wirth Lajos jegyzete). — Spori — Slágerkoktél. — 18.00: Észak magyarországi Krónika. — Le mezbemutató. — Hírösszefogk ló, lap- és műsorelőzetes. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE ők kett'en Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH A megrögzött Szovjet film Kezdés; í3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB A komédiás Mb. szí. amerikai film Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA Budapesti mesék Szí. magyar film Kezdés: f4, f6 órakor FÄKLYA filmklub Az éjszakai vonat Lengyel film * Kezdés: f8 órakor PETŐFI .Helló, Dolly! I—II. *Szí. amerikai film Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor SZAKBA Volt egyszer egy vadnyugat! I—II. Szí. amerikai—olasz film Dupla, fe’emelt helyár! Kezdés: f5, 7 órakor TÁNCSICS A farmer felesége Szí. amerikai film Kezdés: f4. f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB A komédiás Mb. szí. amerikai film Kezdés: f8 órakor TAPOLCA-ADY A tudós magánélete Szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor PERECES A farmer felesége Amerikai film Kezdés: 6 órakor T\MOR ők ketten Szí. magvar film Kezdés: 6 órakor SZIRMA ők ketten Szí. magvar film Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. —• 3 05: Műsorismertetés. — 8.20: A nai nap kulturális programjából. — 8.27: A kultúra sokszínű zövete. — 8 57: Történelmi in- iulók Hollós Lajos feldolgozásában. — 9.05: Monteverdi: Orfeo. ötfelvonásos opera. — it 40: Különös házasság. Mikszáth Kálmán regénye folytatásokban. Petőfi rádió; 8 00: Hírek. —* 8.C5: Vas megvei népdalok Bé~ kefi Antal gvűttéséből. — 8 ?0: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Dalol a tavasz. 9.00: Szemforgatá? nélkül. —* 0.10: Könnyűzene zongorára és trombitára. — 9.25: Monológ. — 9.30: Derűre is derű. — lO.W): A zene hullámhosszán. — 11.55; Látószög. Ifjúsági Jegyzet. Régi pataki diákdalok
