Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
Az irodalmi ismeretekkel együtt Megújult a szakosztály Mindig volt és működött, oz utóbbi hónapokban azonban új vezetőséggel és új programmal bontotta ki vitorláit a TIT irodalomtörténeti szakosztálya. Január 23- án a mintegy tíz tagból álló vezetőség megvitatta, kiegészítette és elfogadta az elnök — dr. Zimonyi Zoltán — programtervezetét. A TIT kísérletet tesz az irodalommal foglalkozók, magyartanárok, írók, szerkesztők összefogására, mert a hivatalos író mellett, akinek az írás a munkája, s ebben termeli újjá létét, szükség van a közösségi típusú literátus emberre is. Kétségtelen tény, hogy a személyes eszmecserék kialakulását, egymás felfedezését, megismerését megkönnyítené egy irodalmi kávéház légköre, hiszen ennek a csírái már kialakultak. Könyvtárak olvasótermének zugában, szerkesztőségek folyosóin, otthonokban, ritkán a Művész- klubban összetalálkoznak a litératúra szeretői, áoolói, terjesztői, hogy meghallgassák egymást, igeneljenek, ellent- mondjanak, hogy egyéniségük vagy hangulatuk alapján di- csérgessék vagy lekontároz- zák egymást... A szakosztály másik jelentős működési köre az irodalmi és nyelvészeti ismeretterjesztő előadások színvonalának emelése. Ezáltal kultú- ráltabbá és gazdagabbá válik megyénk szellemi élete, hiszen az irodalmi ismeretekkel együtt világnézetet, életmódot is közvetíthetünk. Megyénk jelentős múltbéli irodalomtörténeti hagyományokkal rendelkezik. Ennek őrzése, ápolása a szakosztály feladata. A vezetőség minden tagja tisztelettel vállalta el teendőit, hogy a hagyomány lángja ki nem aludjék. Ebben az évben Kis József, Egressy Béni, Kaffka Margit, Gvadányi József, Lévay József, Déryné Széppataki Róza, Herman Ottó évfordulói alkalmából fognak koszo- rúzási, illetve emlékünnepséget rendezni. GYÁRFÁS ÁGNES Vadkan volt, s nem bécsi 3+c A férfiak öltönye finoman csíkozott szövetből a legdivatosabb. A zakó alatt azonban viselhetnek színben hozzáillő aprókockás mellényt is. A harmadik modell, az ing- kabátos, már egy kicsit a nyarat idézi. jjc A klasszikus vonalú kabátka érdekes kiegészítője lehet a selyemsál, nyakkendösze- rűen megkötve. De a mellette látható kötött kosztüm is ékessége lehet tavaszi ruhatárunknak. Lélekmelegítővel variálva... Magnóliákért Villantó Pisztráng-nevelde Készüljünk a tavaszra! Lassacskán búcsút mondhatunk a télnek, s előkészíthetjük ruhatárunkat a tavaszi szezonra. A már meglévőt kiegészíthetjük, felfrissíthetjük új darabokkal, csak arra kell ügyelni, hogy színben, mintázatban passzoljanak. Az egyszínű nadrágnak, szoknyának praktikus kiegészítője lehet egy klasszikus stílusú és mintázatú kosztümkabát. Vonala, a modern férfizakó enyhén karcsúsított vonalát idézi. Egy- vagy kétsoros gombolású. Kiegészítője lehet a saját anyagából készült mellény, de variálhatnyari öltönyök rövid újjúak. O. E. Vir-klub VIT-klubot nyit február 1- től a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház. A klubnak bárki tagja lehet, aki szeretné megismerni az eddigi tíz Világifjúsági Találkozó történetét, illetve a XI. VIT-nek otthont adó Kuba — és Havanna — életét. A VIT-klub "elkészítést kíván adni a VIT-vetélkedőkön induló — illetve továbbjutott — csapatoknak, ismereteik bővítésére. ármány Kortársi híradás Zrínyi Miklós tragikus haláláról Értékes XVII. századi dokumentumok kerültek a szigetvárt várbaráti kör birtokába: kortársi híradások a költő és hadvezér zrínyi Miklós 1664-ben történt tragikus haláláról. Amikor a Csáktornyái erdőből szétfutott a gyászhír, itthon és szerte Európában sokakban kétely merült fel a vadászszerencsétlenség hitele iránt. Azóta is időnként fel-felmerült a gyanú, hogy a ; agy államférfi halálát nem felbőszült vadkan okozta, hanem orgyilkosság áldozata lett. A háromszázéves dokumentumok egyértelműen állást foglalnak a történelmi tény mellett, miszerint Zrínyivel nem a bécsi ármány végzett, hanem valóban vadkan ölte meg. Az egyik írás szerzője Leonhardo Frizon francia jezsuita, akit a „Napkirály” — XIV. Lajos — bízott meg azzal, hogy gyászbeszédet írjon Zrínyi Miklósról. A francia szerzetes megerősíti a vadászszerencsétlen, ség hitelességét, és közlését már csak azért is el kell fogadni, mivel a királyi udvarban élt, és a francia uralkodók — köztudottan —, kitűnő információkkal rendelkeztek a magyarországi eseményeket illetően. A beszéd 1665 tavaszán, vagyis a tragikus esemény után alig fél évvel hangzott el Párizsban, tehát mint egykorú tudósítást foghatjuk fel Zrínyi haláláról. A másik forrásmű egy Augsburgban 1700-ban megjelent nagy történeti összefoglaló, amely az előző fél évszázad európai eseményeit tárgyalja, köztük Zrínyi Miklós török elleni hadjáratait, és halálának körülményeit. Ez utóbbiról így számol be: „Midőn egyik vadászata alkalmával övéitől elszakadva mélyen behatolt az erdő sűrűjébe, egy vadkan, amely a vadászhálóból szabadult ki, és éppen ezért már nagyon fel volt bőszülve, rája rontott és a térdén megsebezte, majd ismételten a földre döntötte úgy, hogy a grófnak nem volt ideje megfékezni. Ezután a dühöngő állat újabb sebet ejtett rajta, mégpedig a fején, és ez halálos volt.” IGLÖI ZOLTÁN A szerda este látott tévéjáték, mint a jó rím, felidézi a múlt hét, de talán az elmúlt hónapok legjobb tévéprodukcióját: a Naplemente című dokumentumfilmet. Az volt a teljesebb, maradandóbb élmény, mert Lakatos Vincének és stábjának sikerült állásfoglalásra késztetni a nézőt, mozgósítani egy mindenkit érintő (mert hisz mindenki megöregedhet...) közügy érdekében. A Karinthy Ferenc novellájából készült tévéjáték is igényes munka (dramaturg: Mészöly Dezső; rendező: Félix László), a hatás: a katharzis mégsem teljes. Azért időzünk ennyit az összehasonlítással (noha tudjuk, hogy minden hasonlítás sántít), mert mindkét produkció rokon témát dolgoz fel: az elárvult öregekét; ugyanakkor ez az összevetés rendkívül tanulságos is. Az esztétika-tankönyvekben az áll, hogy a művészet az egyéniben, az egyediben mutatja be, tükrözi az általánost. A cseppben a tengert; s tudjuk, hogy nincs két egyforma csepp. Karinthy Ferenc kitűnő (s realista!) író. Novellája — olvasva — valóban megrázó élmény, különösen, ha sejtjük, tudjuk, hogy Artúr bácsi figurájában kicsit Lengyel Menyhért sorsát, hazavágyódását írta meg. A tévénéző azonban ezt nem köteles tudni, ha egyáltalán tudja (is), hogy ki volt Lengyel Menyhért. Két kitűnő színész: Páger Antal és Halász Judit játszott — a tévéfeldolgozás mégis erőtlenebb, mint a novella, vagy az említett dokumentumfilm. Az ok nyilvánvalóan a tévé-dramaturgiában keresendő. Lakatos Vince rendezésében maga a „primér” valóság jelentkezett a képernyőn, a látvány maga volt a mondanivaló minden kommentár nélkül, s mégis poétikus volt. Págertől viszont a lehetetlent kívánták meg, amikor — a szenilis aggastyán szerepében — csupán szóval, a színészi dik- cióval kívánták ábrázolni a sorsát. Nem Págeren múlt, hogy ez nem sikerült. A hiányt érezte a rendező is. Felemás módon segített magán: innen-onnan összevágott do- kumentumfilm-kockákat iktatott be az egyes beszélgetések közé. Ezek kívánták mintegy jelezni az emlékezés tartalmát, megkérdőjelez. ve ezzel magát a színészi játékot. A másik dramaturgiai hiba, ami miatt nem tudtuk teljességgel átélni Artúr bácsi és Magda sorsát: hogy túlságosan specifikus. Itt ugyanis nem csupán az öregség és a magány élménye fogalmazódott meg, de a honvágyé is. Ez viszont motiválatlan volt. Többet kellett volna megtudnunk arról, hogy miért és hogyan vetődött ez az öregember oda, a szép római kertbe. Mindenki abban bűnhődik, amiben vétkezett. Artúr bácsi a szeretetlenségéért, Magdi a szeleburdiságáért, gyávaságáért. Igen, de ezek a jellemek, sorsok amennyire specifikusak, annyira vázlatosak is. A néző végül is kielégítetlenül zárja el a készüléket. Kapott két szép színészi alakítást — ezt se becsüljük le, mert sajnos, nem olyan mindennapos! — és egy kicsit szomorú-szenti- mentális-zavaros történetet mélyebb katharzis nélkül. (horpácsi) Viszonylag kevés horgász Ismeri, hisz csak hideg vizű hegyi patakjainkban, tavainkban található egyik legnemesebb halunk, a pisztráng. A megyében komoly hagyományai vannak e ragadozó hal neveltetésének. A garadnai pisztrángtelepen a januári munkákról érdeklődtünk. A telep vezetője, Gras- salkovics István: — Huszonhárom centis havunk van, s a hideg tartja magát. Ez azért jó, mert a hidegben jobban ívnak a halak. Különben 160 ezer se- bespisztráng-ivadékunk van még ikrában, ezek folyamatosan kelnek ki, eddig 50 ezren vannak. Az előnevelő medencékbe kerülnek, s itt tartjuk, neveljük őket április végéig, május elejéig, s innen kerülnek ki a szabadvizekre Egy részük saját patakjainkba, tavunkba kerül, a többit megveszik. — Hogy mivel etetjük eny- nyi ideig őket? A húskombináttól kapunk különböző hulladékokat, állati belsőségeket, s megfőzve, illetve nyersen kapják a sebesek és a szivár- ványosok. Ehhez még növényi táplálékot is keverünk. — Az előbb említettem, hogy szivárványos. Ha ilyen marad az idő, akkor hétfőn hozzákezdhetünk a fejéshez. Már szétválasztottuk őket külön vannak a tejesek és az ikrások. Nem lehetett már együtt tartani őket, hisz a saját ikráikat ették volna meg. A fejés szó nálunk azt jelenti, hogy megszabadítjuk a tejes halat terhétől, s azt az ikrához juttatjuk. L S. juk kötött lélekmelegítővel is. A kabátka alá egyszínű ingblúzt viselhetünk — a tavaszi szezonban a legdivatosabb lesz a fehér ingblúz —, de még tartja magát divatberkekben a garbó is. Űjból elegáns lesz a kötött kosztüm, szettből vagy többrészes összeállításból. A szoknyája egyenes vonalú és szűk, a hossza térden aluli. Egyenes vagy szűkített kabátkával készül, pulóverrel, vagy mellénnyel egészül ki. Színhangulatban a szövetkosztümöket követi. Aki egy ilyen kötött kosztümöt „beruház” tavaszra, igazán jól variálható darabokhoz jut. A Népi Iparművészeti Tanács, a B.-A.-Z. megyei Tanács, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége, a Népművelési Intézet, Mezőkövesd Tanácsa és a mezőkövesdi művelődési központ idén is meghirdeti a hagyományos Kis Jankó Bori-emlékpályá- zatot. Az ez évi, XIII. pályázatra július 15-ig Mezőkövesdre a művelődési központba lehet — illetve az elismert A férfidivatban a tavaszi szezonban a zakók könnyedén követik a test vonalát, a vállak természetes széles- ségűek. A fazon egyenes. Gyakori a hasíték nélküli megoldás és a két slicc. Még mindig a kétgombos öltöny dominál, de többnyire mellény kiegészítéssel. A nadrág derékig ér, csípőben testre simul és szára egyenes hatású. Az ingkabátos öltönyök a nappali öltönyök között a lezser, sportos stílust képviseli: Vonaluk enyhén karcsúsított, vagy egyenes. A népi iparművészek számára kell — elküldeni a pályamű- ve(ke)t. Eredményhirdetés: augusztus 11-én, Mezőkövesden. Két kategóriában lehet pályázni: térítőkkel, párnákkal, falifutókkal, blúzokkal, ruhákkal, illetve a második kategóriában étkezési és asztalterítési garnitúrákkal. A zsűri három Kis Jankó Boridíjat (nívódíjat) és kategóriadíjakat ad ki. Szövetkezetünk előszerződést köt villanyszerelő szakmunkáslannlG-lcépzésre 16 évet be nem töltött fiatalokkal, akik 8 általános iskolai tanulmányaikat 1978-ban fejezik be. A tanulók képzést nyernek: szerelési, erőátviteli, elektro- mérési szakterületen és háztartási gépek javításában. Univerzális oktatás! Kollégiumi elhelyezést biztosítunk! Jelentkezés helye: Általános Villamossági Ipari Szövetkezet 1137 Budapest XIII., Radnóti Miklós u. 19/b. Ügyintéző: Kurz - telefon: 490-765 Részletes felvilágosítást adunk levélmegkeresésre isi II1. Kis Jankó Bori-emipályázat
