Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
A könnyűipar „nehézipara99 Papír és patina ♦ A győztes csapat, még a verseny közben..; (Keglovich János felvételei) • • Ötezer zseton Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna! * — Figyelem, figyelem! Itt a központ! Juhász István jelentkezem. Kérem az egyes állomásokat, a játékvezetőket, jelezzék: jó-e a vonal. Vétel. — Itt a Gépállomás! Minden rendben! — Halló, itt a Vontatás! Oké! — Itt a Tiszai, a Tiszai! Jöhet az első kérdés! Vége! — Itt a szomszéd, az Igazgatóság! Jól hallunk, várjuk az első kérdést. — Hogy mi mindent tartalmaznak a VIT-vetélkedő kérdései? — csodálkozik rám a MÁV miskolci KlSZ-bizott- ságának titkára, Juhász István, aki egyúttal arra a feladatra is vállakozott, hogy játékvezető esz. A kérdések mindenekelőtt a mai Magyar- ország életére, fejlődésére, távlataira vonatkoznak, tehát felölelik hazánk gazdasági, társadalmi, politikai életének legfontosabb jellemzőit. Azután — hazánk fejlődésével szoros összefüggésben — illik tudni a KGST tevékenységét, a szocialista országok között meglevő gazdasági kapcsolatok távlatait. No, és persze a békemozgalom eseményeit, a VIT-ek történetét, az emberiség által elért legfontosabb tudományos, kulturális és sporteredményeket... A hiba kijavítva, megy az első kérdés. A játékvezető, Juhász Zsírón „öt állítást olvasunk fel, amelyek mind valódinak tűnnek, kettő azonban hamis. Ezeket kell kiválasztani. Értéke tíz pont.” A négy helyszínt a MÁV Igazgatóság központjával URH adó-vevő készülék köti össze. A központban egy-egy gombA tavalyi szőlő Számítógép közös használatra A napokban kötik meg a DIGÉP és a KGISZSZI (Kohó- és Gépipari Minisztérium Iparszervezési és Számítás- technikai Intézete) közötti 1978-as szerződést. A DIGÉP és a KGISZSZI között 1974- től áll fenn szerződéses munka! ipcsolat, melynek révén az Iparszervezési1 és Számítás- technikai Intézet segítségével dolgozzák ki a vállalati főfolyamatokat. Az 1978-ra szóló megállapodás egyik fontos része lesz a DIGÉP— LKM—KGISZSZI szerződése egy — valószínűleg az LKM- ben telepítendő — R—22-es számítógépre. A szovjet gyártmányú számítógépet a KGISZSZI-n keresztül vásárolja meg a DIGÉP és az LKM közös használatra. A Magyar Vöröskereszt Borsod megyei vezetőségehna délelőtt tartotta ülését. A testület tagjai jelentést hallgatA szőlőtermés és az időjárás összefüggéseit elemezték tegnap a Magyar Élelmezéstudományi Egyesületben a szakemberek. Hegyesi József, a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének főosztályvezetője a tavalyi szőlőtermelési szezon néhány érdekességére hívta fel a figyelmet; elmondotta, hogy tavaly a növény- állomány csaknem minden esetben kiheverte az időjárás időszakos megpróbáltatásait és így a bortermelők jó eredménnyel zárták az évet, az előzetes becsléseknél nagyobb volt a termés. Hogy végül is az átlagosnál kedvezőbb volt az elmúlt év a szőlőtermesztésben, bizonyítja az: a leszüretelt szőlők cukorfoka átlagosan 15,94 volt, 012 fokkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az áttak meg a megye vöröskereszteseinek 1977. évi munkájáról, majd javaslatot tettek idei munkaprogramjukra. nyomás után bármelyik állo- rhást hallani lehet, a helyszínek pedig egyidejűleg hallhatják a központot. ... és elhangzik az öt állítás, majd a négy csapat licitálni kezd. Tehetik, mert a játék előtt 5000 zsetont kaptak. Ebből kell áldozni, hogy a kérdést valaki elnyerje. Technikai szünet. Kihasználom. — Hogy jutottak a rádiós megoldás gondolatához? — Még a Csanyikban ismerkedtünk meg vele. A mű-, szaki egyetemisták ott mutatták be. Mivel nálunk ilyen még nem volt, elhatároztuk, hogy a 940 KISZ-tagot megmozgató vetélkedőt ilyen formában rendezzük meg. * Közben megtudjuk, hogy az egyes helyszíneken bárki részt vehet a játékban, hogy két óráig tart, hogy a játékvezetők pártatlanok, hogy dönt a pontszám. ÉJp azt is, hogy az itt elért helyezések mellett a városi döntőre válogatott csapattal indulnak, és egy másik vetélkedőben mutatott teljesítményt is figyelembe vesznek. Egyszóval... — Figyelem, figyelem! Itta központ! A ... kérdés követ- kezik. Értéke 10 pont! Lehet licitálni... Nyert a ... fiatalság! D. T. B. vételi rekord október 10—11. között volt, két nap alatt 190 ezer mázsa szőlőt vettek át a pincegazdaságok, ami szintén példa nélküli aé állami pincészetek történetében. A papírfelhasználás tízévente duplázódik meg. A hazai, 53 kilogrammos fejadag (197^) a korlátozó; takarékoskodó intézkedések dacára nőtt. A papír-prognózis szerint az egy főre jutó fogyasztás 1980-ban 68 kilogramm lesz, 1985-ben eléri a nyolcvan kilogrammot, s a bűvös egy mázsát 1990-bén haladja meg. A fejlett nyugati országokban az egy főre jutó papírfelhasználás mennyisége már meghaladja a száz kilogrammot. Ausztriában kétszer, Belgiumban, Dániában, Finnországban háromszor, az USA-ban ötször akkora a fejadag, mint most nálunk. Ésszerű arány A hazai fogyasztás egyh armada importpapír. A fejlődésének legdinamikusabb éveit élő magyar papíripar feladatait így fogalmazták meg: a jövőben is arra törekszünk, hogy a szükségletek kielégítésében ne csökkenjen a hazai termelés részaránya, illetve ne növekedjen az import hányada. Ennek a gazdaságos és észszerű aránynak azonban az a feltétele, hogy a sokáig mostohagyerekként kezelt papír-: ipart évente mintegy kétmilliárd forint értékű beruházással fejlesszék. A könnyűipar „nehézipara” az elmúlt tervidőszakban hatmilliárd forintot kapott. Alig valamivel kevesebb, 5,4 Vasutas& bérek A vasút idei bérpolitikája elsősorban a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozók megtartását szolgálja. A központi bértömeg-szabályozás alapján a bérek 4 százalékos növelésére van lehetőség. Az előírások szerint az év közepétől valamennyi több műszakban foglalkoztatott vasutas kap pótlékot, amely az érintett csoportoknál 6,1 százalékkal növeli a béreket. A MÁV vezetői, a szakszervezettel egyetértésben, a fizikai dolgozóknak az átlagosnál kiemeltebb bérfejlesztését tervezik, s ugyanúgy emelik az utóbbi időben igen elmaradt középvezetői alapbéreket. milliárd forint áll rendelkezésre ebben a ciklusban is. I legrégibb és a legkisebb Az iparág tényleges fejlesztési igénye azonban meghaladja a nyolcmilliárd forintot. Éppen ezért csak elkezdődik. s a következő tervidőszakban fejeződik be a szolnoki és a csepeli gyár rekonstrukciója. Az új, illetve megújuló gyárak szovjet, illetve jugoszláv cellulózt dolgoznak fel, s az így biztosított alapanyag- háttér teszi szükségtelenné az egyébként költséges cellulózgyártás hazai fejlesztését. (Úszty-Ilimszkből évente negyvenezer tonna, jó minőségű fehérített cellulózt kapunk, a jugoszlávok pedig papírfa ellenében szállítanak alapanyagot.) De mi lesz a nagy hagyományú, patinás, jobban mondva megkopott patinájú diósgyőri papírgyárral? (A legrégibb és legkisebb hazai papírgyár alapjait Csejtei Martinyi Sámuel rakta le, 1782-ben.) Versenyképes maradhat-e egy szinte manufakturális körülmények között termelő üzem az óriás cégek között? Gondoljunk csak a könnyűipar eddigi legnagyobb beruházásának számító, 4,6 milliárd forintos költséggel épült, korszerű dunaújvárosi gyárra... Ma kevesebb papírgyára van Magyarországnak, mint volt mondjuk a múlt század elején. (Egy 1833-ból való feljegyzés szerint „papiros mal(Folytatás az 1. oldalról) A vezérigazgató ismertette a DIGÉP 1978. évi munka- verseny-felajánlásait részletező tervezetet. Ennek bevezető része kimondja, hogy a Diósgyőri Gépgyár dolgozói csatlakoznak a Láng- gépgyáriaknak a munka- verseny folytatásáról szóló felhívásához. A DIGÉP dolgozói a felajánlás értelmében teljesítik, illetve túlteljesítik 1978. évi tervüket. Ennek érdekében vállalják, hogy a tervben szereplő termelési volument 0,5 százalékkal, tőkésexport-tervüket 1,5 százalékkal túlteljesítik. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a D-egység munkája az elvárásoknak megfelelő legyen, a kábelgépgyártás a program szerint alakuljon, vagy például a fővállalkozási tevékenység tovább bővüljön. A tervhez képest további 0,5 százalékkal növelik a termelékenységet, 3 százalékkal csökkentik a veszteségidőket, a tervezett 32,4 millió forintos anyagmegtakarítást további 1,2 millió forinttal, a tervezett 1,9 millió forintos energiamegtakarítást pedig további 100 ezer forinttal növelik. Szerepel a DIGÉP felajánlásai között, hogy további 1 százalékkal növeli a vállalat a tervezett nyereséget, a vállalaton kívül és mai az országnak több mint 40 számláltatnak, s azok időről időre szaporodnak, mely- lyekben mind a közönséges író, mind posta papiros igen jó készül.”) Pénz, kártya, vízjeles papír Persze, a papírkonjunktúra nemcsak az óriásoknak kedvez. Tisztes ipart, biztos piacot ígér a kicsiknek is. Igaz, a diósgyőri gyár csak alig néhány százalékát adja az iparág termelésének, de speciális termékeire szükség van. Egyedül Miskolcon készül a pénzpapír, a kártyakarton, az értékpapír és annyi szépmívű könyv tölgyfalombos-dióleve- les vízjelű, bordázott papírja. Okkal kérdezték, kérdeztük Keserű Jánosné könnyűipari minisztert, amikor legutóbb Miskolcon járt. hogy mi lesz a Szinva-parti gyárral... Mert az üzem generális korszerűsítésre szorul. A rekonstrukció — az előzetes tervek szerint — egymilliárd forintnál többe kerül. Ebben a tervidőszakban erre nincs pénz. A VI. ötéves terv végén azonban — párhuzamosan a bankjegynyomda korszerűsítésével — a gyár is megújulhat. De addig sem múlik el idő fejlődés és előrelépés nélkül. 1980-ig korszerűsítik a tüzelést — ez is milliókra rúg —, hogy a környezetvédelmi kívánalmaknak még inkább megfeleljen a Bükk lábánál elterülő gyár. BRACKÖ ISTVÁN | belül a dolgozók 10—10 ezer óra társadalmi munkát végeznek, év közben 1 kommunista műszakot tartanak. Vállalják a gépgyáriak, hogy tovább csökkentik a balesetek miatt kieső munkanapok számát, a dolgozók lakáshelyzetének javítására 2 millió 450 ezer, a gyermekintézmények építésének támogatására 1 millió, az üdülők felújítására és karbantartására pedig 1,5 millió forintot biztosítanak. S végül vállalják a gépgyáriak, hogy az állami oktatás különböző szintjein, a szakmai, képzés és továbbképzés különböző tanfolyamaira ösz- szességében mintegy 3000 dolgozót iskoláznak be. Részt vesz a továbbképzésben 650 szocialista brigádvezető is. A vezérigazgató ismertetése után Barócsi Béla, a szak- szervezeti bizottság közgazdasági bizottságának vezetője adott szóbeli kiegészítést az Irányelvek és szabályzat a szocialista munkaverseny feladatainak, követelményeinek meghatározásához, az értékelés és elismerés biztosításához című dokumentumhoz. A vita a két előterjesztés fölött együtt indult meg, Ennek végén a vállalat szocialista bri* gátijainak választott küL döttei elfogadták a DIGÉP 1978. évi munkaverseny« felajánlásait, a gyár csatlakozását a Lánggépgyáriak felhívásához, és a munkaverseny-szabályzat módosítását. , (nyikes) A Vöröskereszt vezetőségi ülése Szövetkezetü n k előszerződést köt villanyszerelő szakmonkástanule-képzésre 16 évet be nem töltött fiatalokkal, akik 8 általános iskolai tanulmányaikat 1978-ban fejezik be. A tonulók képzést nyernek: szerelési, erőátviteli, elektro- mérési szakterületen és háztartási gépek javításában. Univerzális oktatás! Kollégiumi elhelyezést biztosítunk! Jelentkezés helye: Általános Villamossági Ipari Szövetkezet 1137 Budapest XIII., Radnóti Miklós u. 19/b. Ügyintéző: Kurz - telefon: 490-765 Részletes felvilágosítást adunk levélmegkeresésre is! Gépgyáriak vállalják Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők
