Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-26 / 22. szám
Egy kis színt, egy kis ötletet! — Mit gondol, mennyibe kerül ez a papírmasé tortatálca? — kérdezte P. I. miskolci olvasónk, s asztalomra tette a fényképen látható „corpus delictit”. Megsaccoltam, s mondtam: 50 fillér. — Dehogy. Illetve: attól függ, hogy mit csomagolnak bele. Ez spéciéi legalább háromhuszat ér. Legalábbis a Napsugár cukrászdában. Helyesebben: annyit visz a cukrászdának, ha — mint teszik — gesztenyepürét csomagolnak bele. Márpedig a gesztenyepürét — ahogy nekem mondták — mindig ilyenbe csomagolják. Akkor is csodálkoztam ezen, amikor merték számomra a portékát. Ennél jobban csak akkor csodálkoztam, amikor én is lemértem a kiürült „göngyöleget”. Hát kérem: éppen négy deka. Tessék, le lehet ellenőrizni. Namár- most, mi következik ebből? Elsősorban az, hogy én ugyan 20 deka gesztenyepürét fizettem ki, de csak 16 dekát kaptam a pénzemért. S ha már számolunk, további „érdekességek” is kiderülhetnek. Például: ha a négy deka többlet ott marad a cukinak, az gesztenyepürében számolva ugyebár 3 forint 28 fillér. (8,20 tíz deka.) Ha ebből levesszük a „göngyöleg” tényleges árát — mondjuk 50 fillért, — akkor is 2 forint 78 fillér a tiszta „nyereség”. Tíz vásárlónál huszonhétnyolcvan, száznál 278 forint... és így tovább. Zseniális találmány! Egyetértettünk. Már csak az hiányzik, hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség is egyetértsen! K. E. lalaté. A gépkocsivezetőt — aki elismerte a parkrongálást — a vállalat vezetői felelősségre vonták, ugyanakkor — s ez elismerésre méltó figyelmesség! — megkeresték a Miskolci Kertészeti Vállalatot, hogy az okozott kárt megtéríthessék. :.. a rovatunk január 12-i számában megjelent panasz, s a bérlők bejelentései alapján a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat 1978. június 15-ig elvégzi a Kazinczy utca 8. sz. bérház belső felújítását is. Ugyanakkor tervezik azt is, hogy 1980-ra sorra kerül az épület teljes rekonstrukVa 5 fi//-.J'j f .-.5 í .-.5 'A Rosmann Józsefnc, Miskolc, Dobó u. 5. sz.: Még ezen a héten felkeressük, s megpróbálunk segíteni. „Fölösleges aggodalom” jeligére: Ügy véljük, helyes volna, ha a elmét is közölné velünk. Névteleneknek csak általános választ tudunk adni. Harag egyébként valóban nincs. Farkas Sándor, Miskolc, Erdélyi u. 2. sz.: Két alkalommal is kerestük a levélben megjelölt időpontban. Sajnos, zárt ajtókat találtunk. Kérjük, keressen meg bennünket személyesen vagy legalább telefonon, hogy egyeztessük az időpontot. Jenci Lászlóné, Miskolc, Bercsényi u. 5. sz.: Lakásügyében segíteni nem tudunk. Szociális otthonban való elhelyezéséhez a következőket kell tennie: az illetékes kerületi tanács egészségügyi osztályához adjon be felvételi kérelmet, ehhez csatolja a legutóbbi nyugdíj- szelvényét és egy orvosi igazolást arról, hogy fertőző betegségben nem szenved. Ha vidéki szociális otthoni elhelyezést is elfogad — oda esetleg hamarabb be lehet jutni —, erről is nyilatkozatot kell csatolni a kérelemhez. H. I., Miskolc: Magunk is megkóstoljuk az említett eledelt. A levelében le- irtakra visszatérünk. Vendégeket vártunk, ezért vasárnap délelőtt, január 22- én, elküldtem 14 éves gyermekem az Árnyaskertbe, egy üveg borért. Vendégeink megérkeztek délután, elővettük az üveget, s felbontottuk. Legnagyobb meglepetésünkre nem bor, hanem megbüdö- södött víz volt benne. Még hűtővíznek sem volna alkalmas — gépkocsiba. Bosszant az eset, mert nem tartom véletlennek, hogy éppen a gyereknek adták oda ezt az üveget, amelyből Olaszrizling helyett tiszta, ámde büdös víz csordogált. Hogy változtatták vízzé a bort, ki tudja? Mindenesetre az üvegen már körbe volt szakítva a műanyagtető, világos tehát, hogy az eredeti tartalmát valaki kiitta és helyébe öntötte a vizet. De hogy lehet ilyenkor megtalálni a tettest? Egyáltalán: lehet? Havanyecz Györgyné Miskolc, Báthory sor 95. sz. * Az Árnyaskert vezetőjének válasza: A „tettes" kilétét megállapítani szinte lehetetlen, hiszen nagyon sok kézen megy keresztül a palackos szállítmány, míg a vevőhöz ér. Sajnos, nem az első alkalom, hogy hasonló panasszal találkoznak. Évente 3—4 ilyen reklamáció érkezik hozzájuk. De csak azóta, amióta a palackozott boroknál korona és műanyag dugókat használnak. A paraja- dugós üvegeknél ez nem fordulhatott elő. Ha a panaszos az üveget visszaviszi, minden további nélkül kicserélik. Ezúton is elnézést kérnek a történtekért. Sajnálják, hogy az eladó nem vette észre, hogy „babrált” üveget kapott. A jövőben jobban ügyelnek rá. a miskolciaké a szó Zseniális göngyöleg Csak közbenjárásért esedezem Vízzé vált bor az Árnyaskertből Többször szó esett már a miskolci „rázós” villamosról. Január 18-án fél 6-kor én is egy ilyen pokoli módon zörgő villamosra, a 131-esre szálltam fel. Nagyon kellemetlen volt. Ám éppen kapóra jött egy ellenőrnő, akinek szépen szóltam, hogy „nem tudnának valamit csinálni ezzel a kocsival, hogy ne zörögne eny- nyire”. A válasz elég darabosan így hangzott: „Én jegyellenőr vagyok, nekem a jegyellenőrzés a dolgom. Csak nem én fogom a kocsit megjavítani?” Álmomban sem gondoltam arra, hogy ő overállt öltsön, és esetleg a kocsi alá fekve hárítsa el a hibát. Ezt mondtam is neki, de csak tovább zsörtölődött, hogy ő nem fogja a kocsit megjavítani. Ügy érzem — azzal, hogy szóltam —, nem követtem el semmi olyat, ami miatt lelkiismeretem nyugtalankodna, hisz csak egy picinyke közbenjárásért folyamodtam hozzá, mint egyik „illetékeshez”. Nem ezt a választ vártam! Nem túlzók, ha azt mondom, hogy legalább meg kellene köszönnie, hogy valaki felhívta a hibára a figyelmet. Ha valaki egy üzemben dolgozik, nemcsak a saját üzemrészének a problémái kell hogy érdekeljék! Különösen akkor nem, amikor az a közösséget érinti! A „nem az én asztalom!” elvet vallóka jobb munkát nem segítik elő. Pőcs Imre Miskolc # Olykor egy csöppnyi ötlettel színesíthetnénk amúgyis elég szürke városunkat. Itt van például a selyemréti vasúti aluljáró, amely fölött nyomasztóan sötétlik a vasúti híd. Nem éppen szerencsés színezésén igen egyszerűen lehetne segíteni. S ráadásul hasznosan is. Csupán néhány színes reklámot — persze nagyméretűt — kellene „ráaplikálni”. (A reklám- szakemberek — ha vannak ilyenek városunkban — nyilván tudják, milyen anyagot bír el az időjárás viszontagságainak kitett felület.) Megérné a fejtörést a vállalkozó reklámozóknak is! (Fotó: P. L.) Disco-táncstúdió az Ady Endre Művelődési Házban Örömmel fogadtuk az Ady Endre Művelődési Ház programját, amely szerint január 20-tól minden pénteken este Disco-táncstúdió várja a táncolni vágyókat. Azok a fiatalok, akik az általános vagy a középiskolában nem tanultak meg táncolni, itt, Fügeczkyné Balogh Mária táncpedagógus irányításával elsajátíthatják a tánc „fortélyait”. A hagyományos táncoktól a mai modern táncokig sokfajta ritmusmozgást tanítanak. Ezen felül filmekkel illusztrált tánctörténeti előadásokat, illemtani oktatást terveznek, amely a társas együttlét szabályaival' is megismerteti a résztvevőket. A cél az, hogy többet tudjunk meg a zenéről, a táncról, mint amennyit a fiatalok általában tudnak. Az Ady Endre Művelődési Ház kapcsolatot teremtett a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház és a Gárdonyi Művelődési Otthon fiataljaival is. Jó lenne, ha legalább 50—60 ifjú összejönne, s május végéig — eddig tart a tanfolyam — együtt is maradnának. Elképzelhető ugyanis, hogy egy leendő társastáncklub tagjaivá válnának. Lovász Attila Miskolc Nem voltak kiemelkedő hőstettei... A napokban tartják a pártalapszervezetek a beszámoló taggyűléseket, s tartjuk mi is, a BÁÉV VILLSZER pártalapszervezeténél. Ezen a taggyűlésen búcsúzunk el ideiglenesen Varga nénitől, teljes nevén Varga Jó- zsefnétől. A napokban felkeresett, s beszélgetni kezdtünk. Kezembe adta a párttagsági könyvét, benne a dátum: -1945. Varga nénit nézve, hallgatva, Kelen Jolán önéletrajza, az „Eliramlik az élet” befejező sorai jutottak eszembe: „Nagyon megbántott az élet. De megingatni engem sem lehetett”. Varga néninek nem voltak kiemelkedő hőstettei, nem kapott kitüntetést, élte az egyszerű munkásasszonyok életét, egyedül nevelte a ma már nagy gyermekét. A vállalatnál eltöltött 17 évi munkájával elnyerte a munkatársak tiszteletét, becsületét, miközben sok fiatalt nevelt kommunistává. Olyan ember, akire mi fiatalok mindig felnézünk, hiszen sokat köszönhetünk neki. Abban a reményben búcsúzunk Varga nénitől — aki ráadásul névrokonom —, hogy gyakran jár mqjcty Visz- sza közénk, s lát el minket hasznos tanácsaival. Varga Eszter KISZ-titkár, BÁÉV Hálás köszönet Tegnap — január 25- én — délután elveszítettem a levéltárcámat a Petőfi-szobor környékén. 800 forintom volt benne, s néhány irat. Jószerével még elkeseredni sem volt időm, amikor a lakásomon felkeresett Nagy László, a GÉL KA neonüzemének dolgozója, s hiánytalanul átadta a megtalált tárcát. „Hálapénzt” kínáltam fel neki, nem fogadta el. És most nem is tudom, hogyan fejezzem ki hálás köszönetem becsületes fáradozásáért, tisztességéért. Nyugdíjas vagyok, nekem ez a 800 forint sokat jelent. De ezen túl is: az emberekbe vetett hitemet erősítette. Köszönöm Nagy Lászlónak. Molnár Pál Miskolc, Huszár u. 10. ... a lapunk január 13-i számában' megjelent, Halálos égéstermék-mérgezés a Gyula utcában című cikkben téves volt az információ, amely szerint: „A kéménysípban 4 —5 vödörnyi — mintegy 40— 50 liter — korom, kéményvakolat és egyéb hulladék volt felgyűlve.” A megyei kéményseprő vállalat vizsgálata ugyanis megállapította, hogy a kéménysíp teljesen tiszta volt, korom vagy más törmelék csak a koromzsákban volt, ám nem érte el a kéménysípot. Az égéstermék- visszaáramlással összefüggésbe tehát ez nem hozható. Ugyancsak téves volt az az információ is, amely szerint: „Hasonló jellegű mérgezés ilyen kéményhiba esetén nemcsak gázzal, de olajjal, szénnel vagy fával üzemeltetett tüzelőberendezésnél is előfordulhat.” A kéményseprő vállalat főmérnöke szerint: égéstermék-visszaáramlás csak a gáztüzelésű berendezések esetében okoz halálos végű balesetet. Más berendezéseknél ugyanis a füst áramlik vissza, tehát könnyen észlelhető és kivédhető a hiba. Súlyos balesetet olaj-, szén- vagy fatüzelésű berendezéseknél még nem okozott. ... a Szabad ilyet, FO 96-52? című, január 19-i számunkban megjelent cikkben szereplő gépkocsi a megyei állatforgalmi és húsipari válA MISKOLCIAKÉ A SZŐ Szerkeszti: Rád ványi Éva Levél cim: Déli Hírlap szerkesztősége 3521 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky ú( 15. Teleíonszám: 18-221
