Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
I Űrhajó indul Bajkonurból.,, Asztronauták földjén Bajkonur Kazahsztán középső részén található. Nem messze a kilövőállomás acélkolosszusától emlékoszlop áll, rajta felirat: „A szovjet ember alkotó szellemének segítségével innen kezdődött a világmindenség meghódítása.” Bajkonurhoz közeledve, a levegőből szinte holdbéli táj tárul a szemünk elé. Növényzet nincs, a föld repedezett. sárgás homokdombok és szikes területek fehérlő foltjai váltják egymást. Csupán az utak határozott vonalai utalnak az emberre. Az éghajlat félsivatagi: forró nyár, hideg tél, kevés hóval. Ügy tűnik, Bajkonur építői hihetetlen vállakózást hajtottak végre: a homokon egyedülálló indítóberendezések emelkednek. Innen indult a Föld első mesterséges szputnyikja, innen startolt a legendás „Vosztok”, az első világűrhódító emberrel — Jurij Gaga- rinnal — a fedélzetén. Bajkonur építése az 50-es években — a szűzföldek meghódításával — kezdődött. Ezek a földek ma már több millió tonna gabonát adnak. A népsűrűség azonban még ma is alacsony. így a sikertelen indítás nem fenyegeti a lakosságot, a rakéták kiégett lépcsőit könnyű előkeríteni. A napsütéses napok száma itt több mint 300 évente. Ez az első időkben kedvező körülménynek számított: a start kevésbé függött az időjárástól' kön. yebb volt az űrhajókat pályára bocsátani. Később már éjszaka, télen és meglehetősen erős szélben is i’n- dítani tudták a rakétákat. A repülőtér első építői — szerelők, mérnökök, tudósok — kezdetben sátrakban és vagonokban laktak. A startponthoz közel néhány köny- nyű faházat építettek. Ezek egyike Szergej Koroljov fő- konstruktőré volt, egy másik, ban az űrhajósok vártak indításra. Gyakran jártak itt Masztyiszlav Keldis, Valen- tyin Glusko, Mihail Jangel akadémikusok és más szovjet tudósok, konstruktőrök. Ezek a házak ma már — a történelem. Emlékmúzeum is van itt, amelynek vendégkönyvében olvashatjuk a „Szojuz— Apollo” és a „Haduga” kísérletekben részt vevő külföldi szakemberek bejegyzéseit is. Űrrepülőtér építésére korábban semmiféle tapasztalata nem volt az emberiségnek. Mégis, néhány hónappal az építés megkezdése után kilőtték Bajkonurról az első rakétákat és 1957 októberében — az első műholdat. Az űrrepülőtér egyre korszerűbbé válik. A legtöbb szolgáltatást valóságos vállalat végzi, speciális felszerelésekkel. Bajkonuron gyűjtik össze a teljes rakéta-űrhajózási rendszert, itt végzik el a start előtti felülvizsgálatokat, az üzemanyag-tankolást. Valóságos város fejlődött itt ki, több tízezer lakossal — kényelmes áruházakkal, kávéházakkal. szállodákkal. Vannak stadionok és uszodák, kultúrpalota és városi park. Szergej Koroljov nevét viseli az egyik tér, ahol emlékművet állítottak a gyakorlati űr- hajózá: úttörőjének. Az űrhajósok hagyománya ma már, hogy start előtt felkeresik az emlékművet. Egyébként az ő részükre modern . „űrhajós” szálloda áll a város szélén, orvosi központtal. Bajkonur története azonban még fiatal. Bizonyára sokszor leszünk még tanúi olyan- jelentős űreseményeknek, amelyek innen, kazah földről indulnak. Zenekúra Ke'esii a Traabi 5|e Alkalmi bemutató az ankétov (Kerényi félv.) Vevőankét a kozmetikumokról Cirokseprű és Lux szappan A bolgár orvostudományi akadémia pediátriai intézetében 11.30-tól 12 óráig sajátos „csendrendelet” van érvényben. A gyermek páciensek ágyban fekve a fél óra alatt zenét hallgatnak; Csajkovszkij Hattyúk tava, Schubert Ave Maria és Mozart Kis éji zene című művét.. A fárasztó vizsgálatok, kezelések és a kórházi iskola látogatása után a zene rendkívül kedvezően hat a kis betegekre. Feloldja a kórházi környezet okozta szorongásokat, és elősegíti, hogy a gyerekek jó étvággyal ebédeljenek, pihenjenek. A „zeneterápia” ötletét pedagógusok adták. Egyelőre a módszer kísérleti jellegű, de az első tapasztalatokból leszűrték, hogy a beteg gyérA malőrtől függ, menyivel lajthal Az olasz kormány új sebességkorlátozást vezetett be, a gépjármű motor-hengerűrtartalmától függően. A jövőben a 600 köbcentiméteres motorral ellátott személygépkocsik legfeljebb 60 km/óra sebességgel közlekedhetnek az országutakon. Az 1300 köbcentiméteresnél nagyobb motorral rendelkező személy- gépkocsik sebességének felső határa 140 km/óra lesz. Eddig a személygépkocsik számára az olasz országutakon megengedett maximális sebesség óránként 130 km volt. Lakott területen továbbra is legfeljebb 50 km/ óra sebességgel közlekedhetnek Olaszországban a személygépkocsik, valamennyi napszakban. Közlemény Értesítjük a kisállattartó takarmányvásárlókat, hogy újabb ta- karmányértékesító helyet hoztunk létre Görömböly, Németh István u. XS. szám alatt. Megszüntettük a Búza téren levő takarmány-elárusítóhelyet, mivel közúti Jármüvei megközelíteni nem lehet. Takarmányokat értékesítünk továbbra Is Miskolcon, a Besenyői u. S. szám alatt, valamint a Marx téri piactéren. B.-A.-Z. megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mekeknek a szokatlan környezetből és egyéb tényezőkből eredő lelki egyensúlyfelborulását a „zenekúra” jelentős mértékben helyrebillenti. A zenét nem hallgató kontrollcsoport kedvezőtlenebb pszichikai tüneteket, gyengébb koncentrálóképességet tanúsított a kórházi iskola foglalkozásain. Az eljárást már sikerrel alkalmazzák a felnőtt, keringési zavarokban szenvedő betegeknél is. Felveszi a kólával a versenyt, több fogy belőle, mint a Márkából. Miskolcon legalábbis ez a tapasztalat — in- formáltak minket a Debreceni Állami Gazdaság miskolci Traubisoda-lerakatánál, ahol óránként hatezer üveg Trau- bisodát palackoznak. A népszerű üdítő ital előnye a kólákkal szemben, hogy míg azok csak meghatározott hőmérséklet alatt árusíthatók, a Traubi — még nyáron is — 15 Celsius-fok alatt is jól oltja a szomjat. Hogy az oly' nagyon keresett külföldi pipereholmikból (Lux, Fa, Jet, Rexona) az idén sem lesz több, mint tavaly, az még csak hagyján. De hogy a cirokseprű is kevés?! A Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat tegnap tartott vevőankétján hangzott el, hogy seprűből az idén, az Tolcsvai emlékek A korona Tokaj-Hegyalján Aligha akad még királyi korona, amely olyan kalandos „életpályát” futott volna be, mint a miénk. S most, amikor egymást érik az újságokban a cikksorozatok, a tv-ben a riportfilmek a korona történetéről, imitt-amott már történik utalás szűkebb hazánkra is. Mert hogyan is maradhatott volna ki megannyi történelmi esemény tanúja, Zemplén és Tokaj-Hegyalja éppen a magyar korona történetéből? Tény, hogy volt időszak a nemzet életében, amikor nálunk is őrizték a koronát. Az 1800-as évek elején I. Napóleon egyre-másra aratja győzelmeit. Már császár, amikor 1805. december 2-án Austerlitznél súlyos vereséget mér az osztrák—orosz haderőkre. A még e hónapban megkötött pozsonyi béke után Tirol, Velence, Dalmácia is francia fennhatóság alá kerül. Ismét menekülnie kell a koronának... S hová is menthették volna, mint a Rákócziak, Zrínyi Ilona akkor még erős erődítményű, biztos távolban levő munkácsi várába?! Elindult a korona újabb útjára, majd a következő év, 1806 tavaszán vissza. Tokaj-Hegyalján, Zemplénen keresztül. — Az én, majdnem száz évig élt dédanyám ismerte az akkori apáturat, aki mindent feljegyzett a koronával kapcsolatban — meséli Tolcsvén Soltész Mihályné (aki, ám erről majd később, más vonatkozásban is kapcsolatba került a koronával). — Történelmi tény. hogy a koronát 1 nap és 2 éjszaka itt őrizték a mi apostoli keresztes templomunkban. Anyámtól tudom, ő meg az ő édesanyjától; hogy micsoda ünnepe volt az Tolcsvának! Jól is érezték itt # A tolcsvai templom, ahol 1866 tavaszán a magyar koronát őrizték magukat a koronaőrök. A hagyomány szerint még arra is hivatkoztak, hogy a királyi korona őrizőinek királyi bor dukál. Kaptak is ám olyan finom borokat, hogy még daloltak is tőle. Együtt megyünk a hagyományok szerint még Szent István korában épült őrtorony helyén később emelt, majd átépített templomhoz, amelynek bejárati ajtaján fakult, géppel írt szöveg tanúsítja: 1806-ban, amikor Munkácsról már visszafelé utazott a korona, 1 nap és 2 éjszaka a tolcsvai templom Szent János kápolnájában őrizték. A tolcsvai nép a kitüntető eseményt versben is megörökítette; „Dicsekedj örökké, óh népe Tolcsvának, Hogy egyszer helyt adtál a Szent Koronának.” A templom belsejében, ha az oltárral szemben állunk, a jobb oldali falon márványtábla is megörökíti a korona tolcsvai tartózkodását. Talán e hagyománynak köszönhető, hogy Tolcsva koronaőröket is adott az országnak. — Az a Bunda József, akinek már több újság, s a tévé is közölte a nyilatkozatát a korona 1944-ben Ausztriába történt hurcoltatásáról, itt született Tolcsván, s a nagybátyám — mondja Soltész Mihályné. — Deli, nyalka legény volt annak idején, felment Pestre világot látni, s bevették koronaőrnek. Voltunk is megnézni az egész családdal a koronát a háború előtt! S milyen a sors; férjem testvérbátyja, Soltész András, aki ma Erdőhorvátiban él, szintén ott volt a koronával Ausztriában 1944- ben, mint katona. Öt az amerikaiak hozták vissza a fogságba esés után Magyarországra. 1806 tavaszán a korona Munkácsról Sárospatakon át érkezett Tolcsvára. Az odaút és visszaút sárospataki fogadtatásáról, a korona Sárospatakon történt tartózkodásáról az Észak-Magyarország 1978. január 10-i számában. Szűcs Sámuel egykori pataki diák ránk maradt naplója alapján, Hegyi József számolt be „A Magyar Koronának meghor- dozása Zemplénben” című cikkében. (nyikes) eddigi kilátások szerint, az igényeknek csak egyharma- dát tudják kielégíteni. Borsodban mennyi? A tanácskozás után egy nappal, ma is útra kel egy beszerző csapat, hogy a még hiányzó árukat beszerezze. Nemcsak seprűt, hanem mást is. Mert vannak hiányzó portékák. A két megyét ellátó nagykereskedelmi vállalat az idén 13—14 százalékkal szeretné növelni a forgalmát, azaz a forgalom meghaladja majd a 4,5 milliárd forintot. A vállalat felelősei elmondották, hogy különös gond a kritikus cikkek beszerzése, továbbá az a tény, hogy néhány korábbi, ismert és keresett áru gyártása megszűnik, úgyhogy ezek helyettesítéséről kell gondoskodni. A vállalat alapvető kereskedelmi elve, hogy azokból a cikkekből igyekszik a forgalmat növelni, amelyekből Borsodban az egy főre eső fogyasztás az országos átlag alatt van. Mi tagadás, hogy a gazdasági mutatók tekintetében a megyék között vezető Borsodban (egy főre eső beruházás; a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás) egy lakosra számítva kevesebb szappan, fogkrém, tisztítószer jut, mint máshól. í j mosogatószerek A várhatóan növekvő igényeket (a vegyi áruk forgalma tavaly 9 százalékkal emelkedett Borsodban) a vállalat mennyiségileg ki tudja elégíteni. Ám a globális kereslet-kínálati egyensúly, a választékban, egyensúlytalanságokat takar. S most nem elsősorban a meglehetősen borsos árú nyugati kozmetikumokról van szó! Nézzünk néhány példát: Pipereszappan: a KHV és a Növényolaj ipari Vállalat fejlesztésére nincs lehetőség. Így nem lesz több a kedvelt Amo márkából. Az NDK-ból és Csehszlovákiából veszünk szappant. A hazai ipar nem tudja kielégíteni az igényeket néhány súrolószerből sem (VIM, szőnyeg, és ablaktisztító). A megoldás: import. Mosó- és mosogatószerekből, áztatóporból megfelelőnek ígérkezik az ellátás. Két új mosogatószer kerül az üzletekbe: a TIP POR és az Evolux. Kevés a kölnisüveg t? Testápolószerekből és kozmetikumokból a tavalyinál lényegesen több kerül az üzletekbe, annak előrebocsátásával, hogy a mérséklődő tőkés importot szocialista behozatal helyettesíti. Hogy csak néhány példát említsünk: desodor, arckrém, púder húsz százalékkal lesz több. Jelentősen javul a babaápolási cikkekkel való lakossági ellátás is. A szakemberek a rúzsválaszték javítását is ígérik. Kölniből is több lesz, illetve több lenne, ha a forgalmazást nem nehezítené az üveghiány. B. I. Magyar filmek küifölüi fesztiválokon A következő hetekben több nemzetközi fesztiválon és külföldi bemutatón képviselik filmalkotások hazánk filmművészetét. Február 2. és 12. között Rotterdamban rendeznek nemzetközi filmfesztivált; erre három játékfilmet — András Ferenc Veri az ördög a feleségét, Mihályfi Imre Pókháló és Gyöngyössy Imre—Kabay Barna Két elhatározás című alkotásait hívták meg. A fesztiválon a filmek rendezői is részt vesznek. Február első két hété-; ben nemzetközi filmfesztivál lesz Reykjavikban, ahol a versenyfilmek között Mészáros Márta örökbefogadás című filmjét vetítik. A nyugat-berlini filmfesztiválon — február 22. és március 5. között — Simó Sándor Apám néhány boldog éve című alkotása képviseli a magyar filmművészetet. A külföldi bemutatók sorában Amerikában és Francia- országban kerülnek magyar filmek a közönség elé.
