Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-24 / 20. szám
A TÜSZSZI ez év január elsejétől kívánságra hivatalhoz, vállalathoz megy: névadóra. , (Kerényi felv.) Szerelmes versektől a Szózatig Házhoz megy az anyakönyvvezető — Tíz évvel ezelőtt ezt az irodát szinte kinevették, öt évvel ezelőtt mosolyogva fogadták; ma már számolnak vele. — Tevékenységünkkel igen — hagyja rám Simon Bertalan, Miskolc i egyei város Tanácsa V. B. Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodájának vezetője —, de — mutat körbe — kinőttük e néhány kis szobát. Talán valamikor új épületbe költözhetünk, a Petőfi utcán. — Hogy sikerült a tavalyi év? — Legkedvesebb foglalatosságaink közé tartoznak a házasságkötések. Ez talán a számokon keresztül is lemérhető. Míg 1976-ban nem egészen - ezernégyszáznál, addig 77-bén több mint 'ezerötszáznál működtünk közre. De még többet mond ennél, ha százalékban fejezzük ki. Tavaly az összes házasságok 72 százalékának az irodánk szervezte — teljesen vagy részben — az esküvői ceremóniáját. — Emellett? — Emellett szeretem, szeretjük a névadó ünnepségeket is. De eddig, úgy látszik, ez a szerelem egyoldalú. A tavaly született és nevet kapott több mint háromezer gyerek közül csak minden negyedik névadásnál asszisztálhattunk. — És a szomorú szolgáltatás? — A társadalmi temetésben még nincs nagy gyakorlatunk, hiszen csak 1976-ban kezdtü'-. Meg azután —megítélésem szerint — itt a legerősebbek a hagyományok. Ez magyarázza, hogy csak minden ötödik elhalt rokonsága élt szolgálatainkkal. — A díjtalan szolgáltatások mellett lehet egyéb igénye a megrendelőnek? — Hogyné! A legtöbben orgonazenét kérnek, sokan hegedűszólóval. Lemezjátszó, magnetofon, fényképész, ruhakölcsönzés, szavalat... — Szavalat? — Házasságkötéskor szerelmes verseket mondanak versmondóink. Főleg a Szeptember végén-t kérik. Az első személyi igazolvány átadásakor, esetleg szakmunkásavatáskor pedig, szívesen hallott vers a Szózat. Azután — folytatja az előbb megkezdett sort — meghívók készítése, menyasszonyi csokor megrendelése, műsor, gyertyafény, pezsgő... Ja! —jut eszébe valami —, a pezsgőt ne írja! _ ? — Hogyan tudnánk betartani a szigorú higiéniai előírásokat: többfázisú mosogatás, hideg-meleg öblítés ...? — összességében, hogyan ítéli meg az előző évi tevékenységüket? Szolgálnak-e idén újdonsággal? — Egyre többen fordulnak hozzánk különböző kérésekkel. Talán a névadó ünnepségek számával vagyok elégedetlen. Éppen ezért, 1978. január 1-től irodánk minden vállalathoz, hivatalhoz házhoz megy a hivatalos anyakönyvvezetővel együtt. * Házhoz, pontosabban gyárhoz, hivatalhoz megy, ha... kérik. Ez pedig — gondolom — nem fog nehezükre esni az érintetteknek; mindössze egy telefon. D. T. B. Hírünk az országban Tollózás lapokban, folyóiratokban Ez alkalommal olyan folyóiratra is kiterjesztjük a tallózást, amellyel ebben a rovatban még nem találkoztak olvasóink. A Demográfia című népességtudományi folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmány a sorköteles fiatalok testi fejlettségéről nemcsak a szaktudósok számára közöl értékes adatokat, következtetéseket, hanem a „nagyközönség” számára is. MAGASABBAK, DE.,. A több mint négyívnyi tudományos dolgozat alapja az az országos felmérés, amelyet sorköteles fiatalokon végeztek. Az összehasonlító adatok között ott találjuk a miskolci városi és a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei fiatalokra vonatkozókat. „ . . . a testnövekedésben észlelt jelenségek szükségszerűen követelik meg fiataljaink biológiai állapotának komplex szemlélet érvényesítésével végzett vizsgálatát.” A közölt adatokból megtudhatjuk például, hogy a mai borsodi fiatalok korosztálya 8 és fél centiméterrel magasabb, mint a száz évvel ezelőtti ifjú nemzedék volt. Átlag testsúlyban a miskolci ifjak 87 dekával, a megyeiek viszont csak 44 dekával kevesebbek az országos átlag, 63.9 kilótól. Figyelmeztet a vizsgálat a nagyvárosokban — s Miskolcon az átlagostól inkább terjedő — „civilizációs betegségek” terjedésére a fiatalok körében. „Ezek közül csak néhányat emelve ki, a már fiatalabb korban észlelhető hypertónia, a neu- rózisok ...» az idegrendszer és érzékszervek betegségei, a levegő szennyezettségéből, a mértéktelen dohányzásból eredő légúti megbetegedések ... jelentősek.” „HÁNYADIK A SORBAN?” Ez a címe Gulyás Mihály Miskolcról szóló írásának a Kritika című művelődéspolitikai lap idei első számában. „A város ma régtől megoldatlan gondok megszüntetésén fáradozik : közműveken . . . lakásmizérián igyekszik úrrá lenni, a kapcsolódó beruházásokat szeretné ’ meggyorsítani, a közlekedés szűk keresztmetszeteit tágítani, mert a gépkocsik áradata minduntalan megtorlődik. Közben semmit se óhajt jobban: — városivá-miskolcivá gyúrni az új miskolciakat.” S az író együtt töpreng a hivatalból illetékesekkel ennek a bogos ügynek a megoldásán: „Az öt kiemelt... megyei várossal vetve össze, különösen szembeötlő Miskolc elmaradottsága a lakossági infrastruktúra fejlődésében. Az ezer emberre számított lakásszám, azok nagysága . . . valamint közmüvesíteit- ségi foka az 5. helyre utasítja Miskolcot. Egészségügyi ellátásban a 4., de általános iskolai tanteremben, tancrőellátásban és óvodai helyben megint csak az ötödik helyen találjuk.” A kontrasztokra egy jellemző példa: „A becslések szerint a miskolci háztartásoknak közel fele... rendelkezik saját tulajdonú vagy bérelt telekkel. Tavasz- szal, kora nyáron egy-egy szabad szombaton és vasárnap 40— 60 ezer ember rajzik ki a „birtokra” — egyetlen szabadidőlétesítmény vagy közművelődési intézmény sem vetélkedhet a kiskertmozgalommal. Vagy mégis? Akkor pedig a közművelődési hálózatot korszerűsíteni, fejleszteni kellene.” Az irodalmi riport végül utal a Miskolcon végzett kulturális minisztériumi vizsgálat megállapítására: „... indokolt a következő tervciklusra (!) a lehetséges központi forrásokból kiemelt támogatást biztosítani, figyelemmel Miskolc kiemelt szerepkörére . . összeállította: BERECZ JÓZSEF A külföldi drága Mit tud a bőrhálósító gép? Játsszanak velem! Készítsenek elő egy géppapírt, egy vonalzót és egy pengét. Először próbálják meg széthúzni a papírt. Nem fog sikerülni! Most helyezzék a vonalzót függőlegesen a papírra, és a pengével .vágjanak bele centinként egy darabot. Ha végigértek, csúsztassák el a vonalzót egy kicsit (jobbra vagy balra), a bevágásokat ismételjék meg, de úgy. hogy azok vízszintesen ne essenek egybe az előzővel. Ha végigértek, akkor a bemetszések fűrészfoghoz hasonlóak lesznek. Most próbálják meg széthúzni! Sikerülni fog: papírhálót kaptak. Az elv jelentőségét felesleges hangsúlyozni: az égési sérülések gyógyulása egy műtéti seb gyógvulásának idejére csökkenthető a hálósítás- sal. Az LKM nem gyártja, az országban nem gyártják sorozatban, pedig kívánatos lenne, hogy minden klinikán és minden kórházban legalább egy-egy készülék álljon a gyógyítás szolgálatában. jjc A készülék működés közben (Kerényi László felvételei) D. TÓTH BÉLA Lakástűz, üzemi baleset, gyerekjáték gyufával... és máris riaszthatják a mentőt. A klinikákon, kórházakban az orvosok megállapítják: égési sérülés. (A Megyei Kórház baleseti sebészeti osztályának égési részlegén évente 240—250, a gyermeksebészeti osztályon 120—130 a kezeltek száma.) Kezdődhet a gyógyítás. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy az ép testfelületről bőrt vesznek (a bőrréteg felét lemetszik, hisz az majd önmagától újranő, meggyógyul), és ezzel „megfoltozzák” az égési sebeket azokon a helyeken, ahol a bőr teljesen elpusztult (szaknyelven bőr- átültetést végeznek). Igen ám! Csakhogy mi történik akkor, ha a test bőrfelszínének fele megég? Elméletileg az .épen maradt másik felét kellene felhasználni a gyógyításra. Ez azonban gyakorlatilag lehetetlen, hiszen az egész testfelületnek mindössze 25—30 százalékát lehet átültetni. •. A bőrhiány és az az égető kényszer, hogy a sérülteken j|f A bőrháló segítsenek, juttatott el két kutatót 1964-ben egy találmányhoz, illetve egy elvhez: a bőrhálósításhoz. Mint Önök a játékunk végén a papírt, úgy ők a bőrt hálósították. Nemsokára megszületett a gép is. Neve: bőrhálósító készülék. Szerkezete, működése nagyon egyszerű. A készülék lelke két henger, egymás fölött. A felső hengeren késsor található, az alsó henger a bőrtovábbítást szolgálja, ezért csak alig észrevehetően recés- A kettő közötti távolság állítható, szabályozható. A kimetszett félvastag bőrt behelyezik a két henger közé, és egy hajtókar forgatásával áthúzzák. Eközben a kések bemetszik a bőrt, miáltal az hálósodik. E készülék (és újabb változatai) segítségével az eredeti felület másfél-tizenkétszeres nagyságát sikerült létrehozni. Efféle szerkezetek forgalomban vannak, egy amerikai cég gyártja, meglehetősen borsos áron. Magyarországon a megadott műszaki leírások alapján már több üzem „fusizott” össze egy- egy egyedi darabot, bár számuk nem jelentős. ■ ■ Az LKM 1968-ban készített egyet a Megyei Kórháznak. Azonban alkatrészei nehezen hozzáférhetők, a szétszerelése is körülményes. Ezért új kísérletezésbe fogtak az osztály szakorvosaival, és az elkészült új típust 1977- október 24—28-án Budapesten bemutatták egy orvosi- műszer-kiállításon. Az elven nem változtattak csak annyiban, hogy a hálósítandó bőrt pvc-lapra fektetik, hogy védjék az alsó hengert és a késeket. Viszont lényegesen könnyebb szétszedni, így javítani is. A készülék bevált. Esv korábbi szocialista szerződésnek megfelelően, három egyedi darabot készített az LKM. és a fenti két osztály mellett juttatott egyet a budapesti Honvéd Kórháznak is. A három készüléket az előző héten adták át. Csipeszeit Mustára Két előadás a TIT Kazinczy-klubjában Gazdaság és család A kígyók védelme érdekében Sri Lanka kormánya megszüntette a kígyóexportot. A Sri Lanka-i közvélemény örömmel üdvözölte a határozatot. A csempészek azonban elbúsultak. Tudniillik korábban gyakran előfordult, hogy a szigetről kicsempészésre szánt drágaköveket etették meg a békákkal, amelyeket később a kígyók nyeltek le. A kígyók gyomrába rejtett csempészárut még a legtapasztaltabb vámosok is csak nehezen fedezték feL Két olyan előadás lesz a TIT Kazinczy-klubjában, amely témájánál és a meghívott szakemberek személyénél fogva joggal tart számot érdeklődésünkre. Január 26-án, csütörtökön délután 3 órakor a Gazdaságunk időszerű kérdései című szabad- egyetemi sorozat keretében Mannigl István, az Országos Tervhivatal osztályvezetője A szocialista jóléti modell címszó alatt mai életünk fontos kérdéseit elemzi. Kitér rá, hogy a kapitalista életformával szemben mennyiben jelent fölényt a szocialista élő*, mód, és hogy megteremtésében milyen gondjaink és feladataink vannak. A család a témája a másik előadásnak, amely január 27-én, pénteken este 6 órakor lesz. Dr. Vági Éva, a Legfelsőbb Bíróság tagja Nagymama lettem címmel a nemzedékek együttélése körüli tapasztalatokról beszél.
