Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

„Nem ismétlődhet meg 1977!" Egy nehéz év után a OiGÉP-hen Beszélgetés Dojesák János vezérigazgatóval A Diósgyőri Gépgyár nagy múltú munkáskullektívája nem kis feladatot tűzött maga eic 197 2-ben. A termékszerkezet szükségszerű átalakítása mellett jelentős termelésről, export- és belföldi ellátást célzó berendezések, gépek készítéséről, ér­tékesítéséről szóltak e tervek. A kollektíva legnagyobb erő­feszítései ellenére sem sikerült c célkitűzc _ket a gépgyáriak­nak megvalósítaniuk. A miértre kerestük a vá­laszt, amikor Dojcsák János­sal, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatójával interjút készítettünk. — Vezérigazgató Elvtárs! Miben látja a fő okát vagy okait annak, hogy a Diósgyő­ri Gépgyár termelése az el­múlt évben elmaradt a vá­rakozástól? — Az 1977. évi tervünk fő mutatóit — mint például az árbevétel, a tőkés és szocia­lista export, termelés és ér­tékesítés, vállalati nyereség — a vállalati kollektíva erő­feszítései ellenére sem tud­tuk teljesíteni. Ez több szem­pontból érzékenyen érint bennünket. Az elmaradások fő okai között a nagyfokú termékváltás a vártnál, illet­ve az előre látottnál nagyobb nehézségeit kell elsőként em­lítenem. De, közrejátszottak ebben a dollárértékesítésű piacok nehézségei, az anyagi­műszaki ellátottság megoldat­lan gondjai, kooperációs szállítási késedelmek és bel­ső munkánk nem kielégítő hatékonysága is. A fő muta­tókban való elmaradás mel­lett számításba kell venni kollektívánknak azon ered­ményeit, amelyeket például a gyártmány- és gyártásfej- lesztésb'en, a szakmai, politi­kai ismeretek gyarapításá­ban, az új termelési felada­tok gyártási tapasztalatainak megszervezésében és még több, fontos területen elér­tek. — A kollektíva rendkívüli erőfeszítései ellenére sem si­került hozniuk a tervcélokat. Lát-e ebben a sikertelenség­ben szervezési-vezetési gon­dokat? — Az adott feladatoktól, azok teljesítésétől természe­tesen nem választhatók el a szervezettség és a vezetés színvonala. Céljaink teljesí­tése e téren is folyamatosan növekvő követelményeket tá­maszt valamennyiünkkel szemben. A gépgyártás köz­tudottan bonyolult folyamat. Vezetőink felkészültsége és belső szervezetünk, jóllehet alkalmas e feladatok végre­hajtására. mégis vannak bel­ső szervezettségbeli gondja­ink, amelyek a még hatéko­nyabb munka útjában áll­nak. Ezzel összefüggésben természetesen a vezetés színvonalát is tovább kell javítanunk. — Mit kell tennie a gép­gyári vezetésnek ahhoz, hogy 1978-ban ne ismétlődhessék meg ar. elmúlt évihez ha­sonló eset? — A vezetői munka igen sokoldalú figyelmet és tevé­kenységet kíván. Vezetőink­nek — ismerve ez évi fel­adatainkat — minden szinten a szocialista brigádokra tá­maszkodva kell gondoskod­niuk arról, hogy a dolgozó kollektívák időben megis­merjék tennivalóikat, a vég­rehajtáshoz rendelkezésre álló eszközöket minél ered­ményesebben használják fel, az üzemi demokrácia le­hetőségein keresztül jussa­nak minél több hasznosítha­tó belső tartalék birtokába. Szervezzék, segítsék, ellenő­rizzék a feladatok végrehaj­tását, egyszóval: mint terüle­tük politikai és gazdaságilag is felelős vezetői, álljanak i hivatásuk magaslatán . .. — Milyen terveket fogai- j mázott meg a Diósgyőri Gép- j gyár kollektívája 1978-ra, s j milyen reális lehetőségek ' vannak az elmondottak is- j méretében e tervek végre- I hajtására? — A gyár terveinek végle- ' gesítése folyik, előrelátható- j lag január végére készül el ! formába öntve. Terveinknek j sokoldalú követelményeknek kell eleget tennie. Olyan ? mértékű termelésnövekedés- j* sei számolunk — a termelé­kenység fokozása révén —, | amely magába foglalja a szó- í cialista államközi kötelezett- . ségeket, a belföldi igények ki­elégítését, s ezek mellett a le­hető legnagyobb dollárértéke­sítésű exportot is. Külön gon­dot kell fordítanunk a köz- gazdasági szabályzók válto­zása miatt bekövetkező nye- j reségcsökkentés önköltség- { csökkentéssel történő, lehet- | séges, részbeni ellensúlyozó- ’ sára. Ugyanezt a kötelezett­séget jelenti dolgozóink bér- színvonalának növelésével kapcsolatos feladatunk is. Terveinknek megfelelő mó­don magába kell foglalni gyártmány- és gyártásfejlesz­tési céljainkat, s nem utolsó­sorban szervezetfejlesztési tennivalóinkat is. Az eddig ismert és rögzített tervfel­adatok 1978-ra feszített, de mindennapos, fegyelmezett, jó munkával teljesíthető célo­kat tűznek elénk. A tervek végrehajtásának legnagyobb biztosítékát — rendelkezésre álló eszközeink célszerű hasz­nosítása mellett — dolgozó­ink hozzáértése, tenniakará- sa, a szocialista brigádok munkája, párt-, szakszerve­zeti és KISZ-szervezeteink segítsége adja. Ezért bízunk abban, hogy még egyszer nem ismétlődhet meg a gép­gyárban az 1977. évi, fele­más eredmény. TÖTH ZOLTÁN Munkásgyűlés a BVK-ban Tegnap délután a BVK Il-es gyártelepének gép­gyártócsarnokában munkás­gyűlés volt. Körtvélyes Ist­ván, a Borsodi Vegyikombi­nát igazgatója beszélt az el­múlt év eredményeiről, és az 1978. év fontosabb gazdasági feladatairól. Az igazgató utalt arra, hogy a BVK dolgozói az el­sők között csatlakoztak a csepeli munkások felhívásá­hoz, és a NOSZF 60. évfor­dulója tiszteletére kibonta­kozott munkaversenyben szép munkasikereket értek el. A munkáskollektívák pél­damutató helytállása, kezde­ményezőkészsége nagyban hozzájárult a tervek teljesí­téséhez, az anyag- és ener­giatakarékosságban elért eredményekhez. Szólt arról, hogy a szocia­lista munkaverseny hagyo­mányai, a szocialista brigá­dok munkakedve, töretlen munkalendülete jó alapul szolgál arra, hogy ebben az évben is folytatódjék a ver­seny. Tű helyett lézer Egy japán cég olyan le­mezjátszókat készített, ame­lyeken a tűt lézer helyette­síti. Az úgynevezett „Laser Sound” elsősorban azért elő­nyös, mert nem sérti fel a hanglemezt. # Ez a járműmonstrum az NSZK-ban készült és a Faun névre hallgat, öt nap alatt ért Miskolcra Nyugat-Németországból. Ezt a közúti darut az a DEMAG-cég készítette, amely a Lenin Kohászati Művekkel, az ősszel, az új acélmű beruházása sikerének érdekében 30 millió dolláros szerződést kötött. Ez a második ilyen daru Magyarországon. Az elsőt a duna­újvárosiak kapták, a konverteres acélmű építéséhez. A héten érkezett, élénk sárga színű jármű nem mindennapi teljesítményekre képes. Utazósebessége hatvan kilométer/óra. Az első két pár kereke kormányozható. Ha a daru csápjait összeszerelik, akkor száz méternél magasapbra ér. A Faunt az új acélműhöz vásárolta a kohászat. A tízmilliárd forintot érő új, konverteres mű legmagasabb pontja, a föld felszínétől számítva meghaladja a hatvan mé­tert. De, tudva azt. hogy az alapok a felszín alatt több emelet mélységben készülnek, szük­ség lesz a hosszú karokra, ha majd a „koronát” rárakják a műre. (Kerényi felv.) Lapokat szerkesztett, dalnapokat szervezett Vajda Péterről, évfordulóján Százhetven évvel ezelőtt, 1808. január 20-án született a Veszprém megyei Vanyolán, és 1846-ban halt meg a Békés megyei Szarvason Vajda Pé­ter költő, író, a plebejus de­mokrácia egyik előfutára. Sopronban és Győrben ta­nult, majd a pesti egyete­men orvosnak készült. Az 1831-es kolerajárvány idején azonban egy diáktüntetés szervezésének vádjával el­távolították az egyetemről. Évekig írásaiból és szerkesz­tői munkájából élt; 1833—38. között egyik szerkesztője volt a Hasznos Mulatságok című sorozatnak, s közben 1834-ben Lipcsében megindí­totta — Garasos Tár cím­mel — az első magyar isme­retterjesztő folyóiratot. Szá­mos természettudományos művet írt és fordított; egye­bek között ő ültette magyar­ra Cuvier híres állattanát is. A Természettudományi Társulat első titkára volt, de amikor ez felvette a „királyi” jelzőt, kilépett onnan. 1835- től Pesten, 1843-tól Szarva­son volt tanár, s itt nagy si­kerű dalnapokat is szervezett. Az iskolában mondott plebe­jus-demokrata nézeteit össze­foglaló Erkölcsi beszédei mi-, att a kormány vád alá he­lyezte. Irt verseket, drámát, karcolatokat és szaktudomá­nyi munkákat is. Nevét Szarvason a gimná­zium őrzi. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Eevezelték az úi KRESZ-t az NDK-bi Mire vigyázzanak a magyar turisták? A turizmus fejlődése, valamint a magyar fiataloknak az NDK* ban történő foglalkoztatása a miskolciak-borsodiak kedvelt és gyakori úticélpontjává tette a Német Demokratikus Köztársa­ság különböző megyéit, városait. Ma már évente mintegy 800—850 miskolci-borsodi fiatal dolgozik az NDK különböző gyáraiban, üzemeiben. Alig akad közöttük olyan, akit évente legalább egy­szer ne látogatnának meg szülei, hozzátartozói, barátai. A turis­ták és a látogatók jelentős ré­sze személygépkocsival indul út­nak. A magam rokonságáról, baráti körömről is tudom, hogy vajmi kevés ismerettel rendel­keznek — ha ide jönnek — az NDK-beli közlekedést illetően. Különösen elmondható ez most, hiszen 1978. január 1-től az NDK- ban is életbe lépett az új KRESZ. Ezért az NDK-beli köz­lekedési szabályok néhány olyan vonására szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket jól kell is- merniök a Magyarországról ide utazóknak, s amelyek esetleg eltérést jelentenek az otthoni ál­lapotokhoz képest. KÉTMILLIÓ SZEMÉLYGÉPKOCSII Noha köztudott, hogy az NDK-ban sem könnyű azon­nal hozzájutni személygépko­csihoz, s a saját gyártású autókra is éveket kell vára­kozni, mégis, a motorizáció lényegesen előbbre tart, mint itthon, vagy akár néhány más szocialista országban. Jól pél­dázhatja ezt, hogy egy 1975- ös adat szerint már akkor 1.9 városra, mint például nálunk Budapestre. Annak, aki Berlin­ben autózik, lényegében hasonló viszonyokkal kell szembenéznie Lipcsében, Drezdában, Halléban, Magdeburgban, de például Er­furtban is. S nem kevés az autók száma a kisvárosban, amelyek­ből köztudottan sok található az NDK-ban, hiszen itt az urbani­záció is lényegesen előbbre tart. Az új KRESZ bevezetését ugyan­olyan gondos előkészületek előz­ték meg, mint annak idején ott­hon. Azon a nemzetközi egyez­ményen alapszik, amely ugyan­úgy kötelező az NDK-ra, mint Magyarországra. Ez azt is Jelen­ti, hogy szinte több a hasonló­ság a két ország közlekedési szabályaiban, mint a különböző­ség. Mégsem árt azonban vi­gyázni! Arra például, hogy itt, az NDK-ban, éppen a motorizá­ció fejlettebb volta, s a nagyobb forgalom miatt, a városokban 50 km/óra a megengedett maxi­mális sebesség, lakott területen kívül pedig 90 km/óra. A kitűnő és az országot több helyen is átszelő autósztrádákon sem le­het 100 km-nél gyorsabban ro­bogni! Jó erre vigyázni, mert — gvakorlatbó! mondhatom — a sztrádarendőrség nagyon is éber és műszerekkel rendkívül jól fel­szerelt ... Jó vigyázni arra Is, hogy az új KRESZ előírja: jel­zőlámpás útkereszteződésben jobbra kis ívben csak zöldre, illetve kiegészítő jelzésre szabad kanyarodni. S ha már a jeJzo- lámnákat említem, el kell mon­dani, hogy a zöld után elsőként zöld-sárga következik, s utána sárga! NINCS KÖLCSÖNÖS UDVARIASSÁG! BÉLYEGGYŰJTÉS Negyedszázada, hogy Sá­rospatakon a férfi- ég női szabók összefogásából meg­alakult a Ruházati Szövet­kezet, amelynek ma már 500 dolgozója van, s közülük 444 a nők száma. A szövet­kezet főképp exportra dol­gozik, bérmunkát végez: ugyanis megrendelésre ké­szítenek hozott anyagból kü­lönféle női ruhákat a szov­jet és a nyugatnémet part­nereknek. A korszerű szalagrendszer, a modern gépi berendezések tették lehetővé, hogy a szö­vetkezet termelése évről év­re nő, és fennállása óta 1977-ben érte el először — az anyag értékét is beleszá­mítva — a 100 millió forin­tot. A külföldi megrende­lőiknek több évre szóló szerződés alapján dolgoznak, így a folyamatos munka biz­tosítva van. Az új esztendő­ben, 1978-ban már mintegy 250 ezer darab női ruhafélét varrnak és szállítanak a Szovjetunióba és a Német Szövetségi Köztársaságba. * A posta az idén 69 alkalmi bé­lyeget ad ki. A gyűjtők kívánsá­gának megfelelően, forgalomba kerülnek három, négy és öt ér­tékből álló rövid bélyegsoroza­tok. Nem határozták meg még valamennyi bélyeg témáját, töb­bet tartalékolnak arra az esetre, ha valami rendkívüli esemény indokolja kiadásukat. Így példá­ul a tartalékot felhasználva be­mutatják majd bélyegen a koro­nát és a koronázási ékszereket. ★ A területi ifjúsági vetélkedőre vasárnap, 22-én 10 órától 16 órá­ig kerül sor Miskolcon, a MA- BEOSZ területi irodájának ren­dezésében, a 37. számú Általá­nos iskolában (Szilágyi Dezső u. 53. szám). Az első korcsoport résztvevői: Tokaj, Ságvári Endre Kollégium; Miskolc, Petőfi Sán­dor középiskolai fiúkollégium; Miskolc, 2. számú Ipari Szak- középiskola; Miskolc, Herman Ottó Gimnázium. A második korcsoport résztvevői: Eger, 9. számú Általános Iskola; Mátrave* rebély, Általános Iskola; Miskolc, 8. számú Általános Iskola; ,Mis- kolc, 37. számú Általános Iskola. A miskolci városi sportcsar­nokban január 20—21—22-én lesz a Focifarsang. A második na­pon, 21-én alkalmi posta műkö­dik, ahol emléklapot is árusíta­nak, különleges alkalmi bélyeg­zéssel. ★ Január 20—24. között Bükk* szentkereszten rendezik meg a XIII. téli úttörő-olimpiát. Alkal­mi posta itt is működik és em­léklap is kapható lesz különle­ges bélyegzéssel. millió személygépkocsit tar­tottak nyilván, számuk pe­dig azóta túlhaladta a 2 mil­liót! A magyarországi hely­zettel történő összehasonlítás­kor ennél lényegesen többet mondhat, hogy amíg (ugyan­csak 1975 végi adat) otthon az 1 személygépkocsira jutó lakosok száma több mint 18, itt, az NDK-ban ennek mind­össze a fele!... Ebből követ­kezik, hogy a forgalom is lé­nyegesen nagyobb, s lényegé­ben ez a nagy forgalom, s az egyre nagyobb számú kül­földi turista jelenléte tette szükségessé a régi KRESZ átdolgozását, a nemzetközi KRESZ-hez való közelebbvi- telét. SZTRÁDÁN IS CSAK 100-ZAL A motorizáció fejlődése még korántsem ért véget az NDK- ban. Ezért fogadta osztatlan öröm a korábbiakhoz képest biz­tonságosabb közlekedési viszo­nyokat teremtó új KRESZ-t. S nemcsak a nagyvárosokban, ha­nem úgyszólván az egész or­szágban, hiszen az NDK-ban szembetűnő, hogy a nagy forga­lom nem koncentrálódik csak a nagyvárosokra, illetve egy nagy­A párhuzamos közlekedés szabályai ugyanazok, mint otthon, ám ha lakott terüle­ten belül nincs sáv-felfestés, szigorúan megkövetelik a jobbratartást! Ugyanazok — egy kivételével — az elsőbb- ségádás szabályai is, mint otthon. Ez az egy: az a kü­lönleges helyzet, amikor egyenrangú útkereszteződés­ben egyszerre három jármű találkozik. Otthon a kölcsö­nös udvariasság elve, itt más szabály érvényesül. Ez pedig az, hogv az a jármű indul­hat elsőnek, amelynek jobb­ra nem esik jármű! Még az elsőbbséghez: a villamosnak, ha csak nincs jelzőlámpa, mindig elsőbbsége van! Olvan városokban, mint Drezda. Lip­cse, Erfurt, ahol sok villamos jár, jó erre vigyázni! Fontos tudni azt is, hogy ha a jár­mű nem változtat irányt (pél­dául megáll, vagv elindul a járda mellett) tilos az irány­jelzőt használni! Megállásnál pedig nincs a rakodáson, il­letve a be- és kiszálláson túl tartózkodási idő ott. ahol „Várakozni tilos!” tábla van! Ny. B. Pataki női ruhák Keletre és Nyugatra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom