Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
Számokká/ elbeszélve (I'.) ♦ Oktatók és kadétok. György Tibor felügyelete mellett vezeti a mozdonyt Ihász Kálmán, s a váltópáros, Szalóczi Sándor és Vaszily Gyula indulás előtt a mozdonyrajzról ellenőrzik a fontosabb részeket... Egy csillag, no meg a „szili Kadét. Régen, az osztrák— magyar monarchiában olyan őrmesteri rangú, de tiszti állományú katona, aki önkéntes! évét kitöltötte, és a tiszti vizsgát letette. Ihász Kálmán is kadét. A vasútnál. — A kadét úr? Jól viseli magát, talán a legjobb a kadétok között, akik nálam tanultak — mondja György Tibor, az oktató. — Kicsit lezser, de nagy a szorgalma, borzasztóan szereti a gépet. Mit is csinál egy ilyen régi tiszti ranggal felruházott fia. tál a vasútnál? MÁV. Vontatási főnökség. Temérdek mozdony, villany, dízel, gőz- És talán még több sín. Az egyiken átlépünk, s máris ott a következő. Tekergetjük jobbra-balra a fejünket — a vasút veszélyes üzem. Ránk is szólnak a hangoson; mit keresünk a vágányok közt? Egy mozdonyvezetőt, helyesebben kettőt. Hogy hol vannak, azt még magunk sem tudjuk. — Felsőzsolcán van a ... — mondják a főnökségen, a végén a pontok helyett valami szám, ami vasutasnyelven a vonatot jelenti. — A Tiszáin fesztelenítés van, javítják a felsővezetéket, hát még várni kell egy keveset — teszik még hozzá ... Várunk, s közben érdekes dolgokat tudunk meg. A mozdonyvezetés, ha szabad így fogalmazni, az utóbbi két-három évben divatszakma lett. Nem csoda. Tizennyolc éves kortól jelentkezhetnek a fiatalok, s húszévesen már önállóan, egyedül vezethetnek mozdonyt. És a fizetés? Jóval több, mint háromezer forint a kezdők bére. Igaz, se vasárnap, se ün- neonap... Hosszú, végeláthatatlan tehervonat húz el mellettünk. Érezhetően lassít, nem a fővágányon fut. a rendező pályaudvar a végcélja. A moz★ „Lejárás” a hozott tehervonatról ...A 3000 lóerős villany, mozdony 2000 tonna súlyú szerelvényt képes vontatni. (Kerényi felv.) dony száma V 43 1036. „mi” szeielvényünk ... Hosszú, majd vállig érő hajú fiatalember, farmer- nadrágban, vasutaskabátban. A rangjelzés: kék mezőben egy csillag. Ihász Kálmán műszaki segédtiszt. A kadét. — Nálunk a tanoncokat nevezik így — mondja az oktató, aki már vezér, vagyis képzett mozdonyvezető. — Három hónapig jár velünk, nem mindig velem, hanem mással is. Meg kell ismerni a mozdony minden csínját-bín- ját, csak azután vezetheti egyedül... Hogy lesz valaki mozdony- vezető? Pályaválasztás előtt engem is vonzott a mozdony, aztán visszakoztam. — Én sem ennek készültem — mosolyodik el a fiatal jelölt (egyébként 21 éves). — Mikor leérettségiztem, ütés vasútépítő képesítést szereztem. De nem dolgoztam a szakmámban. Sokan úgy vannak, hogy már gyerekkoruktól a mozdony a szerelmük. Nekem nem. Csak később szerettem belé, de ma már el sem tudnám képzelni a naojaimat a gép nélkül... Keze finom mozdulatára engedelmesen lassul, gyorsul, avagy megáll a hatalmas, 3000 lóerős, egyenirányítós, szilíciumos gép. — Nyíregyházáról jövünk ezzel a „szili”-vel. Hogy mit hozunk? Nem tudom, de itt, a menetpapír: szén, cement... — Kell még a segítség ..? — Nagy ritkán... Azt lehet mondani, hogy már csak én vezetek, Tibi meg vigyáz, hogy jól csinálom-e. Áprilisban lesz a vizsga, aztán .., Tibi, a vezér, hét évvel idősebb a tanítványnál. Éberen figyeli minden mozdulatát, de nem szól. Tehát minden rendben... Miskolc, rendező pályaudvar. A tehervonat csak idáig jön. A mozdony lejár, s rátolat egy másik szerelvényre. Ezt már nem ők viszik tovább. A szolgálat letelt, tizenkét óra munkában. A gépen. Már búcsúzkodunk, mikor megjön a váltás. Szintén egy kadét—oktató páros: Szalóczi Sándor és Vaszily Gyula. Ök is oktatással kezdenek. Aztán irány: Hatvan ... A Központi Statisztikai Hivatal könyv alakban közzétett adatai érdekes képet rajzolnak megyéink fejlődéséről (Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye statisztikai évkönyve.) A gyakrabban idézett országos tényszámok mellett érdemes odafigyelni ezekre is: mélyebbé, árnyaltabbá válik így az általuk kirajzolt kép. Pest és Borsod A lakónépesség száma erősen függ az egyes megyék területének nagyságától, a népsűrűségtől, a városiasodástól. így természetesen jelentős eltérést mutat. Pest megye lakossága közel jár a millióhoz: 1977 elején 959 000 volt, míg 1971 elején a megyében 887 600-an laktak. Félmilliót meghaladó lélek- s zárna Pesten kívül négy megyének van: második helyen áll Borsod 794 600 fővel, szinte együtt halad Sza- bolcs-Szatmár és Bács-Kis- kun 572 700, illetve 570 300 lakossal, s nyomukban jár Hajdú-Bihar 545 400-zal. A négyszázezresek: Baranya, Békés. Csongrád, Fejér, Győr-Sopron, Szolnok Veszprém; háromszázezret meghalad Heves, Komárom. Somogy; kétszázezer fölött van: Nógrád, Tolna, Vas. Zala lakossága. A fővárosban lakott 1971 elején 2 019 800, 1977 elején pedig 2 081 700 fő. Az ország össznépessége a jelzett két időpontban 10 353 700, illetve 10 625 300 volt. Az ismert szociálpolitikai intézkedések hatására az élve születések száma minden megyében és a fővárosban is növekedett. Kiemelkedik Fejér megye adata: az 1970-es 15,9-ről 20,1-re emelkedett az ezer lakosra eső élve születések száma. Még magasabb volt a születési arány Szabolcsban, ahol 20.5 élve születés esett 1000 lakosra 1976-ban, de ott már 1970- ben is 18,5/1000-nél tartottak. A többi megyében 13—16-ról 16—18-ra emelkedett az élve születések aránya, Budapesten pedig 12-ről 15.2-re. Az országos adat: 1970: 14,7, 1976: 17,5! A természetes szaporodás aránya (vagyis az élve születés és a halálozás különbsége) Szabolcsban és Fejérben a legjobb: ezer lakosra számítva 9,5, illetve 9,2. Haj- dú-Biharban 7,7. Győr-Sop- ronban 7,4. Veszprémben 7,2, Pest megyében 6,8. Kiugróan gyenge Somogybán az ezer lakosra jutó természetes szaporulat — bár némi javulás mutatkozik az utóbbi években —, amely még most is csak 2,6-nál tart. A fővárosban a természetes szaporodás csak 1,5-öt mutat. Viszont 1971-től 1976-ig 57 370- en költöztek fel vidékről Budapestre! Pozitív a statisztikusok által vándorlási különbözetnek nevezett mutató Pest megyében (35 898!). Beruházási tej-kvóta Többen telepedtek meg, mint ahányan elköltöztek Csongrádból, Fejérből, Győr- Sopronból és Veszprémből. Negatív a vándorlási különbözet Szabolcsban, ahol ez a szám 29115-öt tesz ki a jelzett években, Borsod 17 512- vel. Békés 12 351-gyel, Szolnok 9 442-vel szerepel a mí- nuszos megyék között. Békésben a természetes szaporulat nem is fedezte az elvándorlást. s így csökkent a megye lakóinak száma. Az egy lakosra jutó beruházási összeg 1976-ban a megyék közül — az olefin- programra való tekintettel — Borsodban volt a legnagyobb: 19 600 forintot tett ki és 200 forint híján elérte az egy lakosra eső budapesti összeget. Komáromban 17 136, Fejérben 16 750, Tolnában 16 312, Hevesben 15 276 forint bervu*zás esett egy lakosra. Csak az iparnak: W milliárd Az ipari beruházásokra a legtöbb Borsodban jutott, több mint 10 milliárd forint, s ez csak egy milliárddal maradt el a főváros beruhá. zási összegétől. A nem anyagi ágak beruházása terén a megyék közül ugyancsak Borsod vezet 2,5 milliárdot megközelítő összeggel, 1,5 milliárdhoz jár közel Pest megye; egy milliárdot meghaladó összeget használtak fel Csongrádban, Fejérben, Győr-Sopronban, Hajdú-Bi- harban is. Az ország kulturális életének központjában. Budapesten 12 milliárd fölött volt ez a beruházási összeg. A szocialista ipar termelésének emelkedését taglaló számok azt mutatják, hogy az utóbbi évben is erőteljes tendencia volt az ipar decentralizálása. Amíg a főváros ipara az előző évihez arányítva 1976-ban 101.8 százalékot termelt, addig Bácsban 106,4, Békésben 108,4, Borsodban 108,2, Csongrádban 107,7, Győr-Sopronban 108, Hajdú-Biharban 112,3, Hevesben 106,5, Szabolcsban 113,8 (!), Szolnokban 106,9. Veszprémben 111,6, Zalában 108,3 százalékos emelkedés mutatkozott 1976- ban 1975-höz képest. Egyedül Baranya ipara stagnált, ott 100,1 volt az index. (Folytatjuk) CSORNA BÉLA (illésy) Bányász újítók A Borsodi Szénbányáknál 1977-ben 2693 újítást nyújtottak be a dolgozók, zömében fizikai munkát végzők, ipari szakmunkások. A vállalat vezetősége 2103-at fogadott el hasznosításra, s tavaly 2179 újítást vezetett be. Ez a szám úgy alakult ki, hogy a tavalyelőttről „átcsúszott” újításokat is ekkor hasznosították. Az újítások 11 millió 174 ezer forint megtakarítást hoztak a szénbányáknak. A KMP 60. évfordulója tiszteletére A Lenin Kohászati Művek pártbizottságának kibővített ülésén Herendi Rezső felszólalásában arra tett javaslatot, hogy az LKM dolgozói és szocialista brigádjai idei, -a Láng Gépgyár felhívásához csatlakozó versenyvállalásaikat a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása 60. évfordulója tiszteletére tegyék meg. A kibővített pártbizottsági ülés elfogadta és támogatja a javaslatot, így megyénk legnagyobb vállalatánál az idén a KMP 60. évfordulója jegyében indul be a szocialista munkaverseny. E héten he fejezik Volt fenyőfa, nincs fenyőfa Az ötletet az idő adta, szobámban a karácsonyfa utolsó tűlevelei is lehullottak, tehát ki vele. Hogy ez a „ki vele!” hogyan sikerült, ezt a Miskolci Köztisztasági Vállalat főmérnökétől tudom. Megkért, hogy dicsérjük meg Miskolc város lakosságát, mert a tavalyinál lényegesen fegyelmezettebben váltak meg a szeretet és az ajándékozás szimbólumától. Példákat is mondott; a Vologda városrészből. Ott a lépcsőházak mellé, szépen sorjába fektették a fákat, úgyhogy könnyű volt összeszedni. Az akció már a két ünnep között megindult, de nagyüzemire január első két hetében álltak, amikor is a vállalat két gépkocsija csak ezzel foglalkozott. Az akciót e héten „lefújják”, befejezik a fenyőfák elszállítását. A jó példák mellett az ellenpéldákat is érdemes megemlíteni, nehogy azt higgyük mi, miskolciak, hogy minden a legnagyobb rendben: a karácsonyfa nem tud úszni, nem szereti a Szinva vizét és nem tud repülni. Merthogy néhá- nyan ezekre próbálták megtanítani. Nem nagy sikerrel... D. T. B. ♦ Ember a falon. Az Avas-dél lakóházainak átadása előtt a szellőzőberendezések állapotát meg kell vizsgálni, nincs-e dugulás, nem tömitette-e el a cement. Ezt belülről végezni nem lehet. Ezért van szükség a képünkön is látható „akrobatikára”. Azért megnyugtatunk mindenkit: e kívül haladó liftszerü alkotmányt többszörösen biztosították, lezuhanása szinte lehetetlen. (Sólymos felv.) A nyírbátori harangtorony Az idén új „köntösben” fogadja látogatóit Kelet-Ma- gyarország egyik legérdekesebb műemléke, a nyírbátori gótikus református templom szomszédságában álló, fából készült harangtorony, amelyet 1640-ben Bethlen Gábor fejedelem öccse, István építtetett. A mostani teljes felújítás során széles körű társadalmi összefogással és í Országos Műemléki Felügyc lőség anyagi támogatásáv kicserélik az elkorhadt, e avult faszerkezetet. Hányán vagyunk, hogyan élünk? Mozdonyon, farmerben
