Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-03 / 2. szám
Mi is az a DOLBY? Használ-e az új rendelet ? A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szervezete nemrég tartotta tisztújító közgyűlését. Ezen részt vett, és „A mezőgazdaság helyzete és fejlesztése” címmel előadást tartott dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Az előadás után a magyar mezőgazdaság helyzetéről beszélgettünk. 1976-os évben a földtulajdon-használat, -forgalom és földvédelem kérdéseiben több, magas szintű jogszabály jelent meg. A jogszabályok végrehajtása nyomán az alábbiakat kérdeztük: — Mennyi termőföldünk volt, mennyi van, hová lett a különbség? Vegyünk inkább hanglemezt? dául Svédországban a kormány állami terület-felhasz- ,nálási tervet dolgozott ki, és hagyott jóvá. Ebben az egész ország területét leltárba vették, és meghatározták a mezőgazdasági termelést szolgáló, ipartelepítéssel nem terhelhető területeket. Egyébként a termőföldek fokozottabb védelmére világszerte nagy erőfeszítéseket tesznek, és nagy anyagi áldozatot hoznak. Példaként említhetjük, hogy Csehszlovákiában nagyarányú rekul- . tiváció (a termő terület visz- szaállítása folyik és az NDK, Svédország, NSZK külszíni bányászattal feldúlt területeire, illetve a termelésre, a tulajdonos csak akkor kap engedélyt, ha rendelkezik a visszaállításhoz szükséges tervekkel. — Mi indokolja a termöföi- dek kivonását a mezőgazdasági termelésből? — Településeink fejlesztése, új városok létrehozása, az ipartelepítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kommunális létesítmények, a környezetvédelem, a mezőgazdasági beruházások, az új korszeré' majorok... A földigénybevétel csaknem minden esetben mezőgazdasági üzemet, nagyüzemi művelésre kijelölt táblákat, és nagyon sokszor jó minőségű szántót érint. Bizony sok esetben kell hozzájárulnunk ezek megszüntetéséhez, a beruházások érdekében. — Mennyibe kerül ma a kisajátított föld a beruházónak? — Az új kisajátítási jogszabály, az 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet az érték arányos kártalanítás elvén nyugszik. Rendelkezései lehetőséget adnak arra, hogy a tulajdonos kisajátított földjéért az eddiginél magasabb összegű kártalanítást kapjon. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaság részére megállapítható kártérítés összege a beruházók összes költségének még mindig csak kis hányadát képezi. Az új rendelkezések szerint a föld termelésből való kivonásáért külön térítést kell fizetni. 1978. január 1- től a beruházónak a kisajátítási kártalanításon felül, külön térítést is kell fizetni. Ha a termőföldet engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon vonják ki a mezőgazdasági termelésből, a térítés háromszoros összege fizetendő. — Az új rendelkezések nyomán számíthatunk-e változásra? — A jogszabályok következetes végrehajtásától várható, hogy megszűnik a termőföld pazarlása. A módosított jogszabályok — megítélésem szerint — alkalmasak a termőföldek hatékonyabb védelmére. A kívánt eredményt csak úgy érhetjük el, ha növekszik a terv- szerűség, és az ésszerűség jellemzi a legértékesebb természeti kincsünkkel, a termőfölddel való gazdálkodást. D, TÓTH BÉLA — Az ország mezőgazdaságilag művelt területe az elmúlt negyven évben csökkent: hétszázhatvankettő ezer hektárral, kereken tíz százalékkal. Legnagyobb mértékű a szántóterület csökkenése volt (mintegy hatszázezer hektár). Azonban a felszabadulás óta több mint négyszázezer hektáron tudatosan és tervszerűen erdőt telepítettünk. így az erdők aránya a korábbi 11,8 százalékról 16,3 százalékra növekedett A föld kivonását a mező- gazdasági hasznosításból az ország társadalmi és gazdasági szerkezetének változása bizonyos mértékben szükségessé tette. Azonban a nagyarányú csökkenés nem teljesen indokolt. A felszabadulás utáni első két évtizedben a földfelhasználás terén sokszor pazarlás történt. Az 1961-ben alkotott földvédelmi VI. törvény hatására némileg csökkent a mezőgazdasági termelésből kivont terület nagysága, de — még az utóbbi időben is — évente mintegy hatezer hektár föld más célú felhasználását figyelhetjük meg, ppdig ezek jelentős része jó minőségű szántóföld. A XI. pártkongresszus iránymutatásának megfelelően a népköztársaság Elnöki Tanácsa módosította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi törvényt. Az új rendelkezések korlátozzák a legértékesebb földek igénybevételét, ugyanakkor differenciáltabban állapítják meg a földért járó fizetési kötelezettségeket is. A mezőgazdasági földterületek csökkenésével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhetetlen és együtt járó jelensége gazdasági fejlődésünknek; új ipari, közlekedési, lakásépítési terveink megvalósításának. — Vannak-e az összehasonlításhoz külföldi példák? — Van ismeretünk arról, hogy valamennyi környező baráti állam szigorúan szabályozza a földvédelemmel kapcsolatos feladatait. Az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában az egy hektár földért járó térítés mértéke több, mint a nálunk megállapított legmagasabb kártalanítási összeg. Hasonló a helyzet a tőkés országok többségében is. Pélörvendetes, hogy nálunk is kapható a műsoros kazetta. Amióta a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat dorogi gyárában készülnek a hanglemezek, nagyon sok felvételt nemcsak lemezre, hanem szalagra, azaz kazettára is átmásolnak. így rövidesen minden új nagylemezt kazettán is megkaphatunk. Ugyanúgy tartalmazza a lemez anyagát, az ára valamivel több, százhúsz forint. Bizonyára sok magnóst leptek meg karácsonyra néhány ilyen hazai gyártmányú műsoros kazettával. A jobb fülű és jobb készülékekkel rendelkezőknek azonban feltűnt, hogy a legmodernebb technikával készült felvételek milyen furcsán szólnak: zajosan, az eredetihez képest torz hangképpel. Ettől még az otthoni, rádióról átvett számok is élvezetesebbek. A magyarázat igen egyszerű. Ezek a kazetták általában a jóval fejlettebb technikával rendelkező nyugati országok ízlésével készülnek, mert jelentős részük exportra megy. Ezért a felvételeket egy bizonyos zajcsökkentő eljárással — Dolby-val — veszik fel. Meg lehet figyelni, valamennyi kazettán ott díszeleg a .DOLBY SYSTEM” felirat. „hogy hazánkban a nagy szakértelmet, tradíciókat követelő, minőségi ötvözöttacél-gyártást az eddigi hagyományokat követve tovább lehel; és tovább kell fejleszteni, és e célból Diósgyőrben fel kell építeni egy kombinált, üstmetallurgiai berendezéssel kiegészített, a mai kor acélgyártásának legújabb eredményeit meghonosító acélművet... Akkor mondták: Diósgyőr harmadszor is megszületett.’* „ÉLETRE KEL AZ ÓRIÁS" A Népszava december 30-i száma első oldalán indítja a vegyiparunk fejlődéséről beszámoló írást. Ebben a következők olvashatók a Borsodi Vegyikombinátról: „A BVK negyedszázados történetének legnehezebb éve következik. Be kell fejeznünk a PVC—III. üzem több mint 11 milliárd forintos beruházását, és életre kell keltenünk ezt az óriást ... üzembe kell helyezni ezeket a bonyolult, nagy kapacitású termelőberendezéseket.” Közben a már működő üzemek termelését is növelni kell jövőre, összesen 1,2 milliárd forint értékkol. „Ugyancsak gyors fejlődés várható a BVK exportjában: az (1977. évi) 500 millió forinttal szemben egymilliárd forint bevételt tervez a vállalat.” A minden tekintetben modern üzemben is az ember a Zajcsökkentő eljárást mondtunk és mégis zajosabb az ilyen kazetta? Ennek megértéséhez bizonyos mélységig ismerni kell ennek az eljárásnak a lényegét. A Dolby ugyanis a bejövő hangot úgy módosítja, hogy a halk részeket egy elektronikus áramkör felerősíti. Ez kerül a szalagra. így persze a zene dii _mikája, azaz a pianók és a fortisszimók közötti különbség jelentősen csökken. Lejátszáskor egy fordított műveletet kell .elvégezni. A halk részeket visszahalkítja egv másik áramkör, ugyanakkor ezzel együtt jelentősen csökkenti a szalag sistergő zaját is. így visszaállt az eredeti hangkép, ismét nagy di- amikájú, de kis szalagzajú zenét hallhatunk. Ma már a legtöbb modern, házi használatra készített kazettás magnóba építenek Dolby áramkört. Eleinte csak a kazettás magnókon terjedt el — mert itt nagy a szalagzaj —, ma már egyre inkább tért hódít az orsós készülékekben is. Számos cég dolgozott ki hasonló, vagy más rendszerű zajcsökkentő eljárást, részben azért, hogy az amerikai Dolby Laboratórium szabadalmát ne kelljen megvásárolni. Ilyenek például a ♦ Készülék a DOLBY-hoz T Téli munkák az Edenhen Aki ősszel látta utoljára az Éden kempinget, bizonyára alig ismer majd rá tavasszal. Szorgos munka folyik ugyanis nap mint nap a kedvelt üdülőhelyen. A Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói eddig 200 fenyőt, kétezer rózsatőt, 4 ezer különböző díszcserjét, 130 darab, 10—12 éves, dús lombú, földlabdás lát ültettek el. A, parkosítás mellett sokat dolgoztak a játszóterek kialakításán is. Több mint 10 ezer köbméter földet mozgattak meg annak érdekében, hogy tavaszra feltöltsék a sátortábor majdani helyét. Ä Borsod Tourist Idegenforgalmi Hivatal mintegy kétmillió forintot fordított az eddigi munkálatokra, amelyeket tavasszal a füvesítéssel folytatnak. ALAPKŐLETÉTEL A Népszabadság szilveszteri számába Eötvös Pál irodalmi tárcát írt a diósgyőri Lenin Kohászát i Művek új acélgyártó részlegének alapkőletétele alkalmából. „A diósgyőri alapkőnek ... nemcsak jövője, hanem múltja is van. Az egyik legősibb, nyomort, fényt és kudarcot megért magyar ipari központ újult meg ...” ^ Tisztelettel ír azokról az erőfeszítésekről, amelyek eredményeként a jövőt alapozó martinászok igen nehéz körülmények között a mögöttünk maradt esztendőben egymillió tonna acélt csapoltak. „ . . . olyan martinműben . .. , ahol két kemence az 1913-as gyártási évet viseli az oldalán . .., s ahol a zsúfoltság miatt mindenféle agyafúrtsággal kell a napi munkát megszervezni.’* Idézi azt a naoot, amikor megszületett az Állami Tervbizottság határozata arról. A SZÍNÉSZNŐ MOSOLYA A mozi világát legérzékletesebben megjelenítő írónk, Mándy Iván, a „FILM, SZÍNHÁZ. MUZSIKA” ünnepi számában emlékezetesen szép tárcát írt Gyöngyössy Katalin filmbeli alakításainak varázsáról. „Nem, ez nem a régi idők színésznője!... Gyöngyössy Katalin. Senkinek sincs ilyen mosolya ... És a mozgása. Az a könnyed. természetes mozgás. Nem játszott, nem alakított. Benne élt a filmben. Minden olvnn valódi lett körülötte. Olyan hiteles.” Belső ..montázsokban’* idézi fel különösen megkapó filmszerepeit, színészi megoldásait: „... az a fájdalmasan sugárzó mosoly még mindig betölti a szobát. Annyi megértés van benne. Megbocsátás? Ki tudja! Egy biztos. Együtt él a filmmel. Nem lehet elfelejteni.*» Összeállította: BERECZ JÓZSEF * „DOLBY SYSTEM” Philips DNL rendszere és a iapán NIVICO cég ANRS zajcsökkentője. Bár nyugaton sem minden műsoros kazettát dolbyznak. nálunk csak dolbyzott kazetta kerül piacra. De kinek? Annak a pár embernek, aki külföldi útjáról dolbys magnói hozott, vagy azoknak a keveseknek, akik nem sajnálják a pénzt, és a Bizományi Áruházból szerezték be. (Húszezer forint alatt aligha kaptak.) A hazai kereskedelem még nem árul dolbys készülékeket. (Ahogy a magnóellátást figyeljük évek óta, egy darabig még nem is igen fog.) megoldás. Marad az, amit az MHV szakemberei javasolnak: a hangszínszabályozóval yágjuk le a zavaró magas hangot. Meg kell hogy mondjuk: ez nagyon primitiv tanács. Amíg a hazai kereskedelem és rádiópiac nem nő fel a Dolby-hoz, azaz a magyar gyártmányú műsoros kazetták színvonalához, addig én leginkább hanglemezt vásárolok. (kerényi) Hírünk az országkan A Budapesti Rádiótechnikai zár MK 42 készülékében is n egy hazai fejlesztésű jcsökkentő: az EX—KO. jnos ez nem csereszabatos Dolby-val. Tehát ez sem Tallózás lapokban, folyóiratokban A visszapillantás és az előretekintés együtt jellemzi az esztendő fordulóján megjelent cikkek zömét. A vezető országos lapok közül a Nép- szabadság és a Népszava kö-, zöl kiemelkedő helyen cikkeket Miskolcról, s megyénkről. termelés legfontosabb tényezője. „A PVC—III. szakembergárdájának felkészítése több éve tart. .. Kétszáz fizikai és műszaki szakembert külföldön képeztek tovább, csupán a szovjetunióbeli Katusban százan szerezhettek tapasztalatokat.” Fogy a föld Interjú dr« Soós Gábor államtitkárral
