Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-02 / 1. szám

♦ Sok kényelem, figyelem veszi körül őket. Könyvtár Annak idején azok közé tar­toztam, akik egy városrésznyi emberben igyekeztek tudatosíta­ni: az Ady Művelődési Házban működő azonos nevű intézmény helyet változtatott, és Petőfi- emlékkönyvtár névre keresztel- kedett. Annál inkább szükség volt erre a „sulykolásra”, mert az Ady-emlékév egy másik évfordulót feledtetett el, mire a régi diósgyőri ház, Petőfi Mis­kolcihoz kötődésének jegyében, áprilisra megújult. Mégis össze­tévesztettem a két költőóriást, és nem győztem mentegetőzni. — Semmi baj — nyugta­tott meg Kopasz Erzsébet, a Petőfi-emlékkönyvtár veze­tője. Velem is előfordul, hogy a régi név jut eszembe, mikor gondolkodom: hogy le­hetne jól, vagy még jobban dolgozni. De ez nem jelent semmit, ha biztos lehetek benne, hogy a harmadik ke­rületben lakók tudják: könyvtár van szemben a Vár utcával. A villamossín bal oldalán — tettem hozzá gondolatban azonnal, mert a belváros fe­lől érkező ösztönösen így bontja Diósgyőrt. A sín és az út jobb oldalán van az új lakótelep, balra a régi tele­pülés. Arról nem is szólva, hogy a felújítás évei azt mu­tatták: időbe kerül, míg {mondjuk) a gázvezetéket át­juttatják a túloldalra. — Értem — mosolyog Er­zsébet — most arra vagy kí­váncsi, hogy átjöttek-e a könyvekkel együtt az olva­sók is. Számokat mondok. Nagyon erős év volt, mikor a régi helyünkön 1730-an iratkoztak be. Ezt az eszten­dőt 1750 olvasóval zártuk, és én ezt nem úgy értékelem, hogy most hússzal többen járnak ide; ma már otthon, vagyunk. Onnét veszem ezt a magabiztosságot, hogy a nyár holt idény volt, hónapok tel­tek el, amíg megtaláltak bennünket az itt lakók. Kép­zeld el, hogy ma már tud­ják, és a jövő évi beiratko­zások ... Maliciózusan írtuk meg hajdan, hogy „jó munkának idő kell”, de a legkomolyab­ban állíthattuk, hogy meg­érte. A Petőfi-emlékkönyvtár nagyon szép, a régi ház mo­dern belsője pedig ritka han­gulatos keretet ad a több nyelvű folyóiratgyűjtemény­nek, a hanglemeztárnak, a 32 ezer kötet könyvnek, és a „testre szabott” bútorokkal, sok játékkal és foglalkozási lehetőséggel kialakított gyer­mekkönyvtár részlegnek. — A közelben levő 21-es, 23-as és 24-es iskolával van szoros kapcsolatunk; pontos ütemterv szerint jönnek szeptembertől az egyes osz­tályok. Szakköri foglalkozá­sok, környezetismereti és iro­* A könyvtár délelőtt 11-kor nyit; az első vendégek mindig a gyerekek. (Herényi felv.) FÁKLYA: Kegyetlen térfa Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4. f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB: Maréknvi szerelem Szí. svéd film 18 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor PETŐFI: Cserrnen Szí. szovjet-grúz film Kezdés: f5, Í7 órakor SZIKRA: Péntek, a bennszülött Mb. szí. angol film Kezdés: 3, 5, 7 órakor TÁNCSICS: Hüvelyk Matyi Mb. szí. amerikai film Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB: Xala Szí. szenegáli film Kezdés: f8 órakor TAPOLCA, ADY: Egy erkölcsös éjszaka Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor PERECES: Egyetlenem! Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor HÁMOR: A csillagszemű Magyar film Kezdés: 6 órakor SZIRMA: A csillagszemű Magyar film Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Debussy: Három sanzon. — 8.34: Természeti ritkaságok. — 8.44: Paisiello: A sevillai bor­bély. — 10.00: Hírek. — 10.05: A szakmák nyomában. — io.30: Az operaközvetítés folytatása. — 11.18: Fauré: e-moll szonáta. — 11.40: Különös házasság. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Indulók, táncok fúvószene­karra. — 8.20: Tíz perc külpoli­tika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Nép­dalcsokor. — 9.30: Derűre is de­rű. — 10.00: A zene hullám­hosszán. dalomórák voltak és lesznek ezután is. A könyvek mellett 150 hanglemez, prózai felvé­telek és klasszikus zene szol­gálja az oktatást. De adunk módszertani segítséget is az iskolák könyvtárosainak, akik minden hónapban találkoz­nak nálunk. — Csak szervezetten jön­nek a gyerekek? — Dehogy, ők várják a legtürelmetlenebbül, hogy délelőtt 11-kor kinyissunk. Nagyon szeretik a hangleme­zeket, élvezik, hogy az övéké az emelet. Würtz Ádám járt itt az ősszel, vagy nyolcvanan ülték körül. Meghatódtam, amikor a földre tett párnán megláttam egy pár kis cipőt; aki lehúzta, otthon érzi ma­gát. Ezt gondolta az édesanya is, aki gyerekét kereste, és őszintén csodálkozott; meny­Szilveszter éjjelén szüléiéit, két esztendő búcsúpontjának cezúrá­ján. Boldog 19. század, volt időd forrongásokra és forradalmakra, s még arra is, hogy nagy fiad születéséhez ünnepi pillanatot válassz. Nemzetet kovácsolsz he­terogén népcsoportokból. S hogy azza váltunk: a bizonyságtevö szót a költő sz* iából hisszük el. Huszonhat eve alatt életek életét élte. Sehol sem állt a könnyebbik oldalon. A kö­zépiskolában rassz tanuló volt. Színészként csak bukás várt rá. Költészetének erejét kevesen ismerték fel: „... gá­zolt atásomr a mindent elkö­vetnek a kritika hősei" — pa­naszolja az Űtirajzokban. Ka­tonakorában ....... a mosoga­tóruha ujjúimhoz tapadt, mi­kor a káplár „menjen kend!”~je lehajtott a havat kihordani a kaszárnyaudvar­ból”. Mindig anyagi gondok szorongatták, a házassága boldog idejét rövidre mére­tezte a kíméletlen sors. Vágy- ta az elismerést. Életét tu- dottan a nemzetének szentel" te, s várta, vágyta. hogy a nemzet vegye át ezt a feje­delmi ajándékot. A költői lé­tet végtelennek érezte, ezért sokat foglalkozott a lét vég­telenségével. Dicső neve költő fiadnak 1844-ben kiadtak egy al­bumot a miskolci tűzvészká­rosultak megsegítésére. Eb­ben jelent meg — akkor Álom címen, ma Jövendölés — az a költeménye, melyben rövid életét megsejti, és örök életét megjósolja: „Dicső ne­ve költő fiadnak, Anyám so­ká, örökkön él.” Álig akad városa az or­szágnak, ahol ne járt volna, ahol ne írt volna költeményt. Szeretett utazni, s bár hitet tett az alföld mindenekfölöt. ti szépsége mellett, vonzotta a hegyvidék, s barátainak bevallotta, hogy szívesen él­ne egy kis várban, magas szirtfokon. Utazásai előtt könyvet vásárolt. 1847-ben, amikor Miskolcra is ellátogat felvidéki túrája során, vélet­lenül egy Goethe-kötet ke­rült a kezébe. „Hajmeresztő szerencsétlenség ért” — bu- song Kerényi Frigyesnek, „tu­szor hallottam magasztalni, de még nem láttam. Sokat vártam, de még többet talál­tam” — írja, midőn beszámol a völgyben húzódó faluról és a négytornyú várról. A rek' kenő hőségben tett utazás, majd a diósgyőri kirándulás alaposan kifárasztják. Szobá­ja csöndjében még egyszer átolvassa a Diósgyőrben írt költeményt. Semmit nem ja­vít rajta, küldi Vahot Imré­nek. Másnap korán reggel a Hegyaljára indul, Sárospatak várának megtekintésére. A következő verset már Szeren, csen írja, aztán Széphalmon, majd Beregszász, Munkács a keltezés helye. Rövid, túlfűtött élete, ko­rai halála, zseniális életműve meghatározta utóéletét. Nem­csak az írni-olvasni tudók költője lett, mert a hajdan sok írástudatlan is énekelte verseit, összes költeményei már a múlt században szá­mos „népies kiadást” érnek meg. Vidéki színházaink egé­szen az első világháborúig emlékének szentelik a szil­veszteresti előadást. Dráma a költőről Egerváry Potemkin Ödön, Déryné keresztfia ír egy drá­mát Petőfi élete és halála címmel. Miskolcon mutatják be először, innen népszerű- södik az országban. E mű ér­dekes drámatörténeti jelen­ség. Egerváry Potemkin Ödön nagyon szerényen bánik a saját szövegével: a drámai cselekményt Petőfi versei vezetik be vagy zárják le. A darab folyamán egy-egy köl­temény, mint egy hagy ária vagy monológ szólal meg az előadásban. A nézők csönde­sen mormolják a színészek­kel a szöveget: „A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világsza­badság!” Ezekkel a szavakkal ■ fejeződött be a mű harmadik felvonása, ez völt a végszó, az az örökérvényű refrén, melyet a közönség minden egyes tagja magával vitt ott­honába, a másnapok rendjé­be, a család holnapjába, a gyermekek emlékezetébe. GYÁRFÁS ÁGNES Ampere francia fizikus ro­mantikus lénye alkalmas ar­ra, hogy számtalan igazi, vagy kitalált történet fűződ­jék hozzá. Életének tekinté­lyes részében kénytelen volt tanítani. Jóságos és rövidlá­tó ember révén, nem tudott fegyelmet tartani. Rövidlátá­sa miatt minduntalan meg­kérdezte tanítványait, hogy gyengébb szemű tanítványai látják-e a táblána írottakat. A tanulók folyton azt mond­ták, hogy nem. ezért mind nagyobb és nagyobb betűket írt, a végén alig fért a táb­lára 4—5 betű. Azt, hogy a törlőruha helyett zsebkendő­jével törölte le a táblát, nemcsak őróla, hanem Poin- caré-ról is mesélték. Miskolci Nemzeti Színház (7): Hunyadi László. A debreceni Csokonai Színház operaelőadása. FILMSZÍNHAZAK BÉKE: Az akasztanivaló bolond nő Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdég: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH: Bombasiker Szí. amerikai film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: Xala Szí szenegáli film Kezdés: f5, f7 órakor Sokat vártam, de mén többet találtam Az Alkony 1847. július 8- án született. Dél körül érke­zett Miskolcra egy vidám kompániával, Tornaalján és Putnokon keresztül. „Az egész út a Sajó völgyén visz ke­resztül, alacsony, zöld és kék hegyek és halmok között, me­lyek nyájasan üdvezlik az em­bert, s vesznek tőle búcsút egymásután”. Fogadóban ebé­del, és a mai Tanácsház tér 5. sz. alatti házban kap szállást. Az ebéd alatt nagyobb társa­sággal találkozik, akik szintén Diósgyőrt kívánják megláto­gatni. „Nekem tetszett ez leg­jobban, mert Diósgyőr vidé­két már oly rég, s oly sok­nyi kényelem, figyelem veszi körül a kicsiket. Mert a gye­reke után jön el a legbizto­sabban a felnőtt, és ei a kör­nyezet „csalétek” is lehet... —' Az Ady Művelődési Házban jobban szem előtt voltunk, de hát nincs ez olyan messze; ma már a fia­taloknak is program, hogy bejönnek megnézni az új könyveket, és felhívnak ben­nünket a város túlsó végéből is; nálunk keresik a könyvet, ami máshol nincs meg, vagy kézben van. Ha sikerül a városi könyvtár helytörténeti anyagát itt elhelyezni, még nágyobb érdeklődésre számí­tunk; nem nehéz elképzelni, milyen sokat jelent, ha mondjuk múlt századi törté­netéről akar valamit tudni, és a várra lát az olvasó. makai o Jóságos és rövidlátó ember volt Ampere, a tanár dód, barátom, hogy én Goethét nem szeretem”... A je je gyémánt, de a szíve kemény agyag”. Áz a verse, melyet útja során, a nem szeretem Goethével a zsebében Mis­kolcon ír, mégis közel hozza Goethéhez. Az Alkony lehe­letfinom, dúdolgatós három versszaka éppúgy .helyet kap az európai dalköltészet ko­szorújában, mint az Über allen Gipfeln. (A szirteken minden csendes.) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.35: Népdalkórusok. — 14.00: Ezer- egy délután. — 14.30: Szovjet zeneszerzők műveiből. — 15.00: Hírek. — 15.15: Mai dalok hang­versenye. — 16.00: Hírek. — 16.05: Szocialista brigádok aka­démiája. — 16.35: Népdalok. — 17.00: Hírek. — 17.25: A pálya­társ szemével. — 18.00: Robert Merrill énekel. — 18.30: Esti krónika. — 19.15: B. Ü. É. K. — 1978! — 21.45: Barokk kórusmu­zsika. — 22.00: Hírek. — 22.30: Romantikus muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Két Ziehrer-nyi- tány. Petőfi rádió: 12.00: Népi zene. — 12.33: Nyelveket tanulunk. — 12.53: Áriák. — 13.33: Szovjet gyerekek zenés újévi üdvözlete. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Ötödik sebesség. — 18.00: Nagy Piroska riportja. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.30: Nyolc rádió nyolc dala. — 20.00: Az ember biológiai jövője. — 20.30: Hírek. — 20.33; Labirin­tus. — 20.48: Böngészde. — 21.48: Slágermúzeum. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű. — 23.03; Nóták. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Emberek, utak, jár­művek. (A tartalomból: A téli közlekedés íratlan szabályai. Az autóklub új szolgáltatásai. Bor­sodi útjelentés. Riporter: Imreh József). — Henry Mancini együt­tese játszik. — Napjaink kérdé­sei (Wirth Lajos jegyzete). — Sport. — Slágerkoktél. — 18.00 —18.3(T: Észak-magyarországi Krónika. — Operaslágerek. — Hírösszefoglaló. Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság kö­vetkező napi számából. — Mű­sorelőzetes . . . Szlovák televízió: 15.25: Hír­adó. — 15.30: A haladó tapaszta­latok iskolája. — 16.10: Híradó. — 16.25; Francia nyelvlecke. — 17.00: A tél. — 17.30: Iskolatévé. — 17.55: Dokumentumfilm. — 18.10: A CSKP gazdasági politi­kája. 4- 18.40: Esti mese. — 19.00; Híradó. — 19.30: Szerelmem Raca. — 20.50: Szovjet zeneszerzők dallamai. — 21.30: Híradó. — 22.00: A legfontosabb belpoliti­kai esemény 1977-ben. Petőfi Sándor Eletek életét élte... Szemben a Vár utcával

Next

/
Oldalképek
Tartalom