Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-13 / 292. szám

Ha többet termelnek, többet érdemelnek Jókedvű, ismerős pilóta Grecsko ismét a világ­űrben A Miskolci Építőipari Vállalat # Szeptemberben, mosolyogva, Miskolcon. (Kerényi László felvétele) Nem tudó tudja-e, hogy szurkolok érte? Amikor azon a nyárt hazudó szeptember gi napon Miskolcon járt, s beszélgettünk, nem sejtettem (<* ner tudta? Vagy csak nem mondta?), hogy ilyen hamar viszontlátom az újsá­gok címoldalán. Mosolygós arca, tüske-frizurás feje, bölcs humora űrrepülés nélkül is emlékezetessé tette volna. S most, tessék, a világűrből üzen Georgij Grecsko ... Va­sárnap láttam egy műsoron kívül beiktatott tévéfilmet. Grecsko mondta: elgondolni is iszonyú, hogy a szivdobba- násomat egy földgömbnyi em­ber lesi. Lesi most is. Nem vagyok szakértő. Azt tudom, hogy a reggeli lapindító értekezlet ideje alatt, egy óra sem volt, a Szaljut—6-tal összekapcsolt Szojuz—26 háromnegyed for­dulatot tett a Föld körül. Nem tudom, meddig maradnak fönt, nem tudom, hogy a most szabadd-' tett második bejárathoz csatlakozik-e újabb űrhajó. (Az minden esetre va- színű, hogy a szocialista országok asztronautái ezzel az űrállomással végzik „szűz­repülésüket”. A rádió moszk­vai tudósítója utalt erre.) Szeretném megosztani az olvasóval azt az örömet, ame­lyet érzek. Beszélgettem, ke­zet fogtam azzal az űrhajós­sal, aki most Romanyenkóval egy futballmeccs ideje alatt ' er Ili meg bolygónkat. Em­lékidéző büszkélkedésként mi mást tehetnék, mint feleleve­nítem a két hónappal ezelőtti, miskolci beszélgetést. — Georgij Grecsko 1975 januárjában 30 napot töltött az űrben, a Szalut—4 fedél­zetén. Mit gondol az űrhajós a „kék bolygó” nyugalmáról és békéjéről? — Az űrből kicsinek lát­szik a Föld. De ahhoz elég nagy, hogy minden ember el­férjen és békében é.jen rajta. Kicsi viszont a modern há­borúhoz. a megsemmisítés mai eszközeihez... Az űrha­jós sokféle módon hozzájá­rulhat a , kék bolygó” nyu­galmának megteremtéséhez: műszeres geológiai vizsgálato­kat végezhet föntről, s fel­tárhatja azokat a föld gyom­rában nyugvó kincseket (ér­cet, szenet, olojat), amelyek gazdagabbá tehetik az éle­tet... Nekünk, embereknek, csak itt lehet élni, békében élni, a Földön. A kozmosz­ban nem lehet élni, csak dol­gozni. Az előző űrhajó lényegében sikertelen küldetése után azt kell mondanunk, hogy a Szo­juz—26 mostani indítása vé­letlen, előre nem prognoszti­zálható esemény volt. De íogy olyar tapasztalt asztro­nautát küldtek, mint Grecs­ko, az már aligha véletlen. (brackó) A Miskolci Építőipari Válla­latnál már most elfogadott terv áll rendelkezésre líW8-ra. Mit tartalmaz ez fő vonalaiban? — kérdeztük dr, Pálos Lajos igaz­gatót. — Először hadd szóljak az idei esztendőről. Várható, ám teljesen reális adat, hogy sa­ját termelési értékünk' eléri a 191 millió forintot. Ezt az előző évinél hét százalékkal alacsonyabb létszámmal, vagyis a termelékenység nö­velésével értük el. Erre, va­lamint középtávú tervünkre épül a szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizalmiak testületé által elfogadott idei terv. Saját termelési érté­künk 1978-ban 8 százalékkal haladja meg az ez évit. úgy, hogy a létszámunk mintegy 70 fővel tovább csökken. Eb­ben már benne van, hogy ismét a termelékenység nö­velésére építünk ... Ennek érdekében új gépeket, gép­járműveket is vásárolunk. Nagyobb feladataink közül kiemelkedik 114 lakás meg­építése, valamint a MIK megrendelésére 11 miskolci épület felújítása. Az idén 10,4 millió, jövőre 11,5 millió forint nyereséggel számolunk. — Magam is ott voltam a terv megvitatásakor. Tudom, hogy számos kezdeményezésre Az LKM újítói Az újítás akkor célszerű, ha beválik, kifizetődik. Nos, az LKM nemesacél-henger­művének dolgozói elmondhat­ják magukról, hogy újításaik zöme bevált, és kifizetődött. Az eddig eltelt tizenegy hó­nap alatt mintegy kilencven újításukat vezették be a kü­lön’ ző gyártósorokon. A megtakarítás összege pedig jóval meghaladja az öt és fél millió forintot. készül a vállalat a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében . . . — Valóban így van. Hadd utaljak szociális tervünkre, amelyben például rögzítettük, hogy kidolgozzuk saját dol­gozóink részére egy új, az országban eddig nem alkal­mazott lakásépítési akció megvalósításának műszaki— gazdasági—szervezési fel­adatait. Az akción belül vár­hatóan 16 dolgozónk jut la­káshoz. Emellett további 300 000 forintot biztosítunk a dolgozók lakásépítésének tá­mogatására. Ám említhet­ném azt is, hogy munkás- szállásunkon 160 ezer forint értékű bútor-eszközcserét tervezünk, hogy bővítjük a vidéken dolgozók szállítását segítő járműparkunkat, nö­veljük az üzemi' étkeztetés­ben, üdültetésben részt vevők számát, erőfeszítéseket te­szünk a munkavédelmi és üzemegészségügyi helyzet ja­vítására. Szociális tervünk külön fejezetben foglalkozik a nők és a fiatalok helyze­tének javításával. Hadd szóljak még arról is. hogy jóléti keretünkből ismét 400 ezer forintot költünk szociá­„A Sajó völgyébe települt ősi ipari központ, amely ma is ha­zánk második legnagyobb ipari centruma, mindig is érzékenyen reagált a magyar ipar pillanat­nyi helyzetére; jól érzékelhetők itt a fejlődés eredményei éppen úgy, mint a gazdaság gond­jai. .. A munkaerőhiány ... a főváros után Borsod-Abaúj- Zemplén megyében okozza a legtöbb ellentmondást.” jövő évi terve lis, kulturális és sportcélok­ra, illetve üdültetésre, segé­lyezésre. — Minden dolgozót bizonyá­ra érdekel, milyen bér- és jö­vedelemfejlesztéssel számol­nak? — Gazdasági lehetőségeink figyelembevételével 6 száza­lékos bérszínvonal-növeke­dést tervezünk. Ezen belül a fizikaiaknál 6,1 százalékos, a nem fizikaiaknál 5.6 szá­zalékos átlagbér-növekedést irányoztunk elő. Az 1 főre jutó bérfejlesztés vállalatunk­nál az 1977-es évhez képest 2300 forintos növekedésnek felel meg. Elképzeléseink szerint a rendelkezésre álló bérfejlesztés 70 százalékát alapbéresítjük, 30 százalékát pedig ösztönzésre, elsősor­ban a munka minőségének ösztönzésére használjuk fel. Vállalatunknál az 1978 janu­ári bérek már a bérfejlesz­téssel növelt órabérek alap­ján kerülnek kifizetésre. Az átlagot meghaladóan növel­jük 162 olyan fizikai dolgo­zónk bérét, akiknek az óra­bére a bértétel alsó határa alatt van. NY. I. zet december 9-i számában megjelent cikkben. A Hegy­aljáért aggódva szóló jeles szerző, Antalffy Gyula egye­bek között azzal érvel, hogy nem a látványos eredmények felmutatására kell töreked­ni, Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Vélt vásár, avagy: Tudósítás a semmiről Előadás a borkezelésről A miskolci kertbarátok ré­szére az Ad'- Endre Művelő­dési Házban (Árpád u. 4.) de­cember 15-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel a borke­zelésről tart előadást Horváth Béla, az Állami Pincegazda­ság pincemestere. Közlemény A három oltásból álló, gyer­mekbénulás elleni oltássorozat harmadik kampányára 1977. de­cember 12—17. közötti időben kerül sor. Oltásra kerülnek azok a gyer­mekek, akik 1974. október 1. és 1977. szeptember 30. között szü­lettek. Az oltást Sabin-cseppeknek teában szájon át történő beadá­sával végzik, ezért a szülők, il­letve hozzátartozók kávéskana­lat, valamint az oltások idejének bejegyzése miatt a gyermek ol­tási könyvét is vigyék maguk­kal. Amennyiben a kötelező oltásra kijelölt korú gyermekek hozzá­tartozói átköltözés, vagy egyéb ok miatt az oltási értesítést nem kapnák meg, úgy a lakás sze­rint illetékes gyermekkörzeti rendelőben jelentkezzenek. Miskolc megyei városi Állami Közegészségügyi-Járvány ügyi Felügyelőség Az országos vásárnaptár szerint december 12-én, hét­főn állat- és kirakóvásár Miskolcon ... adta hírül né­hány vasárnapi napilap. Az egyikből idézünk: „A hétfői miskolci országos állat- és ki­rakóvásár nem ígérkezik né­pesnek .. Mily előrelátás! Mennyire telitalálat! Már a 8-as busz gyanús volt. Felfértünk ugyan, sőt: batyúsok, szaty- rosok. bőröndösök, táskások is voltak, de ... de a borízű hang sem hiányzott. — Tudja, kisapám! Ilyen­kor kell mangalica-csemeté­ket venni! Ha kibírja a te­let, jövőre kétmázsásat vá­gok. Ehol ni, a pénz! — mu­tatja a belső zsebéből előko­torva az ötszázasokat. Közü­lük egy bizonyára elkalló­dott valahol, mert a fordu­lókban igencsak ingó hajóvá változott a busz; az egyenest viszonylag simán állta. A ki­adott ötszázas békésen szunnyadhatott a sok kocs­mák egyikében. Zsarnai-telep. Az autóbusz kiürült. Gyanús a csönd. Sehol a visszatérők tömkelegé a szemközti megállóban, sehol egy tehénbőgés, lónyerítés, malacvisítás, fuvaros-károm­kodás. Sehol semmi! Azaz Bogdány Imre bácsi (80 éves) elindult a vélt vá­sár irányába, két kofferral a kezében. A népes család cm­# A ló lehetne fiatalabb is.. csebecséit hordozza. Szeretné eladni. Nem hisz a szemének (közellátó), így eljut a má­sodik tábláig. A tábla egyfo- gatú lovas kocsi. Rajta Fedor József, fuvaros, aki a lovát akarja eladni. Kardos Lajos odamerészkedik a lóhoz, bab­rál a zabla körül, megnézi a fogakat. Ijedten hátrál. Az „ötszázas” ide támo­lyog. Útját elszórt ötszázasok jelzik Segítünk összeszed»*. (Solymos László felvétele) Nem köszöni meg, úgy gyűri belső zsebébe. A Zsarnai-telep autóbusz- megállója, a nyolcasnál visz- szafelé. Tömött. Csalódott­ság, moraj, pattanásig feszü­lés. Busz sehol. Metsző hideg, az arcokon bosszúság ... No igen . .. Nem cikk már Miskolcon az ilyesféle vá­sár ... D. T. B. MUNKAERŐGONDOK A bevezető idézet abból a beszélgetésből való, amelyet a Népszabadság munkatársa folytatott dr. Havasi Bélával, megyei pártbizottságunk tit­kárával. A beszélgetés szöve­ge a Népszabadság decem­ber 10-i számának 3. oldalán jelent meg. „Borsodban a munkaerőhely­zet ... a megye adottságaival, az ipar szerkezetével magyaráz­ható.” Szembetűnő a megyén be­lüli területi aránytalanság: „Borsodban nagy az iparilag fejletlen területek aránya: az Ózd—Kazincbarcika—Miskolc— Leninváros vonalon levő iparvi­dékre kilencvenezer ember na­ponként ingázik . . . Amíg nagy férfi-munkaerőhiány van, a nők körében jelentős — mintegy 60— 70 ezres — a tartalék.” A megoldási javaslatok egyike: „ . . . a községekbe való kisebb üzemtelepítésekkel, a bedolgozó­hálózat tervezett fejlesztésével körülbelül 10—12 ezer nő foglal­koztatását lehet még az elkövet­kezendő néhány évben elérni.” Nagyon lényeges az, hogy az ésszerű munkaerő-gazdál­kodásban jó példát mutatnak a nagyvállalatok. „ . . . a Borsodi Vegyikombi­nát azért, hogy az épülő PVC— III. létszámát előteremtse, 264 fizikai dolgozót és 86 nem fizi­kai dolgozót helyezett át az új üzembe. A Tiszai Vegyikombinát a jövőre elkészülő polipropilén­gyárához ugyancsak a régi üzemből csoportosítja át a dol­gozók nagy hányadát.” felújítási vita — TOKAJ-HEGYALJÁN Természetesen a szőlőfel­újítás vitájáról van szó, ez alkalommal a Magyar Nem­„ . . . hanem nehezebb és költ­ségesebb munka árán elsőrendű minőség elérésére.” Ennek lehetőségei között említi a cikk, hogy: „A hegyoldalakat addig a lej­tőfokig, ameddig a gépesített nagyüzemi termelésre megvan a lehetőség, teraszosítani kell, a víz- és útrendszerek egyidejű kiépítésével. Még tökéletesebben ki kell fejleszteni a növényi és rovarkártevők elleni repülőgépes védekezést, egyúttal biztosítani az olcsóbb műtrágya- és kötö- zőszer-eliátást.” Azokért a kistermelőkért is kardoskodik az író, akik a hegyoldalak magasabb ré­szein fekvő, a legjobb minő­ségű bort adó szőlőket mű­velik : „Az ő nehézségeik, termelési bizonytalanságuk megszüntetésé­től épp ezért jelentős mérték­ben függ a Hegyalja sorsa.” A minőség javításának ke­reskedelmi feltételei is van­nak. „ ... egyik feltétele, hogy a tokaji borokat a termelő fele­lősségére exportálják, vagyis hogy kiviteli engedélyt kapjon a borkombinát, de a minőségi árut kínáló termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek is.” A Hazafias Népfront köz­ponti napilapjában elindított új „hegyaljai vita” bizonyára ismét országos visszhangot kelt. A „tallózás” igyekszik mindig frissiben tájékoztatni a vita folyamatáról. összeállította: BERECZ JÓZSEF r I

Next

/
Oldalképek
Tartalom