Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
V Boldog emberek érkeznek, bőröndökkel Birtokba vették a Palotát — Tudják, mi volt az őskohó? Tudják, hol volt az? Tudják, miért Hámor a Hámor település? Ismerik Önök a szálló történetét? Néhány nap még, és kapásból mondják a választ a Kinigopulos Sztratisné főállású kultúros bevezető szavaiban feltett kérdésekre. Rex, mindenkor Az átalakított szálló második napja. Az első, amelyik az üdülőké. Emberek érkeznek bőröndökkel, sportszatyrokkal. Benn kellemes meleg és teli a Rex-ház. Aranyosi Árpádné, aki Budapestről érkezett, játszik Török Attilával, akinek édesanyja a szállóban dolgozik. Attila nem figyel a fotóriporterre, nem figyel az eredményre, Nyel- vecskéjét előrelöki, amikor a dákót meglendíti, és mesz- szemenő kacajától hangos az előcsarnok. Nem, nem a gyerek nyert! De nem is Aranyosiné. Mindketten! Megnyertek egy olyan csatát, ami e lapba sem fér bele: jól érzik magukat, függetlenül attól, hogy jelenik-e meg róluk kép, születik-e róluk riport vagy sem. Kézimunka Jenei Dezsővé szeretné elmondani az 1944-es év eseményeit, de mégsem ezt teszi. Megtudom ugyan tőle, hogy férjét épp akkor vitték el, amikor a németek két hétre visszafoglalták a szovjetektől Nyíregyházát... Ámde ölében egy virágminta kibontakozó alakja, és hímez. Hímzésében benne a múltja. A második nap eseménye őt is felvillanyozta, de nem mert nekivágni a túrának, mert úgy érezte, nagyon öreg. öreg? — Ne haragudjon a kérdésért, hány évesnek tetszik lenni? — Csak nem akarja megírni? Több, mint amennyire gondol. — Mennyi ez a több? — Hetvenöt év! — közli, és egy villanásnyi idő alatt megelevenedik a magyar történelem utóbbi harmincegyné- hány éve. Műsoron: a barlangok — Ma péntek vap — közli a szálló igazgatója —, tehát nekem is haza »kell mennem Miskolcra. — Miért? — Átöltözni. Az üdülővendégekkel szeretném tölteni az estét. Tudniillik" ismerkedési est lesz. — Az előtérben láttam az Üdülő-híradót. Az ismerke$ Vendégek az INTERTURIST-tól. Feladatuk most az, hogy ismerkedjenek Lillafüreddel. Később vendégeket hozunk ide... busszal érkezett. Bátorkodtunk — ha illetlenségnek is tűnik — felmenni a szobájukba, és megvárni; amígkki- rakodnak. Figyeltük: hol egyikük, hol másikuk szaladt az ablakhoz. Csábított a táj, és csodálatosak voltak a'Hámori-tó jeges, befagyott tükrére szálló hópelyhek. — Jártam erre a háború előtt. Nem akarok hízelegni sem Miskolcnak, sem azoknak, akik e szállót rendbehozták, de bátran írja meg, hogy szebb, mint amikor utoljára láttam — mondta Harmathy Ferenc jogtanácsos, Budapestről, aki — mint a szálló vendégeinek többsége — feleségével együtt érkezett. Felesége szavait idézzük: — Belépéskor a porta ragadott meg. Higgyék el, bármelyik európai szállóval felvenné a versenyt. Még csak egy napja vagyunk itt, de amit láttunk, már egy évre szóló élmény. Mit mondjunk még ... ? * Akik Lillafüreden töltik szabadságukat, nem fognak csalódni. Ehhez tanúnak megidézhetem mindazokat, akik az első napot átélték; és a tájat, a programokat élvezik tovább ... D. T. B. # Ha rossz az idő, ha sár van, ha nincs központi program, akkor még mindig ott a rex. Attila koncentrál... dési est csak része a kétheti programnak __ — Kedden autóbuszkirándulás lesz, Sárospatakra, Tokajba, szerdán szeretnének eljutni a mésztufabarlangba, pénteken a Szeleta következik, szombaton pedig Jós- vafő, Aggelek. S ma • még hozzáteszem, hogy hétfőn nyitjuk meg a szálló Mátyástermét, a választás valóban nehéz. (És ha már írnak a Mátyás-teremről, írják meg azt is, hogy nemcsak a szálló vendégeinek szolgálatában áll, hanem a miskolciak is látogathatják estefelé. Garantáltan jó zene és ízletes ételek fogadják őket.) ... Üdülők, mondandókkal Dómján Péter, a Somogyi Néplap hirdetési szakelőadója feleségével velünk egy Hátország nélkül nem lehetne... Éti nek sikerült Ki ne ismerné őket? Hirdetésből, a dolgok értéséből, vagy éppen a papírért, vasért hozzánk becsengető úttörők kedves izgalmából?... Ügy egy éve, hogy az Észak-magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalat (MÉH) eredményeiről és gondjairól írtam részletesebben. Akkor, ott a beszélgetést azzal fejeztük be, hogy nagyon nehéz évet kezdenek 1977-ben, hogy a jó 1976-os eredményekhez hét százalékot kell tenniük. Megírtuk, hogy a vállalatnál sokan nem is hitték, hogy ez sikerülhet. Ülünk az igazgatói irodában. két megbeszélés között a füstben. Az évből tizenegy hónap, a decemberből egy hét már eltelt. — Milyen emléket hagy 19 77? — Ha azt kérdezte volna, hogy nyugodtabb vagyok-e, mint tavaly ilyenkor, akkor nem tudom, hogy mit mondanék. Az új évet is egészséges, jó nyugtalansággal kezd- jük el. Alapvetően optimista vagyok. Nekünk az idei hét százalékkal negyedmilliárdos tervünk volt. Ez a negyed- milliárd filléres árukból való, de az egész világon tudják, hogy a legolcsóbb nyersanyag a másodnyersanyagok megmentése. A negyedmilli- árd a népgazdaságnak több ennél... — Hitt benne, hogy teljesítik? — Most, amikor tudom, hogy teljesítjük, bevallom: voltak álmatlan éjszakáim, de nemcsak nekem: ha néhány vezető birkózott volna a gondokkal, akkor belebukunk a feladatba. Tíz éven át a legjobb MÉH-vállalatok között voltunk. Mit tehettünk volna? Megmondtuk az embereinknek, hogy baj van, hogy... És nem volt olyan megbeszélés, amire rosszkedvűen emlékezhettem volna ... — A vállalat nem nagy ... — Háromszázhetvenen vagyunk, és van ötszáz bedolgozónk, de ennyi ember között, ennyi telephelyen már minden apró munkaszervezési ötletnek, minden elszáná- sos munkanapnak eredményekben mérhető haszna van. Szerencsések vagyunk, erős a törzsgárdánk. A létszám 70 százaléka szocialista brigádtag ... Éppen mert nem féltünk elmondani a gondokat, itt a portástól a középvezetőig, a vezetőkig mindenki tudta, hogy mennyire nehéz az, amire vállalkozunk. — Az energia és nyersanyag árrobbanása növelte a vállalat rangját? — A másodnyersanyagok értékét növelte. Nekünk az, hogy a tavalyinál idén 3500 tonna szénacéllal, 20 tonna színesfémmel, 100 tonna papírral, félmillió tonna értékű nyersbőrrel adtunk többet, nemcsak egy gazdasági feladat teljesítése, hanem emberi helytállás is volt. — Jövőre? — Azt mondtam, hogy egészségesen nyugtalanok vagyunk. Gépek vásárlására, beruházásokra nincs erőnk. Az ipar viszont követel, öthat százalékos fejlesztést tervezünk ... — Akkor megint szükség lesz az összefogásra . . . — Az összefogás, öszeko- vácsolódás is, és az már magában is nyereség. A mi vállalatunk az országos eredmények több mint tíz százalékát adják. Ez nagy dolog, de szeretném folytatni a gondolatot: tartalékaink lehetnek a nagyobb társadalmi megértésben . ... — Ez pontosan mit jelent? Még mindig sok értékes nyersanyag megy kárba. A társadalmi szervek, az állami vállalatok, a gazdaságok nagyobb megértése, több segítsége kellene. .. — Vonatkozik ez a lakosságra is? — Sajnos, igen ... Hozzáteszem viszont, hogy sok-sok fiatal aktívánk, úttörőnk, diákunk van, akik ragyogó eredménnyel gyűjtenek... — És egyszer apukák, anyukák lesznek? — A környező országok másodnyersanyag-értékesítése bizonyítja, hogy nagy pazarlás lenne várni addig.. j BARTHA GÁBOR /Vem olvasnak — tévét néznek Az Angliában és Vallesben végzett vizsgálatok szerint a 10—14 éves iskolások naponta átlagosan 2 és fél órát töltenek a televízió előtt. Egyre többen néznek tévét, és egyre kevesebbet olvasnak. 14 éves korukig a fiúk 40 százaléka, a lányoknak pedig egyharmada - teljesen felhagy az olvasással. 4: A- vendégkönyv nagy becsben van. Akad, nap után is. mondandója adódik-*-.. akinek az első Este a fiatalokkal, Miskolcról Jól kérdezni semmivel sem könnyebb, mint válaszolni, és az a félszáz fiatal, akivel Miskolcról beszélgettünk, leckét adott hozzáértésből. Higgyék el, nem az udvariasság mondatja ezt velem! Ha idézhetném az általuk megfogalmazott több tucat kérdést, meggyőződhetnének róla, hogy a szakmunkás-kollégium lakói, ezek a nem is miskolci születésű gyerekek, jól eligazodjak a város dolgai között, sőt azt is tudják, „hol szorít a cipő”. Megkérdezték például, hogy miért nincs még Miskolcon tévéstúdió, amikor Pécsett és Szegeden már van. Érdekelte őket, milyen céllal építik a Vasas Művelődési Házat és beszélgetésünk során többször is szóba került, hogy az elmúlt években kevesebbet áldoztunk kulturális és sportcélokra, mint kellett volna. A műjégpályának természetesen ők is nagyon örülnek, sőt tetemes hozzájárulással segítik a megvalósítását. Azt. viszont nem helyeslik, hogy a sportcsarnok tizenéveseknek szánt zenés rendezvényein nagyon drágák a belépőjegyek. Nem tudják a szervezők — a „felnőttek” —, hogy van „eleresztve” zsebpénzzel a szakmunkás-tanuló? Jó volt hallani, hogy nemcsak a napi örömök, gondok foglalkoztatják őket; szeretnének még köbbet tudni Miskolc jövőjéről. Hányán élnek majd ebben a városban az ezredfordulón; lesznek-e felhőkarcolók a főutcán; igaz-e, hogy kéregvasúton fogtunk közlekedni; hol lesz majd a közigazgatási határ? — kérdezték egyebek között és szinte észre sem vettük, már építeni is kezdtük a jövő városát a parányi pinceklubban. Nem első ízben vettem részt ilyen, vagy hasonló eszmecserén, mégis újra meg újra kellemes meglepetést szereznek nekem a jövő szakmunkásai tájékozottságukkal, helyes értékítéletükkel. A pinceklubban rendezett fórum után egy másik fiatal társasággal találkoztam. Az ÉSZAKTERV ifjú mérnökei szorgoskodtak a Déryné utcai Galériában: minikiállításon mutatják be a „mesteriskola” növendékei a munkáikat. A kopá- csolás zaját nehéz lett volna túlkiabálni — ilyenkor egyébként sem kívánatos a vendég —, ezért csak magamnak fogalmaztam meg: milyen jó lenne összehozni a két társaságot, hogy azok előtt beszélhessenek elképzeléseikről, terveikről a pályakezdő szakemberek, akiknek ez a város épül! (bekes) A tyúkleves volt a sláger Magyar napok Drezdában A drezdai International étJ teremben a Drezdai Vendéglátó Szálloda Vállalat magyar napokat rendezett a Nemzetközi Gasztronómiai Hetek keretében. Borsod megyéből a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat Avas önálló egységének kilencfős „gasztronómiai csapata” vett részt a rendezvénysorozaton, nagy sikerrel. Ott tartózkodásuk négy napja alatt 2500 adag ételt fogyasztottak el a német vendégek. A legnagyobb sikert az Újházi tyúkleves, a Bélszínjava Budapest módra és a Csáki töltött rostélyos aratta. A két vállalat megállapodást írt alá az együttműködésre, amelynek első rendezvénye a jövő év szeptemberében a Júnóban tartandó Német Gasztronómiai Napok lesznek. # Mátyás Rudolf, a drezdai magyar napok egyik konyhaspecialistája: „Sokan kérdezték, mi a magyar sültek titka? Az egyik a megfelelő vastagság, amit például a klopfolással még alakíthatunk .. A posta KÉRI: KÜLFÖLDRE SZÓLÓ üdvözlőlapjain is tüntesse fel a címzett IRÁNYÍTÓSZÁMÁT és előtte az ORSZÁG BETŰJELÉT!
