Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

Az NB SH-foan Ökölvívás Javítani keli! Hosszul sikerült a két mis­kolci csapat számára az NB 111. legutóbbi bajnoki for­dulója, hiszen mindkét együttes — a várakozással ellentétben — vereséget szenvedett. Javítani kell, és erre vasárnap meg is lesz a lehetőség, mivel mindkét miskolci csapat nagyobb já­tékerőt képvisel, mint ellen­fele. A Recski Ércbányász együttesét otthonában fogadó MVSC lesz könnyebb hely­zetben, de a Honvéd Papp József SE is pontot, vagy pon­tokat szerezhet a Salgótarjá­ni Síküveggyár pályáján. — Biztos pontszerzésre számí­tottunk Hódmezővásárhelyen — mondotta Krompaszky Gyula, az MVSC vezető edzője —, de nem­csak ezért volt kellemetlen a vereséi?. Ügy játszott a csapat az első félidőben, hogy legszíveseb­ben a kispadról is felálltam volna! Szünet után sem volt valami szívderítő a teljesítmé­nyük, de legalább látszott raj­tuk az akarás. Fordítani azon­ban nem tudtak, mert az ellen­fél is ott volt a pályán. A két u.olsó hazai mérkőzést meg kell nyernünk, hogy viszonylag nyu­godtan készülhessünk a mindent eldöntő tavaszi idényre. A va­sárnapi, Recsk elleni találkozóra az edzésmunkánk nem egészen zavartalan, hiszen a kiállított Gallon kívül Szabó Zoltán és Egri játéka is bizonytalanná vált, mert sérüléssel bajlódnak. Igaz, Kiss Tibor és Locher rendbe jött, mégis gondom van az összeállítással. Egy biztos: a tudás és az erőviszonyok alap­ján nyernünk kell, bármilyen felállítású 11-et küldök is pályá­ra a rendelkezésre álló keretből. A csapatot tehát csak a mérkő­zés előtt jelölöm ki a követke­zőkből: Serfőző, Kun, Szabó Zoltán, Kovács, Körösi, István, Loche»’, Leiszt, Czerva, Varga K., Egri, Kiss, Török, Lipták, Varga Mátyás. — Hidegzuhanyként hat még mindig a Nyíregyházától el­szenvedett hazai vereség — ke­sergett még tegnap is Dzurkó Ernő, a Honvéd Papp József SE technikai vezetője —, mert a két héttel ezelőtti városi rang­adón nyújtott teljesítmény azt látszott bizonyítani, hogy kilábalt a csapat a hullámvölgyből. A fiúk is biztosra vették ezt, és úgy vélték, hogy elég csak tá­madni a győzelem érdekében; a védekezéssel vajmi keveset tö­rődtek. Ráadásul Fekete is olyan indiszponáitan védett, hogy az előtte játszók hibáit még ö is tetézte. A csatárok teljesítménye is kiábrándító volt. Egyszóval, megérdemelten kaptunk ki. Saj­nos, most már ugyancsak szo­rít a cipő, hiszen a hátralevő két idegenbeli mérkőzés esetle­ges sikertelensége a táblázat második felébe vethet vissza bennünket! Erre pedig gondolni sem akarunk . . . Néhány játéko­sunk tartós rossz formája és ki­sebb sérülések miatt átszervez­zük a csapatot és nagyon re­méljük, hogy Salgótarjánban már egy más felfogásban játszó gárda szerez pontot. A Szögedi — Szűcs II., Derzsényi, Szűcs I., Bakos — Móricz, Ligeti, Szilá­gyi — Szép. Osváth, Utassy ösz- szetételü gárdát küldjük pályá­ra, a csereoadra nedig Fekete, Dulibán és Molnár ül. (monostori) Hárem nap a Ilii szerítójian A Borsod megyei Ökölvívó Szövetség ebben az évben is megrendezi a hagyományos Felszabadulási Emlékver­senyt. A viadal azonban bi­zonyos szempontokból „rend­hagyó” lesz, hiszen ezúttal, a városi sportesarnok más irányú igénybevétele miatt, a Kubik tornatermében zaj­lik le, s időpontproblémák miatt egy héttel Miskolc fel- szabadulásának ünnepe után kerül sor. — Csendes, nyugodt ver­senynek ígérkezik ez a viadal — mondta Demeter Zoltán, a rendező szövetség elnöke —, mert aránylag kevés ne­Hatvanöt esztendő — 273 oldalon Ádiósgyőri atlétikai élet fejlődése Molnár Kálmán könyve Akik rendszeresen kijárnak Diósgyőrbe, atlétikai verse­nyekre, azok majdnem 40 esz­tendeje ismerhetik Molnár Kálmánt, aki nemcsak alakjá­val, hanem munkásságával is kimagaslik „a mezőnyből”. A diósgyőri atlétika történetében nevével először 1935-ben talál­kozunk, mint a kerületi baj­nokságot nyert 4xl500-as váltó tagjáéval; a felszabadulás után már a sportvezetők között ta­láljuk. Intézői, versenyszerve- zöi, szakosztályvezetési felada­tokat végzett, s hosszú időre főszereplőjévé vált a DVTK, a DIAC, a DIMÁVAG, a DiVasas, s majdan ismét a DVTK ne­vet viselő egyesület életének. Molnár Kálmán neve harmad­szor most vonult be a DVTK atlétikai történetébe, hiszen a napokban megjelent nagy munkája, az a 235 oldalas — az LKM nyomdájában, tetsze­tős kivitelben elkészült — könyve, mellnek címe cikkünk főcímében olvasható. Szerzőként azonban Mol­nár Kálmán dr. Zádor Ti­borral együtt szerepel a címlapon, mert a történeti rész jó néhány fejezete az egykori rúdugró, majd szak­osztály több mint hat évtize- vastag könyv azonban nem­csak történet, hanem gazdag adattára is mindannak, amit a diósgyőri atléták a szak-r ostzály több mint hat évtize­des fejlődése alatt produkál­tak. Fontosabb versenyek eredménylistája éppúgy sze­repel a kötetben, mint a DVTK atlétikai eredményei­nek fejlődési táblázata, vagy a bajnokok arcképcsarnoka. Ebből a könyvből tudhat­juk meg, hogy a mi vidé­künkön — az egykori felső­magyarországi kerületben — éppen hetven esztendeje, 1907-től rendeznek bajnoki versenyeket, s azt. hogy az első diósgyőri atlétikai ver­seny 1911. szeptember 3-án volt. Sok információval se­gítette a kötet megjelenését az egykori alapító tag, Lou- kota Ernő is, akinek nemré­giben Diósgyőrben tett láto­gatásáról lapunk is beszá­molt. (Az első verseny ered­ményei közben sajnálatos módon ismeretlenné váltak, mert az azokat tartalmazó egyetlen újságpéldány, a Miskolci Sportfutár 1911. évi 2. száma a városi sportcsar­nok felavatásakor rendezett kiállítás után, vagy közben elveszett. Előkerülhet-e még. nem tudjuk...) A DVTK és a DIAC atlé­táinak első helyi versenye a vasgyári sporttelepen volt, 1914. július 19-én. Néhány győztes az akkori eredmény- listáról: Kachnits Gusztáv (100 m, 13.0 mp, 400 m, 57.0 mp), Chvojka Alajos (1500 m, 4:55 p), Rusznyák Ede (távolugrás,1560 cm), Rücker Károly (magasugrás, 160 cm). Súlylökésben 3. lett (9,13 mé­terrel) az a Lucsánszky Gé­za, akinek munkássága em­lékére a DVTK most is éven­te rendez országos versenyt. Az eredmények fejlődésé­nek táblázata 1976. december 31-gyel zárul. Érdekes dolog szembeállítani a táblázat el­ső és utolsó adatát, a kez­dő pontot, s a fejlődést demonstráló tavalyi legjobb eredményeket. Íme, néhány példa: 200 m síkfutás: Baksi György 26,0 (1916) — Pintér József 21,5 (1975). 1500 m: Chvojka Alajos 4:55,0 (1914) — Kocsis László 3:43,9 (1975). Maratoni futás; Bárnai Mihály 4 ó 26:22,0 (1941) — Vincze Ist­ván 2 ó 23:09,8 (1974). Magasugrás: Rücker Károly 160 (1914) — Farkas Ferenc 215 (1974). Súlylökcs: Lányi Rezső 8,82 (1913) — Faragó János 19,19 (1973). Gerelyhajítás: Stéfán Jenő 34,36 (1914) — Gábor László 74,86 (1972). A diszkoszvetésnek külö­nösen nagy hagyományai vannak Diósgyőrött — tanú­sítja a könyv —, hiszen az első felnőtt magyar baj­nokságot Horváth Vilmos nyerte (nyolcszoros magyar bajnok volt e számban és súlylökésben), 50,61 m-rel, s Montrealban Faragó János is diszkoszvetésben volt a magyar olimpiai csapat tag­ja — korábbi 65,84 m-es, Oslóban 1976. június 2-án el­ért eredménye alapján. Sok ismerős nevet talál a könyvben a hetedik évtized sport iránt érdeklődő embe­re is, hiszen számtalanszor megtalálja a könyvben e ne­veket : Kobold Károly, Ko­bold Aladár, Novák Nádas- di Pál. Horváth Vilmos, Ne­mes Péter, Cserenyei Ist­ván, Mihályffi Éva, Kispálné Skultéti Eta — nem is be­szélve a DVTK-nál ma is te­vékenykedő, versenyzőként nevet szerzett, vagy mai, ak­tív atléták seregéből, akik va­lamennyien jelentős szerepet játszottak a diósgyőri mun­kás sportegyesület e fontos szakosztályának életében. h. k. A DK tippjei Érdekesen alakult a totó 5Ó. heti szelvényén a mérkőzések párosítása. Valamennyi találko­zón jobb helyen állnak a táb­lázatot tekintve a vendégegyüt­tesek, mint a pályaválasztók! A papírforma ugyan gyakran fel­borul, s lehet, hogy ezúttal is kiegyenlíti az erőviszonyokat a hazai pálya előnye és a hajrá tétje az otthonukban játszók szempontjából. Sok 1-es azon­ban aligha lesz. 1. DVSC—Váci Híradás 1 2. Szekszárd—Szolnoki MTE x 3. BVSC—BKV Előre x 4. Fűzfő—SBTC 2 5. Győri MÁV DAC— Nagykanizsa 1 6. BTASK—Bp. Volán x 7. Nagykanizsai TE—Répcelak 2 8. Rákóczi SE—PVSK x 9. S. Textiles—oroszlány 1 10. Foggia—Lanerossi x 11. Lazío—Napoli 1 12. Torino—Juventus- x 13. Verona—Internazionale 1 Pótmérkőzések: 14. Kecskeméti TE—Bp. Spart. 1 15. Ganz-MAVAG—Pénzügyőr x 16. EGSZÖV—Bp. Epitők 2 vezés érkezett. Az év végi szűkös költségkeretet figye­lembe véve, 20 egyésületből mindössze 40 ifjúsági és 42 felnőtt öklöző lép szorítóba. A létszám ugyan valóban nem nagy, a „csendes és nyugodt” jelzőket mégis át­vitt értelemben kell ezúttal is fogadnunk, hiszen az ököl­vívás természetéből fakadó-, an a kötelek között bizony soha sincsen nyugalom. Való­színűleg most is parázs csa­ták zajlanak majd a szorító- ban, s az érdeklődők aligha csalódnak a harci kedvben. A színvonal? Nos, attól so­kat várni nem szabad, hi­szen a viadal csak C-kategó- riás lesz. A selejtezőket ma 16 órakor kezdik, az elődön­tők szombaton 16 órakor kez­dődnek, a döntő találkozó­kon pedig vasárnap reggel 9 órakor lép kötelek közé az első pár. 1 hél vége sprtsetnvti Kevés, . ám annál rangosabb sportesemény lesz a hét végén Miskolcon. A labdajátékok — köztük is a kosárlabda •— jálsz- szák majd a főszerepet. A SPORTCSARNOKBAN holnap» délelőtt 10 órakor kez­dődnek a rendezvények. Akkor játsszák le a MEAFC—Székes- fehérvári Építők NB I-es férfi kosárlabda-mérkőzést. Utána 14 órától az asztaliteniszezők ve­szik birtokukba a létesítményt. Elsőosztályú, ifjúsági, serdülő és újonc versenyzők vesznek részt a Felszabadulási Emlékversenyen, melynek döntőit vasárnap reggel 8 óra 30 perctől láthatják a sportág kedvelői. Vasárnap dél­után két NB I-es kosárlabda­mérkőzés is lesz, s ezekkel zár az élvonal 1977. évi bajnoksága. Előbb, 13 órai kezdettel a DVTK —MTK-VM női találkozóra ke­rül sor, majd 16 órától a sokszo­ros magyar bajnokcsapat, a Bp. Honvéd együttese lesz a MEAFC féríigárdájának ellenfele. A KUBIKBAN ma 16 órakor kezdődik az ököl­vívók Felszabadulási Emlékver­senyének háromnapos küzdelem­sorozata. ifjúsági és felnőtt ök­lözök vívnak selejtező mérkőzé­seket. Az elődöntőket holnap 16 órától rendezik, míg a finálé ta­lálkozói vasárnap reggel 9 óra­kor kezdődnek. Vasárnap 13 óra­kor kezdődik az MVSC—Recski Ércbányász NB III-as labdarúgó- mérkőzés. Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT (Mező István rajza) Gyémántot keresnek Valamikor az Orinoco felső folyása mentén a gyémántke­resők hosszú időn át szűrték a homokot. Ez a kincskere­sési forma most újra diva­tossá válik. A felső Orinoco- nál sátrak, összeütött házak, lakókocsis autók jelentek meg. A venezeulai kormány azzal a céllal, hogy életet va­rázsoljon az ország déli ré­szének erre a csaknem la­katlan területére, ingyenes engedélyeket ad száz négy­zetméternyi területen az ásásra, „korlátlan mélység­ben”. A trákok gímszarvasa Hérodotosz szerint a trákok a görög—perzsa háború ide­jén — az időszámítás előtti V. században — szarvasbőr csizmákat viseltek. Bulgária őslakói ebben az időben már nemcsak élelemszerzésért va­dászták a balkáni erdők ne­mes vadját, hanem bőrét is hasznosították. A bolgár régészek most le­zárt ásatásai azt bizonyítják, hogy a szarvas nemcsak va­dásztrófea és használati cikk volt a trákoknál, hanem kul­tikus állat is. A trák sírokban több he­lyen gímszarvas-csontmarad- ványokra bukkantak. Szevli- evo város közelében az ása­tások során az időszámítás előtti V. századból származó, gímszarvast ábrázoló bronz­szobrocskát találtak. A szarvas alakja az áldozati köveken is megjelenik. Szarvasagancs művészi ábrázolása szerepel már a IV—III. századból származó világhírű aranykin­csek között. Mindez arra utal, hogy a trákok szent állat­ként tisztelték a gímszarvast. Lelki panaszokra Azok az emberek, akik félelemben, ide­gességben és álmat­lanságban, valamint a szív- és vérkeringési rendszer zavaraiban és lelki panaszokban szenvednek, új re­ményt meríthetnek. Hans-Carl Leumann. a göttingi egyetem ideggyógyásza mun­kacsoportjával több évig tartó kutató­munka során gyor­san ható intenzív kezelési módszert fejlesztett és próbált ki tudományosan. Az eljárásnak az az alapja, hogy a be­teggel egy készülék segítségével, elektro­nikus úton optikai­lag és akusztikailag észrevehetővé tészik saját, gyakran aka­ratlanul zajló és lé­legző mozgásaikat. „Ez az eljárás más feszültségoldó mód­szerek lélegzetszabá­lyozásának ismert el­veihez, bizonyos me- ditációs eljárásokhoz és az autogén tré­ninghez kapcsoló­dik” — mondta Leu­mann. A beteget már né­hány gyakorlat után mély belső nyuga­lom, higgadtság és a környezetétől való távolság érzése fogia el. A kezeltek csak­nem 90 százaléka ..kellemesnek, felei- dónak és enyhítő­nek” találta a terá­piát. Egy 15 kezelés­ből álló kúra után a betegek körülbelül 65 százaléka az „idegi, stressz okozta és pszichoszomatikus, vagy neurotikus pa­naszaira gyakorolt meggyőző hatásról” nyilatkozott. Az idő- és költség­megtakarítás mellett az új kezelési mód­szernek az az elő­nye. hogy nem kö­vetel speciálisan szakképzett segéd­erőt. Előnye továbbá Leumann szerint az, hogy „az agy széles, központi irányító mechanizmusait be­folyásolja, és ezzel — ellentétben az ösz- szes többi ilven eljá­rással — átfogja a szervezet legkülönbö­zőbb rendszereit, az izomzatot. a véredé­nyeket, a szív-frek­venciát és a kedély­világot”. A dinoszaurusz sebessége A dionoszauroszok, ame­lyeket a nagy testméret és az igen kis agyvelő jellem­zett, valószínűleg lassúak és esetlenek voltak — állítják a kutatók. Angol paleonto­lógusok vizsgálták a dino­szauruszok lábnyomait: le­mérték a lépések közötti tá­volságot és összehasonlították azt a végtagok hosszával. Megállapították, hogy a ha­talmas kétlábú dinoszauru­szok igen lassan mozogtak, járásuk súlyos volt és nehéz­kes; óránként 3,5—12 kilo­méter távolságot tudtak megtenni. _________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom