Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
a miskolciaké a szó A MIK igazgatója intézkedett A téli időszak beköszöntővel általában megszaporodnak a tanácsi bérlakásokkal kapcsolatos panaszok. Szerkesztőségünkben is csokorra való gyűlt össze belőlük. Jogosságuk elbírálása, s a szükséges intézkedések végett a legilletékesebbhez, Nyíri Istvánhoz, a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat igazgatójához fordultunk. 1. A Hegyalja utca 15—17. sz. bérház lakói, s a lakóbizottság tagjai valamennyien aláírták a levelet, amelyben panaszolják: lakásaik fűtése nem kielégítő, az átlaghőmérséklet 16—18 °C között van, az 'ötödik emelettől lefelé van olyan lakás, ahol novemberben 13 C-fokot is mértek, ugyanakkor a fűtési díj befizetését minden esetben megköveteli a MIK. A hőközpont szerelői azzal „vigasztalják” őket: nem is tudnak segíteni ezen a fűtésen, mivel egycsörendszerü, rossz konstrukció az egész. Ha igy van, ne vasalják be rajtuk az átlagosan 20 C-fokos fűtésért járó összeget. Emiatt november 4-én már lakógyűlést is tartottak, ahol úgy határoztak: ha a fűtés «em javul, kérik a fűtési díj mérséklését. Nyíri István válasza: „Sajnálom. hogy nem hívtak meg a lakógyűlésre, s ezúton kérem: két héten belül hirdessünk meg a lakóbizottsággal közösen egy újabb összejövetelt, ahol tisztázhatjuk a gondokat, s megállapíthatjuk, miként segíthet a vállalat a jogos panaszokon. Megoldást mindenképpen találunk. Ha másként nem, valóban csökkentjük a fűtési díjakat. S emellett hőkandallókat biztosítunk ideiglenesen — ahogyan a Dorottya utca néhány bérlőjének is adtunk —, míg jobb, végleges megoldást találunk.” 2. Rovatunkban legutóbb felhívtuk a MIK figyelmét arra, hogy a Széchenyi út 43. sz. alatt ötödik éve fűtetlen lakásban lakik, s télen a konyhába szorul a nyolctagú Karádi család. A rossz kémények miatt a fürdőszobát sem tudják használni, ugyanakkor komfortos lakásért fizetik a lakbért. Gyors segítséget kérünk számukra. Nyíri István válasza: „Nem ismertem a Karádi család panaszát. A cikk megjelenése után azonnal intézkedtem: soron kívül megtervezzük és bevezetjük a gázfűtést otthonukba. Bízom benne, hogy ebben a TIGÁZ és a Kéményseprő Vállalat is segít bennünket. Rajtunk mindenesetre nem múlhat, hogy a karácsonyt már meleg szobákban tölthessék Karádiék. Ehhez még annyit: intézkedtem arról is, hogy arra az időre, míg használhatatlan volt, és használhatatlan a fürdőszoba, lakbérmérséklést kapjanak — visszamenőleg is. Panaszuk nagyon jogos.” 3. A Deák tér 3. sz. alól Gönczi Jánosné 62 éves bérlő panaszolta: udvarukon rossz a járda, az esős-havas időben balesetveszélyes. Tavaly két, ugyancsak idős lakótársa szenvedett sérüléseket a rossz járda miatt, idén — a napokban — ő sérült meg. Korábban — panaszukra — kiszállítottak már két kocsi sódert az udvarba a járda javításához, de az is csak nehezíti a közlekedést. Most már félnek a téltől. Nyíri István válasza: „Mire a panasz és a válasz megjelenik, már ott lesznek a dolgozóink a Deák tér 3. sz. udvarában. A járdát mindenképpen megcsináljuk.” A Madarász Viktor utca 13. sz. alatt lakók nevében Kisfalusi Sándorné írt: idén februárban a Beloiannisz utca és a Szeles utca útépítési munkáinak előkészítésekor az építők súlyosan megrongálták az udvaron levő közös, űrgödrös WC-t Azóta igen sokszor jelentették már azt a házkezelőségnek, ám csak annyi történt, hogy a karbantartó részlegtől kimentek, megtámasztgat- ták a falakat, s közölték: megcsinálni nem tudják, jelentsék a lakók újra a HKI-nek. Jelentették, de semmi eredmény. A „bódé” beázik, esőzéskor megtelik, s a szomszédos közös vízcsap aknája is elszennyeződik. Sürgős segítséget kérnek. Nyíri István válaszú,: „Teljesen új WC-t kell terveztetni a Madarász Viktor utca 13. sz. háznak. Ám addig is rendbe kell tenni a meglevőt. Az utasítást kiadtam az építőknek, a mai napon már hozzáfognak a munkához.” Intézkedés történt a Gyula utca 36. sz. alatt lakók fürdőszoba-használattal kapcsolatos panaszában. a Szemere utca 20. sz. alatt lakó Fodor István és Fedor Józsefné bérlő panaszának kivizsgálásában is. Ez utóbbiakra rovatunkban visszatérünk. Van virág, bár nem a főutcán Katalin napján olvastam a Déli Hírlapban arról, hogy a névnapot krizantémmal kellett köszönteni, mivel vágott virágból csak az volt kapható Miskolc virágboltjaiban. Hadd mondjam meg: a vasgyári piacra látogatók szerencsésebb helyzetben voltak és vannak, mert a vásárcsarnokkal szemben levő Termál Virágbolt pavilonjában — amely a szentesi tsz-é — mindennap lehet vágott virágot kapni, elfogadható áron. Így volt ez Katalin napján is, amikor nagyon szép, extra szegfűt vettem ott 14 forintért. Van tehát virág, csak körül kell nézni Miskolcon. S nemcsak a főutcán. Szűcs Károlyné Miskolc, Marx Károly u. (radványi) Két panasz — a Bizományi két válasz Áruházból A napokban horgolt térítőt adtam be a Bizományi Áruházba, amelyért 174 forintot kaptam. Mivel pár nap múlva megint ott jártam, ismét „találkozhattam” a térítőmmel. Nagy meglepetésemre, a feltüntetett értékesítési ár 250 forint volt. Azóta is számolgatod : milyen „kiközvetítési” árréssel dolgozik a BÁV? így szerintem az eladó is, a vevő is ráfizet a boltra. Egyedül a BÁV jár jól! — tette szóvá K. Ferencné, miskolci olvasónk. A válasz: készpénzzel fizetett áruknál 13 százalékot, míg a bizománybán ott hagyott cikkeknél 12 százalékot számolnak fel. A fenti esetben sem árusíthatták a térítőt 200 forintnál drágábban. Az áruház átvevő csoportjának vezető j? valószínűnek tartja, hogy nem egyugyanazon térítőről volt szó! Néhány felesleges ruhadarabomat rkartam értékesíteni november 25-én a BÁV Hunyadi utcai felvevőhelyén. Az üzletben a sor az ajtóig állt, 30—40-en várakoztunk. Az átvevők a nult másik oldalán beszélgettek. S mert türelA ROVAT LEVÉLCÍME: Déli Hírlap Szerkesztősége A miskolciaké a szó 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. III. em. 305. szoba Teletonszáma: 18-221 metlenkedtünk, közölték: másfél óra múlva lesz csak pénz, addig nem foglalkoznak ügyfelekkel. Nyugodtan. álljunk a sor végére, vagy ha sietünk, jöjjünk vissza később. Kérdezem: ha az .árut bizományba veszik át, miért kell a beadóknak a pénzt megvárni? Most, amikor any- nyit beszélünk a munkaidő kihasználásáról, úgy érzem, nemcsak az ott dolgozók, de a várakozók idejét is pocsékolják a felesleges sorbaállással. G. János Miskolc, Tízes honvéd u. A válasz: az, hogy a panaszost a sor végére „tessékelték” — természetes. Utólag egyébként nehéz kideríteni az igazságot. Az átvétel ugyanis akkor is zajlik, ha éppen elmentek a bankba pénzért. A bolt dolgozóinak nem nagyon van idejük a beszélgetésre, hiszen naponta 700—800 tételt kell átvenniük, s kétszer annyit utasítanak el, ám azokat is meg kell nézni! Óhatatlan, hogy ne adódjon probléma. Helyes lett volna, ha a panaszos az eset után rögtön megkereste volna a vezetőt, aki minden esetben rendelkezésre áll, s a lehetőséghez mérten segít a problémák megoldásában. Esztétika ide, esztétika oda — korlát kell! Mikulás-csomag helyett Az Avas-délen — a Testvérvárosok útja 38. sz. alatt — ideiglenesen bölcsőde van. Az országútra onnan lépcsősor vezet le. Amíg száraz idő volt, nem okozott különösebb problémát, de a fagy beállta óta hajmeresztő jeleneteknek lehetünk szemtanúi. A lépcső mellett nincsen kapaszkodó korlát, de úgy látszik, gazdája sincs az egésznek, mert a hó ráfagyott, és senki sem sózza vagy homokozza. Így marad ez? — kérdezi Z. Ödönné, a Testvérvárosok útja 33. sz. alól. Nyeste Sándor, a Miskolci Beruházási Vállalat főmérnöke megnyugtató választ adott, bár elöljáróban hangsúlyozta: a tervező nyilatkozata szerint nem szabad kapaszkodó korlátot elhelyezni az Avas-déli lépcsősorokon, mert nem esztétikus. De ebben az esetben — esztétika ide, esztétika oda! — valóban szükséges legalább egy féloldalas korlát, legalábbis ideiglenesen. S azonnal intézkedett a felszereléséről. Korántsem ilyen könnyű a lépcsők tisztán tartását — sózását, homokozását — megoldani. A II. kerületi hivatalnak nincs rá sem pénze, sem lehetősége. A műszaki osztályvezető ezzel kapcsolatos kérését a köztisztasági vállalat azzal utasította el, hogy tőlük a város csak a főlépcsősor tisztítását rendelte meg, ők többet nem is tudnak vállalni. De — adták a tippet — csinálja a MIK, hiszen a bérházakhoz tartozó járdákat egyébként is a házfelügyelőknek kell takarítani. Csakhogy: a lépcsősor már nem a bérházakhoz tartozó közterület. S kivált) — nem járda! Kíváncsian várjuk, vajon lesz-e gazdájuk ezeknek a lépcsőknek. Hiszen nemcsak a Testvérvárosok útja 38. szám előtt van ilyen az Avas-délen. S nemcsak azzal lesz ilyen gond, ha beáll a nagy havazás. Egyelőre még keressük az illetékest ez ügyben. külföldi üdülés A kislányunk már tízéves, de még egyszer sem fordult elő, hogy az édesapja munkahelyéről — a BÁÉV-től — Mikulás-csomagot kapott volna. Egy csomag értéke, ha jól tudom, 15—20 forint. Nem nagy összegről van szó, de bántó, hogy ennél a nagy- vállalatnál elfeledkeznek erről a figyelmességről. Azt hiszem, ma már ritka az olyan vállalat, ahol hasonlóan „feledékenyek” — írja levelében „Egy édesanya”. * A BÁEV szakszervezeti bizottságának titkára adott felvilágosítást a miért-ről: öt-' hat év óta jól bevált módszerük, hogy a vállalat dolgozóinak gyermekeit — évenként hatvan-hetven gyermekről van szó! — Lengyel- országba viszik üdülni. A dolgozók ezt igen nagy örömmel fogadták, hiszen maradandóbb „ajándékot” nyújthatnak ezáltal a gyermekeknek, mint egy-egy Mikuláscsomag. Tízéves kortól üdül- tetik a gyerekeket. A levélíró gyermeke most tízéves, tehát már ő is jelentkezhet erre az üdültetésre. Gyenge a „stoppolás” Régi téma már, hogy a selyemréti aluljáró villamossínéi örökös „ápolásra” szorulnak. A feltöredezett sínágy sorozatosan felújítást kíván. Többször hallottam már arról, hogy a konstrukció gyengesége miatt ez az útszakasz nehezen bírja a nagy esőzéseket, és a megnövekedett forgalmat. S ráadásul a nagy testű, több tonnás járművek is előszeretettel közlekednek a síneken. De ha ez köztudott, akkor miért nem alkalmazzák az útjavításnál a tartósabb „pót”- anyagokat? Nehéz elhinni, hogy a javításokat csak röAz általános szabály szerint, a munkabért a bérfizetési napokban a dolgozónak kell kifizetni, hacsak mást fel nem hatalmaz annak felvételére. Ha a bérfizetési nap a dolgozó heti pihenőnapjára, szabadnapjára, szombatra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért a megelőző munkanapon kell kifizetni. Előfordul, hogy a dolgozó a bérfizetési napon jogos okból (kiküldetés, szabadság, vagy más igazolt távoliét miatt) nem tartózkodik a vállalat telephelyén (munkahelyén, illetve bérfizetési helyén), arra az esetre a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a dolgozó kérésére a munkabérét a bérfizetés előtti utolsó itt töltött munkanapon kell kifizetni, vagy postán a tartózkodási helyére megküldeni. Az elküldés költségei a vállalatot terheli. Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a 12 munkanapot eléri, a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes munkabért, valamint a rendes szabadság idejére járó munkabért — a dolgozó kérésére. — a vállalat köteles a szabadság megkezdése előtt 3 nappal kifizetni. Előfordul, hogy a munkabér vagy más díjazás elszámolásának alapjául szolgáló eredmény a munkaviszony megszűnése napján, illetve az utolsó munkában töltött napon még nem állapítható meg, ezért a munkabért vagy a díjazást, az esedékessége napján köteles a vállalat, a dolgozó által megadott címre, saját költségén elküldeni. A sorkatonai szolgálat teljesítését követően 30 napon belül munkaviszonyba lépő, vagy a leszerelést követő 14 napon belül fennálló munkaviszonyában tovább foglalkoztatott dolgozó részére két hétre járó személyi alapbérét egy alkalommal — kérésére — előre ki kell fizetni. A dolgozó munkabéréről és más díjazásairól adott elszámolásnak olyannak kell lenni, hogy a dolgozó a kiszámítás helyességét, valamint az abból történő levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Dr. Sass Tibor vid időre tervezik. Ebben az évben — ha jól emlékszem — legalább három-négy esetben volt már sínágyjavítás ezen az útszakaszon. Nem tudom mennyibe kerül egy-egy „stoppolás”, de véleményem szerint, a felhasznált pénzből már maradandóbb „folt” is kitelt volna. Cs. Laura Miskolc Kacsának hittek Hatvanöt éves nyugdíjas vagyok. Ebben a korbanmár különösen jólesik korán reggel egy kis szíverősítő. Egyik reggel is elmentem az utcánk mellett levő büfébe. Visszajáró aprópénzként kaptam egy papír tízforintost. Délután szintén elmentem a fiammal meginni egy pohár sört. Legnagyobb meglepetésemre az ott kapott papír tízest nem fogadták el. Indok: október 1-től a papír tízes nincs forgalomban. Bővebb felvilágosítást kértem, hiszen sem a televízióban, sem a rádióban nem hallottam ilyen rendelkezésről. De csak azt a választ kaptam: „kiment a divatból”. Bevallom, olyan méregbe gurultam, hogy ott helyben összetéptem a pénzt. De nem hagy az eset nyugodni. Szeretném tudni, mi az igazság a papír tízes körül? — kérdezi levelében id. Karcagi István, Miskolc II., Németh I. u. 16. sz. alatti olvasónk. * Rosszul tette, hogy összetépte a pénzt. A Magyar Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás szerint ugyanis a papír tízforintos továbbra is törvényes fizetési eszközünk, azt mindenhol kötelesek elfogadni. A büfések valami kacsának hittek.
