Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

A mozdonyvezető, a kohász, a. pilóta Két ünnep között Senki nem irigyli őket, bár­mennyit is keresnek. Nincs va­sárnapjuk, nincs ünnepnapjuk. Karácsony estéjén dolgoztak, szilveszter éjszakáján dolgoz­nak. írásunkban olyan emberek szólalnak meg, akik nem csa­ládi körben ünnepeltek, illetve ünnepelnek, hanem munkatár­sak körében köszöntötték a ka­rácsonyt és köszöntik a szil­vesztert, az új évet. — A karácsony? Nem az első, amit mozdonyon töltök. Most is nagyon fájt, hogy el kellett jönnöm. Két gyerekem van, hat- és kilencévesek, a kisebbik úgy kért, hogy ne menjek szolgálatba, kérjek szabadságot, meg elmegy a vonat nélkülem is. Igen, de hát a munka. Hetvenkettőtől vagyok villanymozdonyon, a vasútnál meg ’57 óta. Tudom, van olyan munka is, ahol van vasárnap és ünnepnap is, de megszerettem .a moz­donyt. Pedig Karácsony esté­jén igencsak makrancosko- dott. Esett az ónos eső, s le­fagytak az áramszedők, gya­kori volt a feszültségkima­radás. A postavonatot vit­tem fel a Tiszairól szombat este, vasárnap hajnalban meg a 4 óra 5 perces nyíregyházi személyt hoztam le. Amíg a postával csak 12 percet kés­tem, addig a személlyel több mint 120-át. De ebben sok minder közre játszott: az időjárás, a vágányzár, a jel­zők, a váltók. Az utas csak azt látja, hogy késünk. A miértet már nem veszi tu­domásul. Karácsonykor nem voltam otthon, s a szilvesz­tert is a gépen töltöm. Ez van . .. Hogy a kohászoknál csak hét­köznap van, az nem újság-. De, hogy milyen is egy ilyen hét­köznapi ünnep, arról egy gázke­zelő beszél az 1. számú kohó­tól. — Mint a többi. Nincs különb­ség. Most is annyit termeltünk, annyit csapoltunk, mint máskor. Csak azért, imádkoztunk, hogy az időjárás kegyes legyen hoz­zánk. Ugyanis; míg a váltás nem jön, addig mi sem megyünk. Nagyon pontosan jöttek a tár­sak. pedig olyan jég volt az utakon, hogy csoda, hogy én is haza tudtam vergődni. Este tízig dolgoztam a gyárban, s otthon éjjel két órakor kerültem ágyba. Addig tartott a műszak. Fel kel­lett díszíteni a fát. Nálunk reg­gel volt a karácsony, akkor jött a Télapó, a gyerekek nagy örö­mére. Egy ötéves kisfiam és egy hároméves lányom van, de a fe­leségemmel elhatároztuk, hogy jövőre már velük együtt öltöz­tetjük a fát. A szilveszter? Ugyanúgy, mint a karácsony. Dolgozni fogok, és elsején pihe­nek. — Karácsony első napján dolgoztam — mondja a GC 82—70-es rendszámú piros­fehér színű csuklós busz ve­zetője. Vasárnap éjjel fél 12- kor végeztem. Állandó tapol- cais vagyok, így keresztül­megyek a városon. Nagyon kihalt volt. Hét éve vezetek itt a vállalatnál, s már nem tudom, hányadik karácso­nyomat töltöm a volán mel­lett. Lassan már a család is megszokja. Most a feleségem is dolgozott, így a gyerekek egyedül voltak otthon. Olyan, hogy is mondjam, házibulit csináltak. Szilveszterkor is délutános lennék, de csak 7- ig kell dolgozni. Nálunk ak­kor van ünnepnap, amikor az egész család otthon van. Sajnos, elég ritkán ... A Volánnál sincs ünnepnap. Hát még a Gömörin rakodók­nál. Az áru nem vár. Szállítani, vinni muszáj. Az NDK gyárt­mányú, tizenkét tonnás darus- kocsi vezetője is rakodott. — Mind a három nap. Szom­bat, vasárnap és hétfőn is. Cse­réltem egy kollégámmal, így szilveszterre csak délig kell be­jönnöm. Most . . .? Autóalkatré­szek érkeztek, azt kellett a va­gonból kocsira rakni, majd a kocsit elkísérni, és abból kira­kodni. Vasárnap délig meg sem bírtunk moccanni, olyan jég volt. Aztán jött a „köztiszta”, és lesózta. Az ötéves kisfiam úgy kert otthon, hogy ne menjek dolgozni, s kijelentette, hogy in­kább ő sem megy oviba. A har­minckilencet most töltöttem be, tizenhét éve, hogy vezetek, s még soká is akarok. Hiába, hogy nincs ünnep- és vasárna­pom . . . A mozdonyvezető Héczei Lajos, Juhász Pál az LKM gázkezelője, Vaszi József az MKV autóbuszvezetője és Balogh Ernő a Volán gép­kocsivezetője (illésy) A vízügyi dolgozók a tiszai hajók téli ..pihenőjét” rendezik be a Keleti-főcsatornán. (Solymos László felvétele) Az MKV tájékoztatja az utazóközönséget, hogy a tatárdombi 4-ES JELZÉSŰ VILLAMOSJÁRAT MEGSZÜNTETÉSE IDEJÉN ÁTMENETI IDŐRE: • a 9-es autóbusz viszonylaton Marx tér—Tátárdomb, • a 21-es autóbusz viszonylaton Kandó K. u.—Tatárdomb között ENGEDÉLYEZETT VILLAMOSBÉRLETJEGGYEL VALÓ UTAZÁS fflí. december 31-n irazárlRl megszűnik 1978. január 1-én üzemkezdettől fenti útvonalrészeken már csak a viszonylatokra érvényes autóbusz-bérletjeggyel lehet a járatokat igénybe venni Bérletigazolványok felülbélyegzésével, vagy cseréjével kapcsolatban a bérletpénztárak adnak bővebb tájékoztatást VÁLLALATVEZETOSEG Éi-mennyiségli A műanyagok térhódításá­val egyidőben az acél- és alumíniumgyártó cégek olyan hisztériát keltettek, hogy a pvc ártalmas, rákkeltő anyag. Ekkor határozták el, hogy minimálisra kell csök­kenteni a pvc vinilklorid- tartalmát. Ezt ma ppm-ben mérik, ami azt jelenti, hogy a kiadott pvc-porban hány mi iiomod rész a vinilklorid. Ma már nagyon szigorúak a szabványok. Például az USA-ban 1—2 ppm-re szorí­tották le a megengedett ér­téket. A Borsodi Vegyikom­binát régi üzemeiben nem mérték a ppm-tartalmat, de körülbelü! 50—60 között le­hetett ez az érték. Az utób­bi időben jelentős mértékben csökkentették ezt a szintet, ugyanis a magas ppm-érték akadályozhatta volna a Nyu- gat-Európába irányuló pvc- por exportot. Szerencsére az új pvc-gyárban már nem lesz ilyen gond. Az új üzem korszerű berendezései bizto­sítják a legszigorúbb szab­ványérték elérését is. Külön­böző kiegészítő berendezések­kel pedig még tovább csök­kenthetik a ppm-értéket. Jártam a várost. Szegfű­ért. Névnapra. Imitt-amott még sorba lehetett állni ér­te, ám olyannyira bimbós volt, hogy -a legtöbben to- vábbálltak. Én is. Valaki azt mondta: miért nem mégy a vasgyári piacra, a szentesi TERMÁL Tsz árudájához? Oft most már mindig van friss szegfű . . . Kíváncsi voltam, úgy van-e. Tegnap bekopogtam a vas­gyári csarnok előtt álló kis pavilonba. Megjegyzem: a mellette álló néhány viszont­eladói pavilon mindegyike zárva volt. — Szeglu kellene — kezd­tem, aztán nem is folytattam. Volt szegfű. Piros, rózsaszín, fehér. Kinyílott, félig bim­bós. gyönyörű. — Mindig van — bizony­gatta Bánhegyi Lajosné, az 4: Itt lesz az új kombinált acélmű „silója”. Itt készítik elő azokat az anyagokat, s innen szállítják a konverterhez, amelyekből az eddiginél is jobb minőségű diósgyőri acél készül majd. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói jól haladnak a beto­nozási munkálatokkal. (Solymos László felv.) A Martin utódja less A lapkőletétel az új acélműmé! (Folytatás az 1. oldalról) Hosszú éveknek kellett el­telnie ahhoz, amíg az álom­ból megközelítő valóság lett, amíg az Állami Tervbizott­ság (1975. VIII. hó 6-án, majd 1976. XII. 22-én), s vé­gül a Minisztertanács (1977. I. hó 13-án) döntött: Diós­győrben kiemelt kormánybe­ruházásként kell megépíteni —■ a magyar kohó- é§ gép­ipar történetében páratlanul rövid idő alatt — az új kom­binált acélművet, a régi Mar­tin üzem utódját. A döntés óta megfeszített munka folyik azért, hogy a 10 milliárd forintos beruhá­zás előkészítése, indítása mi­nél zavartalanabb körülmé­nyek között történjél: meg. Beruházók, tervezők és kivi­telezők már eddig is szám­talan tanúbizonyságát adták annak, mennyire magukénak érzik ezt a példa nélkül álló hatalmas vállalkozást, sikerét. Különösen jó példával jár­tak elöl már eddig is a gene­rálkivitelezők. az Észak-ma­gyarországi Állami Építőipari Vállalat, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, ám maguk a beru­házók is. Már utóbbiak is számtalan jelét adták annak, hogy a Lenin Kohászati Mű­vek 18 ezres kollektívája va­lóban magáénak érzi ezt a kiemelt nagyberuházást, hogy valóban úgy gondolkodjak: e (nélkül nem lehet megala­pozott a gyárban dolgozók tízezreinek holnapja, jövője, e nélkül, az új, kombinált acélmű nélkül nem beszél­hetünk a diósgyőri acélgyár­tás biztonságos jövőjéről. Ilyen bizonyítás volt a 2000 személyes étterem házgyári sablongyártásának átvállalá­sa, vagy például a készség arra, hogy az LKM maga is besegít az acélszerkezetek gyártásánál. Pénteken, 1977. december 30-án ünnepélyesen lerakják az LKM új, kombinált acél­művének alapkövét. Ezzel hi­vatalosan is kezdetét veszi egy óriási összefogást, kon­centrálást, minden eddiginél jobb együttműködést kívánó, új beruházási, tervezési, kivi­telezési megoldások sokaságát kívánó munka. Több fóru- íjion is elhangzott már: ha 1980-ban, az V. ötéves terv­időszak utolsó esztendejének végén acélt akarunk csapolni az új konverterüzemben, majd később a 80 tonnás elektrokemencében is, el kell dobnunk a beruházásoknál eddig alkalmazott sablonokat, gyökeresen új megoldásokra, új szellem érvényesülésére van szükség. Mert az új acél­mű a gyár holnapja, jövője! Elkészültével nemcsak a munka lesz könnyebb, hanem Diósgyőr a hazai nemesacél- gyártás fellegvárává is válik. Néhány év múlva Diósgyőr adja majd a tőkéspiacokon legjobban, legnagyobb ha­szonnal értékesíthető hazai nemesacélgyártás 80 százalé­kát. Hogy ez mit jelent a Lenin Kohászati Művek, Mis­kolc város és a magyar kohó- és gépipar szempontjából, azt úgy véljük, nem kell külön hangsúlyoznunk. Annál in­kább azt, hogy mi minden áll előttünk az ünnepélyes alapkőletételt követően. Ez a 10 milliárd forintos, minden eddiginél rövidebb megvalósulási időt feltételező nagyberuházás — nem szabad elhallgatnunk — sok nehéz­séggel indult és indul. Az igazi nehézségek azonban még csak ezután következ­nek. Lesz-e elegendő meny- nyiségű és jól, gyorsan fel­használható, folyamatosan érkező terv? Lesz-e elegendő mennyiségű, a tervekben elő­írt mennyiségű és minőségű acélszerkezet? Kap-e elegen­dő mennyiségű és folyama­tosan felhasználható tervet az ÉÁÉV, gvőzi-e majd a mun­kát? Elkészül-e időben a 2000 személyes étterem, s ha nem, tudunk-e megfelelő megoldást találni? Kérdések sokasága sorako­zik, amelyekre már a közvet­len holnap választ adhat és kell is, hogy adjon! fcészü- lőben a nagy vállalkozás fi­nomorganizációs terve, elő­készítés alatt áll a nagy mű megvalósításában résztvevők szocialista együttműködési szerződésének megkötése. Ez utóbbiak optimizmusra, biza­kodásra jogosítanak fel ben­nünket, kohászatiakat, építő­ket, miskolciakat, mindenkit, aki csak egy kicsit is szívén viseli az új kombinált acél­mű megvalósulásának sorsát. Tegyünk meg mindent azért — ki-ki a maga helyén. —, hogy ez a páratlan vál­lalkozás a szocialista építő­munka szimbóluma, időben, jó minőségben, a tervezett költségeken belül valósulion meg. Ny. I. áruda vezetője. — A TER­MÁL Tsz-nek- üzlet a szegfű. Egész Európába szállítanak gyönyörű szegfűt, ám jut a magyar városoknak is. S nem drága, hanem olcsó szegfű. Amellett szép. Higgye el, amikor bent Miskolcon 18— 20 fórint volt egv szál, én akkor is 14-ért adhattam ... A kedvező adottságokkal ren­delkező szentesi tsz-nél azt •mondták: le kell törnünk az árakat a vasgyári Diacon a mi szegfűinkkel. Űjra és újra kopognak a kis pavilon ablakán. Majd­nem mindenki szegfűt kér. S kao is. Szépet, nem is drá­gát a decemberi átlagárakhoz képest. — Szabó Ferenc, Szente­sen. a tsz ügyintézője, szívén viseli Miskolc ellátását is — mondja ismét Bánhegyi La­josné. — ykkár hiszi, akár nem, karácsonykor este az ágyból csöngettem ki a tele­fonnal. Nekem szegfű kell — mert keresik — mondtam neki. fyüásnao reggel, azaz tegnap', itt volt a szép, gyö­nyörű, friss szegfű Miskol­con. így érdemes ezt csinál­ni, ezért lehet szeretni... Az árudavezető nem régen foglalkozik virággal. A Bú­za téri csarnokban „kenye­res” volt. onnan ismerik so­kan. Ám a virágot, mint majdnem minden nő, nagyon szereti. — Még karácsonykor is be­jöttem a pavilonba, s bekap­csoltam az áramot, meg ne fázzanak a virágjaink. Mert szép és hálás a virág, pláne a szegfű, ám nagyon kényes is. Vigyázni kell rá, mint a kisbabára ... (nyikes) Felmérés a földvárakról Á miskolci Herman Ottó Múzeum régészei befejezték idei felmérésüket a borsodi földvárakról. A megyében a korábbi terepbejárás alap­ján több mint félszáz föld­várat tartanak nyilván. Az idén tíz földvár „fel- térképezése” szerepelt mun­katervükben. Ezek" közül öt a Bükk déli nyúlványán te­lepült Kisgvőr környékén alakult ki még az őskorban. Felmérték többek között a miskolc-tapolcai. valamint a kácsi várhegyen levő föld­várakat is, amelyeknek az őskorban készített sáncai napjainkban is mutatják az ott élő nének védműveit. Ugyancsak jól kivehetők az őskori törzsek által készített ffttdsnncok Bükkaranyos mel- ‘ lett is. Szegfű Szentesről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom