Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-19 / 272. szám
Igényesebbek a vevők Jó évet zár a kereskede- em, forgalma a korábbi ivekhez képest meggyorsult, íz idei 8,5 százalékos nép- ;azdasági tervvel szemben árhatóan 10 százalékkal fej- ődik — mondotta bevezetőlen Sághy Vilmos belkeres- ;edelmi miniszter, a tegnapi írszágos tanácskozáson, ímelyen a vállalatok, a szö- 'etkezetek jövő évi tervének isszeállításóhoz meghatároz- ák a tervidőszakra érvényes :ereskedelempolitiEa idősze- ü követelményeit. A belkereskedelmi miniszer beszámolójában hangsú- yozta, hogy változatlanul Isőrendű feladat olyan áru- Uátás megszervezése, amely áelégíti a lakosság, ezen beül az egyes rétegek igénye- t. Ennek során figyelembe :ell venni, hogy a kínálat torábbi javulása, a hiány- :ikkek csökkenése nyomán a- 'ásátiók egyre igényesebbek, övőre egyébként a lakosság ogvasztásának mérsékeltebb itemével számolnak, s a nép- azdasági tervvel összhang- >an a kiskereskedelmi f örülöm 8—8.5 százalékos nü- elését irányozták elő. j(c A Gömöri-aluljáró. Egyre többen tudják, hogy van. Fogadjunk, hogy átmegy* Alulértékelt Nyugdíj A Minisztertanács 23/1977. VII. 1.) sz. rendelete módo- lítja és kiegészíti a fegyve- ■es erők és a fegyveres tes- ületek hivatásos állományú agjainak nyugdíjáról szóló corábbi rendeletet. Táblázatban tünteti fel a szolgá- ati kötelmekkel összefüggő okkantsági nyugdíj összegét íz illetményátlag százalékúján, rögzíti a legalacsonyabb is legmagasabb illetményát- ag összegét is. A rendelet, ímely a kihirdetése napján június 1-én) hatályba lépett, i Magyar Közlöny f. évi 51. izámában jelent meg. (Solymos felv.) aluljáró Az elkészülés utáni első — vagy ki tudja, hányadik — reggelen a Gömöri aluljáró környékén dolgozók fogadásokat kötöttek: helyre és „befutóra”. A „helyre” nem fizetett sokat, hiszen az első átkelőt várták — vagy ki tudja, hányadikat! Annál izgalmasabb volt a „befutó”. A vélemények megoszlottak: — Csak nő lehet, a nők kíváncsiabbak! — Szerintem gyerek lesz, azok mindent kipróbálnak! — Á, férfi fog elsőnek jönni... Az arcokon feszültség. Idegtépő pillanatok; közben síneken botorkálok sokadalma. És egyszer csak felbukkant egy kíváncsi fej a túloldalon. Tétován pillantott Kulcskor A lakásajtó a egritkább esetben ;an tekintettel ar- ■a. hogy becsapódás után nálunk •naradt-e a lakáskulcs, vagy bent- lagytuk az előszójában. De elveszhet a kaput záró, nagyméretű, az róasztal fiókjait tyitó pici, lyukas, iőt a tkvaly vásárolt páncélszekré- ilóink kulcsa is. Mi a teendő Igenkor? Az idevágó szak- rodalom két fő t setet ismer — tem beszélve azok mellékváltozatai- 'ól. Ezek közül ellősorban az első őeset érdemel fittjeimet. Lényege, togy bemegy az ?mber a boltba, ihol a kívánt áru ' fédában sorako- lik: fektetett vagy :>gqő á'lapotban. is elkezd szem lé- ödni. Talál ott '•rden V<tn Vlcjl. kisebb, sőt .""kisebb. nagy. isyobb. még rfa- ynobb. egytollú ',ét*ollú. bizton- iági. nem biztonsági. lyukas, hiuk- íalan. számos, számtalan. Epj/beu biztos lehet: amit keres, az éppen nines. Ekkor lép életbe rí r-"ftcs számú főssé*. Ha van erkélyünk, és ha a szomszédnak is jobbra, balra (sehol senki), majd .. majd újabb megjegyzés hangzott el. — Fogadjunk, hogy átmegy! Átment. Nyert, aki férfit mondott. Lehet, hogy ő volt az első átkelő? Ki tudja? Nem először történik ilyen. Repesve vártuk, hogy a felüljárót ünnepélyesen átadják. Lesz szalag, elvágják, lesz átadó bizottság, keresztülsétálnak a hídon, közben gyönyörködnek a kilátásban, elújságolják, hogy ez igen..., végre megvan ..., enyhíti a közlekedés gondjait.... tehermentesíti a ..., az építők és az építtetők pedig csendes örömmel figyelik őket. Nem így történt. Repesve vártuk az aluljáró átadásának percét. Valamennyi riporter, fotós készenlétben állt az elkészülés körüli időben, hogy bármely pillanatban a helyszínen lehessen. Közben lejárt a munkaidő, eltelt egv narj. eltelt ... (ki tudja hány?). Pedig bizonyára belekerült.. . forintba, bizonyára voltak, akik jól dolgoztak, bizonyára .. . Szóval, túlzott szerénységnek tűnik. Mintha kissé „aláértékelnék” a tervezők, a beruházók. a kivitelezők, a .. . sokan mások. Vagy talán nincs minden rendben? A forgalom már-már világvárosi. Szegény gyalogos, aki valahonnan megtudta, hogy van aluljáró, toporoghat. Választási lehetősége óriási: vagy elmegy a Búza tér felé, és a Hági étterem után talál egy gyalogosátjárót, vagy ... vagy például elmegy az Ady-hídig, felszáll a villamosra, megy egy megállót, leszáll, átmegy a Kun Béla út jobb oldalára, és a postánál jobbra fordulva máris megtalálja a keresett aluljárót. Ráérő ember biztosan ezt teszi. Pedig lépcső helyett a lejtős útmegoldást azért választották a tervezők, hogy gyerekkocsival is lehessen közlekedni. Biztonságosan! Ellestem két közlekedési rendőr magánbeszélgetéséből az alábbi mondatfoszlányt: — Amíg nem lesz egy-két baleset, addig ez bizony így marad ... Közben gyalogosok szlalo- moznak mozgó járművek között. Hajmeresztő mutatványaikat időnként egy-egy ráérő megtapsolja. De kevés a ráérő, és a szlalomhoz rendkívüli ügyesség kell. Meg jó reflexek — az autósoknak ! De mi történik akkor, ha az autósok reflexei kissé megkopnak? D. TÓTH BÉLA Hétvégi vendéglátás Űj divat ütötte fel a fejét a vendéglátásban: a szokásos heti egy szünnapot sok helyütt szombatra vagy vasárnapra helyezik. Az ok érthetői a munkaerőhiánnyal küzdő válla, latok igyekeznek a vendéglátás dolgozóinak is a hét végén adni pihenőnapot. Csakhogy a vendéglátás — szolgáltatás. Méghozzá olyan szolgáltátás, amelyet nagyobbrészt éppen a hét végén van módunk és kedvünk igénybe venni. Vasárnap, vagy szombaton. mikor együtt ebédelhet a család, sokan már megkímélnék a ház asszonyát attól, hogy fél napját a konyhában töltse, egy másik felet meg a piacon, az üzletekben. Mind többen anyagilag is megengedhetik maguknak ezt a kis kényelmet, amely mellesleg változatosságot is nyújt. De a hét vége nemcsak a pihenésre, hanem a szórakozásra, a kikapcsolódásra is szolgál. Például eszpresszói randevúra, beszélgetésre, vagy cukrászdái kiruccanásra a gyerekek kedvéért. Megnőtt az idegenforgalom, mind a belföldi, mind a külföldi. Családok százezrei rendelkeznék autóval, motorkerékpárral, és még az őszi, téli napokban is szívesen töltik a hét végét kirándulással, országjárással. De hol ebédeljenek, ha mind több kisvendéglő, étterem, bisztró éppen vasárnap tart zárva? És hová menjenek étkezni a szomszédos országokból idelátogató, víkendező turisták, akiknek száma örvendetesen növekszik? Akárhogy is nézzük, a vendéglátásban elterjedt új szokás nem kedvez igényeinknek. Márpedig az üzletek nyitva tartását szabályozó rendelet kimondja, hogy a nyitva tartási időt a lakosság élet- és munkakörülményeihez igazodva kell megállapítani Erre a rendeletre hivatkozva jelent meg a Kereskedelmi Értesítő — a szakma hivatalos lapja — legújabb számában a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása. A közlemény felhívja a vendéglátó vállalatok figyelmét arra, hogy a szombati, vasárnapi szünnap ellentétes a fogyasztók érdekeivel. És — igazságosan, logikusan — kimondja: csak ott tartsanak zárva a hét végén, ahol az eddigi tapasztalatok szerint ilyenkor kisebf) a vendégjárás, mint a legalacsonyabb forgalmú hétköznapon. Aki csak kicsit is jártas a vendéglátóhelyeken, az tudja, tapasztalhatja, hogy az éttermek java hétköznapokon a déli órákban majdnem üres, ezzel szemben szombaton, vasárnap a jobb vendéglőkben, sörözőkben le sem lehet ülni ebédelni, várni kell, míg egy asztal felszabadul. És ez nemcsak a hagyományos vendéglőkre, hanem a bisztrókra cukrászdákra, eszpresszókra is vonatkozik. Hiszen valamennyit elsősorban akkor látogatjuk, amikor ráérünk — a hét végén. S valamennyit azért építették — nem kevés pénzért, állami támogatással, —, hogy bennünket ki. szolgáljon. Nem akkor, amikor a szolgáltatóknak tetszik, hanem amikor nekünk, vendégeknek. ff. zs. A Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Vöröskereszt Borsod megyei vezetősége az év elej ép hirdette meg a Tiszta termelőszövetkezet mozgalmat. A két szerv képviselői a napokban elvégezték az értékelést. A szenl- istváni VII. Pártkongresszus Mezőgazdasági Termelőszövetkezet érte el a legjobb eredményt, megelőzve a be- kecsi Hegyalja Mgtsz és az emődi Szabadságharcos Mgtsz kollektíváját, A kiemelkedő eredményt dokumentáló vándorserlegrt és, oklevelet már át is vették a szentist- vániak. # Kulcsok kézközalbsn. (Solymos felv.) van, és ha a szomszéd megengedi, hogy átmász- szunk. és ha nyitva hagytuk az erkcly- ajtót. és ha kellő jártasságunk van a légtornáhan. aJckor az erkélyen átmászva bemegyünk. megkeressük a kulcsot, majd élvisszük a boltba, és megmutatjuk, hogy ilyet kerestünk. A bolt megígéri beszerzését, és az eset megismétlődésekor elég utalni e tényre. Sajnos, a szak- irodalom utal arra. hogy a főesetek ritkák. Gyakoribbak a mcllékválto- zatok. A baltával való ajtószétverés- ről ezúttal nem szólunk, szimpati- kusabb az „olrasóváltozat”. Lényege áz. hogy az ember böngészni kezdi, az újságok apróhirdetéseit, és az utcán járva a cégtáblafeliratokat: egészen addig, míg nem talál valami effélét: „Kulcsmásolást vállalok, helyben megvár-"} ható.” Ezután csak egy lakatost kell szereznie, aki a zárat leszereli. Azt kézbe fogva mindössze néhány perces az út a kisiparosig. ahol olvasási készségét tovább növelheti, lévén, hogy az ajtó fölött a tábla: — Kérem megrendelőim S7ÁVPS türelmét, két hétig szabadságon vagyok ... (d. tóth) Miért nincs, ha gyártják ? Elemtefenül Higgyék el. nem előre eltervezett, hatásvadász, s a h'ánypszP'lózist tovább sokkoló akcióról van szó. Ügy esett, hogy a tegnapi lapban bosszankodó jegyzetet írtam arról, hogy nem lehet ceruzaelemet kapni. Ettől persze még nem lesz elem. Lapzárta után viszont friss információ é-’te-ett az Akkumulátor- és Szárazelem- gvár kunszent."i'.Tósi teleperői. Még képet is mellékeltek! A lényeg: 11—12 millió R 6-os ceruzaelemet készítenek az év végéig. Persze, ettől a hírtől sem szólalnak meg a néma zsebrádiók, mert elem momentán nincs. Mit lehet még ehhez hozzátenni? Keil-e kommentár, amikor tudiuk, hogy zakót gomb nélkül, órát mutató nélkül, cipőt talp nélkül nem lehet forgalomba hozni? (brackó) jfc A kunszentmiklósi elemgyár Kedvcsináló Zeller, retek cékla, Urna A zeller, a retek, a cékla és a torma a gyökérgunés zöldségnövények közé tartoznak. Cfáknem napo'la találkozunk velük — de mit tudunk róluk? Mind a négy növény már ősidők óta .. A cékla felha:~ isáról már az időszámításunk előtti időkből van feljegyzés. A céklát és a retket őseink nemcsak ízlelgették. hanem sok-sok betegség gyógy**-- ra is elhasználták. Főzött húsa, nyers vr.gy főtt leve volt a medicina. A zeller gumója és levél- zete egyaránt felhasználható. Nélkülözhetetlen levesek és saláták készítésénél. \z rsván-i sók mellett értékét és zamatét az illóolaj-tartalma adj' meg. A retek a benne található C-vitamin miatt értékes. Csípős ízét a kértaC-'mú mustéról aj okozza. Minden kímélő és hideg vacsorához tálalhatjuk reszelve va^v gyalulva. S kicsit elfelejtettük már. hogy a ragu- és húslevesek remek kísérője. A céklát — mint olcsó, ízletes és kedvelt salátanövényt — ajánlatos lenne nagyobb mennyiségben fogyasztani. Táplálkozási értékét jelentősen növeli cukortartalma. va'- '/unt az emés- st elősegítő "ekti.. tartalom. C- vitaminban is ige.i gazdag. A belőle készült saláta íze és értéke növelhető, ha reszelt tormával készítjük el. A torma illóolaja a köny- nyekig meghatja készítőjét. Minden vegyes saláta ízesítője lehet. Csípős íze mérséklődik, ha 5—10 percig sütőbe tesszük, és nem felejtünk el a közepébe tenni egy szem kockacukrot. F. £.
