Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-15 / 268. szám
Négyszáz ökör nem bírt vele, de az idő megrongálta Dii szépségében lliák lelne az egri minarelet Tetőtől talpig állványokkal vették körül a népszerű egri minaretet. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei megkezdték a jellegzetes torony külső falainak restaurálását. A középkori építmény állapotát ugyanis erősen megviselte az idő. tufakő íalelemei megrongálódtak. Az életveszélyessé vált épületet már évek óta nem látogathatják a kirándulók. A BOGÁCSI BÁNYÁBÓL Alapos vizsgálat alapján készült el a minaret restaurálási terve. A helyreállítás első szakaszaként a torony falszerkezetét betongyűrűvel erősítették meg. amely kellő alapozással belülről támasztja az építményt. A belső betonozást követően most jutottak el a munkálatok befejező szakaszához, a torony falainak külső restaurálásához, amely legalább egy esztendőt vesz igénybe. A munkálatokhoz a köveket a bogácsi bányából szállítják. ahonnan évszázadokkal ezelőtt eredetileg is beszerezték az építőelemeket. A szakemberek számításai szerint a kőburkolat mintegy 60 százaléka szorul cserére ahhoz, hogy a torony ismét teljes biztonsággal' és régi szépségében szolgálja az idegenforgalmat. Amikor a külső burkolat teljesen elkészül, különleges védőanyaggal vonjál: be majd annak felületét, hogy a falakat minél tartósabbá tegyék az utókor számára. EGYEDÜL NYÚLÁNK Az egri minaret a magyar műemlékek sorában az egyik legféltettebb építészeti kincsünk, 40 méter magas, faragott kőből készült, 14-szögű alaprajzzal. Belül csigalépcsőn lehet elérni a kovácsoltvas korlátos magaslati erkélyt. A törökök az 1596-ot követő években építették. A torony jellegzetessége, hogy építői nem a Keleten hagyományos tömör, hanem az európai stílusnak megfelelő nyúlánk formát választották, ily módon az egri minaret stílusában szinte egyedülálló építmény. A krónika szerint a török uralom végén az egri nép 400 ökörrel akarta ledönteni a hódoltság nehéz éveire emlékeztető minaretet. Akkor az erős építmény minden ilyen kísérletnek ellenállt. Az idő már nagyobb sikerrel támadta az Európa-szerte ismert műkincset, amelyet most a modern építészeti eszközökkel tartósan megerősítenek. K. A. * Dr. Simon Sándor rektor Petress-sel. Mellette Kolláth Sándor és Tok Miklós Mi, miskolciak * A rádiós stáb élén: Radnóti László Rébusz Vetélkedő a Földesben Ügy indult, ahogy illik. Volt program, előzetesen átnézhető könyv — ebből lehetett felkészülni —, rádiós forgatókönyv, benne a kérdésekkel és válaszokkal — persze mindez a játékvezetői példányban —, fekete tábla, raita a vetélkedőn részt vevő csanatok. zsűri — igen jól működött! —. és természetesen ’átékvezető: Rád nóH László. Ha labdarúgó-mérkőzésről adnék tudósítást, azt mondanám, ió volt a játékvezető, a zsűri, és ott voltak a csanatok. A kérdések összeállítását nem dicsérném meg. Pedig mindent megtettek, hogy a játék simán lebonyolódjon: volt kréta, voltak kérdések, volt olyan kérdés is, ami az összeál'ítók igazát bizonyíthatta volna. Nem derítettem föl, kik voltak azok ... Lehettünk a Földesben vagv százötvenen. A végső eredményt azért föl jegyeztem. Győző'1 a Nehézipari Műszaki Egyetem 76 ponttal, második lett a 100. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet csapata 75 pontot gyűjtve, a rendező Földes Gimnázium. 74 pontjával, csak harmadik lett. Ä A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem győztes csapata. Nemzetközi Kerekasztal a kohászatban téli egyetem Harkányban A napsugaras Harkányban, hazánk legdélebben fekvő fürdőhelyén december 10- én nyitja meg kapuit a TIT IX. nemzetközi téli egyeteme, amelyen — a hagyományoknak megfelelően — elsősorban a szocialista országokból érkező vendégek vesznek majd részt. Éppen ezért a programban kiemelt helyet kap a mai magyar valóság: szocialista hazánk gazdasági, társadalmi és politikai helyzete, valamint a béke védelmének nemzetközi kérdései. Megemlékeznek Ady Endre születésének 100. évfordulójáról is. Magyarországon ez az egyetlen nemzetközi téli egyetem; népszerűsége és látogatottsága ma már vetekszik a nyári egyetemekével. Eddig összesen 1200 résztvevője volt a harkányi universi- tasoknak. Az idén csaknem másfél száz vendéget vár a rendező TIT. Egy délutáni kohászriport jó ízű emlékével ültem be az LKM vezérigazgatói tanácstermébe. (Kondor Katalin a nagyolvasztó szocialista brigádvezetőjét faggatta, aki elmondta, hogy mit jelentett régen ráverőlegénynek lenni.) Az esti műsor kezdete nagyon nehezen akart elérkezni. Riporterek és riportalanyok a lassan kúszó óramutatót lesték. Aztán, amikor már javában ment az adás, s mindenki belemelegedett, szinte szálltak a percek. A rádió mellett talán nem volt ahnyira nyilvánvaló, hogy mindenki szót kért, mindenki beszélni, vitázni szeretett volna. Nemcsak a mikrofon közelsége, s nemcsak a körülmények stimulálta felfokozott közlésvágy miatt. A városról volt .szó, mindennapjainkról. Mindnyájunkat egyformán érdeklő és érintő témákról. Hány jó mondat, hány ér1- dekes információ hangzott el! Szepesik Rezső, a BÁÉV vezérigazgatója ígérte, hogy Lelki karambol Egy nagyüzemben hónapokon át vizsgálatot végzett a Munkaügyi Kutató Intézet egyik csoportja: ki alkalmas vezetői állásra? Nem tudom, mennyire foglalkoztatják ezt a teamet, de van, aki felsóhajt most: nálunk is elkejne egy ilyen kis felmérés ... A kutatás azt eredményezte, hogy megdőlt a „szamárlétraelmélet”. Azt tapasztalták ugyanis, hogy azok közül, akik kiváló munkateljesítményük alapján már valahol vezetők lettek, nem mindegyik tud eleget tenni a magasabb követel, ménynek. Arról nem szól a fáma, elmozdították-e pozíciójából az illetőt, de értelemszerűen ez következnék. Eszembe jutott erről, hogy a baleseteket megelőzendő, a tömegközlekedési eszközök pilótáit — mielőtt a vezérállásba felültetnék őket — igen alapos alkalmassági, pszichológiai vizsgálatnak vetik alá. Világos: emberéleteket tartanak a kezükben, nem is beszélve a rájuk bízott anyagi értékről. No és a munkahelyi vezetők? Ha nem is emberéletet, de az emberek életkedvét „tartják” a kezükben. Az anyagi értékek persze az ő esetükben is súlyosan esnek a latba. Ilyen alkalmassági vizsga ritkán előzi meg a kinevezéseket. Ha pedig a „megérzésben” bízunk... Emlékszem az önfelszámolás című dokumentumfilmre. A szövetkezet elnöke, aki — szóban — a kiváló szocialista embertípus köntösében tetszelgett, megbabrálta a közkasszát, de más kisiklások miatt is a börtönbe vezetett az útja. Van olyan ismerősöm, akit egy egész kollektíva választott meg vezetőnek. Sajna, tévedtek. Aztán kerestek neki egy ártalmatlanabb — de vezetői — tisztséget. A köznyelv azt mondaná, fölfelé bukott. Még ebben a pozícióban sem veszi észre magát — vagy éppen a megnövekedett feládatoktól való félelmében adta ivásnak a fejét? Szó, ami szó, a vezetőnek makulátlannak kell lennie. Erre lenne jó mindenütt egy ilyen alkalmasságvizsgáló csoport. Talán megelőzhetné a lelki karambolokat... O. E. 4f Gácsi Miklós államtitkár Kondor Katalin mikrofonja előtt (Kerényi László felvételei) december 3-ra elkészül a vasas művelődési központ. Gácsi Miklós államtitkár a két ósgyőri ipari fellegvár (LKM, DIGÉP) jövőjét vázolta fel. Dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató az acélműről és a külkapcsolatok fontosságáról szólt. Demcsik Iván a színházi „telt ház” ’ügyén vitázott. Dr. Simon Sándor rektor némi keserűséggel állapította meg, hogy mérséklődik a személyes igényű érdeklődés a mérnöki pálya iránt. Dr. Pásztor Pált a vonatkésések dolgában szorongatta meg a riporter, Pet- ress István. Kolláth Sándor, a várbsi pártbizottság titkára Miskolc két legégetőbb gondját, a lakáskérdést és a közlekedést vetette fel. líem tudom — a helyszínről ezt szinte lehetetlen megítélni —, hogyan tetszett az esti, a kohászatból közvetített kerekasztal-műsor. Mondott-e újat, érdekeset annak, aki mondjuk Nagykanizsán hallgatott rádiót... Tény, hog' a 16 órás miskolci rádiósnap legtöbb szereplőt, résztvevőt megmozgató műsora az esti. kéthelyszínes fórum volt Egy kétszázezres, a kamaszkorb' lassan felnőtt korba lépő város minden lakója az asztal körül ült. És szavak nélkül is, de mindenki szók. B. I. Személyi igazolványok cseréié, érvényesítése A Miskolci városi és járási Rendőrkapitányság felhívja Miskolc város és járás lakosságát, hogy az 1977. december 31-ig érvényes, vagy a korábbi években lejárt és kicserélni elmulasztott — érvénytelen — személyi igazolványok cseréjéről, érvényesítéséről gondoskodjanak. ! A személjd igazolványok cse- * léjét és érvényesítését a kapi- j tányság épületében (Miskolc, I., Rudas László u. iá.) folyamatosan intézik. A lejárt személyi igazolványok cseréjéhez, érvényesítéséhez az alább felsorolt kellékek szükségesek : 2 db 4x4 cm nagyságú személyi igazolvány arckép (íe- liérsarkas); 1 db ío Ft-os illetékbélyeg:; „Adatlap személyi igazolványhoz” szabályosan kitöltve; katonakötelesek katonai igazolványa; igazolólap a népesség-összeírásról ; a személyi igazolvány tulajdonosának adataiban bekövetkezett változások igazolására okirat, bizonyítvány, igazolás. A lejárt, érvénytelen személyi igazolvány kicserélése, érvényesítése állampolgári kötelesség, amelynek elmulasztása törvényben meghatározott következményekkel járhat. A MISKOLCI VÁROSI ÉS JÁRÁSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE
