Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

/ Olvasd, és add tovább! Politikai könyvek kiállítása Csak Borsod megyében megközelíti a hatmilliót a Kossuth Könyvkiadó éves for­galma. és hogy ez a szám milyen magas, akkor értjük igazán, ha utánagondolunk; az általuk megjelentetett könyvek (mint könyvkiadá­sunk legtöbb terméke) igen olcsók és keresettek. Nem vé­letlen, hogy a politikai könyv- napok megyei megnyitója al­kalmából rendezett kiállítás­nak sok darabja nemcsak címről, szerzőről, hanem tar­talmában is házi könyvtárak polcairól ismerős. Ma másként ter«ed a szó Még vége sem volt a má* sodik világháborúnak. 1944- et írtak, amikor megfogal­mazták, hogy a párt akkor igazán erős, akkor tud elő­relépni, ha az írott szó, a mindenkihez eljutó könyv, az irodalom is segíti; a romok között rakták egymás mellé a betűket, .amelyekből a fel­szabadult Magyarország első könyvtermése született. De az igazság felismerése jóval ko­raibb; a politikai irodalom nem történelmi előzmények nélkül való. A II. Rákóczi Ferenc Könyv­tár földszinti klubtermében rendezett kiállítás középső tárlói a múltba vezetnek. Ma már felbecsülhetetlen értékű­ek a dokumentumok, ame­lyekből az elmúlt hatvan év alatt egyet-egyet sikerült megőrizni; 1919-ben minden­kihez szóltak, és az volt a jó, ha minél több kézbe el­jutottak. A Vörös Újság egy- egy Száma, a Tanácsköztár­saság sajtója és irodalma, egy-egy megsárgult füzet, a röplapok sokasága őrzi máig a jelszót: Olvasd, és add to­vább! Erejét, elévülhetetlen- ségét bizonyítja, a háború után azonnal életre kelt. több. mint egy évtizedig dol­gozó Szikra, és jogutódja, a Kossuth Kiadó; csak a vi­szonyok változtak. Ma más­ként terjed a szó, megvesz- szük a könyvet, de egy-egy kiadvány órák alatt eltűnik a könyvesboltokból. A kiállításra hónapok óta készülnek és. mint elmond­ják. a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségén a ta­vasz óta tesznek félre egy- egy példányt, hogy legyen mutatóba. Van. ami hiányzik Kiene szakma, négy kiilásoii * Patinás kiadványok a tárlókban mert, ha kérték, eladták, de értéket, gazdag polcok sorát tárják így is a vendégek elé; a kiadó elmúlt két-három évének termését. Köztük sok olyan van, mint például a közművelődésről szóló tör­vény. amelyből ma már egyet sem tudnak adni a vá­sárlónak (de nehéz lenne megszerezni a Mit kell tud­ni? sorozat, vagy a Népszerű történelem bármelyik darab­ját is), és a Marxizmus klasz- szikusai válogatott műveinek is sokadik kiadósát mutatja az elmúlt néhány évről szóló kiállítás. Minden műfajban A politikai könyvek fogal­ma nagyon tág, pontosan meghatározni éppen olyan nehéz, mint megmondani, hogy a nemzetközi munkás- mozgalom. az elmúlt évtize­dek. vagy évek kiemelkedő alakjainak életéről szóló me- moáriroodalom. a történelmi, az ideológiai munkák, vagy a kézikönyvek népszerűbbek. Néhány példával illusztrál* hatjuk, hogy az ünnep alkal­mából mindegyik műfaj vá­lasztéka ^gazdagodott. John Reed Tíz nap, amely meg­rengette a világot című köny­ve harmadik kiadásban kap­ható, megjelent Vlagyimir Kanyivec, Az Uljanov család című műve, az *1917 A nagy október című, dokumentu­mokkal, képekkel illusztrált album magáért beszél, és az új kiadványok közé tartozik az esztétikai, filozófiai, mun- kásmozgolom-történeti és köz- gazdasági kislexikon is. M— A pályaválasztási hónap keretében Egy szakma egy íiu .a címmé négy kiállítás nyílt tegnap az ipari szövet­kezetek KISZ-bizottsága szer­vezésében. Az általános isko­lásoknak szóló négy kiállí­tás a hét végéig tekinthető meg a következő helyeken: a Lakáskarbantartó Szövet­kezetben (Szeles u. 24.) a festő, vízvezeték-szerelő és villanyszerelő szakmák esz­közei láthatók; a Bőripari Szövetk zetben (Széchenyi út 94.) a bőrdíszműves és a ci­pész szakmákat mulatják be; a Kárpitos Szövetkezet Ké­nyelem Clubjában (Széche­nyi út 18.) a Kárpitos és Vasipari Szövetkezet együtt állít ki (a kárpitos, eszter­gályos és lakatos szakmák jellegzetes munkaeszközei láthatók itt); a Fodrász Szö­vetkezet a Fodrászmúzeum­ban (Park . 8.) a fodrász szakma múltjával és jelené­vel ismerteti meg az érdek­lődő diákokat. A kiállítások délután 2 és 5 óra között tekinthetők meg. Találkozás Jancsóval Jancsó Miklós filmrende­zővel találkozhatnak az ér- oeklődők ma délután a Mol­nár Béla Ifjúsági és Úttörő­házban. Az 5 órakor kezdődő ankéton levetítik az Így jöt­tem című filmet. Ifjúsági líulivezefők lesznek Ifjúsági klubvezetők részé­re tíznapos tanfolyam kezdő­dött tegnap a csanyiki KISZ- iskolán. A KISZ Borsod me­gyei Bizottsága és a Rónai Sándor Művelődési Központ közösen szervezett képzésén nyolcvan — működési enge­déllyel még nem rendelkező — klubvezető vesz részt Bor­sod megye dolgozói KISZ- szervezeteiből. Az alapkép­zésen a fiatalok társadalom- politikai. ifjúságpolitikai, köz­művelődéspolitikai előadáso­kat hallgatnak meg, módszer­tani foglalkozásokat tartanak, megvitatják az ifjúsági klu­bok feladatait, lehetőségeit, a pezsgő, tartalmas klubélet fel­tételeit. A képzés ideje alatt szabad idejükben, a résztve­vők maguk is „klubéletet él­nek”; sportolnak irodalmi műsorokat hallgatnak meg és állítanak össze. Végül ifjúsá­gi klubvezetői működési en­gedélyt kapnak, majd a to­vábbiakban rendszeresen — havonta — továbbképzésben részesülnek. rrmre SZERDA Kossuth radio: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer mai Ja­tt« és muzsika tu percben. — 12.35: Tánczenei koktél. — u.20: Papp Karoly: A leibukkanó em­ber. — 13.20: Déki Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. — 13.51; Timur és csapata a bala- tonlellei kis kritikusok között. — 14.24: Sárközy István müvei­ből. — 15.00: Hirek. — 15.10: Is­kolarádió. — 15.50: Keringök fú­vószenekarra. — 16.00: Útközben. — 16.10: Egy hevesi nótafa: Zagyva S. Lajosné. — 16.20: Holnap közvetítjük. — 16.44: Mindenki iskolája. — 17.00: Hí­rek. — 17.07: Obánya, utolsó pos­ta : Mecseknádasd ... Farkas Zoltán dokumentumműsora. — 17.36: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gon­dolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.00: Erkel: Bánk bán. Há- romfelvonásos opera. — 23.08: Verbunkosok, népdalok. — 24.00: Hírek. — 0.10: Demjén Ferenc táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Böbe Gás­pár Ernő népi zenekara játszik. Halmai Tünde énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: A Magyar Rádió és Televizió szimfonikus zene­kara játszik. — 13.33: Tréfák. A Gyermekrádió műsora. — 14.00: A Petőfi rádió zenés délután­ja. — 15.56: ötödik sebesség. — 16.35: Közvetítés a Csehszlová­kia—Magvarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről. — 18.60: A Belügyminisztérium Duna Mű­vészegyüttesének népi zenekara Emlékek, szerzőkről Két kiállítóasztalon, üveg alatt, pótolhatatlan régi könyvek a megyei könyvtár tulajdonában: politikai írások, füzetek a felszabadulás, sőt még az első világháború előttröl. Es ahogy a szerzőket nézem, egyszerre ott áll előttem az öreg Buchin- ger Manó, még lágerruhában, hátán foltozott zsákkal, amint Mauthausenből hazatérve első útja a Népszavához vezetett 1945-ben. és én mint fiatal újdondász meglepve mondtam ne­ki: De Manó bácsi, te olyan frissen szaladgálsz, hogy nem is Vlinné az ember rólad, honnan jöttél. Várnai Dani bácsival most beszéltem, de az ágyból sem bírt felkelni. — Na. ja fi­am, ő már hatvanéves, én meg még csak hetvennégy — ■mondta és tovább szaladt. És néhány hónap múlva már nem­zetgyűlésen hallottam szónokolni. Egy másik kötet szerzője a német megszállás alatt elhur­colt Farkas Antal. Ö is képviselő volt és sokan emlékszünk még érdekes írásaira a Népszavából, amehjeket — az egyre erősödő fasizálódás idején — Róka Tóni néven írt alá ... Régi. régi kiadás Pikier J. Gyula kis kötete a földkérdés­ről. A szerző Pikier Gyula egyetemi tanár unokatestvére, a Statisztikai Hivatal volt igazgatója, a magyarországi georgis- ták „pápája”, 1918 októberének egyik szereplője, Jászi Osz­kár XX. Századának, majd a Vámbéry Rusztem szerkesztet­te Századunk munkatársa. Baráti köre még a harmincas években is összejött a PTOE helyiségében, a mai Roosevelt téren. Első földkérdés-szemináriumait a Márciusi Front falu­szemináriumai után nála hallgattam, mint annyian, akik ak­kor néztünk körül a világban. Pikker J. Gyula, a szélsőséges liberál-szocialista georgeizmust hirdette, a földértékadó-rend- szert. Mint mondta: „Egyesek szerint ezzel én a tőkét védem. Lehet. De nem azt, ami van, hanem, ami nincs, csak lehetne”. Es végül — saját aláírásával — a mártírhalált halt Mónus Hlgs egy kötete. Mennyit ültünk együtt a Zsolt Béla vezeté­sével összehívott ..csendes összeesküvők” körében a háború alatt és mennyit hallgattuk a gyakorlati politikai fortélyai­ban oly jártas szociáldemokrata harcost, akinek apró szemei állandóan csillogtak és roopant okossága irányította — szár­mazása miatt a háttérből — a parlamenti frakciót a Nép- szava-házból. Csak egyszer nem volt elég ügyes —. amikor a nyilasok elfogták és nem mert megszökni. Az életébe került. MÁTÉ IVAN A korona kalandos története 2. Villám csap a toronyba Midőn ez beigazolódott, a szemekből örömkönnyek csordultak ki A korona kalandos törté­nete az Árpád-házi királyok kihalásával kezdődik. (Addig Székesfehérváron őrzik, s IV. Béla 1254-ben kelt okmánya újból megerősíti a „székes­fehérvári egyház ősi jogát”.) Az 1301. augusztus 27-én megkoronázott Vencel a ki­rályi díszeket Csehországba viszi. Később Ottó, bajor fe­jedelem javára lemond, s át­adja neki a koronát. CSODA? SZERENCSE? Ottó fortélyosan akarta be­csempészni a koronát a párt­harcok dúlta Magyarországra. Kálti Márk szerint „ellensé­geitől való félelmében eszter­gályos mesterséggel egy cso- bolyóba rejtette”. (Tehát egy fából készült, kerek, zár­ható vízhordó edénybe.) A csobolyót a nyeregkápára kö­tötte, s elvesztette. Hosszas keresés után megtalálták. A későbbi történetírók csodára, szerencsére hivatkoznak... Bárhogy is esett, Ottónak ezután nem volt ilyen sze­rencséje. Lánykérőbe ment Apor László erdélyi vajdá­hoz, s ott kosarat kap, el­fogják, s megfosztják a min­dig magával hurcolt koroná­tól is. A királyi díszeket a vajda nem szolgáltatta ki, így az időközben királlyá vá­lasztott Róbert Károlyt hiába koronázták meg háromszor is (hiába küldött új koronát a pápa), a rendek nem tartot­ták alkotmányos királynak. Hosszú tárgyalás és sok fe­nyegetés után a makacs Apor végre, 1310-ben enge­dett, s Róbert Károlyt ne­gyedszer is megkoronázták. HOZASSÉK HAZA! A kalandos történetnek sok állomása van az 1606-os bé­keokmány 4. pontjának ki­mondásáig, mely szerint „a korona békésebb idők beáll­tával Pozsonyba hozassák vissza”. Eleinte Budán, a ki­rályi kincstárban, a nádor őr­zi. Zsigmond idején az esz­tergomi érsek vigyázza; majd Visegrád és Komárom után Székesfehérvárra kerül. Az Ausztriába menekülő Erzsé­bet elzálogosítja, Mátyás visz- ' szaszerzi. Mohács után a ko­rábban koronaőr Zápolya Jánosnak koronaőr társa, Pe. rényi Péter teszi a fejére. (Zápolya lovon ülve a négy keresztvágást is megtette.) Egy sárospataki kitérővel a díszek a török szultán kezé­be kerülnek, amelyeket Szu- lejmán visszaküld János ki­rálynak. Buda, Visegrád, Bécs és Prága a következő állomás. Háromszáz magyar ment Csehországba a koroná­ért. A három főpap és há­rom főúr pecsétjével ellátott ládát 1608-ban helyezték el a pozsonyi vár egyik tornyá­ban. Az 1613-as és az 1618. évi országgyűlés a koronaőrzés költségeivel is foglalkozik. A leghűségesebb, s legismertebb koronaőr, Révay Péter mű­ködéséről („Halálunkig a ko­rona mellett kell maradnunk és azt addig nem hagyhatjuk ell”) II. Ferdinánd, Bethlen és a magyar rendek bizonyít­ványt állítottak ki. NEHÉZ EZEN, NEM NEVETNI... A korona a XVIII. század végéig több-kevesebb meg­szakítással Pozsonyban talál­ható. (Közben megjárja Zó-/ lyomot, Kassát. Győrt, Bécset, Linzet, Passaut.) A krónikák feljegyezték, hogy a villám is belecsapott a pozsonyi vár­nak abba a tornyába, ahol a magyar hatalmi jelvényeket őrizték. Az ereklyék ugyan mindkét esetben sértetlenek maradtak, de az 1703-as mennykő után Bécsbe, vite­tik, ahonnan csak kilenc év múlva kerülnek vissza. II. József, a kalapos király, 1784. április 7-én elrendelte, hogy a korona, a koronaőrök és négy testőr kíséretében, Bécsbe vitessék. A helytartó- tanács a nemzet önérzetére hivatkozva apellált. A királyi válasz rövid volt: Nehéz ezen nem nevetni... A koronát, amely „a kincs­tárba, a többi ritkaság közé tétetett”, II. József csak 1790. február 17-én, három nappal a halála előtt adta vissza Keglevich és Nádasdy koro­naőröknek. Az út hazafelé: diadalmenet. „Az üdvözlő nép pedig ezrivel tódult a koro­na elé, melyet bandériumok, nemzeti viseletű urak és nők kísértek... Köpcsényben a koronát vivő kocsi lovait ki­fogta a nép és maga vontat­ta be az Esterházy-kastély- ba, ahol követelte a láda fel­nyitását, hogy meggyőződjék, vájjon tényleg a Szent István koronáját hozták-e haza. Mi­dőn ez beigazolódott, a sze­mekből örömkönnyek csor­dultak ki... De II. József már nem élte meg ezt az ünnepi hangulatot, mert sor­vasztó betegsége sírba dön­tötte.” (Folytatjuk) (brackó) játszik, — 19.20; Jó estét, gye­rekek! — 18.25: a. General együttes hangversenye. — 20.20: Atjárónáz. — 20.00: Hírek. — 20.03; Kiváncsiak Klubja. — 21.25: Egy rádiós naplójából. — 22.30: Hűek. — 22.03: Barátság sláger- expressz. — 2.1.10: Zenekari mu­zsika. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. Borso­di nagyvállalatok a gazdasági szabályzókról. Riporter: Sütő Eni­kő. — A miskolci Spirituálé együttes felvételeiből. — Női dol­gok, női gondok. (Nőklubok és nőbizottságok városon és íalun. Riporter: Jakab Mária.) — Kár­ba veszett értékek ... Onodvári Miklós jegyzete. — Karel Gott énekel. — Sport. — 18.00—18.30: Eszak-magyarországi Krónika. (Ülésezett a kommunális bizott­ság. — Téli felkészülés a Mis­kolci Köztisztasági Vállalatnál. — Műszaki hetek Egerben.) — Paul Simon énekli dalait. — Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Televizió, 1. műsor: 14.53: Is­kolatévé. — 16.35: Hirek. — 16.50: Csehszlovákia—Magyaror­szág labdarúgó-mérkőzés. — 18.50: Soha jobb kor! Műveltsé­gi vetélkedő. — 19.20: Esti me­se. — 19.25: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Nyitott könyv. Jókai Anna: A feiadat. — 21.10; Az élet nem fekete-fe­hér. Dokumentumfilm. — 22.20: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ko­rok, versek . .. József Attila: Hangya és Proletár dal. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: A zenélő fa. Bolgár rajzfilm. — 21.20: Ke­nyér és utak. — 21.35: E3et ta­núk nélkül. NDK bűnügyi film. Miskolci Nemzeti Színház (?); Varázskeringö. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Eszak-magyarországi üveghu­ták. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A Petró-gyűl- temény remekei. — Herman Ot- to-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—15): A diós­győri vár története. — Szöhyl Terem (10-13): Zombori László festőművész kiállítása. - Mis­kolci Galéria (10—18): Fiatal épí­tészek kiállítása. — Mini Galé­ria (10—18): Kizsi. Az orosz fa­építészet múzeuma. Ifj. Rácé Endre fotóművész kiállítása. — József Attila Klubkönyvtár <10—18): Banga Ferenc kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉRE Prémium Mb. színes szovjet film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH A szabadság katonái I—n. Színes szovjet film Másfél helyár! Kezdés; 2, f6 órakor SAGVARI Magamra vállalom: Mb. színes szovjet film Kezdés: 7 órakor SZIRMA Fehér hajó Mb. szovjet film Kezdés: f6 órakor PERECES Dundiorr és társai Mb. svéd film Kezdés: 6 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális program­jából. — 8.27: Harsan a kürtszói A Gyermekrádió műsora. — 8.57: Kamarazene. — 10.00: Hírek. — 10.03: Iskolarádió. — 10.30: Dvor- zsák-művek. — 11.16: Kiárusítás egész évben. — 11.31; Colas Breu- gnon. Romain Rolland regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Cseh fúvósmuzsika. — 8.20: Tíz perc küloolitika. — 8.30: Hí­rek, — 8.33: Most érkezett. . . ÜJ könnyűzenei felvételek — 8.58: Néodalok. — 9.30: Független em­berek. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.55: Ifjúsági köny­vespolc. allcrs Gépelést vállítlok. Vashegyi Zoltánné, Miskolc. Kazinczy 3. A DVTK pályamunkásokat és pályaőröket felvételre keres, azonnali belépéssel. Jelentkezés: Nyilas István gondnoknál a sta­dionban, b—14.uo óra között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom