Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-08 / 262. szám

a miskolciaké a szó Miért és meddig? Meghiúsult az ómassai út műszaki átadása Az Ömassára vezető utat három hete lezárták, az útburko­lat javítása miatt. A munkát a Miskolci Mélyépítő Vállalat végezte, s adta át a napokban. Illetve adta volna, ha az meg­felelne a követelményeknek. A műszaki átadás-átvétel nem sikerült. Úmassáról mindeközben bejutni Miskolcra csak úgy lehet, ha több mint két kilométert gyalogolva, lemegyünk a dédcstapolcsányi útelágazásig. Eddig tud ugyanis az autóbusz feljönni. Sokan járnak naponta innen munkába, és nagy gond a gyer­mekes szülőknél, ha a piciket akár orvoshoz, akár más «matt be kell hozni a városba. Az iskolásokat is oltásra, fogászatra kellett volna vinni, de ez is elmaradt. Kérdezzük: hogyan végezhet­nek olyan munkát az építők, ami közlekedési szempontból nem felel meg? — telefonált szerkesztőségünkbe Herczeg Ist­ván Ömassáról. * A Miskolci Közlekedési Vállalattól Szilágyi István forgalmi főosztályvezető adott részletes tájékoztatást az ómassai útja­vításról. „Az átadás-átvételnél én is jelen voltam. Az ott ta­pasztaltak alapján mondhatom: az ómassai út jelenleg egy­értelműen alkalmatlan kétirányú közlekedésre. Az út szintjét kh. 20—30 centiméterrel megemelték, ezért az út és a kiépí­tetlen padka közötti magasságkülönbség 30—40, de van ahol 60—70 centiméter. Az amúgy is keskeny út így az egyirányú közlekedés szempontjából is veszélyes. A műszaki átvételnél jelen levők — a városi tanács, a III. kerületi tanács, a kivi­telező és az MKV szakemberei — megállapították, hogy csak­is az útpadka megépítésével lehet használhatóvá tenni az utat. A hegy felőli oldalon nincs probléma — a városi tanács képviselője erre, 10 napos határidővel, kötelezte is a kivite­lezőt —, de a Szinva felőli oldal továbbra is balesetveszélyes marad. Ezért a városi tanács képviselője — Seres Péter — megígérte: a legrövidebb időn belül mindkét irányba kihe­lyeznek egy-egy behajtani tilos táblát, s csak az MKV-autó- buszok lesznek kivételek! A téli, havas, csúszós idő beálltáig tehát az autóbuszok Ömassáig közlekedhetnek. A közlekedési vállalat nem engedheti meg, hogy a kocsik feljárjanak a je­ges úton, mert a Szinva felőli kiépítetlen padka és az utána levő egy-másfél méter mély Szinva-mcder nagy balesetve­szélyt jelent.” (Az illetékesek minden bizonnyal megtalálják a módját an­nak, hpgy téren se legyenek elzárva á külvilágtól az ómas- saiak. Hiszen ennél sokkal nehezebb feladatokkal is megbir­kózott már az utat is építő építőipar. A szerk.) A járdán közlekednek a teherautók, s telehordják sárral Kifejezetten örültünk, ami­kor lakást kaptunk, s beköl­tözhettünk az Avason a Bo­kányi Dezső utcába. A lakás­nak azóta is egyfolytában örülünk. Megértjük azt is. hogy ez még építési terület Ügy vélem azonban, ez sem indokolja az utak állaootát (Nemcsak a Bokányi Dezső utcáról van szó. hanem lej­jebb. a Középszer utcáról is Ott sem lehet közlekedni anélkül, hogy bokáig érő sa­rat ne dagasszon az ember!) Sok tehergépkocsi közlekedik errefelé a járdán! Felhordják rá a vastag sarat. Reggel, munkába igvekezve — leg­többen egy-két kisgyermek­kel —. mire beérünk a város­ba, szégyellünk végigmenni az utcán. Hiába van járdánk! Kérem és javaslom: gon­doskodjanak a iárda rendsze­res tisztításáról, a gépkocsi- vezetőket pedig figyelmeztes­sék arra. hogy a gyalogjárda nem az ö részükre készült. Most. amikor szinte naponta számíthatunk az esős, sáros időre, feltétlen több figyel­met és nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az ott la­kók nyugodtan közlekedhes­senek. Juhász Sándor Miskolc. Bokányi Dezső u. 16. Ünnepi ebéd Hogy hogy csinálták, ők tudják, tény, hogy a hét végén az üzemi étkezdékben ünnepi ebédet tálaltak a dol­gozóknak. A tányéro­kon virított a rántott borda, illatoztak a kü­lönféle sültek, s egy- egy szelet torta, süte­mény dúsította az ízes menüt. Szóval: kitettek magukért az üzemi konyhák kalkulátorai, szakácsmesterei. A 10— 12 forintos kosztpénz­ből remekeltek olyan választékot, amilyet otthon a duplájából ha kihoz az ember. És hogy drukkoltak! Kétszeresen kedves volt az adagoló, s a kisegí­tők sem vették le sze­müket az asztalokról: ne hiányozzék a só, bors, paprika, friss víz­ről árulkodjék a bepá­rásodott kancsó. Az ün­nepi ebéd jókedvét leg­kivált ez a kettőzött fi­gyelem, ez a nagy-nagy igyekezet tartósította. Gondolom, nemcsak nálunk volt így. S az sem csak nálunk esett meg, hogy az étkezde dolgozói meglepetten kapták fel a fejüket a szóra: köszönjük az ebédet! Máskor nem­igen kényeztetjük őket; ritkán jut eszünkbe megköszönni munkáju­kat. '' . '••• " ' Balogh Imréné Lenin Kohászati Művek Hónapokkal ezelőtt elzárták a forgalom elől a Hunyadi ií, utcai járda egy szakaszát. Azóta is akadályozza a gyalogos- tf; forgalmat, amely pedig nem csekély ezen a részen. A bosz- szantó legkivált az, hogy a járókelő nemcsak azt nem sejti, hogy miért kellettek ide ezek ’az esztétikusnak éppen nem mondható korlátok, hanem azt sem, meddig maradnak így? Hiszen az elzárt területen sem, fölötte sem láttam még sen­kit, aki dolgozna netán az épületen. Lehet, hogy alatta van valaki? — írja Pusztai László, aki a felvételt készítette. Még mindig sötét az utca Mindenki annyit kér, amennyit akar? A napokban habszifonhoz való gumit kerestem Miskol­con. Mivel nemcsak azt „ku­tattam”, több illatszer- és háztartási boltot bejártam. S lám csak. meglepetéssel szol­gált barangolásom. Három üzletben háromféle áron vet­tem gumit: 1.60-ért, 2,50-ért és 3,20-ért! Nem nagy ösz- szegről van szó, de bosszan­tó, hogy ilyen differencia le­gyen árban egyazon cikknél. Vagy nincsenek talán tisztá­ban a pénztárosok az árral, s annyit kérnek érte, ameny- nyit akarnak? Juhász Miklósnc Felsőzsolca, Sajó u. 15. A Vologda lakótelepen még mindig hiányzik a közvilágí­tás. Az iskolából esténként — most már teljes sötétben — sok gyerek jár haza. Csak nehogy bekövetkezzék egy kéz- vagy lábtörés ... Ezen a területen még vannak fe­detlen aknák, mély gödrök, amelyeket megfelelő világí­tásnál észrevennének. Több­ször előfordult már, hogy a sötétben motorozó vagy ke­rékpározó fiatalok elől csak az utolsó pillanatban sikerült félreugrani. Sok szó esik ar­ról: előzzük meg a balesete­ket. Ügy érzem, még idejé­ben szólunk! Szépvölgyi György Miskolc, Vologda u. 20. Az ÉMÁSZ válasza: A Vo­logda városrész elején már van 1 közvilágítás, a Major utca környéke azonban még sötét. Sajnos az iskola itt van, tehát a panasz jogos. A BÁÉV a kivitelező, s a szer­ződés értelmében az év vé­gére kigyullad a fény ezen a területen is. ígéretet kaptak rá, hogy a határidőt a BÁÉV lerövidíti. De ez csak rajtuk múlik. A BÁÉV vélasza: Ha raj­tuk múlna, jóssal határidc előtt kigyulladna a fény ezer. ai a városrészen is. A kandelá­berek beszerzése azonban ezt nem teszi lehetővé. Sajnos, csak az év végére tudják a munkát elvégezni. (Egyszer már foglalkoztunk a Vologda utcaiak panaszá­val: Akkor az ÉMÁSZ és a Beruházási Vállalat az út- bontási engedélyre hivatko­zott, amelynek a megadása — szerintük — késett. Most a kandeláberek hiányozna/?. Indoklás viszont mindig van. Mindenesetre javasoljuk: a Vologda utcaiak fogjanak össze és takarják le legalább a nyitott aknákat. Eggyel ke­vesebb baleseti forrás. A gödrökről már nem is me­rünk semmit mondani. Leg­feljebb kérjük a Miskolci Beruházási Vállalatot: né­hány taliga troszkát küldje­nek a betemetésükre. A szerk.) I. ■ ön Ij SK ót Csalafinta „vándormester” Döglött aknák A ROVAT LEVÉLCÍME: Déli Hírlap Szerkesztősége A miskolciaké a szó 3527 Miskolc, Bajcsy-Hsilinszkv út 15. III. em. 305. szoba Telefonszáma: 18-221 Korántsem Csurka István szellemes vígjátekának címét idé­zem, hanem azokról a miskolci csapadékvíz-elvezető aknákra hívnám fel újólag az illetékesek figyelmét, amelyeknek mint­egy 60 százaléka színültig eltömődött állapotban van, s kép­telenek a rendeltetésüknek megfelelő funkciót betölteni. Visszatérő téma ez városunkban, akár a köztisztaság hely­zete. A kettő össze is függ. A város köztisztaságához ugyanis szorosan hozzátartozik a csapadékvíz-elvezető kanálisok rend­szeres tisztán tartása. A szomszédos Egerben ezt locsolóautó magasnyomású vízsugarával végzik. Nálunk viszont — tiszte­let a kivételnek — nem egy köztisztasági alkalmazott söpri bele a szemetet. Talán két esztendeje nyáron, egy felhőszakadás alkalmá­val, komoly problémát jelentett az utcákon hömpölygő csa­padék, amely már akkor is alig talált szabad lefolyóaknára. Akkor a városi tanács építési osztályának vezetője úgy nyi­latkozott a Déli Hírlapnak, hogy a város infrastruktúrája el­avult. En inkább úgy fogalmaztam volna, hogy eldugult... Ám addig is, míg súlyos milliókat költenénk az elavult inf­rastruktúra korszerűsítésére, jó lenne a város csapadékvíz- elnyelő aknáit végre kitisztítani, hogy azok rendeltetésüket betölthessék. Ha lehet, még a tél beállta előtt! K. B. Miskolc (A közérdekű jelzést a városi tanács szakigazgatási szervé­nek figyelmébe ajánljuk. A szerkj Példaadó figyelmesség Egy követésre méltó példa szem-, illetve fül­tanúi voltunk október 26-án 15 órakor. A Ka­zincbarcika felöl Mis­kolcra tartó GC 59-53 forgalmi rendszámú autóbuszra Sajókeresz- túrnál szálltunk fel. A gépkocsivezető minden megállóban bemondta a megállóhelyek nevét, s amikor a Szentpéteri kapui kórházhoz értünk, így szólt a mikrofonon 'át a leszálló utasokhoz: „Köszönjük az utazást Viszontlátásra!” Több utastársammfil együtt szinte meghatódtunk a kedves figyelmességen. Szeretném, ha a Volán­nál követésre találna ez a példa. Jászberényi Zoltán Miskolc Az udvarunkba október 27-én estefelé beállított eay „maszek” esernyőjavító. Én is kivittem neki egy női esernyőt, amit pillanatok alatt szétszedett, pár percig „dolgozott” rajta, majd visz- szaadta és közölte: fizessek 120 forintot. Érthetően so­kalltam az összeget, de mond­tam neki: szó nélkül fizetek, ha ad róla nyugtát. Termé­szetesen ezt nem tette, de míg a nevét sem volt haj­landó megmondani. (A ke­rékpáron — amivel jár — sem volt névtábla!) És ek­kor elkezdett velem alkudoz­ni. Jó félóra múlva már ő tartott 50 forintnál, míg én ragaszkodtam a 120-hoz és a számlához. Mire fogta az esernyőt, a drótjait összehai- lítgatta — teljesen használ­hatatlanná tette —. majd el­ment. Ennél tijbbet azóta sem tudok róla. De azt igen: megengedhetetlen, hogy em­berek percek alatt jussanak olyan összeghez, amelyért nem dolgoztak meg! Nem lehet ez ellen tenni? ■ Ragó Miklós Miskolc, Munkácsy utca (De igen. Az ilyen „ván­dor-szolgáltatás” igény bevét tele előtt kell tisztázni; van-e iparengedélye a „mester­nek”, s azt is, mennyiért vállalja a munkát. Csakis a megelőzéssel lehet védekez­ni! A szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom