Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

/ / \ / Baráti sírt örömében... Mérkőzés utáni hangulat a Népstadionban Magyarország—Bolívia, vi­lágbajnoki selejtezömérkőzés. A fontossága köztu^’ H, en­nek megfelelően kés , a két csapat. Barótiék Tatán, Vir- ba legénysége az NSZK-ban. A magyarok szövetségi ka­pitánya nem sokájg . titkoló­zott, már a szerdai edzőmér­kőzés után nyilvánosságra hozta kezdő 11-ét, amelyben egy kérdőjel volt: Nyilasi játéka. Virba még titkoló­zott, annyira, hogy elzavar­ta az őt kereső újságírókat. Sőt! Olyannyira, hogy az MLSZ vezetői azt sem tud­ták, mikor érkezik Bolívia Még Miguel Padilla sem jut­hatott be jó félóráig... A másik oldalon Baróti le­génységének öltözőjét majd szétvetette az öröm. Néhány pillanatra, amíg a kapitány megköszönte a fiúknak a já­tékot, bezárult az ajtó, az­után viszont maga Baróti Lajos tessékelte befelé az új­ságírókat. Anyanyelvükön válaszolt a bolíviai kollégák­nak, majd várta a mi kér­déseinket. őszintén elmon­dotta, hogy azt a hatalmas iramot, amit az első félidő­ben diktált a csapat, még nem tudják 90 percig tartó­sítani a fiúk ... válogatottja Budapestre. Végül péntek délben meg­jöttek. Hogy mit mondhatott a szövetségi kapitány játéko­sainak, nem tudni, egy vi­szont tény: a Hotel Intercon­tinentalban i. vő szálláshe­lyükön kabátjuk mögé búj­tak, hogy ne fényképezhes­sék őket. Amikor egy-egy játékost megszólítottak az új­ságírók, kezdődött a „Na, ta­láld ki, ki vagyok” című já­ték. Sanchezről ugyanis ké­sőbb kiderült, hogy ő tulaj­donképpen Mezza, Mezzárói pedig, hogy ő nem más, mint a kapus A. Callarza, akinek fivére — a csapat másik ka­pusa — Taritolay neve mö­gé rejtőzött. Hogy mi értel­me volt Virba névcseréinek? Talán soha nem derül ki. Eduardo Virba egyébként játékos ember. Ezt a fentie­ken túl a mérkőzés előtt is bizonyította. Bő fél órával a találkozó előtt — ahogy az szokás — megjelent az öl­töző ajtaján a csapat össze­állítása. Eltelt vagy tíz perc, s újabb összeállítás került az ajtóra. Negyedórával a ta­lálkozó kezdete előtt ismét változott a névsor. Csak Mi­guel Pádilla ezredesnek, a küldöttség vezetőjének kö­szönhettük, hogy a szövet­ségi kapitány nem járatta velünk tovább a bolondját.. . De — bepótolta mindezt a találkozó után. Baretto uruguayi játékveze­tő hármas sípszava után Vir­ba érkezett legkorábban a bolíviai öltözőbe. Hatalmas termetű testőrt állított az aj­tóba, aki a játékosok bevo­nulása után bezárta az ajtót. [ , ' , ARE NGÉDME NYES I VAJVÁsÁüJI w Kilogrammonként 10 Ft árengedmény! (ÉÉ1P) kapható; TEA VAJ rszE] cs NDVICS V SEMEGE V MINI VAJ Ajl AJ _ # Kezek a magasban __Egy ejtési kísérletet eredményesen hárít a jól emelkedő Spaytacus-sánc. ____ (Szabó István felvétele) Röplabda A papírforma érvényesült Odabent csapzott, de örömtől csillogó arcú focisták fogadták a gratulálókat, osztrákokat, svédeket, sváj­ciakat, magyarokat. Végre kinyílt a bolíviai öl­töző ajtaja is. Padilla né­hány ékes szava után meg­jelent az ajtóban Eduardo Virba, aki — némi meglepe­tésünkre — maga volt az udvariasság. Készségesen vá­laszolt kérdéseinkre, de bú­csúzás előtt megjegyezte: „Bolíviában minden másképp lesz!” Majd sejtelmesen hoz­zátette: „Nemcsak a ma­gasság miatt...” A magyarok öltözőjéből Baróti Lajos távozott elő­ször. A toronyépület előtt mintegy kétezer fiatal és zászlóerdő fogadta a kilépő mestert, majd felhangzott a kórus: „Lajos bácsi, köszön­jük!”. Az ősz hajú mester szemében könny csillogott... Azután egymás után érkez­tek az autóbuszhoz a fiúk; valamennyiüknek kijutott az ünneplésből. Az ünneplésből, amelynek még a késő éjszakai órákban sem akart vége szakadni a főváros utcáin. Az Emke aluljáróban még hajnali két órakor is felhangzott a csa­takiáltás: „Ki a legjobb? Magyarország!” Az MVSC kivételével ne­héz ellenfeleket kaptak a hét vé°i fordulóban a miskolci NB Il-es röplabdacsapatok, s a szakvezetők bármennyire is bíztak a jó eredmények­ben; győzniük csak a zöld- fehéreknek sikerült. A muta­tott játék azonban a veresé­gek ellenére is reményt keltő a hajrát illetően. MVSC—EGER SE 3:0 (3, 0, 5) A hátralevő két fordulótól függetlenül már bajnok vas­utas női csapatnak mindössze 30 perc kellett ahhoz, hogy a bronzéremre (!) aspiráló eg­ri együttest legyőzne. Ami vi­szont külön is dicséri az MVSC lányait, az az, hogy a találkozó előtt elhatározták: tíz pontot sem „engedélyez­nek” a három játszmában a vendégeknek, s azt valóra is váltották! Jól nyitottak és kombinatív támadásaikat mindig ponterős ütésekkel fe­jezték be. A harmadik játsz­mában már cserejátékosaik foglalkoztatására is volt le­hetőség. Bodolainé, Jávorkúti és Leisztné nyújtott kitűnő tel­jesítményt. NYÍREGYH. SPARTACUS —M. SPARTACUS , 3:0 (12, 13, 9) A mérkőzés nagy esélyese a dobogó második helyén ál­ló nyíregyházi gárda volt, ennek ellenére alaposan meg kellett küzdenie a két baj­noki pontért. .Az első játsz­mában jól kihasználták a miskolciak gyengébb oldalán — Szemző hiányzott a csa­patból — adódott megingá­sokat és vezetést szereztek. A második szettben a hazai lá­nyok bátor támadójátékkal 13:8-as vezetésre tettek szert, ám két bírói tévedés megza­varta játékukat és a nyíregy­háziak fordítottak. A befeje­ző játékrészben aztán ki­domborodott a nagyobb já­téktudás, a tapasztaltság és a vendégek bebiztosították győzelmüket. Farkas, Vasborosi és Ku- kucska Tünde játéka érde­mel dicséretet. NYÍREGYH. SPARTACUS —HEJÖCSABAI CEMENT 3:1 (—11, 11, 10, 13) Az élcsoportba tartozó nyíregyháziakkal szemben ki­tűnő hálójátékuk révén meg­lepetésszerű vezetést szerez­tek a hazaiak. A második játszmától kezdve azonban nem nagyon tudták lekezelni a vendégek „lebegő” nyitá­sát, nem sikerült azokból in­dítaniuk, s ezzel lendületük megtört. Ráadásul a nyíregy­háziak gyorsan észrevették a csabai hátsó zóna gyenge­ségeit. s azokat ki is használ­ták. Ütéseiket rendre oda he­lyezték és megnyerték a mérkőzést. A Cement SE já­téka nem keltett csalódást a vereség ellenére sem és a hajrában hasonlót produkál­va biztosíthatják az NB II- ben való bentmaradásukat. Siklósi, lgnátz és Gregor játszott az átlagosnál jobban. EGER SE—M. SPART. 3:0 (9, 12, 12) Egyenlő erők küzdelmét hozta a találkozó, melyből a jobban összpontosító hazaiak kerültek ki győztesen. A ta­lálkozót ütésmentes, hosszú labdamenetek jellemezték, s az „idegek csatáját” az eg­riek bírták jobban. A Spartacus játékosai kö­zül Kassainé és Kukucska Tünde teljesítményét lehet dicsérni. TÓTH ZOLTÁN ÁRENGEDMÉNYES őszi saft és • r r vajvasar regi ar uj ar Ementáli 54 43 Ementáli lég-r telenitett cső­ii 59 53 magolásban Hajdú sajt ii 52 42 Trappista ii 46 37 Óvári ii 38 34 Mosoni csemege ii 40 32 Lajta I! 45 34 Hóvirág II 32 29 Mecseki hóvirág II 34­30 Vaj kilogrammonként 10 Ft árenged” mény \ október november 5-ig, Még a galambposta is gyorsabb Az előző pénzügyi évben az angol posta deficitje 743 millió dollárnak megfelelő összeg volt, ami rekordnak számít. Az 1976—77-es pénzügyi évben viszont félmilliárd dollárnak megfelelő haszonra tett szert. Vajon hogyan sikerült? A pos­tai alkalmazottak vasárnaponként és az esti órákban nem szedik ki a leveleket a ládából. Szombatonként a posták csak ebédig dolgoznak, ünnepnapokon pedig zárva vannak. A Lon­don—Párizs közötti postai összeköttetés a francia forradalom idején jobb volt, mint most — jelentette ki a Lordok Házá­nak egyik tagja. Egy Londonban feladott levél 13 nap múlva érkezik meg Párizsba. így a posta haszna ügyfeleinek kárá­ból származik... Az alumínium regénye Idén 150 éve annak, hogy a berlini dr. Friedrich Woh­ler felfedezte az alumíniu­mot, amit tisztán vegyi úton állított elő. 1854-ben sikerült elektrolitikus úton előállítani az alumíniumot, de ennek az elvnek tökéletesítésére csak 1888-ban került sor. Az 1867. évi párizsi világkiállításon a látogatók már megcsodálhat­tak egy darab alumíniumot, amelyet gondosan őriztek. Drágább volt, mint az arany — 1 kg 4000 aranymárkába került belőle. Később, ahogy fokozódott a villamos energia termelése, úgy vált egyre olcsóbbá az alumínium elektrolitikus úton való előállítása, és 1892-ben már 1 db alumínium csak 20 százalékkal volt drágább, mint egy hasonló nagyságú rézdarab. 1914-bén a' .világ alumínium-termelése elérte a 83 500 tonnát, a jelenlegi termelést viszont 4 millió tonnára becsülik. Az alumí­nium ára egyre csökkent. Mivel könnyen formálható, először különféle érmék elő­állítására. használták. Az első világháború után azonban rézhiáhy jelentkezett, és ezért sok olyan tárgyat, ami addig rézből készült, alumíniumból kezdtek készíteni. 1917-ben megjelent az első alumínium­pfennig. Ma már valamennyi pénzérmének mintegy 50 szá­zaléka alumíniumötvözetből készül. Vándorló kontinensek A sarkok és a Föld konti­nenseinek eltolódását, vala­mint a szárazföld függőleges mozgását sok mérési ered­mény bebizonyította. A szov­jet tudósok kimutatták, hogy még olyan geológiai struktú­rák is 3—5 millimétert emel­kednek vagy süllyednek éven­te, mint amilyen az orosz vagy az ukrán síkság, ame­lyek eddig a legváltozatla­nabbnak számítottak. A föld­kéreg függőleges eltolódása a szeizmikusán - aktív területe­ken az évi 12—15 millimé­tert is eléri. A kontinensek évente 3—5 centimétert köze­lednek egymás felé. Az el­múlt évek más kutatási ered­ményei szerint az Északi-sark évente 10 centimétert tolódik el Grönland irányába. Szemüveget rendel a számítógép A kaliforniai egyetem sze­mészeti klinikáján számító­gép-programot dolgoztak ki. amelynek segítségével men­tesítik a .szemorvost a szem­üvegrendeléstől. A beteg előtt lejátszanak egy hang­szalagot különböző, a látás élességével kapcsolatos kér­désekkel. A beteg a kérdé­sekre az „igen” vagy „nem” jelzésű billentyű lenyomásá­val válaszol. A válaszok alap­ján a számítógép utasítására sorban megjelennek a szük­séges látótesztek és a beteg a felismert jeleket jelenti a számítógépnek. A gyűjtött adatok alapján a számítógép egy készüléket vezérel, amely a beteg számára felírja a szükséges szemüveget. Szuperexpressz # Próbaútja során az ER 200-as új szovjet szuperexpressz- vonat befutott Leningrádba. Lézersugárral tisztítják A nagyvárosokban az épü­letek beszennyeződött hom­lokzatait gyorsan és zaj nél­kül lehet megtisztítani lé­zersugár segítségével. Ame­rikai fizikusok kísérletekben már kipróbálták ezt a mód­szert. Az eljárás során a lé­zersugár fényenergiájának hatására elpárolognak a homlokzatokról . elszívott szennyeződésrészecskék. A készüléket azonban az anyag­tól függően mindig más hul­lámhosszra kell beállítani. Kísérletképpen Velencében több szobrot, és Londonban néhány történelmi épületet tisztottak meg ezzel a mód­szerrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom