Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
\ , Vállalások: kapun innen, kapun MIT TUDUNK EGY SZOCIALISTA BRIGÁDRÓL? Az értekezletet a Hazafias Népfront Miskolc városi elnöksége mellett működő Művelődéspolitikai Munkabizottság szervezte. A téma: a munkásművelődés. Az elmúlt hetek lapszámaiból visszakerestem néhány, szocialista brigádról írott cikket, és a cikkek jegyzeteit is, hiszen minden írásból kimarad a beszélgetés egy része. Egy félórás beszélgetés (minden szava) a rádióban 30 perc. az újságban 15 gépelt oldal lenne. Másfél újságoldal. A cikk mindig adós marad valamivel. Én ezekből a kimaradt mondatokból készültem az értekezletre. A munkásművelődés egy adott vonzáskörzetben. A vonzás- körzet a Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Miskolc II. kerülete. A cikkekből kimaradt: brigádvezetők, és tagok véleménye, hogy az egyik legnehezebb feladat a kulturális vállalások „kitalálása” és teljesítése. A beszélgetésen elhangzott: az egyik legnehezebb feladat küzdeni a látszatvállalások ellen. (Példa: „Elolvasunk három könyvet!”... „Elmegyünk együtt moziba...”) Az értekezleten hangzott el az is, hogy nehéz felmérni azt, amit a brigádok egyes üzemekben szívesen vennének. A művelődési házak programjai lényegében csak tapogatják az igényeket. Az üzemekben a sokféle szervezés mellett nincs partnerük, nincs, aki a kulturális igényeket koordinálja, az üzemek részéről nem, vagy nagyon általánosan fogalmazódik meg az igény. Ha munkásművelődésről beszélünk, akkor elsősorban a szocialista brigádokra kell gondolnunk. Az üzemi munkások 60 százaléka ma már szocialista brigád tagja. Ez az, amire építeni elsősorban lehet. Más dolog: kívülről szinte lehetetlen tudni azt, hogy mit igényelnének a brigádok. A rossz kínálat viszont még egy formális vállalásnál is rosszabb. A jó kínálatot viszont nem mindenütt ismerik. Hiába készített például a Gárdonyi Géza Művelődési Ház „ajánlást” a kulturális vállalásokhoz, ha ez az ajánlás nem jutott el mindenkihez, ha az ajánlásnak az üzem nem adott rangot. Megfogalmazódott ez radikálisabban is: számos üzemben nincs megfelelő értéke a munkaversenyben a kulturális vállalásoknak. Van olyan hely, ahol nem is veszik szívesen a kulturális rendezvényeket, a termek oktatási célokra foglaltak, a dolgozó, ha bent a gyárkapun belül még előadásokat hallgat, vitákon vesz részt, akkor ezt az embert a családtól vesz- szük el... Nem lenne igény? A tőlem éjszakai műszak végén elbúcsúzó brigád három órai alvás után találkozott egyikük telkén és pincealapot ásott. Egy másik brigád kispályás labdarúgó-mérkőzésre készült, a harmadik a kártyapartit tervezte. Nem igaz az, hogy nincs időnk. Gyárkapun kívül van. Iga- zabb ennél, hogy még a művelődés szakemberei sem ismerik az igényeket. Jóbarátom az a kőműves, aki hat éve egy kiskertet építget. Inmerem a könyvespolcát, huszonvalahány szakkönyvét, és két társát, akinek ugyanúgy kiskertje van.. . Ismerősöm és barátom az a műszerész, aki félnapokat könyvtárban ül, szakkönyveket olvas ... Van fiatal lakatos ismerősöm, aki irodalmi színpad tagja... Ha a beszélgetések írásból kimaradt részét próbálom felidézni, akkor kiderül, hogy mindenkinek, vagy szinte mindenkinek van egy szenvedélye, hobbija, amiért anyagit, de időt is áldoz. Mindenkinek van valami olyan igénye, amin keresztül a művelődés hozzáférhetne, ahol az az ember megnyerhető lenne. Más dolog, és sajnos nagyon más az, hogy a kőműves barátom szakkönyvei ma semmiféle brigádvállalásba nem férnek bele, hogy az irodalmi színpados fiúnak magánügye csak, ha verseket, novellákat, regényeket* olvas, hogy ez a naplókból kimarad. Ezer- és ezerféle igény létezik, van, formál, de nekünk még nagyon durván körvonalazott igény-térképeink sincsenek. És nem is lesznek mindaddig, amíg a művelődés „kintről” jár, látogat be a gyárba, s nem talál odabent helyet, csak ezzel foglalkozó partnereket, akik nem brigádneveket, hanem embereket is ismernek. A munkásművelődésről hallgattam egy nagyon jó vitát, de a három óta után se tudom, hogy vajon a formális vállalások, vagy a feltérképezetlen értékeink jelentenek-e nagyobb gondot? Inkább csak érzem: a formalitásoknak a felmérések hiánya ad teret. Gyárkapun belül kell hát gondolkozni rajta, hogy milyenek vagyunk kapun kívül, s akkor lesz mihez szabnunk a kínálatot. BARTHA GÁBOR Korunk zenéje Koncert az egyetem Évek óta beszédtéma, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem. különválik a várostól, sajátos belső életet él. az egyetemi fiatalok nem aktív résztvevői a miskolci eseményeknek és ritkán fogadnak városi előadóművészeket. A korábbi általánosítás valótlanságát, többek között, a Nehézipari Műszaki Egyetem és a Miskolci Szimfonikus Zenekar sajátos, jó kapcsolata is példázza. Az egyéni koncertlátogatáson túl az egyetem mindig reorezentált városunk zenekarával; az úgynevezett évadnyitó hangversenyekre és különböző ünnepi alkalmakra rendszeresen felkérték az együttest. Ettől az évadtól kezdve pedig 500 főnyi hallgatóság részére bérleti előadásokat igényeltek a szimfonikusoktól. A sorozat első állomása a napokban megtartott Korunk zenéje volt, melyet a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és az Országos Filharmónia közösen rendezett az egyetem aulájában. A műsort Durkó Zsolt Iconography No. 2. kompozíciója nyitotta meg. Az elmúlt évadban Tarjáni Ferenc, most a zenekar egyik kiváló előadóművésze. Mészáros Imre élménytadó kürtszólójával hallhattuk a mai zene rangos mesterének 8 tagú kamaraegyüttesre írott művét. Második számként Sárközi István Hegedűversenye hangzott el, mely egy negyedszázaddal ezelőtt keletkezette A mű a felszabadulást követő évek népszerű zenei nyelvén fogalmazza meg a magyar zene jellegzetes és mégis egyéni hangú fordulatait. A szólista a Miskolci Szimfonikus Zenekar fiatal koncert4 tufabarlang növényzete és egyéb furcsaságok Csodálatos képződmények Petőfi Sándor írta ezeket a sorokat 1847. június 8-án a Felső-Hámor utáni Szinvaszorosról: ...... egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út felfelé tart kanyargósán a Szinva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen a tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének. Az ember azt gondolja, hogy legalábbis Helvéciában van ... S hogy semmi se hiányozzék, a természet barlangot is helyezett a völgybe, még pedig csepegő barlangot”. Kora: egymillió év Ezt a barlangot (régebben Anna és Hétforrás) a költőről Petőfi-barlangnak nevezzük. Csakhogy amit Petőfi „csepegő barlangnak” nevezett, az földünk páratlan szépségű mésztufa-barlangja. Igaz, vannak még máshol is mésztufa-barlangok, de azok üregei nem vehetik fel a versenyt az itteni csodálatos képződményekkel. A csodálatos képződmények! A csaknem 200 méter hosszú látogatószakaszban alig győzzük kapkodni a fejünket, a fotóriporter pedig a masináját, mind újabb'és újabb képződmények, alakzatok felé. • A cím növényzetről és egyéb furcsaságokról szól. Nos, a növényzet itt leg- többnyire kő, helyesebben tufa alakban van. A 40 méter hosszú, mesterséges folyosó után találhatjuk az első növényt: több mint egymillió éves, megkövesedett borostyánlevelet. Ezt követik a többiek: a mennyezetről lelógó egykori fagyökerek, a karfiolfejek, a furcsa, szomorúfűz, illetve szív alakban lerakodott mésztufa, a fátyolfinomságú csipkeképződmények. Az egyik legszebb termet Északi fénynek nevezik, ahol a mennyezetről csüngő1 mász- tufafüggöny hullámos sora az elnevezést adó sarki fényre utal. Húszezer miskolci ivóvize Tulajdonképpen mi is ez a mésztufa? Az Élet és Tudomány 1968. december 20-i száma szerint: „... a vízben oldott mész bizonyos széndioxid-mennyiséghez van (Solymos László felvétele) kötve. Ha ez a széndioxidmennyiség valamilyen oknál fogva csökken, akkor a mész oldhatatlanná válik, és cseppkő, vagy mésztufa alakjában lerakódik.” A barlangban feltárt két forrás Miskolc körülbelül 20 ezer lakosának biztosít ivóvizet. Az ügyesen kiépített villanyvilágítás mellett a barlangnak a fele látogatható, a másik részben nincs világítás, illetve a források védelme miatt a közönség számára zártak. Nemcsak a barlang, hanem a táj is gyönyörű, s itt újból Petőfit idéznénk: „Föl- séges! Ha az angyalokat kiűznék az égből, ide jönnének lakni.,.” I. S. Szohanövények téli gondozása Az Ady Endre Művelődési Házban (Miskolc, III., Árpád u. 4. szám) november 3-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel Bácskay Kálmán, a kertészeti vállalat dísznövénytermesztője tart előadást a szobanövények téli gondozásáról. aulájában mestere; Kiss Ernő volt, aki biztonsággal és szépen játszott. Lendvay Kamilló Kifejezések című kompozíciója 11 vonóshangszerre készült 1974- ben. Mura Péter, az est karnagya, nemcsak ebben az interpretációban, de a hangverseny valamennyi előadott művében bizonyította, hogy értője és kiváló propagálója korunk zenéjének. A koncertet „hagyományos” sikerszám, Dávid Gyula 1951-ben komponált Brácsaversenye zárta, a mindig kiemelkedő formában és in- venciózusan játszó Lukács Pál brácsaművész előadásában. A nagyszerű 1 zenei élmény feltette a koronát egy kitűnően sikerült .és további szép reményekre jogosító hangversenyre. BARTA PÉTER KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika' tíz percben. — 12.35: Melódiákoktól. — 14.00: Egy hevesi nótafa: Kovács János. — 14.10: Ezeregy délután. — 14.50: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Magyar szerzők műveiből. — 15.44: Magyarán szólva. — 16.00: Útközben. — 16.05: Harsan a kürtszó! — 16.35: Bartók: Cantata profana. — 17.00: Hírek. — 17.07: Magas a mérce. — 17.32: Svéd Sándor operaáriákat énekel. — 17.57: Mai könyvajánlatunk. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Járóka Sándor népi zenekara játszik, Zala Tóth Erzsébet és Bálint Sándor nótákat énekel. — — 20.01: Ogaden ostroma. — 20.31: örökzöld dallamok. — 21.25: A szovjet kultúra hete. A nagycsa- ládú' ember. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Szigeti Ferenc táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a szovjet irodalomból. — 12.50: Charpentier: Olasz impressziók. — 13.28: Állatbarátoknak. — 13.33 : Nemzeti irodalom — idegen nyelven. — 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Sanzonok. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni nehéz. — 18.45: Balázs Árpád népzenei feldolgozásaiból. — 19.15: Nagy tévedések, nagy felfedezések. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Magyar utazók a nagyvilágban. — 21.33: A szovjet kultúra hete. Borostyánország köny- nyűzenéjéböl. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 22.43: Operaegyüttesek. — 23.15: Színes népi muzsika. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Bodó Sándor muzeológus előadása a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményérői. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Partizánok köszöntése Miskolcon. — Országos szövetkezeti népművészeti kiállítás Gyöngyösön. — Illyés Gyula 75. születésnapjának előestjén.) — Részletek a ..30 éves vagyok” című zenés játékból. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor; 16.23: Hírek. — 16,30: Egészségünkért. — 16.35: Közlekedő, világ. Rövidfilm. — 16.50: Az, Atlaszon át a Szaharában. Ütifilm. (sz.). — 17.25 és 17.55: Mindenki iskolája. — 18.30: Hat évtized. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Golgota. Szovjet filmsorozat. — 21.30: Szívközhlben. — 22.10; Tv- híradó 3. Televízió, 2. műsor. 20.01: Autómotor sport. — 20.20: Jubilál a telefon. Holland zenés film. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.30: Perui napló. Szldvák televízió: 16.50: Ipari tanulóknak. — 17.20: Úttörők műsora. — 18.00: Riportfilm. — 10.25: Torna. — 18.30: Humoros képek. — 19.00: Híradó. — 19.30: Amíg a szív dobog. Szovjet film. — 20.45: Publicisztika. — 21.30: Híradó. — 22.00: Híradó. Miskolci Ntgnzeti Színház (f5, f8): A fürdőigazgató. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Eszak-magyarországi üveghuták, — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A Petró-gyűj- temény remekei. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Déryné-ház (9—16): Déryné Széppataki Róza- és Lévay József- emlékszobák. — Diósgyőri vár (9—16): A diósgyőri vár története. — Miskolci Galéria (10—18) : Fiatal építészek kiállítása. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Banga Ferenc kiállítása. — Mini Galéria (10—18): Klzsi. Az orosz faépítészet múzeuma. Ifj. Rácz Endre fotóművész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK: BEKE Gyilkosság az Orient expresszen Mb. szí. angol fűm Másfél helyár! Kezdés: f4, hn6 órakor Napsugár fiúk Mb, szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Kegyetlen tréfa Szí. szovjet film Kezdés: f3, f5 órakor Rejtélyek egy kép körül Egy tokiói bizományi áruházban felbukkant egy festmény, amelyről áruba bocsátója azt állítja, hogy IL Miklós orosz cár gyűjteményéből származik. A Keresztelő Szent János című képet egy japán kereskedő még 1932-ben vásárolta Sanghájban egy fehérorosz emigránstól, Miklós cár állítólagos komornyikjától. Az egykori cári szolga szökése előtt „nemes egyszerűséggel” késsel kikanyarí- tott egy jókora darabot egy nagyobb festményből, amely — mint elmondta — a cár lakosztályának ékessége, Albrecht Dürer alkotása volt. Az erősen megrongált vászon azóta kézről kézre járt Japánban, amíg hosszú évek múltán a bizományi áruházba került. Itt figyelt fel rá egy japán nagyvállalat igazgatósági tanácsának elnöke, megvásárolta, majd rögtön képszakértőhöz vitte. Mae- gava Szeiro, a tokiói egyetem nyugati művészetek tanszékének professzora kijelentette, hogy a festmény nagy mester kezétől származik. Véleményében osztozik Te- rada Marudzsia, az egyetem művészettörténész képszakértője is. Mindketten kételkednek azonban Dürer szerzőségében, és arra a feltételezésre hajlanak, hogy a Keresztelő Szent Jánost egy tizenhetedik századi német- alföldi mester festette. A művész azonosítása még hátravan. Kiállítás Kletz László amatőr képzőművész, az LKM Amatőr Képzőművész Stúdiójának vezetője alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön délután fél 3-kor az Energia Ifjúsági Klub előadótermében. November 18-ig — vasárnap kivételével 2-től 7-ig — tekinthető meg a kiállítás, amelyet Keresztény Gabriella újságíró nyit meg. A neretvai csata I—II. Mb. szí. jugoszláv—olasz film s Dupla helyár! Kezdés: f7 órakor HEVESSY IVAN FILMKLUF A sámán Szí. magyar film Kezdés: í5, f7 órakor FAKLYA A hegyi barlang titka Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órákor PETŐFI Beköszönt a szeptember Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Volt egyszer egv vadnyugat I—II. Szí. amerikai—olasz film Felemelt és dupla helyár! Kezdés: 5 órakor TÁNCSICS Pillangó I—II. Szí. amerikai film 18 éven felülieknek! Dupla és másfél helyár! Kezdés: f5 órakor SAGVARI Különben dühbe jövünk! Szí. olasz—spanyol film Másfél helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.57: Zenés képeskönyv. — 9.12: A szovjet rádió napja. —• 9.22: Világhírű előadó- művészek Mendelssohn-felvéte- leiből. — 10.00: Hírek. — 10.05: „Nyitnikék.” Kisiskolások műsora. — 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.55: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kemény Egon és Miljutyin operettjeiből. — 9.00: Verbunkosok, nóták. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 8.30: Tévétorna. — 8.35: iskolatévé. — 10.00: Delta. Tudományos híradó. — 11.00: Lagardére lovag kalandjai. — 11.55: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedő. \
