Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

Yen­a pataki kerámiának Néhány évvel ezelőtt még főként kályhacsempét gyár­tottak a Borsod megyei Épi- tőanyagipari Vállalat Sáros­pataki Kerámiagyárában. E néhány év alatt azonban je­lentősen megváltozott a gyár profilja. Sikerült megnyerni­ük néhány neves szakembert és népművészeti kerámiáiról híres fazekast, akiknek a se­gítségével a gyár áttért ’ a népművészeti kerámia gyár­tására. Ma 1 már évi mintegy 15 millió forint értékű nép- művészeti kerámia készül Sá­rospatakon. Jellemző a fej­lődésre. hogy amíg 1972-ben havonta mindössze 5 ezer­darabos termelésről beszél­hettek, ma havonta 50 ezer darab kerámia kerül a hazai és a külkereskedelmi válla­laton keresztül a külföldi megrendelőkhöz. Ez a gyár­nál megkezdett, s ma is fo­lyamatban levő rekonstruk­ciónak köszönhető, amelynek I. ütemében korszerű csar­nok és égetőkemence létesült. A rekonstrukció I. üteme 40 százalékkal növelte a terme­lést. A hátralevő két ütem végrehajtása során a szociá­lis létesítmények is bővülnek. Cédula a liftajtón Vasárnap este, mikor a vidéken töltött hétvége után haza­tértem, a liftajtóra tűzött papírlap a másnap esti lakógyűlést adta tudtomul. A lépcsőházi tömegkommunikáció eme rafi­nált formája, merem állítani, 1 >bbet ér minden díszesen cir- kalmazott és szövegezett meghívónál, amit elolvas a címzett — majd el teszi valahová. Később aztán vagy eszébe jut. vagy nem. De egy ilyen ..meghívót” nem lehet elfelejteni, elrakni sem, hisz valahányszor a liftbe szállunk. újra meghíva érez­zük magunkat. Ezután má- lavüsmerpt •’ni»« ’-.031/ el is illik menni. Az Arany János u.co n—xa oovebbre méretezett helyiségében tegnap este fél hatkor megválasz­tották a belvárosi lakótelep tizedik lakóbizottságát. Az I. ke­rületi hivatal és a Hazafias Népfront területi alapszerve­zetének képviselői ismertették a lakóbizottság leendő elnö­kének és tagjainak jogait, kötelességeit. A lakókkal együtt igen sokat tehetnek az épületnek és környékének megóvá­sáért, szépítéséért, a jó lakóközösségi szellem kialakításáért csakúgy, mint az itt lakó fiatalok neveléséért. A lakógyűlés résztvevői a pincehelyiségben miközben az előadókat hallgatták, titkon vagy nyíltan egymást nézeget­ték. Világjelenség: együtt lakunk, pár méterre egymástól, és egyáltalán nem, vagy csak alig ismerjük egymást. Az Arany János utca 17—19. lakóinak első igazi közös akciója az a kézielnyújtásos szavazás volt, mellyel az ügyes-bajos dolgaikat intéző bizottság tagjaira adták voksukat. És már gyűltek is a tennivalók Akadozik a fűtés, kimarad a meleg víz, balesetveszélyes a sárkaoaró. hecsúzlizzák az ablakokat, parkosítani is lehetne még. jó az idő.. Gyakori, hogy ilyenkor a megválasztottak egy része, meg­ijedve a ráháruló feladat nagyságától (két. tízemeletes lép­csőházban lakók ügyeinek intézése) megköszöni a bizalmat, és más teendőire hivatkozva nem fogadja el a tisztséget. Teg­nap este rendkívüli dolog történt az Arany János utca 17— 19-ben: amikor a hozzászólások következtek, az egyik lakó, a BÁÉV gépkezelőnője arra kérte a jelenlevőket: szavazza­nak neki is bizalmat. Ügy érzi, sokat tehetne a közösségért, ezért szeretne lakóbizottsági tag lenn' Egyöntetűen, tartózkodás és ellenszavazat nélkül megvá­lasztották ... (sólymos) Készenlétben ... (Kerényi felv.) Két deci benzin ? A menüről, a mentőknél Hívás nélkül, egy riport nyomán A szamóca mindig sláger. Ami a szakácskönyvekben nem szerepel A mirelit tudománya j A laikus azt gondolná, hogy ma mar a mireiitkészítmények nem mennek szenzációszámba. A Háziasszonyok megkedvelték, a nagy éttermek, üzemi kony­hák pedig meg sem tudnának fenni a hütoipar félkész és késztermékei, a konyhakész zöldségfélék nélkül. Nos, ez egy kicsit téves nézet. Mert vannak még az országban, a mi szomszédságunkban is fe- , her foltok. Akkora üdülőterü­let, mint például Hajdúszobosz­ló, még ma is ellátatlan, sza­bad piaca a mirelitnek. De akadnak boltvezetők is, akik fenntartással fogadják a kor­szerű termékeket. A Magyar Hüt öipar Mis­kolci Gyára a meggyőző mun­ka igen hatékony formáját műveli. Immár tíz éve ke­rül sor minden évben a kós­tolóval egybekötött árubemu­tatóra. Ez alkalommal a Ka­towice étterembe csaknem 200 meghívott jött el a ta­pasztalatcserére. Elmondták, hogy a hűtő­ipar az utóbbi években na­gyot fejlődött. Ezt a követ­kező szám is jelzi: nyolcvan- féle mirelitkészítmény között válogathatunk. Ebből mini­adagokban 18-félét kóstol­tak meg a vendégek. Egy- egy étel felszolgálása után Szarka József áruforgalmi vezető minden lényegeset el­mondott a készítményeikről: mennyibe kerül, hogyan kell szakszerűen elkészíteni. — Ez nincs benne a sza­kácskönyvekben, A mirelitek elkészítésének — talán fur­csán hangzik —, de szigorú technológiája van — mondta a tanácskozáson Pataky Pál, a miskolci hűtőgyár igazga­tója. — Ha a szakácsok, a háziasszonyok nem az elő­írás szerint készítik el a mi­relitből az ételt, az eredeti ízétől, zamatától fosztják meg. Legtöbb termékünk ugyanis gyorsfagyasztott. Téves az a nézet, hogy lassú felengedés után kell felhasználni. A főszakács a magyar hűtőipar központi fejlesztési laboratóriumának munkatár­sa, Kiss Magdolna volt. A főztjét mindenki dicsérte. Fi­nom volt a raguleves, a ko­lozsvári káposzta, a bélszín­roló. a burgonya-krokett, a szilvalekváros gombóc. A két utóbbinak megkülönböztetett figyelmet szenteltek a ven­dégek, hiszen a miskolc' gyár már jó előre beharan gozta, hogy ebben a negyed­évben a boltokba, az étter­mekbe is szállítanak az új­donságokból. O. E. A BVK-ból Lengyelországba Ütésálló pvc-por A lengyel—magyar állam­közi szerződésben rögzítettek szerint a Borsodi Vegvikom- binát megkezdi a pvc-por szállítását Lengyelországba. A korábbi feldolgozástechni­kai próbák ugyanis jó ered­ménnyel végződtek. így a kö­zeljövőben újabb szállítmány ütésálló pvc-porkeveréket küldenek a lengyel partner­nek. A január 1-től kezdődő fo­lyamatos szállítás beindítása előtt ebben az évben még úgynevezett próbaszállításo­kat végeznek vasúti silóko­csikban. Az így szerzett ta­pasztalatokat azonban min­den nagyobb szállításnál hasznosítani akarják. Az Élet és Irodalom 1977. szeptember 17-i számának utolsó oldalán országos vi­hart kavart riport jelent meg „Két deci benzin” címmel. A cikk minden magyar ál­lampolgárt a szó legszoro­sabb értelmében életbevágó­an érintő kérdést tárgyal: ha bajba jutunk, időben érke- zik-e a mentők segítsége? A cikk szerzője szerint nem. mert az Országos Mentő- szolgálatnál a prémiummal „szabályozott” üzemanyag-fo­gyasztás a siető segítés, a se­besség viszafogására ösztönzi a gépkocsivezetőket. A cikk megítélése nem a mi dol­gunk! Az viszont annál in­kább: ki tudja, talán ma. holnap, holnapután anyán­kért, gyermekünkért, bará­tunkért mi is tárcsázni kény­szerülünk a 04-et. Éppen ezért az érdekeltek jogán ke­restük fel az Országos Men­tőszolgálat Borsod megyei főorvosát: okunk van-e a ri­port keltette félelmekre? Dr. Kubassi László főorvost kér­deztük. — Országos érvényű rendele- fek szabályozzák évek óta — a kocsik üzemben tartójától függetlenül — az egyes gepko­Vasgyűjtők Szorgalmasak aMÉH-esek! Az útról is vasat gyűjtenek. Az más lapra tartozik, hogy ezt a vasat (lehet pár má­zsa) ők hullajtották el. Va­lahogy leesett a gépkocsiról. Hogy esett le? Arra nem kaptunk választ. Csak váll- vonogatást. Tegnap délelőtt fogadott minket ez a látvány a re­pülőtér felé vezető úton. Egyébként a gépkocsi és a markoló (ezzel rakták vissza a leesett fémet) teljesen el­állta mindkét forgalmi sá­vot. Rágondolni is rossz, hogy mi történik, ha ez a pár mázsa valahol forgalmasabb helyen pottyan le .. . A forgalom szünetelt, a MÉH-esek gyűjtögettek ... (Solymos felv.) csitípusok fogyasztási normáit, így az önöknél használatos Nysáét is . . . — E "rendeletek a men­tőknél csak az ésszerű mű­szaki követelmények betartá­sát szolgálják. Többek között azt, hogy felesleges járatás­sal, üresjárattal ne fogyjon több üzemanyag. Ám a fel­használt, vagy fel nem hasz­nált benzin miatt szolgála­tunknál — s tudomásom sze­xint ez nemcsak Borsodban, de az egész országban így van — soha senki nem él­vezett erkölcsi vagy anyagi előnyt, s persze hátx-ányt sem. Nem ' ismerjük a cikk­ben használt „üzemanyag­prémium” kifejezést, s nem is ismerhetjük ... Természe­tesen a szakmai erényeket honoráljuk, ez azonban • az alapbérben jut kifejezésre, s nem ilyen jellegű prémium­ban. — Mi a helyzet az autók gu­miköpenyeivel a mentőknél? —. Az egyetlen terület, amely valóban prémiumos munkakör: a műszaki veze­tőé. Őket a gumik „szolgá­lati ideje” alapján jutalmaz­zuk, azzal a céllal, hogy igyekezzenek optimális ideig kihasználni a köpenyeket. Persze, szó sincs arról, hogy emiatt lefutott gumikkal jár­nának kocsijaink. Az után­pótlás biztosítva van, s most, amikor a téli gumikra cseré­lik ki a köpenyeket, raktár- készletünk teljesen fel van töltve mindkét fajtából. Ha csak egyetlen túlfutott gumit is észlelünk, „ugrik” a pré­mium. Így hát nem a gumik „lenyúzásán” van a hang­súly, hanem a biztonságon. — A gyors, eredményes men­téshez jó kocsikra van szük­ség. Többektől, közöttük nem egy mentőkocsi-vezetőtöl hal­lottuk: a Nysa nem a legalkal­masabb e feladat elvégzésé­re.. . — Tény, hogy vannak jobb típusok is, ám biztonsággal annyi kocsit, mint amennyi az országos szolgálatnak évente szükséges, más típu­sokból beszerezni nem tu­dunk. Ennek valutáris korlá­tái is vannak. Előrelépés, hogy a rohamkocsik — ame­lyekből egy megyénkben is üzemel — Mercedes, gyárt­mányúak, ám képzeljék csak el; a teljes frissítés másfél millió dollárba kerülne teljes felszereléssel... Nem is any- nyira a Nysákkal, sokkal in­kább az alkatrészellátással van gondunk. Megyénkben 100 ilyen típusú kocsi van, 85 teljesít szolgálatot, 15 a tartalék. Sajnos, sokszor ez utóbbiakat is be kell vetni, mert nihes alkatrész a meg­hibásodotthoz. Vagy — büty­kölnek szakembereink, s át­meneti megoldással futnak kocsijaink... — Milyen az indulási késések aránya Borsodban?----Azt hiszem, nemzetközi összehasonlításban is meg­nyugtató gyorsasággal indul­nak kocsijaink, az indulási késések aránya országosan 4,7 százalék, a borsodi átlag még ennek is kicsivel alatta van. Azonnali hívásra az esetko­csinak nappal egy, éjjel két percen belül el kell hagynia az állomást... — Hallottuk, hogy vannak gondjaik a mentőápolókkal is .., — Ez igaz. Kévés a szakkép­zett ápoló. A napokban vet­tünk fel újabb 20 fiatalem­bert, akik kéthetes tanfolya­mon sajátítják el az elméleti és gyakorlati alapvető tudni­valókat. Hogy mennyi lesz alkalmas belőlük ápolónak? Ki tudja? Lehet, hogy tíz, le­het hogy több, esetleg keve­sebb. Őket általában tapasz­talt, a szolgálatnál több éve dolgozó gépkocsivezetőkhöz osztjuk be. Mert még ezt kö­vetően is tanulniuk kell, hi­szen ahhoz, hogy valaki szakápoló lehessen, kétéves iskolát és 10 hónapos kiegé­szítő képzést kell végigjár­nia ... * Amit hallottunk, ahhoz hozzá­kívánkozik az újságíró megjegy­zése is. Jól tudjuk: vannak rossz állapotú mentőállomások, nem megfelelő a szakápolók létszáma, a gépkocsiparkon is akadna ja­vítani-. fejlesztenivaló. Egv vi­szont tény; az ÉS-ben közölt ri­port, az elmondottak után, ná­lunk megkérdőjelezhető. Bizo­nyíték rá, hogy az Egészségügvi Világszervezet, a WHO minősíté­se szerint a magyar mentőszol­gálat a világon a harmadik leg­jobban szervezett, a harmadik legeredményesebben működő tes­tület ... TÓTH ZOLTÁN Az NDK-ba utaznak . \ A két állam közötti meg­állapodás értelmében a kö­zeljövőben ismét magyar fia­talok utaznak a Német De­mokratikus Köztársaságba dolgozni. A borsodi fiatalok számára ma délelőtt a Rónai Sándor Művelődési Központ I színháztermében tartott el­igazító értekezletet a Borsod megyei Tanács munkaügyi osztálya. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom