Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

Egy hordóból kétféle bor Több a betét, mint as adósság Dugába dől? Tölgyfa az Akác utcán „ .. a hordók és azok dugói nagyon közönségesek lévon, nuvei a hordó, ha összedüí, azv mondják: dugaba düh.” — írja iviagy uuü or, nemrég euiunyt kiváló nyelvészünk, Mi ián terem? című könyvé­ben. Kégen, a vasabronesok elterjeoése előtt fűzfavesszővel, hárskötéliel erősítették össze a hordődongákat (vagy anogy itt-ott — elsősorban a Dunán­túlon — még ma is mondják) a dugákat. De ezek hamar kor­hadtak, így a dugák vagy don­gák könnyen összeborultak, összedültek. — Ilyen veszély ma nincs, nálam nincs — mutat Fónagy Lajos kádármester az Akác utca udvarán levő tetszetős hordókra. — Az abroncs, az kitűnő. — De miért van néhány­nak filler — Azok káposztáshordók. Lényeges különbség van. Fi­gyelje csak meg! A boros- hordó gurítható — be is mu­tatja, és a többhektósok en­gedelmes bárányként men­nek, gurulnak arra, amerre akarja. — A káposztát, ha beletették, tapossák. Az öre­gek szerint akkor lesz jó, ha a taposás után nem mozgat­ják, mert megtörik a káposz­ta. Ezért ezt bizony cipelni is keil. Egyszerű írású papírlapot boncolgat ki tárcájából és te­szi elém. Az áll rajta, hogy a hordó ősét már a görögök is ismerték tömlő formájá­ban. Nem kérdezem, honnan van e „fontos” ismeret, de tény, hogy hordó szavunk alig hatszáz éves, s korábban tömlőbe rejtették még a vi­zet is, mint ahogy jó néhány országba még ma is. — Jöjjön csak! — invitál a belső műhely sarkába. — Látta már ezt? Bemutattam a helyiipari kiállításon. De én csak úgy hívom, a báty. _ 1 — Mert a kisöccse koráb­ban megvolt. Csináltam én még otthon lánytestvéreim­nek húsvétra egy olyan hor­dót, aminek a csapját elfor­dítva más-más folyik. Egy­szer vörös, egyszer fehér. Amit kértek a legények. — Egy hordóból? — Ügy ám! A helyiiparira lett kész a báty, a nyolcvan­literes változat. A dugó két teret zár. Az egyik részében bikavér volt, a másikban dot # Az a bizonyos csavart hordó >|c Az utolsó betű moszlói rizling. A két rekesz alul egy kifolyóban összegző­dik. amit egy csappal nyitok vagy zárok. Két lyuk van ezen is. De nézze meg a hor­dó alakját! Ovális. Elől áll, magasabban van, hátul fek­szik, hogy lefelé folyjon. Ezért az egész csavart is. — Hogy adná? — Négyszeresen. Ennyivel több a munka benne, mint ezekben — mutat a közönsé­ges hordókra, a káposztások­ra, virágvázatartókra. Mert (Solymos László felvételei) készáru, no, meg anyag is, van bőven. Katonás oszlopokban sora­koznak a tölgyfahasábok, né­mi rendszertelenségben a hordók. — Utód? — Agglegény vagyok, 67 éves. Kihal a Fónagy név. Pedig azért lettem kádár, hogy apám betűsora ne vesz- szen kárba — veszi elő, majd egy újonnan elkészítettre üti a betűket sorjában. — Hogy a nevemet lássák — teszi hozzá magyarázatul. — Hát ez? — mutatok egy behemótra. — Több lett, mint tíz hek­tó, hatvan literrel — csoszog a gyalupadhoz, vizsgálgat egy dongát. A mester Miskolcon nem egyedüli, de sokan sincsen­nek. Társairól megbecsüléssel beszél, sőt, ha a kívánt hor­dó nincs, vevőit is odaküldi. Eevedül dolgozik, segéd nél­kül. Tanulója sincs, bár va­lamikor volt. és igen büszke rá. — Dolgozok én mindenki­nek. Aki vitt egyszer tőlem, még a kóstolóval is vissza­tér. Fontos a menékkiképzés. De ha a dongák lazák, az ab­roncsok rá nem húzottak. bi­zony megszökhet a nedű — csettint hozzá — bár nálam ilyen nem volt. —Ügy látszik, megszomjazott, mert egy kancsóval tér visz- sza, benne jófajta musko­tállyal. — Egészségére! — majd kisvártatva hozzáteszi: — Ezt azért ne írja meg . .. De, bánom is én: a kádárok szeretik a bort. D. TÓTH BÉLA Kiegészíti a nyugdíjat A munkaképtelenség, a rok­kantság mértékét attól füg­getlenül állapítják meg a tár­sadalombiztosítási gyakorlat­ban, hogy mi, idézte elő az egészségkárosbdást. A hazai önkéntes személybiztosítás keretében ezentúl nemcsak a balesetek sérültjei részesül­nek térítésben, hanem azok is, akik betegség, foglalkozási ártalom következtében vesz­tik el részben vagy egészben munkaképességüket. A rok­kantnyugdíjasok ugyanis 10 ezertől 60 ezer forintig terje­dő térítést kaphatnak a 80 forintos CSÉB-biztosítás alap­ján A biztosító által kifize­tendő összeg aszerint válto­zik, hogy a társadalombizto­sításnál milyen fokozatú rok­kantsági nyugdíjat állapíta­nak meg. Ha valakit rosszab­bodó egészségi állapot követ­keztében magasabb nyugdíj- osztályba sorolnak át, az Ál­lami Biztosító — érvényes CSÉB alapján — természete­sen ennek arányában növeli a térítési összeget. Övig gombolt Hős volt, vagy mártír? Le­gendás példaképé a minden­kori forradalmároknak, vagy romantikus kalandor, aki a józan ész érveinek fittyet hányva, tisztán, őszintén, övig gombolt inggel menetelt a halálba? A költő Miguel Barnet ezt írta róla: „Nem mintha el akarnám cserélni toliamat a te. pisztolyodért, de a költő te vagy.” Tíz éve, a bolíviai őserdő­ben ölték meg Ernesto Che Guevarát. Nem kereste a pusztulást, de számolt 'vele. Győzni ment Bolíviába. Se­besülten került fogságba. Bo­líviában a törvény nem is­meri a halálos ítéletet. Che- nek pusztulnia kellett! A pa_ rancs végrehajtására Mario Terán őrmester kapott pa­rancsot. Leitta magát, s meg­állt a sebesült előtt. Che rá­szólt: — Lőj! Ne félj semmitől! Nézd meg, hogyan halnak meg az igaz emberek! inggel... >k A tíz, golyó ütötte sebből három halálos volt... A tíz, golyó ütötte sebből három halálos volt. A tetemet Valle Grandéban, egy domi­nikánus kórház mosókonyhá- jában közszemlére tették. Az újságok világgá röppentették a hírt. Fidel Castro október Félretett forintok Beszélgetés Kollo Györggyel, a megyei OIP igazgatóhelyettesével Világnap, a takarékosság je­gyében. Ez általában október utolsó munkanapja, s bármeny­nyire is hihetetlen, már 1924 óta. Igaz, mi magyarok csak 1963-től kezdve tartjuk e napot számon. Talán nem vagyunk takarékosak? A megyei OTP igazgató- helyettese. Kolla György: — De. hatalmas betétállo­mánnyal rendelkezünk. Csak­nem 100 milliárd forintja van a lakosságnak a különböző betétekben. S Borsod a me­gyék közt igen előkelő he­lyet foglal el. 5,3 milliárd fo­rintjával az első-második he­lyen tanyázik, azt lehet mon­dani, hogy holtversenyben Bács-Kiskunnal. Csak egy összehasonlító adatot mon­dok: 1049-ben, az OTP meg­alakulásakor mindössze 280 millió forint volt a betétek­ben. Tán ez mutatja, milyen takarékos nemzet vagyunk ... — Sokakat érintő kérdés: el­adósodott-e a lakosság? Értem ez alatt a különböző kölcsönö­ket, mint például a személyi, mezőgazdasági, vagy a házépí­tési ... — Erre egy szóval tudok felelni: nem! A betétekben elhelyezett összeg sokkal több, mint az adósság. — A betéteknek rengeteg faj­tájuk van. Melyik, ha szabad úgy mondani, a sláger? — A tartósan, nagy kamat­ra lekötött betétek. De nép­szerű a gépkocsi-nyeremény- betétkönyv. és a január el­seje óta bevezetett takarék- levél is. — A fiatalok is takarékos­kodhatnak .,. — 1970-ben indítottuk út­jára az ifjúsági takarékbeté­tet a 14—30 éves fiatalok számára, ötéves lekötésre. Azóta az első „turnus” már végzett, vagyis letelt az öt év, s így évente 4—5 ezerrel csökkent a betétszám. Most, megyei szinten, úgy 30 ezer fiatalnak van ifjúsági taka­rékja. Kevés. Pedig ezt ho­noráljuk a legjobban: 5 szá­zalék kamat, 1 százalék pré­mium, különböző juttatások, állami szervtől lakásvásárlás­hoz kölcsön, áruvásárlási köl­csön ... — De nemcsak az OTP úíján takarékoskodhatunk . . . — Való igaz. A vállalato- kon keresztül is. Ezért van a KST, bár ezt is, vállala­toknál, intézményeknél, az OTP által honorált szakem­berek intézik. A megyében 260 KST van, 150 millió fo­rint felett rendelkezik, amit a dolgozók év végén vehet­nek fel, s természetesen év közben kölcsönöket kérhet­nek. — Sokak véleménye, hogy hosszú időt vesz igénybe az adminisztráció ,.. — Ezen is igyekszünk javí­tani. A betétek adminisztrá­ciós munkáinál már léptünk egyet előre. Külön pénztárt tartunk a ki-, illetve befizet­ni szándékozók számára, így két-három perc alatt végez­hetnek. A Centrum Áruház­ban is elhelyeztünk — csak külföldieknek — pénzbeváltó helyet. — Végül egy személyes kér­dés: az OTP igazgatóhelj-etté- sének van-e takarékbetétje? — A forint bevezetése óta. S nemcsak nekem, hanem mindkét gyermekemnek nyi­tottam ifjúsági takarékot... I. S. Az Árpád-korból való — helyreállítják Kisemberek, barátocskáim Móra Ferencnek sok-sok csodálatos címe is van. „Kisembe­rek, barátocskáim” írta egy kötete élére, majd egy gyűjte­mény címe lett: „Hiszek az emberben!”. Talán nem haragszanak meg rám a berentei gyermekisme­rőseim, ha ezt a jegyzetet e két könyveimmel kezdem, vala­miképp, mintha levelet írnék. Kisemberek, barátocskáim! Én hiszek az emberben! A történet dióhéjban is elmondható. Szerencsés emberként nemrégen jártam Üljanovszkban, Lenin szülővárosában. Sze­rencsés éberként csütörtökön előadást tarthattam a berentei iskolában, olyan rendhagyó történelem- és földrajzóra-félét, amelyen nem felel a diák, de vizsgázik, aki el akar mondani valamit. Könnyű, mondhatja most bárki, érdekesen beszélni egy külföldi útról. Nekem élmény a negyven, nagyranyílt szemű gyerek, de amikor észrevettem, már nem arról beszéltem, hogy milyen egy másik ország, hanem arról hogyan él­nek ott a gyerekek. Egy moszkvai általános iskolában mesélték el, hogy volt az udvaron egy kicsi ház. Aztán né­hány gyerek elment a tervező intézetbe és megkérte a fel­nőtteket, hogy segítsenek. Aztán, már több gyerek elment az építőkhöz és... Tény: felépült egy kétemeletes klub. Gyermekkoromra feledkezve tudom, hogy milyen nagyszerű kaland lehetett a gyerekeknek az építkezés. Most elmondhat­tam, hogy Üljanovszkban az elsősök Lenin hajdani tanter­mében kezdik az évet, s hogy év végén a legjobb elsős be­ülhet abba a padba, amelyben Lenin ült. Számomra nem az az élmény, hogy ezt elmondhattam, hanem az, ahogyan a gyermekeink ezt hallgatták. Tudom a berenteiekről, hogy ott is a gyerekek és a szülők tették rendbe az iskola udvarát, hogy nekik is volt egy külön jó kalandjuk, de sajnos azt is tudom, hogy minden ilyen élmény értékéből mi, felnőttek veszünk el a legyintgetéseink- kel, a nem is komolyan gondolt csúfolkodásainkkal, a nem­törődömségünkkel. Kisemberek, barátocskáim! Hiszek az emberben, s na­gyon szépen köszönöm az élményt. Pontosabban: hogy meg­hallgattátok azt, amit mi felnőttebbek egymás között is fél­szegen mesélünk. Tudom és elismerem: keveset mesélünk, kevésszer beszélgetünk valós élményekről, kevesebbet adunk magunkból nektek. Kisemberek! Köszönöm a figyelmet, mert egy nagyon fon­tos dologra figyelmeztetett. BARTHA GABOR Az JjKM-ben alakult meg Pártpropagandisták klubja Borsod megyének a tornai fennsíkon települt községei­ben, Tornaszentjakabon az Országos Műemléki Felügye­lőség megkezdte az Árpád­kori katolikus templom mű­emléki feltárását és helyre­állítását. A korábbi tatarozás során felkerült vakolat leve­résekor találtak rá a temp­lom szentélyében három, ed­dig „befalazott” félköríves, faragott ablakkeretre. A vizs­gálatok megállapítása szerint az ablakokat a 12. században alakították ki. Ez egyben a templom eddig vitatott épí­tési idejét is tisztázta. Ennél is nagyobb meglepetést oko­zott, hogy a templomhoz tar­tozó sekrestyében is feltár­ták egy román kori ablak maradványait. 15-ép bejelentette, hogy Che kétséget kizáróan megnalt... Életrajza, kalandjainak története kötetekre rúg. Sokat írtak, sokat beszéltek róla ... Argentínában született, s fia­talon az egész kontinenst be­járta. Buenos Airesben szerez orvosi diplomát, aztán Guate_ malában él, majd Mexikóban telepszik le. Itt köt ismeret­séget és barátságot Castróval. Che egyike volt annak a 82 forradalmárnak, aki 1956 de­cemberében partra szállt Ku­bában ... Két év múlva Gue_ vara, hadoszlopa élén, bevo­nult Havannába. Az államo­sítást és földreformot irányít­ja, majd diplomáciai misszió­kat lát el. 1966 novemberé­ben lemond minden tisztségé­ről, Bolíviába megy, forra­dalmat csinálni. 1967. október 8-án gyilkolták meg. Harminckilenc esztendős volt. B. I. A Lenin Kohászati Művek pártbizottságának kezdemé­nyezésére a vállalatnál tevé­kenykedő pártpropagandisták részére tegnap délelőtt a Va_ sas Művelődési Központban megalakult a pártpropagan­disták klubja. A szervezet célja, hogy aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, va­lamint módszertani, elméleti ismeretekről klubszerű fog­lalkozások keretében tájéko­zódjanak, bővítsék ismeretei, két a vállalat aktívái. A foglalkozásokat héttagú klubtanács irányítja — veze­tője dr. Diner Lajos, a Me­gyei Oktatási Igazgatóság tan­székvezetője — együttműköd­ve a Vasas Művelődési Köz­ponttal. Havonta egy alka lommal rendeznek foglaiko zásokat; részben konzultáció­kat, részben pedig központ előadásokat tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom