Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Uj boltok, vendéglők A Magyar Rádió Miskolc- körzeti stúdiója hétfőn a ke­reskedelemről és a vendég­látásról tartott Fórum-mű­sort. Lapunkban mától vála­szolnak az illetékesek azok­ra a kérdésekre, amelyek időhiány miatt nem hangoz­hattak el. Elsőként Orosz Lászlót, Miskolc város Ta­nácsának kereskedelmi osz­tályvezetőjét kértük fel vá­laszadásra. 4| Miskolcon, a város felsza­badulási évfordulójára készül­ve, több iskolában rendeznek vetélkedőt, ahol a Fórum té­máiról, a kereskedelem és a vendéglátás beruházásair 1 is kérdeznek — írja Róth Mária Harsányból, a Kossuth u. 146. szám alól. Ügy vélem, vala­mennyi hallgató örülne, ha ezekről tájékoztatást kapna. — Miskolc város kereske­delmi és vendéglátó hálóza­tának fejlesztésére középtá­vú terv készült; az V. öt­éves terv során összesen mintegy harmincezer négy­zetméter kereskedelmi és vendéglátó létesítmény meg­építésével számolunk, cél- csoportos és vállalati beru­házásban. A diósgyőri vá­rosközpontban összesen há­romezer négyzetméter alap­területtel, étterem, presszó, ruházati, iparcikk- és virág­bolt épül. Ezek várhatóan az év végéig elkészülnek. Az Avas I. ütemében háromezer négyzetméteresnél nagyobb bevásárló központ építése folyik, lesz benne ABC-áru- ház, étterem, presszó, ház­tartási—papír, vegyesruháza­ti és iparcikküzlet. Az L'sz- szekötő városrészben (az Eszperantó tér közelében) kétezer négyzetméter alapte­rületen épül bevásárló köz­pont. Ebben helyet kap ABC- áruház. háztartási és papír­bolt, ételbár, konyhafelszc- relési szaküzlet, kötött-, di­vat-, cipőbolt és Bizományi Aruház. A belváros I. üteme területén — a Vörösmarty lakótelepen — kettőezer- kettőszáz négyzetméteres ABC-áruház épül. (Ez lesz a város legnagyobb ilyen áru­háza.) Emellett különböző szakboltok is létesülnek a Corvin Ottó utcában, össze­sen 2700 négyzetméter alap­területtel (ruházati, világí­tástechnikai, háztartási, OFOTÉRT és egyéb szakbol­tok, valamint gyorsbisztró). Az Avas II. üteme területé­nek alapellátását biztosító kereskedelmi egységek meg­építése ug”ancsak szerepel terveink között. A belváros­ban a Széchenyi út 3—9. szám alatti, jelenleg üres te­rületen üzletházat építünk, ahol szakboltok — ruházati, papír, üveg-porcelán, óra­ékszer stb. —, valamint ABC- áruház lesznek. A Centrum Áruházzal szemben húsáru­házak tervezünk. A Tiszai pályaudvar rekonstrukciója során 1200—1500 négvzet- méteres ABC-áruház is épül. Az említett jelentősebb léte­sítményeken kívül a város több pontján kisebb élelmi­szerüzletek és szakboltok építése szerepel terveink kö­zött. Tapolcáról, a Görömböly és a Fenyő utca lakói kérde­zik: várható-e a környéken a közeljövőben füszerüzlet létesí­tése? A környéken ugyanis sok idős ember él. — A Júnó-szállóval szem­ben nemrég adtuk át 550 négyzetméter alapterületű ABC-áruházunkat, amelyet állami és tanácsi támogatás­sal, valamint saját erőből épített a M^kolci Élelmiszer . Kiskereskedelmi Vállalat. Ez az ABC-áruház úgy érezzük, hosszú időre kielégíti az it­teni igényeket. Terveink kö­zött nem szerepel újabb üz­let létesítése. T. Z. Komámasszony, hol a gyertya? Maoad uram, ha alkatrész nincs Orvos szeretnék lenni... A szép szó mestere Beszélgetés az „Édes anyanyelvűnk” verseny miskolci helyezettjével Részlet egy alapítólevélből: „1. Az alapítvány neve: „Ka- zinczy-díj”. 2. Az alapítvány célja: első­sorban, hogy a magyar nyelv- műveltség ápolása érdekében a szép magyar beszédre ser­kentsen színművészeket és rá­dió- (televízió-) szereplőket, akiknek szava nap nap után eljut a magyar emberek mil­lióihoz. s ily módon az egész magyar nép beszédét alakítja; de nem kevésbé fontos célja, hogy ugyanerre serkentse a magyar tanulóifjúságot is.” (Péchy Blanka: Beszélni ne­héz, 55. o.) A gesztus országos közép­iskolai versennyé nemesedett: „Édes anyanyelvűnk” címmel. Sátoraljaújhelyen tartották meg a döntőt, ahol a legjobb tíz között végzett Montovay Emília, a miskolci Földes Fe­renc G' nf-'um tarvlója. — Sajnos, sem Péchy Blanka, sem Lőrincze Lajos nem volt ott a versenyen, pedig de szerettük volna lát­ni és hallani őket!... Emília a III. c-be jár. A versenyről mondja: — Az volt a kívánalom, hogy minél kevesebb sablon, betanult séma hangozzék el szóbeli megnyilatkozásunk­kor. Ezért megnéztünk egy filmrészletet, majd műfajilag szabadon választhattunk az élménybeszámoló, a filmelő­zetes és egy (feltételezett) KISZ-gyűlés vitaindítója kö­zött. És ez utóbbit választot­tam. Szerintem nagyon él- ményszerűek voltak a felele­tek, mindenki azt mondta, ami fél óra alatt az eszébe jutott. — Az első tíz közé kerülni rangot jelent, hiszen nem hirdetnek elsőt, másodi­kat .. ! Hogyan fogadták a sikert az iskolában, az osz­tályban? — Utólag nem tűnik ez olyan nagy dolognak! Nekem sem. Talán ha a rangsorban hátrább kerülök, igen. Így vannak vele osztálytársaim is. Az eredményt természetesen tudják. Sfr Az első tízben benne len­ni rangot jelent. Emília nem akar „bemondó” lenni... (Solymos L. felv.) — Jövőre újra találkozunk? — Nem tudom! Kamfaszos mosoly, pontos, kristálytiszta mondatok: — A helyezés kötelezne ... De én orvos szeretnék lenni... ! — Addig még sok minden történhet! — szól közbe Heinz Miklósné tanár, szak­körvezető. aki Emíliával „csak” a szakkörben találko­zik. hiszen a magyartanár Tóth Bertalan. — Egy ilyen versenyre fel­készülni igen átgondolt mun­kát követel. — A tanóra persze erre kevés1 — mondja egyszerre a mester és tanítványa. — A szóbeli kifejezőkészség gya­korlása egyébként is csak későbbi anyag, Negyedikben kerül sor rá. De a pontos­ságra. szabatosságra, nj’elv- helyességre. magyarosságra törekvés egyaránt feladata valamennyi évfolyamnak. D. T. B. Jó karban tartani a gépet A népgazdaság ágazatai közül a kohó- és gépiparban működik a legtöbb gép — szám szerint 200 ezef —, ezeknek értéke meghaladja a 40 milliárd forintot. Ilyen óriási értékű berendezés kar­bantartása, biztonságos üze­meltetése alapvetően befolyá­solja a termelés gazdaságos­ságát. Ennek kérdéseiről ta­nácskoznak a Gépipari Tudo­mányos Egyesület rendezésé­ben tegnap megkezdődött III. karbantartási konferencián, a MOM Szakasits Árpád Mű­velődési Házában. Az ötna­pos tanácskozáson hat szo­cialista ország, valamint az NSZK, Ausztria és Anglia szakemberei vesznek részt.-)f- Mit ér a jó szerelő egy dörzsölt anyagbeszerző nélkül? — Szerelő koromban a ne hezen megszerezhető alkat részeket felfűzve, a nyakunk ban hordtuk. Ügy, mint egy nyakláncot — mesélte mo solyogva Kiss József, a Vo Ián 3. számú Vállalat párt1 bizottságának titkára. Ma, ha egy szerelőnek mind a nya kába kellene aggatnia az ér. (ékesebb darabokat, meg se tudna mozdulni. Béklyóba verné a kaláris. Persze, azért még bőven vannak hiány­cikkek is. Baksa Lászlót, a vállalat szakszervezeti titkárát hal­lottam egy tanácskozáson, amint a helyzetük felemássá­gát ecsetelte. — Ez volt a témám a szak- szervezetek XXIII. kongresz- szu^ín is — mondja rezig­náltam Pedig nyilván ott voltak az Ikarus és a Rába képvi­selői is. Mi változott azóta? Információ öttől hétig A Népszabadság tegnapi száma közli Bálint József állam­titkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének írását. A cikk a statisztikai adatok értékéről, hasznáról, a tájékozó­dáshoz, a döntésekhez adott segítségéről íródott. Jó volt olvasni. Az újságíró, mesterségéből adódóan, gyak­ran kéri a statisztikák segítségét, vitáiban szívesen érvel adatokkal. Ha érteni akarjuk ezt a világot, akkor a gazdasá­gunkra, társadalmunkra legjellemzőbb adatokat ismerni kell. Hétfőn hajnalban, egy távoli faluból elindulva ülőhelyet kaptam a buszon. A csomagjaink viszont nagyobbak voltak. Budapesttől két-háromszáz, Miskolctól másfél száz kilométer­nyire érződött a szabad szombatot megváltoztató kommunista szombatok hatása. A nagyobb csomagok azok kezébeít vol­tak, akik most hét végén sem mennek haza. A statisztikák kimutatják, majd a rendkívüli műszakok hasznát. E műsza­kok hangulatáról a vonaton hallott beszélgetések vallanak. Amilyen természetes „bentmaradni”, olyan rangvesztés nem vállalni. Ma- reggel ötkor az Avasi lakótelep ébredését néztem. A megvilágosodó ablaksorokat, az' első sietőket, , a tömött autóbuszokat, a futva indulókat, akik már találkoztak az építőkkel. A háztartási statisztikák vallanak arról, hogyan élünk, de a reggel hangulata értelmezteti bennünk az adato­kat. A buszon még egyszer rögzített programok, a vásárlási megbízások, a kora reggeli gyerekruha-bemutatók statiszti­káink hangulati hátterét adják. Fél hét tájban a Kun Béla úti autóbuszmegállóban álltam a várakozók között és hallgattam, amit a felüljáró építőiről beszélgettek. Az, hogy a híd határidőre kész lesz, hogy hány vállalat, hány nap alatt, hány emberrel, mennyi betonból, milyen gépi erőkkel építette, nos, ez mind adat. Az viszont, ahogyan az utca járókelője e híd építését „Végigszurkolta”, az az örömmennyiség, amit e szurkolás adott és ad: már han­gulat. Ahogyan az építők mostani hajráját a városlakó be­csüli: politikai hangulat. A statisztikákat vagy olvassuk, vagy. nem. Vagy értjük, vagy nem, de a séták, a beszélgetések joga a miénk. A sta­tisztikát értőnek az adatok értelmezése, a nem értőknek a kedvcsináló. Én hiszek a statisztikáknak. Ezért írom: sétálni is kell. (bartha) Kevés. Annyi, hogy a sok sí- rás-rívás a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz is eljutott. A közelmúltban vizsgálatot vé­geztek. Többek között meg­állapították: a pótalkatrész­szállítást az- AUTÖKER biz­tosítja. Szerkezeti alkatré­szeknél havi, fődaraboknál éves megrendelést ad fel a , vállalat, negyedéves bontás­ban. A megrendelések vár­ható kielégítéséről semmilyen előzetes információt nem kap­nak ... HIÁNYCIKKLISTA 7 FELVONÁSBAN Szóval, csak az a biztos, ami már az anyagbeszerzők kezében van. A volánosok mindennapos vendégek az ÁUTÓKER-nél. A fődarabok kiszolgálása azonos az alkat­részekével, annyi különbség­gel, hogy az átvétel előtt 7— 10 nappal előbb írásban ér­tesítést kapnak. Párhuzamos rendelés, az AUTÖKER mo­nopolhelyzete miatt, nem tör­ténhet. Előfordul, hegy a vállalat a havi szükségletét meghala­dó mennyiséget kér egyes cikkekből. Miért? Mert tud­ják, hogy még a töredékét sem kapják meg. Ebben a fél évben például 500 fény­szóróbetétet rendeltek, s mindössze 30-at kaptak. ZIL gyújtógyertyából előbb 1000, majd 5000 darabos megrende­lést adtak fel, s még egy szálat sem kaptak. A laikus el sem hiszi: el­készítették az első fél évben beszerezhetetlen alkatrészek listáját. Talán nincs is olyan kocsitípus a vállalatnál — a jegyzékben hétféle szerepel —, amelyhez minden meg­lenne. A ZIL-eknél a hiány­cikklista a tengelykapcsolótól a kormányműig terjed. A Skodáknál a motortól a hen­gerfejtömítésig. Az IKARUS 'családnál a gömbcsapszegtől a légrugószelepig. A Rábánál a szervoszivattyútól a fékdo­big. A kimutatás öt, azaz öt gépelt oldal. Több mint százfajta alkatrész, a legap­róbb 50 filléres mütyürtől kezdve a több ezer forintot érő fődarabokig, mind hiány­cikk. Elvileg egyetlen ilyen porcika nélkül sem indulhat­na útjára a gépkocsi. De a forgalom nem állhat, a kocsiknak menni kell! Okos dolog jóban lenni a szom­szédokkal: lehet ezt-azt ku- nyerálni. Az ÉPFU, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat, a Belker Szállítmányozási Vál­lalat sokszor segít, ha tud. Mondják, majd „megviszik”, ha nekik is lesz. HÁZASÍTNÁNK, HAJ, HAJ, HAJ... A szerelők is kénytelenek barkácsolni. Hogy ez többe kerül-e, mint az új? Erről nem készítenek utókalkulá­ciót, de még mindig jobb, mintha napokat, heteket áll­na a kemény ezreseket ke­reső gépkocsi. Nagy híre ment például az üzemben egy újításnak. Mér­nökök és szerelők dugták össze a fejüket, mit csinál­janak a ROMAN típusú ko­csik hátsó differenciáljával. A differencia ugyanis az, hogy a csapágyak idő előtt úgy tönkrementek, hogy la­posra koptak a görgők. Pót- alkatrészt pedig nem kaptak. Addig-addig umbuldáltak, míg a közvetett meghajtás helyett, közvetlent csináltak, így valószínűleg teherbíróbb lesz ez a monstrum. A sze­relőműhelyben éppen ezeken az átalakításokon dolgoznak a szerelők. A volánosok már úgy is­merik a különböző típusok erényeit, hogy egy új konst­rukcióval is ki tudnának jön­ni, ha összeházasítanák a kü­lönféle darabokat. De itt van a bökkenő! Egy KPM-rende- let tiltja a lakodalmat. Pedig sok kocsinak kutya baja len­ne, ha kapna egy csinos kis Rába-alkatrészt. AZ ALKATRÉSZGYÁRTÁS BECSÜLETE Úgyszólván, nincs becsüle­te. Ma még nagyobb érték a vállalatoknak, ha kigördül a szerelőszalagról egy autóbusz vagy egy tehergépkocsi, mint­ha egy darab szivattyúval vagy motorral többet gyárt. A külkereskedelmi háttér is igen homályos a külföldi gépkocsitípusok pótalkatrész­beszerzésénél. Ügy tűnik, a kapun kívül leveszik a ke­züket a gyártó cégek a saját masinájukról. Törődjön vele, aki megvette. Baksa László mondta, hogy élt egy szerződésük a hazai gyártócégekkel. Tulajdonkép­pen a megállapodás azért köttetett, hogy elmondják vé­leményüket, szakmai tapasz­talataikat az új típusokról. Ebbe aztán belesuszterolták az alkatrészellátást is. Ahogy kifutottak az új típusok, úgy vesztette el jelentőségét a szerződés. Jómaga gyakran utazó nagykövet lett, hogy a politikai munka eszközeivel egyengesse az anyagbeszerzés útját. Hosszú távon azonban ez sem járható út. — A munkásokat arra buz­dítjuk: termelj többet, jobban élsz. De mi van, ha vissza­kérdez? Az aürr.írészhiány — munkafegyelem kérdése is. Aczél János műhelyfőnö­köt, Becse Albert üzemveze­tő-helyettest, Papp Gyula művezetőt, Bárdos Zoltán csoportvezetőt faggatom. Azt mondják, csak az illetékes szaktárcák segíthetnek. De minél előbb! Más vélemény: az AGROTRÖSZT-höz ha­sonlóan kellene megoldani a problémát. Ök egy gyárat ál­lítottak rá a hiánycikkek gyártására. Alkatrészhiány ma már nem hátráltatja az aratást. A simább útnak, s a ha­marabb _ célravezetőnek az előző lehetőség látszik. Egy hiánycikkgyártó leányválla­latnak ugyanis fel kellene ta­lálni a könyökcsövön a ka­nyart ... OLÁH ERZSI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom