Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-24 / 250. szám

a miskolciaké a szó Nem nálunk esett meg! A történet maga humoreszk lehetne. Egy kicsi falu nagy vendéglőjében dolgozik egy vezető­helyettes. Magasabb képesítése van, mint a vezetőnek. Fel­fedezi, hogy „illetlenül” sokat ügyeskedik a fagylalttal és a söntésárukkal a főnök. Szól érte. Az megijed, s elmegy az áfész elnökéhez panaszkodni. Az elnök másnap beül a ven­déglőbe, kér egy adag krumplis tésztát, tíz pereig nézi, aztán megkóstolja és panaszt tesz: a tészta hideg. S bár a tányér alja még forró, a panaszból vita lesz, és a panaszos — az elnök! — fegyelmit ad a vezetőhelyettesnek. A határozatban leírja: a legközelebbi alkalommal felmond neki. A vezetőhelyettes fellebbez a vállalati döntőbizottsághoz. Az elnök ott is elnököl, s már nem is a krumplis tésztáért dühös, hanem azért, mert neki mondtak ellent. Neki —úgy­mond az ő vendéglőjében, az ő dolgozója! Tetszenek érteni a „tésztát”? Valaki, aki ellen sohase volt panasz, utolsó figyelmeztetést kap egy tál étel miatt csak azért, mert az a tál étel a főnöké volt. Az ügy most már igazán „ügy”. Tárgyalás lesz, tanúkkal. (Az állam pénzéből és idejéből erre is telik.) Az elnök ugyanis nem enged. Annyira ez az „ügy” köti le, hogy a visszaélésekről szóló bejelentéssel nincs „ideje” foglalkozni. Az ő tésztája a fontos, az volt a hideg. A történetet más megyéből hoztam volt. Szerencsére nem nálunk esett meg. De leírtam, mert mély tanulságokat hordoz — no nem a kirívó, rendhagyó eset, hanem —, ahogyan fogadták, akiknek elmeséltem. Gyakorta fogalmazták meg ugyanazt, amit a vezetőhelyettes újsütetű „tanácsadói”: az ember ne húzzon ujjat az „erősebbel”... Perlekedem ezzel a szemlélettel! Hadd higgyem azt, hogy és válogattam rosszul a beszélgetőpartnereket. (bartha) Csak ülök és — beszélnék... ... ha kapcsolna, ha fel­vennék, ha nem volna fog­lalt vagy nem kapcsolna té­vesen. Csak ülök és fogom a kagylót, az ujjam zsibbad a tárcsázástól. — Halló, DIGÉP ... ? — Igen, de mellék. Tessék újra hívni! — Nem lehetne... ? De nem lehet, mert már le is tették. Ismét forog a tárcsakerék, aztán cseng, cseng a hívott­nál, de vagy túlterhelt a vo­nal, vagy megint téves ... Nyertem, az! — Magánlakás — csilin­geli egy bájos gyermekhang. A tizenötödik hívás után enyhén reszket a kezem és a gyomrom, kiújul a fekélyem, feltámad az agyérgörcsöm, ami ugyebár magánügy, bár ha táppénzre megyek, ron­tom az össznépi statisztikát. ... a miskolci pékek való­ban nem felejtették el a fi­nom zsemle- és kiflifélék re­ceptjét. Sőt! Olyan gyártás­technológiát dolgoztak ki és alkalmaznak, amely lehetővé tette, hogy a Hunyadi utcai — szanálásra ítélt, s ezért nem korszerűsíthető — pék­ségben tíz év alatt 110 ezer­ről több mint a duplájára növeljék a péksütemény mennyiségét. Termékeiket műanyag rekeszekben, zárt kocsikban szállítják a meg­rendelőknek, a szabványnak megfelelő, jó minőségben. Éppen ezért számunkra is bosszantók azok a tárolási módok, amelyek a kereske­delemben rontják a kiszállí­tott és átadott áru minősé­gét. A helytelen tárolás miatt ugyanis kárbavész a pékek lelkiismeretes, fáradságos munkája, s igaztalanul őket okolják a vásárlók a rossz minőségért. A sütőipari vál­lalat ezúton is kéri mindazo­kat a kereskedelmi egysége­ket, amelyekkel kapcsolatban állnak: tegyenek meg ők is mindent a péksütemény mi­nőségének megóvásáért. (A „Kerek ez a zsemle?” címmel közölt panaszra érkezett a válasz.) ... a Vologda lakótelep közvilágítási hálózatának mű­szaki átadását nem az I. ke­rületi Tanácsi Hivatal mű­szaki osztályának mulasztása okozta. Az útbontási kérel­met is csak ezt követően küldte el a Miskolci Beru­házási Vállalat. 1 Az enge­dély kiadása előtt a szakigaz­gatási szervnek — az út ki­emelkedően nagy fogalmára való tekintettel — egyeztet­Amikor a huszadik forint­tal gyarapítóm a posta táv­beszélő-bevételét, döntök. Juszt sem tovább! Most már a Volánt gazdagítom. — Halló, taxi... ? — Nem, téves kapcsolás! R. É. nie kellett a közlekedésren­dészettel, s csakis ezek után —■ október 11-én — adhat­ták ki a bontási engedélyt a hálózatbekötésre. (Válasz a „Késik az engedély, sötétek az utcák” című cikkre.) ... a sporicsarnok előtt lé­tesített játszótérre 12 kerti padot helyeztek ki. („A tö­kéletes játszótérnek is lehet hibája” című cikkre a váro­si tanácstól érkezett a vá­lasz.) A lakásienntartó szövetkezet A lakásszövetkezeteknek 1971 óta általában az építő és fenntartó formái alakulnak ki. Az ország­szerte szaporodó uj lakótelepek többszintes épületeiben levő laká­sok jelentős része személyi tu­lajdonba és szabadvendelkezésbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a la­kások őrökölhe'ők, eladhatók, el- cserélhetölt, a jogszabályok kere­tei között. A szövetkezeti lakásokat külön telekkönyvi albetétben tartják nyilván. A közös használatra szolgáló épületrészek és a telkek a tulajdonosokból alakult lakás- fenntartó szövetkezet mint jogi személy tulajdonaként, a telek­könyvi törzslapra kerülnek, A lakóépületek karbantartása, a házkezeléssel járó feladatok el­látása a lakások tulajdonosainak közös feladata és ezt legelőnyö­sebb összefogással, szervezetten végezni. A lakásfenntartó szövet­kezet a tagok önkéntes személyi társulása és anyagi hozzájárulása révén létrehozott szocialista szer­vezet. A szövetkezet többek között gondoskodik a lakásszövetkezeti házak rendeltetésszerű használa­táról. megóvásáról, karbantartá­sáról és felújításáról. A szövet­kezet arra törekszik, hogy a ta­gok igényei és döntései alapján, további anyagi hozzájárulásával a gazdaságosság követelményeit szem előtt tartva a házak, illet­ve a lakások rendeltetésszerű használatát, a szövetkezet ered­ményes működését, valamint a tagoknak a lakással kapcsolatos szükségletei kielégítését előmoz- d'tó különböző szőve*kezeli léte­sítményeket, pl. javítóműhelye­ket, garázst stb. -- hozzon létre és tartson fenn. A szövetkezet testületi szervei: a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság. Az ügyinté­zés irányításával kapcsolatos fel­adatokat a tisztségviselők: elnök, az elnökhelyettes: a pénzgazdál­kodási feladatokat könyvelési szakember; a saját karbantartási feladatokat műszaki dolgozók lát­ják el. A lakásszövetkezet legfőbb tes­tületi szerve a közgyűlés, ame­lyet a tagok összessége alkot. Évenként legalább egy közgyű­lést kell tartani. Az évi rendes közgyűlést legkésőbb a tárgyévet követő év március 31.' napjáig kell megtartani. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. A közgyűlésen min­den tagnak egy szavazata van. A közgyűlés határozatait általá­ban egyszerű szótöbbséggel hoz­za, de minősített többségű sza­vazásra megjelölt kérdésekben a közgyűlés érvényesen csak abban az esetben határozhat, ha a je­lenlevő tagok legalább kéthar­mada a javaslat mellett szavaz. A szavazás az alapszabály sze­rint lehet titkos és nyílt. Általá­ban a közgyűlés hatáskörébe tar­tozik az igazgatóság és a fel­ügyelő bizottság tagjainak minő­sített többséggel történő megvá­lasztása, felmentése, illetve visz- szahívása; az igazgatóság évi je­lentésének és a szövetkezet zár­számadásának megvizsgálása; ha­tározathozatal a jelentés és a zár­számadás felett; a szövetkezeti házak kezelésével, karbantartá­sával já^ó költségek mértékének, éves előirányzatának megállam- tása: a szövetkezeti házak fel­újításával kapcsolatban elvégzen­dő munkák meghatározása, a költségek és a fizetendő felújí­tási hozzájárulás mértékének megállapítása; határozathozatal abban, hogy házfelügyelővel, gondnokkal, vagy más alkalma­zottal oldják meg a takarítási és egvéb feladatokat; döntés a ta­gok által eredeti rendeltetésében ki nem haszná’t közös tulajdo­nú létesítmények bérletéről, vagy egyéb módon való hasznosításá­ról : az igazgatóság és a felügye­lő b:zottsá" tagíoi tiszteletdíjánab megállapítása s*b. DR. SASS TIBOR M- Gyengébbek kedvéért: ez egy kosárlabdapalánk. A Szent- péteri kapui lakótelep sportpályáján látható ebben az álla­potban. Azon a lakótelepi sportpályán, amelyet oly nagy örömmel avattak alig pár esztendeje. Amit olyannyira áhí­tott a lakótelep apraja-nagyja. Amiért sok ezer forintot, társadalmi munkaórát áldoztak (Pusztai László felvétele) A MIK segít! Konyhai tűzhelyem szinte használhatatlanná vált. Mi­vel tanácsi lakásban lakom, felkerestem a MIK-et, s kér­tem: adjanak egy másik tűz­helyet, vagy javítsák ki ezt a rosszat. Sajnos, azt közöl­ték, hogy csak új tűzhellyel tudnak segíteni, vegyem meg, s a vételár felét vissza­térítik. Igen ám, csakhogy egy új tűzhely 2600 forintba kerül: az én nyugdíjam pe­dig mindössze 900 forint. Semmiképpen sem tudom ebből az .összegből még a fe­lét sem kifizetni, nemhogy az egészet megelőlegezni. Ha legalább megjavítanák a rossz tűzhelyemet annyira, hogy még valameddig hasz­nálni tudnám! — kérte özv. Rus Györayné. Miskolc, Kos­suth u. 12. sz. alatti olva­sónk. * A MIK válasza: mivel la­kásfelszerelési tárgy cseréjé­nél részletfizetési kedvez­mény az 50 százalékos önré­szesedésre nem adható, s mert olyan szakemberük, aki tűzhelyjavításhoz értene, nincsen, csak egy módon tudnak segíteni: ha van még jó állapotban levő tűzhely a bontottanyag-telepükön. A használt tűzhely ára ugyanis igen csekély. Az 50 százalé- Nevük és „szellemük” fennmarad, míg áll e tölgy! kos önrészesedés tehát nem (Laczó József felvétele) oly megterhelő! Becsületes diák Szégyellem, de be kell vallanom; a napokban elvesztettem a pénztár­cámat, amelyben 57 fo­rint lapult. Bosszantott a pénz elvesztése is, de még inkább a megszo­kott kis bugyellárisomé. Kerestem, amerre csak nyomát gyanítottam, saj­nos sikertelenül. Másnap — szokásom­hoz híven — a könyvtár­ba mentem, ahol a ked­ves ruhatárosnő elém tette keresett pénztárcá­mat, s benne hiánytala­nul a pénzt. Sőt! Volt benne még egy összehaj­tott fehér papírlapocska, melyen a betűk szépen sorakoztak egymás mel­lett: „Tessék vigyázni a pénzre! Aláírás: Egy diák ..Köszönöm, be­csületes kisdiák! Kun Pál Miskolc. Szavatosság Vásárláskor mindig nézem, mikor gyártották a kávét, hiszen köztudott, hogy sza­vatossági ideje 6 hét. Pénteken, azaz október 21- én délután a Miskolci Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat Dessewffy utcai boltjá­nak pultjáról kiválasztottam egy 20 dkg-os Arany Mokka csomagot. Mekkora volt a meglepetésem, amikor látom, hogy október 22-én gyártot­ták! Legalábbis a bélyegző szerint. Ez nem léhet igaz, gondoltam, s szóltam a bolt egyik dolgozójának. — Saj­nos, mi így kapjuk, nem mi tehetünk róla — mondta. Gyanús lett az október 21-én október 22-i keltezés­sel ellátott Arany Mokka, s nyúltam egy ugyancsak 20 dkg-os Café do Brasil-ért. Ekkor néztem még csak na­gyot. Október 21-én ugyanig ezen és a többi csomagon ez a bélyegzés volt ‘olvasható: 1977. november 11! Vajon hogyan került rá a három héttel későbbi bélyeg­zés a kávéra? Talán téve­dett a csomagoló? No, de va­lakinek ellenőriznie kellett... Netán a kávét csomagoló dolgozók ennyire előre tar­tanak az éves terv teljesíté­sében? Vagy talán a gyár­tók és forgalmazók így akar­ják kivédeni a 6 hetes sza­vatossággal járó esetleges értékesítési nehézségeket? Akár így van, akár úgy. a vevő bánja ... Ny. I. Rosszízű történet Fiam az 5. sz. iskola VII. osz­tályos tanulója. Egy héten át se­gítettek a Nagynnskolci Állami Gazdaságnál a gyümölcsszüret­ben. Be kell vallanom: nekünk, szülőknek nagyobb megterhelést jelent a gyerek ilyen munkára való felkészítése, mintha az is­kolába készítgetnénk. Mégis a magam részéről — szívesen ta- risznyáztam naponta, mert na­gyon lelkesedett érte, s esténként örömmel újságolta, milyen jól haladtak a munkával. Az utolsó napon — október 19-én — almát szedtek. Az osz­tályból két fiú egy vedernyi al­mát leszórt a konténer mellé, a földre. Az arra járó autók szinte „összedarálták” a gyümölcsöt. Egy középkorú asszony — a gaz­daság dolgozója — a fiamat szó­lította fel, hogy szedje össze az almát, ö az épen maradtakat fel is szedte, a többit azonban ott­hagyta. Ekkor az asszony egy bottal végighúzott a gyerek lá­bán, s „megígérte” neki; ha nem szedi fel azonnal az egészet, új­ból végigcsap rajta. Ezt azonban már az oda érkező tanítónő és az osztálytársak megakadályoz­ták. Mi a gyereket nem szoktuk bántani. Érthető, hogy ez az eset lelkileg összetörte. Hogy engedheti meg magának a gazdaság egyik dolgozója (saj­nos a nevét nem tudom), hogy ilyen módon viselkedjen? Kovács Gyuláné Miskolc, Vikendtelep 29. A kérdésre nyilván a magáról megfeledkezett asszony fog majd válaszolni, ha a gazdaság vezetőinek sikerül „kinyo­moznii” a kilétét. Addig is az állami gazdaság igazgatóhe­lyettese, dr. Tardy István kéri a kedves szülőt: ne ennek az esetnek az alapján ítélje meg a gazdaságot. Már csak azért sem, mert az ilyen magatartást mindannyian elítélik. Éppen ezért, a hirtelenkezű asszonyt fegyelmileg vonják majd felelősségre. Gazdaságukban 120 ezer munkanapot dolgoztak a diákok. Nemcsak most, évről évre így van. Ez az első, és egyetlen ilyen panasz. Nem is fordulhat elő többet. Garancia erre az a türelem, amelyet a gazdaság kollektívája tanúsít mindig is a kisdiákokkal szemben, akiknek a fegyel­mezetlensége miatt pedig olykor egész szállítmányok minő­ségét kérdőjelezik meg. Fizetni kell, de miért? Nyolc napra Gyulára mentünk üdülni július 20-án a felesé­gemmel. Előzőleg Miskolcon ' az Ifjúsági és Diák Utazási iroda megyei kirendeltségén befizet­tünk 876 forint szállásdíjat a Park Hotelba. Gyulára érve — négyszáz kilométer után — a hotelban ért bennünket az el­ső meglepetés: közölték velünk, hogy szállást adni nem tudnak, érkezésünket Miskolcról senki sem jelezte. Visszajönni semmi kedvünk sem volt, vártunk hát egy jó ideig. Végre a Komló Hotelban kerítettek egy két­ágyas szobát. Két éjszakát töl­töttünk ott, de mert nem vol­tunk megelégedve a hellyel, gyakorta visszajártunk a Park Hotelba, szerencsét próbálni. Fáradozásunkat siker koronáz­ta; két nap után el is tudtak bennünket helyezni. Második meglepetés: Miskol­con nem közölték velünk, hogy ebben a szállodában „kötelező” a reggeli fogyasztása, annak árát a szállásdíi mellett — eszünk, nem eszünk — felszá­mítják, tehát utólag még 378 forintot kellett kifizetnünk Számlánk van róla! Harmadik meglepetés; szep­tember 23-án kantunk egy fel­szólítást az Ifjúsági és Diák Utazási Irodától. Közölték: szám- lallenőrzésük során megállapí­tották. hogy 70 forint összegű tartozásunkat a mai napig sem egyenlítettük ki, s kérik, 8 na­A ROVAT LEVÉLCÍME: Déli Hírlap Szerkesztősége A miskolciaké a szó 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky út 15. III. em. 305. szoba Telefonszáma; 18-221 pon belül fizessük be, külön­ben az ügyet átadják a válla­lati jogászuknak. Negyedik meglepetés: szemé­lyes érdeklődésünkre sem tud­ták megmondani, hogy mi ez a 7o forint tartozás részünkről, írtunk tehát Gyulára, a Park Hotelba, hátha ők többet tud­nak, de onnan semmiféle vá­laszt nem kaptunk eddig. Most már még csak arra volnánk kíváncsiak: jogos-e utólag kérni olyan összeget, amelyről azt sem tudják megmondani, hogy milyen címen kérik?! FIZER ATTILA i Miskolc, Bertalan u. 10. (Nem jogos. Indokolni kell. Legalább utólag. Az indok­lást az utazási irodától — n vezetöhelyettes szíves ‘igyel mét felhívtuk a panaszra - várjuk. Visszatérünk rá. / szerk.). 1 Erdei grafománia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom