Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
A zseb általában bevágott Vissza a klasszikushoz Az OTP betétállománya 101 milliárd forint Otthonteremtés takarékossággal Megkezdődött az 53. Világtakarékossági Nap hazai eseménysorozata. Nyitányaként csütörtökön a Tanács körúti bemutatóteremben „Takarékosság a saját otthon kulcsa” címmel kiállítást nyitott meg dr. Fekete László, az OTP vezérigazgató-helyettese. Az adatokból kitűnik, hogy a lakosság betétállománya szeptember 30-án meghaladta a 101 milliárd forintot. Az 5,5 millió betétkönyV^tulaj- donos jelentős része a saját otthon megteremtésére, lakásépítésre és -vásárlásra gyűjti pénzét. Adatsor mutatja azt is, hogy az állam különféle címen az ' elmúlt ötéves tervben több mint 10 milliárd forinttal támogatta a magánlakás-építkezéseket. Az Országos Takarékpénztár 20 éve látja el a lakossági építkezések beruházási feladatait, s évente 12—13 milliárd forint kölcsönnel segíti az építkezőket, a lakásvásárlókat. Támogatás az építőknek A Borsod megyei építőipari vállalatok jelenlegi kapacitása alatta marad az igényeknek, ezért a Borsod megyei Tanács időről-időre központi keretből támogatja a különböző építőipari vállalatok, k<Tt ség vetési üzemek kapacitásié lesztést szolgáló beruházásait. A közelmúltban ismét 15 millió forintot osztottak szét erre a célra a megye költségvetési üzemei között. Ebből az összegből * 3 millió forint jutott a Miskolci Kertészeti Vállalatnak, egymülió pedig a Megyei Vezető Kórház karbantartó üzemének. A divatban sincs új a nap alatt. Férfiaknak és nőknek újból divatos, a klasszikus stílusú kosztüm, illetve öltöny; párhuzamos szárú nadrággal és mellénykiegészí- téssel. Kezdjük a nők divatjával! Nemcsak a kosztüm-, hanem a kabátformában is sikkes a klasszikus vonal. Mi a jellemzője? Két tipikus alapformája van: az iragkabát és a fiúkabát. Az ingkabát jellemzője a mély karöltő, az ejtett váll, a férfias vállrész, laza egyenes vonal kis bőséggel. Mindkét kabáttípus nadrágos együttesekhez is viselhető. Kiegészítő kellékei angolosan egyszerűék, fiatalosak: svájcisapka, válltáska, nyakkendőszerűen megkötött selyemsál. A klasszikus kosztüm vonala a modern férfizakó enyhén karcsúsított vonalát idézi. Egy-, vagy kétsoros gombolású. Tartozéka sokszor a saját anyagából készült, vagy kötött mellény és az ingblúz. A szoknya egyenes vonalú, de levasalt hajtásokkal bővített. Az anyag mintázata kimondottan kiasz- szikus: kockás, pepita, hajszálcsíkos, és egyszínű fésűs szövet. Ezek a viseletek fél-, magas, vagy lapos sarkú cipővel stílusosak. A divattervezők ma már nemcsak a nőkre gondolnak. Sőt ezt a stílust a férfiak divatjából csempészték a nőkébe. A férfiak klasszikus kabátjának közös jellemzője a puha, könnyű kidolgozás. A karcsúsított kabát a zakó formáját követi, részletmegoldásai is azonosak. Általában kétsoros gombolású, 2—3 gombpárral. „ Lezseren karcsúsított, mégis keskeny formát mutat. A kétsoros gombolású kabátokat általában öv egészíti ki, az állómelles megoldású kabátok az elegánsabb típust képviselik. Ezeknél a zseb általában bevágott! A nappali kabátok kiegészítőjeként az ellenzés sapkák egyre elterjedtebbek („golfsapka” és „micisapka”). ■ ■ Otaüéle ii! Csehszlovákiában az utóbbi öt év alatt a különféle üdítő italok fogyasztása a hétszeresére növekedett. A csehszlovák üzletek jelenleg 52 fajta üdítő italt árusítanak. Az idén 6,2 millió hektoliter alkoholmentes üdítő ital kerül forgalomba. Egy lakos egy év alatt körülbelül 67 litert fogyaszt. Két deci benzin? Ott jártam, ahol az acélnak készítenek bölcsőt. Mit érne a folyékony • anyag, forma nélkül; a mintakészítők azok. akik a milliónyi variánst mindig elsőként megalkotják. De nemcsak jó bolcsőké- szítőnek, jó bábának is kell lenniük. Érteni a fortyogó fém nyelvén, ugyanúgy tudni a cseresznye, a fenyő, a tölgyfa titkait. Mikor, hogy veselkednek? Mas és érdekes A Lenin Kohászati Művekben olyan üzem _ ez, mint egy szanatórium: kellemesen finom faillatot áraszt. Mindenfelé simára gyalult szép szál deszkák, különleges „építőkockák”, és a forró acélra váró kész a1.- kotások. Mert alkotások ezek a javából. Mindig irigyeltem azokat az embereket, akiket ilyen kézügyességgel áldott meg a természet. A Fazola Henrik szocialista brigád ezt tudja és csinálja. Sőt, most már egy kicsivel többet is. Az asszonyok műanyagból készítik az extra dolgokat. Miért is extra? Mert csak sorozat- gyártásban készülő öntvények előállításához gyártanak műanyag mijatát. Mindent ebből készíteni túlságosan költséges mulatság lenne. Előnye viszont a fával szemben, hogy sokkal többet kibír. — Hogyan lesz valaki műanyag mintakészítő? — kérdeztem Takács Istvánné- tól és Kaposvári Györgyné- töl. — Előbb műanyag-feldolgozó szakmunkások lettünk — válaszol egyikük. — Dolgoztunk is egy ideig a műanyaggyárban. Ezt a szakmát viszont itt tanultuk meg. — Visszamennének? — Nem, nem. Itt minden munka más, és érdekes. No, meg egy műszakban dolgozunk. Családanyáknál ez is szempont... Az üzemvezető dicséri ügyességüket. Pedig olyan pontosnak kell lenniük, mint egy patikusnak. Ha tévednek a keverési arányban,' odavész a drága anyag. Dem vett alván hónán... A brigád jó teljesítménye tellát a nőket is dicséri. Vállalásuknak eleget téve, nem volt még az évben egyetlen olyan hónap sem, hogy ne tartották volna a formájukat. hogy ne teljesítették volna a száz százalékot. A műhely falán csinos kis vitrin. Benne a brigád trófeái. Az elmúlt években mindig az elsők között, vagy dobogós helyen szerepeltek. Ez a 11 tagú kollektíva azok közé tartozik a kohászatban, akik az MHSZ-bri- gád nevet is viselik. Burai Gyula, az öntöde MHSZ-tit- kára és Fodor László az országos bajnoki cím védői a tartalékosok versenyében. A férfiak a nőket is megtanították'a fegyverforgatásra. S hogy jó tanítványoknak bizonyultak, azt igazolja legutóbbi kazincbarcikai győzelmük. De nemcsak a fegyverforgatásban szereznek érdemeket. Az MHSZ Borsod megyei lövészklubjában ők végezték el a lőtér téliesíté- sét, és elkészítették a íegy- verraktár állványait. Házikó Garadnán Regdon Imre üzemvezető, a brigád patrónusa azt mondja: néha már túl sok is. amit vállalnak. Miért? Mert szeretnek mindenütt ott lenni, ahol megbecsülik a munkájukat. így vannak kölcsönös jó viszonyban a Bartók Béla Művelődési Házzal. Falitáblákat fabrikáltak, és a lemezklubnak keverőasztalt mesterkedtek össze. így aztán semmiféle kulturális rendezvényről nem maradnak le. Szögedi József brigádtag; — Nemcsak a munkában vagyunk így együtt, hanem a gyárkapun kívül is. A múlt héten Zemplén-túrán voltunk. De a saját magunk barkácsolta garadnai hétvégi házunk is — ami természetesen mestermunka — igen látogatott. Jó hangulatú mulatságok vannak ám odakint ... OLÁH ERZSI Az Élet és Irodalom 1977. szeptember 17-i számában Nemere István tollából Két deci benzin címmel az Országos Mentőszolgálat munkájával kapcsolatos riport jelent meg Az írás egyebek között azt tárgyalta: ha bajba jutunk, időben érkezik-e a mentők segítsége. A szerző azt állította, hogy nem, mert a mentőszolgálatnál a prémiummal szabályozott üzemanyag-fogyasztás a sebesség visszafogására ösztönzi a gépkocsivezetőket. (A cikk megállapításaival és a Borsod megyei helyzettel lapunk a közelmúltban foglalkozott.) Az Írás nyomán vizsgálatot indított az Egészségügyi Minisztérium. A vizsgálat befejeződött; főbb megállapításait most közreadjuk. Nemere István szerint az Országos Mentőszolgálatnál túlnyomó többségben használt Nysa típusú gépkocsik nem alkalmasak a mentésre. A vizsgálat megállapította: kétségtelen, hogy ennél alkalmasabb gépkocsitípusok is vannak ... Ugyanakkor a Nysák terepjárók és belső terük is elég tágas az orvos-egészségügyi beavatkozásokhoz. Az évi 350—400 új mentőgépkocsi tőkés piacról történő beszerzése szinte megoldhatatlan gond, a szocialista piacon kapható mentőkocsik közül pedig ez felel meg leginkább a követelményeknek. Mindezek mellett kísérleteznek új kocsitípusokkal is. mint ‘ például a Skodával, vagy a szovjet Latriával. A Két deci benzin című írás azt állítja, hogy az üzemanyag-takarékosság hátráltatja az életmentést. Mivel ez a megállapítás váltotta ki a legnagyobb nyugtalanságot, szó szerint idézzük az Egészségügyi Minisz- Srium állásfoglalását: „A lakosság naponta láthatja, tapasztalhatja, hogy a mentőautók képesek a hivatás parancsolta sebességre, manőverezésre. Hamis az az állítás, hogy a mentőgépkocsi-vezetők üzemanyag-takarékossági prémiumban részesülnek. Álláspontunk mindig is az volt, hogy ez Összeférhetetlen lenne a mentőszolgálat feladatával. Természetesen, a mentés elsődlegességét figyelembe vevő takarékosságot a mentőszolgálatnál is kötelezőnek tartjuk. Ezért, ahol tartósan magas a fogyasztás, annak okait fel kell tárni, és meg kell szüntetni. 1976-ban megvizsgáltuk a jutalmazásokat* kitűnt, hogy a legnagyobb üzemanyag-fogyasztással működő Győr megyei mentőszervezet gépkocsivezetői több jutalmat kaptak, mint Komárom megyei kollégáik, akik pedig, a legkevesebb üzemanyagot használták fel.” Az üzemanyagnormákkal foglalkozott a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, ahonnan dr. Tőzsér István főosztályvezető ezt írta: „Az újságcikkből megállapítható, hogy az a rendelet és a tények ismeretének teljes hiánya alapján született. A felhozott anomáliákat a gyakorlat sem igazolja. A fentiek miatt a cikket megalapozatlannak tartjuk, ezért az abban foglaltakkal nem értünk egyet.” Nemere István írása szerint a budapesti mentőszolgálatot a vidéki szolgálatok hátrányára fejlesztik. Erről a következőket tartalmazza a vizsgálat anyaga: „1948 óla az épületberuházásra biztosított összegeket a mentőszolgálatnál teljes egészében vidéken használták fel,,. a szolgálati beosztás rendszere pedig Budapesten és vidéken azonos. Tény viszont, hogy Budapesten nagyobb a megterhelés, mint vidéken.” A vizsgálat kiterjedt a Két deci benzin című riportban felsorolt konkrét esetekre is. A cikk szerzője ugyanis korábban a mentőszolgálatnál dolgozott, s három, személyes élményként átélt esetről ír úgy. hogy elmarasztalja a mentőszolgálat munkáját. A vizsgálat megállapította, hogy a cikkíró két esetben megalapozatlanul írt elmarasztaló sorokat, a harmadik esetben pedig éppen saját hibájából líűlt le az inkubátor a koraszülöttek szállítása során. TÓTH ZOLTÁN Beszélik „Menedékjog” Hallom a presz- szóban, beszélik a híz italban, suttogják az utcán, szóval beszélik. És meg sem tudom cáfolni, mert nem tudom, hogy igaz-e vagy sem. De mondják, terjesztik, bizonyítják és senki sem cáfolja meg. Nem védi meg a rágalmaktól szegény Kukil- lát, a Buborék Vállalat osztályvezetőjét. Hagyják, hogy terjesszék róla, hogy legutóbb is egy szép, kendermagos kakaspárt kapott ajándékba az egyik delikvenstől, mer- részére több bubo rékot utalt ki. Mit képzel magáról ez a Kukil- la? — hallom itt is, ott is. Azt hiszi, hogy neki mert ő osztályvezető, már mindent szabad? Csak úgy. egyszerűen sárba taposhatja, felrúghatja, megszegheti az erkölcsi normákat? De kérem beszélik, mondják, bizonyítják azt is, hogy Kukil'; csak azok után fogadta el azt a pár kakast, miután saját szemével meggyőződött arról, hogy a főosztályvezető lakására a napokban az egyik páciens egy pár hízott kacsát vitt, s üres kosárral távozott. S gondolta Xukilla, ha szabad % főosztályvezetőiek, miért ne lenié szabad neki is. De nemcsak ezt 1eszélik, kérem. Beszélik azt is, hogy különben ez i főosztályvezető is rendes ember lenne, ha ... igen. ha az igazgatója, nevezetesen Lovászi kartárs el nem dicsekszik, hogy a minap megajándékozták egy választási malaccal, mert szebb buborékot utalt ki az illetőnek, mint másoknak. Ezt hall- S va, a főosztályve- | zetö sem talált í benne semmi ki- ; vetnivalót. hogy g azt a nyamvadt f pár hízott kacsát j elfogadja. De J mondom, csak be- j szelik. Mert ha így f lenne a dolog, kérem, akkor már rég nem osztály- vezető Kukilla, leváltották volna a főosztályvezetőt is s talán Lovászi is máshol fújja a buborékot. Ezt is beszélik. Hogy mi mindent beszélnek? Megáll az ész! Dz én kérem egyiket sem hiszem. Mi is lenne, mindent olyan könnyen elhinne az ember, amit beszélnek. Farkas Kálmán a nyulaknak « Az ország minden területéről a MAVAD kecskeméti telepére érkezik a vadászati portyák zsákmánya: az apróvad. Az idényben eddig több mint 400 ezer lőtt fácánt, vadkacsot és foglyot fogadott a telep, ami a vadász- területek megfelelő telítettsé- í ét jelzi. Ebben nagy részük van a vadásztársaságoknak, amelyek mesterséges tenyésztéssel gyarapítják a vadmadárállományt. Egyedül a Duna—Tisza közén évente 30—40 ezer fácáncsibét engednek szét a szabadban, s egyre több helyen 1:irtanak fenn vadkacsafarmot. A fogoly és a nyúl gyérülésének oótlása még mindig megoldatlan, ezért vadászatuk korlátozásával védik az állományt a nagyobb mérvű pusztulástól. Bács-Kisku > megye egyes területein pí ráül teljes „menedékjog«, nyertek a mezei nyulak, « másutt is csupán 4—5 nap ,. Oí^pdélyezik kilövésüket. Patika-pontosság, és a névadó is kötelez ímnmÍBííó íormakésziíők A la zol a-brigád trófeái „n tények ismeretének teljes hiánya” Befejeződött az Egészségügyi Minisztérium vizsgálata
