Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
Zeneművészeti díjak A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja zeneművészeti szakosztályának ez évi díját és a vele járó plakettet — kiemelkedő zenetudományi és zenepedagógiai, valamint sok évtizedes zenekri- tikusi és dalfordítói munkássága elismeréséül — dr Molnár Imrének, a Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott professzorának ítélték oda. A Szabolcsi Bence emlékérem 1975-ben alapított díjak egyikét Gál Zsuzsa kapta, a Zeneműkiadó gondozásában megjelent „Az én zeneszerzőm'’ című sorozatában évek óta nyújtott magas színvonalú zenei ismeretterjesztő müvéért. A másikat megosztva Batta András és Péteri Judit, a Zeneművészeti Főiskola zenetudományi tanszakának ötödéves hallgatói kapták a zenetudományi kutatásokban nyújtott kiváló teljesítményeikért. A December 4. Drótművek kollektívája sikeresen kezdte meg az V. ötéves terv feladatainak megvalósítását. A tervciklus első évében--minden eddiginél több terméket gyártottak, s megkezdték az üzemszerű termelést az új horganyzósoron is. Itt készülnek a Vinyica és Albertírsa közötti 750 kilovoltos távvezeték huzaljai. (Herényi felv.) Hetvenhatról hetvenhétre érlegkészítés Ima Év vége nincs, és nem volt hajra nélkül. « ez még akkor is igaz. ha tudjuk, hogy a borsodi üzemek több mint fele már teljesítette idei termelési feladatát. A teljesítmények ismeretében elmondhatjuk. hogy nem zártuk rosz- szul az évet. s igaz ez a megállapítás akkor is. ha számba vesszük gondjainkat, vagy ha a borsodi miskolci üzemek gazdálkodási adatait az országos átlaghoz .viszonyítjuk. % szóródás Leonyid Brezs beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Zászlórend átvétele után rövid beszédet mondott: Kedves Kádár elvtársi Kedves Elvtársak! Szívből köszönöm a Magyar ' Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a nagy megtiszteltetést. A Magyar Népköztársaság Zászlórend- jének átvétele alkalmából arra a dicső útra gondolok, melyet a magyar dolgozók jártak be kipróbált, marxista—leninista élcsapatuk vezetésével. A proletár internacionalizmus nemes eszméi által lelkesített szovjet és magyar kommunisták megőrizték harci szövetségüket — az Októberi Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság e felbecsülhetetlen értékű örökségét — viharos korunk minden munkás hétköznapján, és csatáján keresztül. Együttes erővel nem egy nagyszerű lapot írtak be a forradalmi világmozgalom történetébe. A fasizmus szétzúzása után, miután Magyarországon győzött a szocialista forradalom, ez a szövetség mondhatni, új élettel' telítődött meg, és új minőségi szintet ért el. Mindkét nép létfontosságú ügyévé lett, és ma szocialista államaink együttműködésének és barátságának számtalan megnyilvánulásában mutatkozik meg. Én ezzel kapcsolatban hadd emlékeztessek arra, milyen nagy szerepe van együttműködésünk fejlődésében azoknak a nagyszerű elvtársi kapcsolatoknak, melyek köztünk, szovjet vezetők, valamint a magyar vezetők között, mindenekelőtt pedig köztünk és ön között alakultak ki, Kádár elvtárs, akit kipróbált és bölcs forradalmárként ismerünk, olyan internacionalistának, aki megérdemelten vívta ki magának a tekintélyt, és a bizalmat pártja és népe. valamint a külföldi kommunisták részéről. A kitüntetés annak a zászlónak a jelképe a szememben, mely alatt a forradalmi magyar munkásosztály harcolt 1919-ben. Annak a lobogónak a jelképe, mely a reakció éveiben hőstettekre buzdította az illegalitásban dolgozó kommunistákat, és más hazafiakat. Végül, annak a lobogónak a jelképe is, mely ma egy olyan szabad és virágzó ország felett leng, melyben megvalósultak a dolgozó nép évszázados vágyálmai. Tiszta szívből kívánok új, nagy sikereket a testvéri magyar népnek, a magyar kommunisták pártjának és Központi Bizottságának, a fejlett szocialista társadalom megteremtéséhez országukban. Pártunk nagyra becsüli azt a tényt, hogy a szocialista és kommunista, építés szerteágazó kérdéseiben is. a szilárd békéért, a nemzetközi légkör javításáért vívott harcban is együtt menetelünk magyar harcostársainkkal és barátainkkal, kéz a kézben haladunk egymás mellett a testvéri szocialista országok baráti és összeforrott csapatában. Nem kétséges, hogy a szovjet és a magyar kommunisták harcos együttműködése, országaink sikeres együttműködése még gazdagabb és szebb gyümölcsöket érlel a jövőben. A magam részéről ígérem önöknek, hogy mindent megteszek, ami csak erőmből telik. hogy elősegítsem e gyümölcsök érlelődését. Mé-jegyszer köszönöm a magas kitüntetést. Leonyid Brezsnyev szavait is többször szakította félbe taps. A kitüntetés átadása után az SZKP Politikai Bizottsága fogadást adott Kádár János elvtárs tiszteletére. Szovjet részről az ebéden ott voltak a Politikai Bizottság tagjai, póttagjai és titkárai. A Magyar Népköztársaságot Marjai József nagykövet képviselte. Urho Kekkonen ítnn elnök pénteken1 a Kremlben átnyújtotta Leonyid Brezsnyev- nek a legmagasabb finn állami kitüntetést, a Finn Fehér Rózsa” Érdemrend nagykeresztjét. Az SZKP KB főtitkára 70. születésnapja alkalmából kanta a kitüntetést azokért az érdemekért, melyeket a szovjet—finn baráti és jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében szerzett. — Finnország népe — mondta Kekkonen üdvözlő beszédében — nagy tiszteletet érez ön iránt, mivel az ön tevékenységében az országaink és népeink kapcsolatai lenini irányvonalának megvalósulását látja. Leonyid Brezsnyev megköszönte a jó kívánságokat és a legmagasabb finn kitüntetést. Növeli termelését az ÉVM Az V. ötéves terv időszakában is dinamikusan fejlődik az Észak-magyarországi Vegyiművek. A termelési érték 1980-ra eléri a 2,5 milliárd forintot. Az öt év alatt ösz- szesen 10 milliárd forint értékű vegyipari cikket gyártanak Sajóbábonyban, 80 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különösen sokat tesznek a vegyiműveknél az export fokozásáért: 4 év alatt négyszeresére nő az exportcikkeik mennyisége, értéke. December táján az ember hajlamos a visszatekintésre és ^ mérlegkészítésre, s teszi ezt azzal a előre megfontolt szándékkal, hogy a tegnap tapasztalatai, eredményei és „ kudarcai a holnap terveiben' és szándékaiban hasznosuljanak. Amikor vitathatatlan sikereinket méltatjuk, nem feledkezhetünk meg mulasztásainkról; . amikor egy-egy üzem, vagy kollektíva rekord, jait dicsérjük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minden kollektívát, az egész közösséget érintő országos gondokat. A borsodi ipari üzemek várhatóan kilenc százalékkal produkálnak több terméket ebben az évben, a tavalyihoz képest. A megyei vállalatok exportja húsz százalékkal növekedett. Különösen a vegyipari üzemek és a kohászati vállalatok eredménye nyomott sokat a latban, viszont más, nem egy esetben több ezer emberrel és milliárdos eszközökkel gazdálkodó termelő kollektívák a tervtől is és a lehetőségtől is elmaradtak. A statiszlikusok stílusában ezt úgy fogalmazhatjuk, hogy az átlag körül nagy a szóródás, s az összbenyomást rontja néhány exponált vállalat nem megfelelő teljesítménye. l'jjv országban eV c «ondolkodva A Központi Bizottság december 1-i ülésén világosán es keményen fogalmaztak meg az 1976-ot értékelő és az 1977-re programot adó határozatöt. Az idei év néhány alapvető célkitűzése nem teljesült. Az ötéves terv országépítő programja viszont csak akkor váltható valóra, ha 1977-ben az éves, nem kis fel. adat teljesítésén túl, pótoljuk az 1976-os lemaradást is. A terv feszített, de reális és teljesíthető. Ez az egy alternatíva van gazdasági, társadalmi, szociális céljaink elérésére. így aztán, „egy országban” gondolkodva, nem értékelhetjük túl egy-egy vállalat, vagy iparág, vagy egy megye mégoly kimagasló, átlagot tetéző eredményét sem, mert a különféle feltételek között gazdálkodó, különböző hatékonyságú üzemek mindegyikének egyformán kell többet tenni a közös sikerért. A borsodi ipar jövő évi termelésnövekedését prognosztizáló mutató kisebb az ideinél. Ám ez a — kisebb felfutást előirányzó — terv nagyobb Honnan? Hová? Útközben Képeink bizonysága, hogy már a hét közepén sem volt kirándulóidő. : Az út Lillafü- 1 redtől Bükkszentkeresztig alig néhány perc — gépkocsin. Három itjű ember, Kócsa Zoltán, Szilágyi Janos és Gábor Gábor mégis szemmel látható jókedvvel tolta az erős kaptatón a kerékpárt: — Honnan fiúk és hova? — Hollöstetöre. A Kiliánban lakunk . .. — Az iskola? — Edzünk a téli szünetre. Délután van tanítás, addigra visszaérünk. Csak éppen körülnézünk fent... fegyelmet, minőségileg jobb munkát, a tartalékok kihasználásának makacsabb szorgalmazását követeli meg. hiszen a világpiac értékítélete csak szigorúbb lesz: hiszen létszámbővítésre egyetlen vál. lalat sem számíthat; hiszen az életkörülmények gyorsabb javítását szolgáló anyagi feltételeket meg kell teremteni. Ez a műszak íolvainalos December a mérlegkészítés hava. s a különböző fórumokon elhangzó észrevételek csak gazdagítják azt a palettát, amely napjaink történetét és történelmét festi. Jó dolog az. hogy a közvélemény reálisan ítéli meg helyzetünket. Ez nemcsak az egyetértésben jut kifejezésre, hanem a segítőkészségben, tenniakarásban is. — Terveink reálisak és teljesíthetők — írtuk fentebb. Teljesítésük nem követel erőn felüli vállalást. sem pedig emberfeletti áldozatot. Becsületes munkára van szükség, a nyolcórás műszak minden percének kihasználására. Nemrég valaki így jellemezte a becsületes munkát meghatározó munkastílust: küzdőképesség. leleményesség. elvárható keménység .. . Az üzemek és vállalatok több mint fele már befejezte az évet. teljesítette feladatát. De. ahogy Diósgyőrben mondják, a kemence sosem hűl ki, a vas nem várhat. Ez az országépítő „műszak” folyamatos, akármit mutat is a naptár. B. I.-1 Saját autóbusszal a Húskombinátba A Miskolci Húskombinátba egyre több dolgozó jár be a megye távoli vidékeiről is. Utaztatásuk könnyítésére a vállalat munkásautóbuszokat vásárolt, amelyek kora reggel hozzák, s a müszakbefejezést követően hazaszállítják a dolgozókat. Az eddigi két, panorámaablakos munkásbusz mellé a közelmúltban egymillió forintért újabb autóbuszt vásárolt a húskombinát, így a Tiszai pályaudvarra vonattal érkező dolgozókat is saját autóbuszuk szállítja az állomásról a kombinátba. közvetlen alatt, két, Odább, már Bükkszentkereszt a szállingózó hóval mit sem törődő gyalogos mellett álltunk meg: — Honnan? Hová? — Felmegyünk Bükkszentkeresztig, aztán visszasétálunk Lillafüredre. Minden csütörtökön nekivágunk valamerre az utaknak . . . — Van egy harmadik társunk is, az most nem jött... Elbeszélget az ember, nagyokat szív a friss levegőből, és mire elfárad, már jobban érzi magát, mint amikor elindult . .. Vári Miklós és Seredi Péter továbbindult a hegynek tartó ütőn. Szombat lévén, egymás mellé tettük a két képét. A három vidám gyerekét, akik bölcs öregként is nekivágnak majd az utaknak, s a két nyugdíjasét, akiket ezek a séták tartanak meg fiatalnak. (Kerényi László felvételei) Kommentár a képekhez nem is kell. A hosszú sétához, a kis kiránduláshoz van elég szép utunk. És jogosítvány se kell. Elég csak szeretni a Bükköt, s a jó levegőt... B. G. Gépgyáriak társadalmi munkáj Az idén is több ezer óra társadalmi munkát vállaltak a Diósgyőri Gépgyár dolgozói, szocialista brigádjai Mis- kolcért és a gyárért. A gyáron kívül 15 ezer óra társadalmi munkát szerveztek, amit már november végén 10 ezer órával túlteljesítettek. A gyáron belül 10 ezer óra társadalmi munka végzését vállalták a gépgyáriak, s ezt november végére 20 ezer órára teljesítették. Mindebben nincs még benne az a társadalmi munka, amit a szocialista brigádok mint patronálok végeztek különböző intézményeknél, iskoláknál.
