Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

-if Ilyenek a közlekedési viszonyok a tanács I. zött. \ Sponoya a kerületi hivatala és az SZMT-székház táskában Közlekedési viszonyok a belvárosi a belvárosi lakótelepen élők következő intézkedést hatá­rnál’ nagyon várták a fagy bC' köszöntei. Nem azért, mintha divat lenne errefelé a disznó­ölés, és' jóféle füstölt kolbászt, fener szalonnát őriznek a spájz- ban, hanem azért, mert ilyen­kor száraz lábbal ki lehet jut­ni az Ady-hídi villamos-, illet­ve buszmegállóig. Az időjárás azonban szeszélyes, és ha egy kicsit enged az idő, megint be kell tenni a retikülbe, aktatás­kába a cipőtisztító spongyát. Hacsak . . . A Szemere utca felé még tűrhető a közlekedés, külö­nösen mióta elkészüli az ideiglenes jellegű járda az új élelmiszerbolt előtt. A lakótelepiek többsége azon­ban az Ady-hídhoz igyek­szik. Keresztezik a «valogosok útját Itt is csak egyetlen útsza­kasz kritikus, nevezetesen az a körülbelül 30 méter széles sáv, ami a temetkezési vál­lalat új felvételi irodája (a hajdani GELKA-kózpont) mellett terül el. Itt híg sár­ral töltött teknőbe torkollik a belváros felé futó beton­járda. Ezen a részen kelnek át ugyanis — keresztezve a gyalogosok útját — az épí­tőipari vállalatok munkagé­pei, és mindkét oldalon tá­tongó kátyúkból hordják fel a sarat. Ez „csak” kényelmetlenség, kellemetlenség. Van nagyobb baj is a belvárosban. Szá­mos szülő <1 panaszolta szer­kesztőségünknek, hogy az új iskolát csak azon az úttesten járva közelíthetik meg a gyerekek, amely meglehető­sen forgalmas. A szomszé­dos bérházban lakók sze­mélygépkocsi jai közlekednek és parkíroznak végig az út hosszában, erre 'árnak az élelmiszerbqltba árut szállító autók, és gyakran megfordul­nak itt az építők munkagé­pei is. Táblát az út torkolatába A város tanács építési és közlekedési osztályának, va­lamint a Miskolci Beruházá­si Vállalatnak a vezetői sem vitatták az említett pana­szok jogosságát. A kisiskolá­sok biztonsága érdekében a rozták el: addig is, amíg el­készül az iskolához vezető járda az úttest nőit felőli oldalán — ez egyébként ja­nuár közepére várható — szabályozzák a kritikus út­szakasz forgalmát. Olyan táblát (táblákat) helyeznek el az út temető felőli bejá­ratához, mely figyelmezteti a járművezetőket, nogy csak lassan, fokozott óvatossággal közlekedhetnek. Szó van ar­ról is. hogy megtiltják az iskola környékén a személy- gépkocsik parkírozását. És az Ady-hídi sartenger? Ez sem fenyeget már sokáig, mert megépítik — egyelőre ideiglenes jelleggel — a jár­dát. Ugyanakkor feltöltik a két oldalon tátongó kátyú­kat. De mindez mit sem ér­ne, ha a teherautók, dömpe­rek továbbra is keresztül­gázolnának a járdán. Ezért a lehető legrövidebb időn be­lül figyelmeztető táblát, ke­labótclcpcn rékvető követ helyeznek el mindkét oldalon. Arra kény­szerítik a gépkocsivezetőket, hogy hajtsanak föl a Szinva betonfedelére, bármelyik irányban közlekednek. Ki fizesse? Beszélgetésünk során fel­vetődött az a kérdés is, ki­nek kell tisztíttatnia az épí­tőipari gépek, járművek által beszennyezett járdaszakaszo­kat? Pontosabban: kit terhel a költségtöbblet? Ezt intézzék el egymás kö­zött az illetékesek! Egy va­lami, bizonyos: a járdákat akkor Is meg kell tisztítani a sártól, ha a szomszédban építkezés folyik! Mert aki azt állítja, hogy a munká­latokkal törvényszerűen együtt jár a sártenger és a balesetveszély, annak nincs igaza. (békés) ■H- Ez a kritikus útszakasz a belvárosi iskola előtt. Ne tévesz- szen meg senkit, hogy az iskola oldalában járda is húzódik az úttest mellett, mert csak egy rövid szakaszon lehet ott közlekedni. A további részeit közművesitési munkák folynak, és a gödröket, földhányásokat az úttesten lehet csak kike­rülni. Ha pedig az iskolával szemben levő sávház tövében akarnak végigmenni a gyerekek, akkor kétszer kell keresz­tezniük a forgalmas utat. (Kerényi felv.) Kevesebb a baleset a UiGEP-ben Az esztendő első háromne­gyed évében, az előző év azo­nos időszakához viszonyítva, csökkent a balesetek száma a DIGÉP-ben. Elsősorban a termelőüzemeknél javult fel­tűnően a helyzet: összessé­gükben 891 nappal csökkent a balesetek miatt kieső mun­kanapok száma. Néhány gyáregység, mint például az F, az E és a D az idén kü­lönösen jó esztendőt zár munkavédelmi szempontból. Ugyanakkor például a fő­egységben 40 százalékkal nőtt a balesetek és az ezek miatt a termelésből kieső munka­napok száma. Lezárjál a Sajú-lÉt A KPM Miskolci Közúti Igaz­gatósága értesíti a lakosságot, hogy a 2618. számú, Sajóecseg— Bolílva közötti utat, a 2,450 km szelvényben — a Sajó-híd fel­újítási munkái miatt — 1976. de­cember 15-én 0 órától 1977. feb­ruár 28-án 20 óráig, mind a köz­úti, mind a gyalogosforgalom elöl lezárja. Az útlezárás idő­tartama alatt B oldva község Szirmabese.nyő—S*jóvámoson át, vagy Sajósz<m+né*er—Edel ényen át közelíthető meg. KPM KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG MISKOLC nevelés A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya Agg­teleken. a Cseppkő-szál­lóban négynapos értekezle­tet tart a megye szakfelügye­lői számára. A tegnap kez­dődött tanácskozás napirend­jén egvetlen téma szerepel: Családi életre nevelés az oktató-nevelő intézmények­ben. A konzultációkkal egy­bekötött előadásokon szót kapnak nevelők, orvosok, s elmondják véleményüket a művelődésügyi osztály veze­tői is. Családi éleire ÜÉeiyiiizlosítás az auiuszolfon Értesítjük kedves utasainkat, hogv 1977. január 1-től kezdődően a tervezett utazás előtti 15 napon belül bármikor, ülőhelybiztosítá­sával megválthatja miskolci, ka­zincbarcikai és ózdi elővételi pénztárainkban menetjegyét, az alábbi menetrendszerinti autó- buszjáratainkra: Miskolc — Ózd — Salgótarján, Miskolc — Polgár — Debrecen — Hajdúszoboszló, Miskolc — Polgár — Tiszavasvári — Nyíregyháza, Miskolc — Me­zőkövesd — Eger — Gyöngyös — Mátraháza, Ózd — Putnok — Ka­zincbarcika — Miskolc — Polgár — Debrecen — Berettyóújfalu. Elővételi menetjegyet ülőhely­biztosítással csak a 25 km-en túl utazók részére szolgáltatunk ki. Bővebb felvilágosítást elővételi pénztáraink adnak. VOLÁN 3. sz. VÁLLALAT MISKOLC Üszósportunk A Borsod megyei Diák Sporttanács csütörtökön dél­előtt fél 10-től a megyei ta­nácson tartja soron követke­ző ülését. A testület tagjai az úszás irányelveinek meg­valósítására tett megvei in­tézkedések hatását vizsgál­ják meg. hátországa A meghívó, amely a Hazafias Népfront megyei nagyközsé­geiben és nagyközségi társközségekben dolgozó népfront­bizottsági elnököknek és titkároknak szólt, nem keltett min­denütt egyforma örömet. Ahhoz, hogy félszáz, a megye kü­lönböző tájain a közérdekért dolgozo ember két napig elő­adásokat hallgasson, vitázzon, beszélgessen a munkáját fél évtizedre meghatározó kongresszusi határozatokról — munka­helyi kikérők sorozatát kellett megírni, s ugyan ki. melyik üzem, intézmény, hivatal vezetője örülne annak, ha egy jó munkatársat napokra pótolni kell. Csütörtökön és pénteken a nagyközségek népfrontvezetői, korábban a városi népfrontvezetők tanácskoztak. Kikérők akkor is kellettek . . . Őszintén beismerem, hogy nem vagyok értekezlet-tanács­kozás rajongó, hogy mesterségemből adódóan számos hosz- szúra sikeredett és unalmas értekezleten ültem már. Igaz: jón és hasznoson is. Ezúttal egy kétnapos tanácskozás hát­országát kérdezgettem: kinek mit kellett otthagynia az érte­kezletért. kinek mit ad a tanácskozás? Nos, ha hivatkoztam az értekezletekkel szembeni ellenérzé­semre, akkor elmondom azt is, hogy most a meghívottak a népfront kongiv u> inak anyagát tárgyalták. A népfront szerepéről és helyéről beszéltek a mai társadalomban. Gazda­ságpolitikai és müve' :: éspolitikai feladatokról tárgyaltak két napon át. Ha ehhez lozzaíeszem, hogy a népfront kungresz- szusának jó sajtuja volt, s hogy azóta is kiadványok sora jelent meg a kongresszusról, akkor azt mondhatnám, hogy felesleges az értekezlet, hiszen mindenki elolvashatta azt, amit a két nap alatt hallani fog. „Azt halljuk, ami ismerős, de nem azt, amit olvastunk. Pontosabban: nemcsak annyit...” Mi az a több, amit egy értekezlet adhat? „Mi otthon a magunk területét látjuk. Mások, itt az elő­adók viszont egy megyét, vágy éppen az országot. A városiak egyik előadója Sarlós István, a népfront főtitkára, a mi egyik előadónk, S. Hegedűs László, a HNF országos titkára volt. Tágul a szemhatár ...” Tény, és most függetlenül az előadásoktól és konzultációk­tól, azok értékétől, hogy maguk a folyosói, ebédszüneti beszél­getések is megérték az értekezletet. „Edelény környéke más, mint Özd vagy Mezőkövesd kör­nyéke. Ez igaz, de mi azt szoktuk mondani, hogy a népfront­nak a bölcsőtől a koporsóig mindenhez van köze. Van is. Az életünk egyik alakítói vagyunk. És bármennyire mások még egy megyén belül is a tájak, egy világért dolgozunk. Nekem Dél-Borsodban érték lehet, amit Észak-Borsodban kitalál­tak ...” Az igazi társadalmi nyereség, még egy üzemnek vagy válla­latnak, hivatalnak is az lenne, ha, amikor ezek az emberek hazaérnek, elmondatnák velük, amit láttak, hallottak. Talán még a színházi élményt is (mert bár nem szervezték, oda is sokan elmentek...), az egymással folytatott viták tanulsá­gait is ... Hiszem és vallom, hogy bármennyire gazdaságtalan egy- egy dolgozó egy-két napos pótlása, jó otthoni szervezéssel meg is térülhet ez az érték. Nem egy vállalatnak. Nekünk, az egész társadalomnak. / BARTHA GABOR Kikötések Szombaton 4-től 7-ig Pánikszerű Szombaton a késő délutáni, kora esti órákban borzalom belépni a miskolci főutca élelmiszer-boltjaiba. Tömeg, tumultus, csoda, hogy levegőt kap az ember, míg eljut a megpakolt kosárral a pénz­tárig. Vásárlók, kereskedők egyként találgatnak: mi tör­tént az utóbbi hetekben, mi­ért ez a pánikszerű vásárló ú láz szombaton délután 4-től 7-ig az élelmiszer-üzletek­ben? INGYEN, HÁZHOZ SZÁLLÍTVA! Molnár Bertalanná, a Ke­reskedelmi és Vendéülátóipa­ri Pártbizottság titkára most mint háziasszony szól a fura jelenségről: — Az az igazság, hogy nem tanultunk még meg élni az adóit lehetőségekkel. És itt elsősorban arra gondolok, hogy a nagyobb élelmiszer- üzletek,, ABC-áruházak évek óta hirdetik; vegyük igény­be a házhoz szállítás lehető­ségeit. Annyi csak a tesndő, hogy reggel, vagy előző nap délután le kellene adni a megrendelést a lakáshoz leg­közelebb eső élelmiszerbolt­ba, megmondani, hogy hány órára kérik a szállítást, aztán munkaidő után otthon — a kívánt időben —, átvenni a portékát. Dshát csináljuk?! Dehogv. Ezt a lehetőséget még én sem vettem igénybe. Hogy miért.. .? Szóval ez is egy magyará­zat. A legkézenfekvőbb, ám mégsem elegendő. Kicsit bő­vebb részletezést kérek. — A rossz szokásokét nem tudjuk levetkőzni a háztar­tás szervezésében sem. Aki azt szokta meg, hogy vasár­vásárlás ­nap délelőttre halasztotta az apró-cseprő „kellékek'’ be­szerzését, az nehezen áll ál arra, hogy gondosabban, kö­rültekintőbben mérje fel hét­közben az éléskamrát; mit is kell pótolni a hét vé­gére. Helytelen beidegződé­sek ... Vasárnap most már nincs nyitva élelmiszerüzlet, így hát szombaton délután jön a kapkodás... PEDIG HŰTŐGÉP ScM VOLT ... Amikor szeptember elején bejelentettek az üzletek új nyitvatartási rendjét, néhol mérgelődtek: no tessék, most mi lgsz a dolgozó háziasszo­nyokkal? Egy falusi asszony torkollta le a méltatlankodó­kat az egyik alkalommal: — Ugyan kérem, ez csak a városi asszonyok problémája. Falun vasárnap ezelőtt sem tartott nyitva egvetlen élel­miszerbolt sem. Mégis meg­voltunk és vagyunk nélküle! Molnáráé is — a maga példájából — citál: — Két gyerekemet nevel­tem fel úgv, hogy én soha­sem mentem vasárnap a boltba. Pedig akkoriban még hűtőnénühk sem volt. Dshát fclfoTPÚam a teiet. kendőbe takartam a friss kenyeret, péksüteményt. Nem adtak frissebbet a vasárnapi bolt­ban sem. 200 EZRES VÁR05SAN 25 EZER FORINT A példázatokat támasztja alá a Kereskedelmi és Ven­ii áglátóipari Pártbizottság legutóbbi vb-tilésén elhang­zott tájékoztató is, amelyben összesítették: ugvan mennyi tej és kenyér, mennyi pék­de miért? sütemény fogy a vasárnapi árusításra kijelölt vendéglá­tóipari egységekben. Íme: a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat tiz kijelölt üzleté­ben 1000—1200 iiter tejet, 430 kilogramm kenyeret, 2000— 2500 péksüteményt adnak el a munkaszüneti napon. A teljes forgalmi érték átlag 23 —30 ezer forint. Ez pedig nem éri el egvetlen. koráb­ban vasárnap is nyitva tartó élelmiszerüzlet forgalmát sem. — És ez mutat valamit. Részint azt, hogy a korábbi, vasárnapi bevásárlások sem a lej és kenvér iránti igényből fakadtak. Másrészt: lassan a háziasszonyok is megszokják, hogy ne az utolsó pillanatra hzeyják az otthoni készletek felmérését... Ehhez persze hozzá lehet tenni: lassan majdcsak meg­tanuljuk az önzetlenebb gon­dolkodást is. Azt, hogy ne csak a magunk szabadnap­jának tudjunk örülni, hanem például a kereskedelmi dol­gozókénak is. Csaknem 12 ezren kapták meg azt a pi­henőidőt, amit a nagy több­ség már jóval korábban meg­kapott. Ne irigyeljük tőlük sem. Pihenten, kedvesebbre sikerül a mosolyuk is ... f * Apropó, a szombat esti vá­sárlási roham. Nem tejért, kenyérért, tőkehúsért indul. Holott csak azoknál lehet esetleg indokolt a frissért tö­rekvés. Italt, sót, paprikát, miegyebet usvanolvat ka- pun'r.' mint héf'özben. Eset­leg házhoz szállítva is. S a szállításért nem is kell fi­zetni! R. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom