Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
%' 'IVKJ Véget értek a magyar—osztrák tárgyalások Kádár János sajtótájékoztatót tartott Becsben A bécsi magyar nagykövetség épületében tartott sajtóértekezleten: Púja Frigyes kiilügyminiszter és Kádár János. Becsben befejeződtek a hivatalos magyar—osztrák tárgyalások, Kádár János sajtó- tájékoztatója után találkozott az Osztrák Kommunista Párt vezetőivel, majd este fogadást adott vendéglátója, Kreisky kancellár tiszteletére. A nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát dr. Randé Jenő nagykövet, a Külügyminisztérium sajtó- főosztályának vezetője nyitotta meg, majd Kádár János rövid nyilatkozatot tett. — Kedves elvtársak! Hölgyeim és uraim! — Mai találkozásunkon mindenekelőtt üdvözlöm az osztrák, a nemzetközi és a magyar sajtó tisztelt képviselőit. Örülök, hogy ausztriai látogatásom során találkozhatok a sajtó, a rádió és a televízió munkatársaival. Mint önök is tudják, dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására látogattam hivatalosan Ausztriába. Utazásomhoz jó alapot teremtett az a tény, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatai fejlődnek és minden lehetőségünk megvan arra, hogy kapcsolatainkat sokoldalúan továbbfejlesz- szük. — Ausztriai látogatásunk teljes összhangban van a Magyar. Népköztársaság elvi alapokon álló szocialista külpolitikájával. Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmi haladás és a béke ügyét, hozzájáruljunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, az enyhülés kiterjesztéséhez és megszilárdításához. Kádár János ezután a nemzetközi sajtókonferencia részvevőinek kérdéseire válaszolt. NÉPSZABADSÁG: Hogyan értékeli Kádár elvtárs bécsi megbeszéléseit, a magyar—osztrák kapcsolatok perspektíváit és a megbeszélések hatását a helsinki szellem érvényesülésére*? Kádár János: a Kreisky kancellár úrral folytatott két megbeszélés és a szövetségi elnök tirral lezajlott találkozó megerősített abban a meggyőződésemben, hogy ez az út hasznos, elősegíti a sokoldalú magyar—osztrák kapcsolatok fejlődését, és hozzájárul a Helsinkiben elfogadott ajánlások realizálásához. Magyar részről jelenlegi kapcsolatainkat jónak ítéljük: politikai kapcsolataink rendezettek, gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlődnek. A CORRIUKA DELLA SEBA tu- dósítójának az úgynevezett euro- koinmunizmus állítólagos szovjetellenes jellegére vonatkozó kérdésére válaszolva Kádár János kijelentette, hogy nem osztja a tudósító kérdésében kifejezett nézeteket. LE MONDE: Az ön megítélése szerint a szocialista internacioná- lé genfi kongresszusát követően tapasztalható-e javulás a szocialista, a szociáldemokrata pártok, valamint a kouimu ui a pártok kapcsolataiban, illetve mi az akadálya e kapcsolatok további javításának? Kádár János: A kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok viszonya nem egyszerű. Mi együttműködő partnerek vagyunk és feltétlenül azok is kell, hogy legyünk, azokkal az európai országokkal, amelyekben szocialista, illetve szociáldemokrata kormányok vannak. Már csak azért is, mert országokat képviselünk, államérdekekről. a népek érdekével összefüggő kérdé. sekről tárgyalunk s ilyen esetben a szűkén értelmezett pártszempontokon felül kell emlekednünk. Szükségszerűen együtt kell tehát működnünk, főként az európai biztonság és a békés egymás mellett élés előmozdítása érdekében. A kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés ilyen viszonylatban jól alakult. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom : bizonyos tekintetben jól példázza ezt éppen az itt, Bécsiben eltöltött tegnapi nap. Kreisky kancellár úr — ezt alighanem mondhatom — „kortársam”, akit határozott meggyőződésű embernek ismerek. Mindenki tudja róla, hogy szociáldemokrata, én kommunista vagyok. S találkoztunk, jó szellemben tárgyaltunk, de egyikünknek sem az volt a célja, hogy világnézetet vagy filozófiát „cseréljünk”. A kom munista és szocialista, szociáldemokrata pártok olyan viszonylatokban is kapcsolatokat tartanak fenn, ahol egyik vagy másik fél, illetve egyik sem tagja az adott ország kormányának. Mi e kapcsolatok értelme és haszna? Az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásukon deklarálták, hogy központi feladatuknak tekintik az európai béke és biztonság, valamint a társadalmi haladás előmozdítását. A szocialista, a szociáldemokrata pártok, amelyeket az előbb említettem, a velünk folytatott megbeszélések során ugyancsak deklarálták, hogy népük érdekében hasznosan szeretnék előmozdítani az európai béke és együttműködés, a kétoldalúan előnyös kapcsolatok ügyét. FRANKFURTER RUNDSCHAU : Hogyan ítéli meg a helyzet alakulását a helsinki záróokmány aláírása után? Miként vélekedik Magyarország és az NSZK kapcsolatairól, s van-e konkrét tcw arra, hogy mikor látogat Bonn- ba? Kádár János: A Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtását illetően a helyzetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet. Jómagam azonban a történelmi előzményekre, a helsinki értekezletet megelőzően felvetődött különleges nehézségekre gondolok. Meggyőződésem, hogy önmagában is óriási jelentőségű a találkozó létrejötte, az a tény. hogy olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok. különböző ideológiai és politikai célokat valló kormányok, mint a helsinki tanácskozás 35 résztvevője egy asztalhoz ült le s fontos, alapvető kérdésekben — mint az európai béke és biztonság előmozdítása közös nevézőre tudott jutni. Meggyőződésem, hogy az európai béke és biztonság ügyének további előmozdítása a helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi találkozón is megfelelő, konstruktív álláspontot képviseljenek. A jugoszláv fővárosban sorra kerülő tanácskozással kapcsolatosan sokféle elképzelésről, várakozásról és vélekedésről hallani. Mi ellenezzük azt, hogy a belgrádi találkozót bárki, vagy bárkik valamiféle „panasznappá” tegyék. Úgy véljük, a helsinki értekezlet résztvevőinek pozitív programmal kell a belgrádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfoglalni, hogy Belgrádiján ismét át lehessen tekinteni az állami kapcsolatok további javításának, a gazdasági kapcsolat fejlesztésének kérdéseit; meg lehessen vizsgálni olyan fontos, a népek érdekeit szolgáló kérdéseket, mint az európai energiahelyzet, a szállításokkal összefüggő feladatok jobb megoldása, a környezetvédelem. Ilyen és hasonló, s a népek általános közeledésével összefüggő egyéb, napirenden levő. a helsinki ajánlásokban szereplő témákat kell megfelelően előkészíteni és megtárgyalni Belgrádban. Ami a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kapcsolatait illeti, e kapcsolatok gazdasági területen már régebbi keletűek, és elég széleskörűen kibontakoztak. Úgy vélem, a jelenlegi szakaszban állami kapcsolatainkat is rendezettebbé tehetjük. Ez megfelel a magyar nép és az NSZK lakossága érdekeinek, a Helsinkiben elfogadott ajánlásoknak, s benyomásom szerint az ilyen irányú törekvés mindkét fél részéről kölcsönös. A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzá tartozik, hogy az ügyek felelős intézői, a gazdasági vezetők, a diplomaták, a kormányzati tényezők kölcsönös látogatá-' sokat tegyenek, találkozzanak, tárgyaljanak. Ebbe a folyamatba — tehát a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésébe — illeszkedik be az én látogatásomnak terve is. amely az előkészítés szakaszában van. Mostani bécsi látogatásommal kapcsolatban a sajtó megtisztelt azzal, hogy személyemmel is foglalkozott, s kiemelte, hogy ritkán utazom, a tegnapi napon először voltam kapitalista országban. Ami a látogatás hivatalos jellegét illeti, ez bizonyos mértékig igaz is. Nemhivatalosan azonban már jártam néhány kapitalista országban, sőt kapitalista országban éltem le életem nagyobbik felét (derültség). Volt alkalmam New Yorkban is megfordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista ország nagyvárosa, sajnos. Annak, hogy hivatalos minőségben először járok Ausztriában, természetesen több oka van. Az emberek különbözőek. Ismerek szenvedélyes utazókat. Én nem tartozom közéjük (derültség), de ahova szükséges, amikor a két ország kapcsolatának fejlesztése szempontjából politikailag hasznos, oda és akkor mindig elmegyek. így jutottam el most Bécsbe, s így fogok elmenni a Német Szí v égi Köztársaságba is. ARBEITER-ZEITUNG: Magyarországot baráti országok veszik körül — közéjük számítható Ausztria is —. miért állomásoznak tehát szovjet csapatok Magyarország területén? Naivság azt képzelni, hogy egy ország biztonsága csupán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ottlétét tehát nem az indokolja, hogy az önként semlegességet vállalt Ausztria részéről valamiféle támadástól félünk. Nincs oelpulitikai oka sem. Az általános világpolitikai helyzettel függ össze. S a kérdés más megítélése, a helyzet megváltozása a béke és a biztonság ügyével függ össze. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének a közelmúltban Bukarestben tartott ^ülésén egész sor alapvető és fontos kérdés szerepelt napirenden. így újra nyilvánosan is elismételtük, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés szervezete és a NATO egyidejű megszüntetésére. Azt javasoltuk, hogy ha erre még nem érett meg az idő, akkor viszont legalább ne törekedjünk e két katonai csoportosulás bővítésére. Ha tehát ezekben az alapvető kérdésekben előbbre jutunk, és az általános helyzet tovább javul, akkor a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására nyilván nem lesz szükség. DIE PRESSE: Van-e kilátás a vízumkényszer megszüntetésére Magyarország és Ausztria között? Kádár János: Mór sok éve, jóval a helsinki értekezletet megelőzően folytattunk tárgyalásokat és azok eredményeit realizáltuk is. Ezúttal valóban a magyar—osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön is a helsinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlásoknak, azok szellemének teljes mértékben megfelelnek azok az intézkedések, amelyeket a magyar—osztrák viszony javítására már tettünk, s amelyeket a jövőben is szándékozunk tenni. A vízumkérdés közvetlenül érinti az állampolgárok tömeges külföldi utazását. így a Magyarország és Ausztria közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet elölt igyekeztünk előmozdítani a turistaforgalom növekedését, a széles körű kölcsönös látogatásokat más országokba. Megmondom, ebben döntően politikai meggondolások játszottak szerepet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíteni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos országokat. Nos. változtattunk a korábbi gyakorlaton, és a nyugateurópai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdődött el. EZ politikai haszonnal járt számunkra. Azok a magyar állampolgárok, akiknek korábban nem volt módjuk arra, hogy kiutazzanak valamelyik nyugat-európai országba, most kiutazhatnak. És az a sok százezer magyar állampolgár. aki évenként nyugat-európai országokban tölti szabadságát, jó érzéssel érkezik haza. Rájön. hogy Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaiban sincs kolbászból a kerítés. Olyan jelenségeket lát, amelyeket otthon, Magyarországon már el is felejtett. Látja például a munkanélküliséget és az attól való félelmet, a létbizonytalanságot. Nagyon jók a benyomásaink Magyarországon a nyugat-európai turizmusról. Nem tudom pontosan, mi a dialektikus ösz- szefüggés a sajtó és a turizmus között, de két dolgot tapasztalúnk. Az egyik: a Nyugat-Európából érkező turista Magyarországon általában kellemesen csalódik. Mert bármilyen kritikus szemmel nézi is azt, ami nálunk van, mindenképpen jobbat tapasztal annál, amit korábban a nyugat-európai kapitalista sajtóban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel, hogy a turistaforgalom kiszélesedése óta a nyugat-európai sajtó megítélése is javult Magyar- országról. Mert amit a nyugat-európai állampolgárok milliói saját szemükkel tapasztalnak Magyarországon, azt homlokegyenest ellenkezően lefesteni azért a legrosszabb szándékkal sem lehet. A nyugat-európai országokkal lebonyolódó turista- forgalmon belül a magyar— osztrák forgalom az egyik legjelentősebb. A turizmusnak azonban pqlitikai vonatkozásain túl gazdasági oldala is van. Mi folytatjuk a turizmus terén a nyitott ajtó politikáját. A turizmust azonban még nem tudjuk gazdaságilag v kihasználni. ezt még csak most tanuljuk. Ha az idegenforgalomban annyi tapasztalatunk volna, mint Ausztriának, s ha a nemzeti jövedelem akkora hányadát tudnánk előteremteni a turizmusból, mint Ausztria, akkor mi is jóval szélesebb körű turistaforgalmat bonyolítanánk le. Nem nehéz megérteni, hogy Magyarország —, ahol alig néhány esztendős a tömeges turistaforgalom — erre gazdaságilag nem volt felkészülve. Mivel megfelelő színvonalat szeretnénk biztosítani, nagyon gyorsan, szinte erőltetett ütemben igyekeztünk kifejleszteni a szállodákat, az idegenforgalom és a vendéglátás intézményeit. A Magyarország és Ausztria közötti vízumkényszer eltörlésének elvileg hívei vagyunk. De még bizonyos gazdasági feltételeket illetően hátrányban vagyunk. Ezeket a feltételeket — az osztrák partnerekkel együtt, közösen — még meg kell vizsgálnunk. Érik azonban a helyzet, és már közel van az az idő, amikor a bét ország között a vízumkényszer megszűnhet. PRAVDA: A helsinki konferenciát követően milyen perspektívái vannak az úgynevezett kis európai országoknak wolHi- kai, gazdasági és kulturális téren? Kádár János: Ausztria és Magyarország egyaránt kárvallottja volt á második világháborúnak. Mindkét nép sok vért vesztett, és nagy gazdasági károkat szenvedett sajnálatos módon nem a jó ügy érdekében. Ha van nép. amely békét kíván, a magyar nép feltétlenül ilyen. Gondolom ugyanez elmondható az osztrák népre is. Kifejezésre jut ez az osztrák állam politikájában is, amely kimondta az örökös semlegességet. A magyar állam több mint ezer esztendővel ezelőtt alakult meg. Ügy tűnik, legendás vezérünk, Árpád —, akit honfoglalónak nevezünk — sok tekintetben jó helyet választott ki a magyar népnek. Az éghajlat jó, az ország szép, nekünk a legjobban tetszik a világon. Egy szempontból azonban Árpád azt hiszem nem volt eléggé előrelátó. Van ugyanis ennek a helynek egy hátránya: a hadak útján terül el. Lehet, hogy az osztrákok is hasonlóan gondolkodnak saját hazájukról: szép, nekik bizonyára a világon a legjobban tetszik, de Ausztria is eléggé ..forgalmas” hely. Azt hiszem, nem kell sokat bizonygatni, hogy a magyar nép, s gondolom az osztrák nép is, mindenekelőtt békét kíván. Ami bennünket illet, további — immár politikai — indok, hogy a magyar nép nagyszerű programmal. a fejlett szocialista társadalom éoítésének programjával rendelkezik. S ennek megvalósításához mindenekelőtt béke kell. Magyarország tehát feltétlenül érdekelt a Helsinkiben elfogadott ajánlások gyakorlati megvalósításában, s gondolom, A*?ztria szintén. Megemlítek még egy tényezőt: a Magyar Népköz- társaságnak nemcsak az a sajátossága, hogy kis ország, hanem az is, hogy nyersanyagban, energiában szegény. Jelentős mértékben érdekelt tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építésében. Bizonyos szempontból irigyeljük az olyan országokat, amelyek nemzeti jövedelmének csak hat százaléka füg" a nemzetközi áruforgalomtól. A Ma°'rar Népköz- társaság nemzeti jövedelmének mintegy 45 százaléka realizálódik a nemzetközi áruforgalomban. A Helsinkiben elfogadóit ajánlások egyik — számunkra létfontosságú — pontja a kölcsönösen előnyös, a kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatok széles körű bővítéséi mondja ki. A* helsinki értekezlet ajánlásaihoz ezért is fűzünk nagy várakozásokat: érdekeltek vagyunk megvalósításúkban, erőfeszítéseket teszünk realizálásukért és teljes szívvel támogatunk minden olyan nemzetközi törekvést, amely ezt szolgálja — fejezte ba válaszát nagy taps közben Kádár János.
