Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

Audiológia as üzemekben I, Mit Jelez a zajtérkép ? FM-MF Elismerő oklevelek A „Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért” moz­galom koordinációs tanácsa városunk felszabadulásának 32. évfordulójára emlékezve ünnepi ülést tart szerdán dél­után 4 órától a városi párt- bizottság III. emeleti nagy­termében. Ez alkalommal ad­ják át a mozgalom területén kiemelkedő munkát végzett kollektíváknak és személyek­nek az FM—MF elismerő ok­levelét. Turisztikai kedvezmények Haláloknak Borsod megyében az idén 7160 fiatal jutott különböző turisztikai kedvezményekhez. A központi kedvezményrend­szer alapján — amely a fia­talok turizmusához, üdülteté­séhez nyújt jelentős támoga­tást — 2720 középiskolás ka­pott üdülő-táborozási utal­ványt, 1800 úttörő üdülhetett kedvezményesen, 1600-an pe­dig úgynevezett kemping­tömböt kaptak, amelynek se­gítségével olcsóbban vehették igénybe a kemping-szolgálta­tásokat. Az így nyújtott ked­vezmények értéke meghaladta az 1 millió 177 ezer forintot. Nem szerény emlék Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a szakma némi szerénységgel beszél a sajtó napjáról. Végül is: felesleges önmagunkat ünnepelni — mondogatják a szerkesztőségek­ben. Pedig elég volna felütni a legszűkszavúbb lexikont, hogy kifessék: december 7-én elsősorban a Vörös Újságról van szó, a KMP hivatalos lapjáról, mely rendkívül nehéz történelmi körülmények között, született, de melynek hasáb­jain Lenin üzeneteit őrzik, a Magyar Tanácsköztársaság po­litikai, katonái, gazdasági erőfeszítéseit villantják fel. Hogy mit jelentett 1918. december 7-én egy kommunista újság? Erre a kérdésre minden kézikönyv korrekt magya­rázatot ad; érzelmileg azonban nem könnyű a tényt meg­közelíteni. Eleinte hetenként kétszer jelent meg. Kik várták és hogyan várták? Nyilván a háborúban kifosztott, remé­nyüket vesztett oumkástömegek figyeltek legjobban a kom­munista lap szavára. S persze a parasztok — uradalmi cse­lédek — már akikhez eljutott a lap, vagy legalábbis a híre. Ebben az időszakban már egyre kevésbé hittek az embe­rek a nyomtatott betűnek. Hiszen ^hányszor ígértek az új­ságok gyors győzelmet, a katonák hazahozatalát, békét, tü­zelőt és élelmet... A Vörös Újságnak más hangon kellett szólni, s másról. El kellett mondani, hogy a proletárok uralma nélkül nem lesz igazi béke és nem lesz több kenyér. S később el kellett mondani, hogy az élet árán is meg kell védeni a Tanács- köztársaságot. Azt a proletár államot, melyet Lenin — lét­rejöttének első percétől kezdve — annyi gonddal és szere­tettel, szigorral segített és óvott. Üzeni — éppen a Vörps Újság hasábjain —. hogy a magyar munkások és parasztok történeimj tettét még az oroszországi proletariátus forrdai- mi megnyilvánulásainál is többre becsüli, mert a magyarok nehezebb helyzetben voltak képesek a tanácskormányt és államot megteremteni. A Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Párt­ja (1919. június 14-től) hivatalos lapja nem volt hosszú éle­tű. De füzénél egy negyedszázadon át melegedtek mindazok, akik soha nem szűntek meg hinni: lesz még vörösünnep. Rudas László, Szamuely Tibor, Vágó Béla, Kun Béla és má­sok példája lelkesítette Rózsa Ferencet és társait, hogy meg­jelentessék — a fasizmus legvéresebb terrorja idején — az illegális Szabad Népet, S. Révai József — aki egyik fiatal munkatársa volt a Vörös Újságnak — a felszabadulás után azzal a hittel és elkötelezettséggel állt élére a kommunista szellemiségnek, melyről annyira ismert volt a Vörös Újság minden zsurnalisztája. A sajtó napján tehát nem lehetünk szerények és hallga­tagok. Mert akkor legnemesebb forradalmi hagyományain­kat hallgatjuk el. Ez nem afféle névünnep, melyen udva­rias köszöntőket illik mondani, hanem vérrel szentelt nap, melyhez méltóvá kellene válnunk; elsősorban nekünk, akik a párt lapjait írjuk; de azoknak is, akik olvassák. Honnan az ötszáz asszony ? A népfront hívására szívesen Jöttek Környezetvédelem, egész- égügy, üzemegészségügy, iárom szorosan összetartozó :ogalom. Dr. Ditrói Sándor, a vas- ;yári kórház igazgató főor­vosa: — A környezeti ártalmak ■gyike az egyre erősödő zaj. \ gépjárművek, a gyári, üze­ni berendezések számának tagyarányú növekedése újabb is újabb zajártalmakhoz ve­iét. • Az elmúlt év november üsejétől a két diósgyőri lagyüzem, a DIGÉP és az jKM üzemegészségügyileg kórházunkhoz tartozik. Mind­két üzemben erős zajhatások írik a dolgozókat, A DIGÉP- Den már korábban is végez­ek audiológiai szűrővizsgála- okat, és később bekapcsoló­dott ezekbe az LKM is. A vizsgálatokat egymástól füg­getlenül végezték. Szükséges­sé vált, hogy egységes mű­szerekkel, vizsgálati módsze­rekkel kapcsolódhasson mun­kánk a Megyei Audiológiai Állomás tevékenységéhez. Vizsgálati eredményeinket a későbbiekben a géni adatfel­dolgozás Számára kartonokra vezetjük. Válasszon más pályát! Az Üzemi Audiológiai Ál­lomás vezető főorvosa, dr. Végh Vince: — A KÖJÁL dolgozóival felmérettük az üzemek zajos munkahelyeit. Az új dolgo­zók fül-orr-gégészeti és audiológiai vizsgálatokon vesznek részt munkába állás előtt. A zajos munkahelyen dolgozókat rendszeres időkö­zönként visszarendeljük kont- rollvizsgálatra, a hallássérül­teket pedig más munkahely­re javasoljuk. 1972 óta a két nagyüzem kérésére 7246 szű­rővizsgálatot végeztünk (1077 nő és 6169 férfi). A nők kö­zül kiszűrtünk 37-et (3,4 szá­zalék), a férfiaknál pedig 651 esetben találtunk eltérést (10,5 százalék). A szakmun­kástanulók közül 405 diákot vizsgáltunk az első tanévben, az első fél év után pedig harmincötöt szűrtünk ki, és javasoltuk, válasszanak más, kevésbé zajos szakmát. A vasgyári kórház rende­lőintézeti épületében, speciá­lis helyiségben úgynevezett küszöbvizsgálatot végeznek a tiszta hang minden frekven­ciájában, és a kapott görbe Gyorsabban javítják a teherkocsikat "A MÁV miskolci Jármű­javító Üzemének kollektívája vállalta, hogy a létszámhiány ellenére is csökkenti a ko­csik javítására fordított időt. Az év eddig eltelt időszaká­ban mintegy 5 százalékkal kevesebbet tartózkodtak a vasúti teherkocsik a javító­ban, s ma már a korszerű. 4 tengelyes kocsik hibáit is rö- videbb idő alatt tudják ki­javítani. A járműjavítósok így nagymértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a MÁV az őszi szállítási csúcsidő- szakban megfelelő vagon­parkkal rendelkezzék. jje A vizsgálat alatt a beteg egy teljesen zajmentes szo­bában ül, és ha a fülére tett hallgatóban valamilyen tisz­ta hangot hall, jelzi a vizs­gáló orvosnak. Minél na­gyobb hangerőnél jelez, an­nál rosszabb a hallása. A felvétel a vasgyári kórház rendelőintézetében készült. alapján bírálják el, szükség van-e részletesebb audioló­giai vizsgálatokra. Eltérés esetén a dolgozó az audioló­giai lelettel — ami a vizs­gáló orvos véleményét, ja­vaslatát is tartalmazza — felkeresi az üzemorvost, aki eldönti, milyen munkahelyre mehet dolgozni a jelentkező. Háromezer ember Az LKM üzemi főorvosa, dr. Adorján Imre, a vasgyá­ri kórház üzemegészségügyi igazgatóhelyettese: — «zokon a munkahelye­ken, ahol a zajszint a meg­engedett „N 80-as” érték fe­lett van, gyakrabban vizs­gáljuk az ott dolgozókat, évente 2500—3000 ember vég­zi zajos helyen munkáját az A legendás miskolci to­ronyóra, amelynek hatalmas mutatói szemrehányóan mu­tatták a hajnalt a lumpok­nak, biztatva a reggelt a munkába igyekvőknek, pi­henést ígérve estefelé a ha­zaigyekvőknek, valamikor megállt. Pedig egykor sok­kal inkább jelképe volt Mis- kolcnak, mint akár a városi címer, akár a 700 éves avasi templom, vagy a harangláb. Miskolci toronyóra. Ezt a címet viseli a két világhábo­rú közötti miskolci újságíró­társadalom egyik legismer­tebb alakjának. Fazekas Györgynek most megjelent könyve. Régen volt a kezem­ben izgalmasabb olvasmány, pedig bevallom, nem szere­tem a memoárokat. Azokat a visszaemlékezéseket, ame­lyekben a szerző mai eszé­vel ítélkezik, egykori kortár­sai felett. Fazekas György azt írja könyve előszavában, hogy nem ítélkezni akar, csupán emlékezni. Az ítél­kezést elvégezte az élet és a történelem. Mire jó a Tények és tanúk sorozat legfrissebb kötete? Történelmet tanulni. Vár «- történetet. társadalomtörté­netet. Megjelenik és jelen van a lecsúszott dzsentri, a LKM-ben. Az audiométerrel kiszűrteket részletes vizsgá­latra a 'réndelőintézetbe küldjük. Az üzemben tizen- t két üzemorvosi rendelőben tizenhárom asszisztens végzi az audiológiai vizsgálatokat. Sajnos. nem szakképzett audiológusok; szakmai isme­reteiket tanfolyamokon sze­rezték. A műszaki zaj csök­kentését rekonstrukcióval, az új gének helyének megfelelő kiválasztásával, előkészítésé­vel, illetve azok zaiszürők- kel való ellátásával érhetüik el. A Lenin Kohászati Mű­vek komplex terveiben éven­te szerepelnek azok az intéz­kedések, amelyeket a hallást károsító zajforrások felszá­molására hoznak. Csendes szoba. A DIGÉP-ben már hagyo­mányai vannak a zaj elleni" küzdelemnek. Az üzemi fő­orvos. dr. Somorjai József: — Évek óta vizsgáljuk az újfelvételesek hallásának fokát. A zajtérkép alánján a halláskárosító, zajos mun­kahelyeken dolgozókat fél- évente-évente vizsgáljuk. Egyik ápolónőnk a vállalat támogatásával két évig he­tente két naDra Budapestre járt, és az Orvostovábbkép­ző Intézet audiológiai tan­székén szerzett képesítést. A zajvédelem rendkívül pénz­igényes. Ahol lehet, techno­lógiai változtatásokkal csök­kentik a zajszintet; ahol er­re nincs lehetőség, ott egyé­ni védőfelszerelésekkel látiák el a dolgozókat. A DIGÉP- ben a nagvkovácsműhely egyes généinél a zaj erős­sége meghaladja a 100 de­cibelt. de az átlag is 90 kö­rül jár. (A megengedett ér­ték az N 80.) A jövő évi komplex tervben szerenel egy ..csendes szoba” kialakítása. Jelenleg az audiológiai vizs­gálatokat hagyományos he­lyiségben végezzük, ha az ab­laktól néhány méterre levő üzemi benzinkútnál megáll egy teherkocsi, a zaj miatt le kell állítani a vizsgála­tot... (Folytatjuk) SOLYMOS LÁSZLÓ félresiklott tehetség, a nagy­kávéházi kis-senki, az egyet­len gőzfürdő, meg az egyet­len bordély törzsvendége, az alkoholista, meg a nimolista is, de mindvégig jelen van a történelemről tájékoztató fe­szültség. Megismerkedhetünk a tízes—húszas—harmincas évek ismert miskolci figu­ráival. az éjszakai lapszer­kesztővel, a kótvagos Imre herceggel. Józsikával, a Pan­nónia kávéház hajdanvolt irodalmi pincérével, az oly hiú főispánnal, vitéz Bor- bély-Maczky Emillel, Ton- csikával, az Apolló mozi pénztárosával, Simonyi csendőr századossal, Zsiga bácsival, az egyáltalán nem létező miskolci újságíró-szö­vetség orvosával és a többi­ekkel. Azokkal, akik egykor a várost jelentették. És meg­tudhatunk valamit a két vi­lágháború közötti Miskolc társadalmi életéről, arról, hogyan zajlott az élet a gaz­dakörben, kik jártak mula­tozni Tapolcára, hogyan tá­mogatták a diósgyőri mun­kások a haladó laoot, mik történtek a városháza ber­keiben. Egyutcás városnak nevez­ték valamikor Miskolcot. Pe­dig száz és száz utca szelte­Törtcnt, hogy a III. kerü­letben a Hazafias Népfront vitát, illetve előadást rende­zett a HNF kongresszusa nőpolitikái határozatairól, a mozgalom kongresszus utá­ni feladatairól. A rendezvé­nyen, a vitán ötszázan vet­tek részt. Kovács József, a Hazafias Népfront III. kerületi bizott­ságának elnöke: szabdalta keresztül-kasul a völgyet, amely az Avas és a Bábonyibért között húzó­dott. a Sajó-parttól a vas­gyári kéményerdőkig. Ma so­kan azt mondják, hogy en­nek az egyutcás városnak so­sem volt kulturális élete, történelme is szegényes. Ta­lán ezért is van az, hogy még senki sem mert neki­kezdeni Miskolc legújabbko- ri történetének megírásához. Pedig az elmúlt miskolci szá­zadok históriájáról már tu­catnyi vaskos könyv íródott. A XX. századi Miskolcról Fazekas György könyve az első. Kiváló kor- és kórkép. Ha rajtam múlna, kötelező olvasmánnyá tenném, mert a miskolciakat és Miskolcot is­merhetjük meg belőle. A szerző vérbeli újságíróként mindig pontosan el tudja választani a lényegest a lé­nyegtelentől, az egyedit az általánostól, a speciálist a jellemzőtől. A Miskolcot sze­rető nem fogja tudni leten­ni a kétszáz oldatos kötetet. Végig izgalmas, érdekfeszítő olvasmány a Miskolci to­ronyóra. (Magvető Könyvki­adó). (erdős) — Minket is meglepett, hogy ennyien voltunk, pon­tosabban hogy ennyire szí­vesen ' jöttek el a Bartók Béla Művelődési Házba. Az igazság: nálunk, de nemcsak nálunk, nagyon jól sikerült a kongresszus előkészítése. Amit ott az emberek köz­érdekű kérdésekben el­mondtak, az azóta megva­lósult, vagy a kérdéseikre választ kaptak. Tulajdon­képpen egyszer kell becsüle­tesen és tisztességesen fe­lelni ahhoz, hogy az embe­rek az ígéretekben higgye­nek. Rusz János, a HNF kerü­leti bizottságának titkára: — A kerületből ketten voltunk a Kongresszuson, azóta 11 körzetünkben, pon­tosabban a tizenegy körze­tünk vezetőinek ismertettük a kongresszus anyagát, be­szélgettünk a feladatokról. És ez valamiképpen azt is jelenti, hogy ha akarta, az egész kerület megismerhet­te mostani közös dolgainkat; ha most eljöttek, az a szer­vezők dicsérete. Lerch Jó- zsefné, a HNF Országos Taná­csának csoportvezetője nagy­szerű előadást tartott. Mi csak a szerencsét segítettünk azzal, Napjainkban a brigádmoz­galomban mintegy 600 ezer fiatal tevékenykedik. Kéthar­maduk szocialista brigádok­ban, felnőtt, tapasztalt mun­katársakkal közösen végzi feladatait. A KISZ VIII. kongresszusa óta 160 ezerrel nőtt a szocialista brigádmoz­galomban részt vevő fiatalok száma. Az inarban 30 száza­lékkal többen, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben pedig kétszer annyian dol­goznak. Ahol a fiatalok szám­hogy két iskolát, egy gim­náziumot és a Bartók Béla Művelődési Központ ének­karát is megkértük, hogy segítsen. Tegyék ünnepélye­sebbé azt, ami a tartalma, a komolysága miatt emberi ünnep. Dr. Gyimesi Béla, a HNF III. kerületi bizottságának alelnöke mondta: — Mindannak, ami a HNF szeptemberi kongresszusa óta történt, a kerületünkben is politikai jelentősége van. Nem akarok hivatkozni a kerület társadalmi munká­ban elért eredményeire, de szeretném elmondani, hogy­ha valahol sikerül ennyi ember érdeklődését felkelte­ni, akkor annak minden­képp eredmény-fedezete van. # A szervezés a hétközna­pok dolga. Ám ezeknek a hétköznapoknak a rangját tapasztalatok sora adja meg Egy vitán ötszázan voltak a Hl. kerületben ... (bartha) aránya és a gazdasági körül­mények lehetővé teszik, a KISZ ifjúsági brigádokat szervez. A „KISZ ifjúsági brigádok”, a pályakezdő fia­talok kollektívái, az elkövet­kező évtől versenyre kelnek a vállalati, szövetkezeti, in­tézményi. tröszti, kiváló if­júsági címek elnyeréséért. Feladataikat, a főbb köve­télményeket mindenütt az, érintett gazdasási szervek vezetői és a KIS'7 bizottság gok jelölik ki. ______________________________________________________________ 1 Zsiga bácsi és a többiek Miskolci toronyóra Fiatalok a brigádmozgalomkan

Next

/
Oldalképek
Tartalom