Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-24 / 304. szám

A mar korábban feltöltött AGROXONZUM-szakboltok ezen a héten további 76 va­gon árut kaptak; 26 vagon burgonyát, 38 vagon zöldsé­get és 12 vagon gyümölcsöt. A boltokba került 100 mázsa mák és 50 mázsa dióbél is. A szabadpiacon kialakult 130 es 140 forintos makárakat az AGROKONZUM a maga 96 forintos árával irvekezett le. törni. Megnyugtató, hogy a megyei tárolókban 2240 va­gon áru várja a kiszállítást. Ezen a héten nem változtak a fogyasztói árak. Sőt, az el­múlt év azonos időszakához képest 10 cikk ára alacso­nyabb. A jelenlegi AGRO- KONZUM-árak: burgonya 4,40 és 4,80, a vöröshagyma 5,60, a sárgarépa 4, a gyökér 8,80. a zeller 8,40, a cékla, a karalábé, a kel- és a vörös­káposzta 4, a savanyú ká­poszta 8,20, a fejes káposzta 3, a sütőtök 2,80, a téli re­tek 3,50, a téli körte 8 és 10, a piros alma pedig 3,60, 8,60 és 9,60 forint. (Agotha Tibor felvétele) Gondűső és orvosság Nektár Hegyal járói STOP! KÖZLEKEDÜNK! Jövőre már előírja a műszaki KRESZ A vizsgán visszadobják.., Egymás után járnak le az új műszaki KRESZ-nek egyes gépjárműtartozékok kicseré­lésére megszabott, úgyneve­zett türelmi határidői. Az esztendő végére ismét három türelmi határidő esik. Akik ezt nem veszik figyelembe, ha érvényes forgalmi enge­délyük van, büntetést fizet­hetnek, ha lejár a forgalmi engedély, elbukhatnak miatta a műszaki vizsgán. Mi válto­zik 1977. január 1-től? Először is: a tompított fényszóróknak minden gép­járművön assztmmetrikusok- nak kell lenniük. A régi szimmetrikus fényszórók nem használhatók többé. — Milyen kocsikon vannak szimmetrikus fényszórók? — kérdeztük Nagy Tibort, a KPM Borsod megyei Műsza­ki Autófelügyeletén. — Elvileg bármelyik ko­csin. Mert a Polski gyár pél­dául nem ad ki kocsit szim­metrikus tompított fényszó­róval, mégis találkozunk ilyennel. Abból adódik ez, hogy cserénél a tulajdonos nem figyel oda. Általában a régi típusú kocsiknál van­nak szimmetrikus tompított fényszórók, például a régi Skodáknál, az első Skoda Octáviáknál. Január 1-től mi természetesen nem engedhet­jük át a vizsgán az ilyen autókat. Ugyancsak december 31-ig ki kell cserélni az autókon a piros hátsó irányjelző lám­pákat borostyánsArgákra. A Volga M21-esek eredeti hátsó irányjelző lámpája pi­ros, január 1-tól az ilyen Volgák — sok van belőlüK —, nem közlekedhetnek — mondja Nagy Tibor. — De akadnak ilyen piros hátsó irányjelzók egyes Moszkvics 403-asokon, és 408-asokon, vagy például tehergépkocsik esetében a ZIL-eknél is.. Ál­talában azt mondhatjuk, hogy kedvezőtlenek a tapasztala­taink a cseréket illetően. Mi azt kérjük a vizsgán, amit az 1975. december 30-án meg­jelent, 90. sz. Magyar Köz­löny előír. Sajnos, a vizsgára hozott autók tulajdonosainak 50 százaléka nem is tud ezek­ről. Ilyen például az az új rendelkezés (türelmi határ­ideje már lejárt), hogy a fénykürtnek csak az ország­úti fényre kapcsolva szabad működnie. Az új rendelkezé­sek január 1-től sokasodnak. Azt kérjük a kocsijukat mű­szaki vizsgára hozóktól: előt­te tudakolják meg, milyen változtatásokra van szükség autójukon. Ezzel nekünk is segítenek, magukat is meg­kímélik a kellemetlenségek­től. Még egv türelmi határidő lejár december 31-én: min­den gépkocsit és egyéb zárt fülkéjű motoros járművet két visszapillantó tükörrel kell ellátni. Az egyik tükröt a jármű külső részén a bal oldalon,’ a másik a jármű külső részén jobb oldalon, vagy — amennyiben az el­helyezés a vezető hátralátá- sát a jármű megterhelt álla­potában is biztosítja — a jár­mű belsejében kell elhelyez­ni. — Kaphatók-e ilyen tük­rök? — kérdeztük az Autó- ker Zsolcai kapui üzletében és a Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat Zsolcai kapui szaküzletében. — Kaphatók — mondták, mindkét helyen. — Többféle visszapillantó tükröt is tu­dunk ajánlani. Még egy hét hátra van a türelmi határidő lejártáig. Ny. I. Melyik a jó bor? Kinek ez. kinek az. A hegyaljai, to­kaji borokat mindenesetre a világ 68 országában fogyaszt, jak szívesen. — A tokaji borokat, a sza­morodnit. az aszút olyan tá­voli országokban is kedvelik, mint Japan, Ausztrália, USA, Kanada... — mondja Maj- her Imre. a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombi- nat kereskedelmi igazgatója. — Nyugodtan fogalmazhat­juk úgy is: a tokaji bort az egesz világon ismerik. PAPÁK, CÁROK, KIRÁLYOK, ÍRÓK A tokaji boroknak ma mai- komoly irodalma van. Egy- egy nyári borászati égyete- men külön előadás szól ar­ról, hány híres ember dicső­ítette meg. Amellett, hogy nagy nemzeti költőink es író­ink — Vörösmarty, Csokonai, Petőfi. Tompa, Batsányi. Jó­kai stb. — halhatatlanságot biztosítottak műveikben sző­kébb hazánk kincsének, pá­pák, cárok, királyok magasz­talták. Amikor például egy alkalommal Maria Terézia tokaji bort küldött ajándék­ba XIV. Benedek papának, az egyházfő e szavakkal kö­szönte meg: „Boldog a ki­rálynő, aki küldött, boldog a ifc. „Vinum tokayense pas­sum" — a tokaji bor világ­szerte, több évszázada honos a gyógyszertárak polcain is. föld, amely termett, s boldog vagyok én, aki iszlak” ... Ám idézhetnénk hasonló monda­tokat IV. és X. Piustól, Nagy Péter cártól, Katalin cárnő­től, Mária Teréziától, Goethé­től. Heinétől. Anatole Fran- ce-tól, Mirabeau-tól, vagy ép­pen napjainkban Erzsébet angol királynőtől is, akinek személyes kiküldötte mosta­nában is felkeresi Tokaj- Hegyaljai. S szállóigévé vált, a Napkiraly. XIV. Lajos mondása: „Királyok bora — borok királya”. ARANYNAK HITTÉK ... Volt idő amikor — regen persze, úgy a XVII—XVIII. század körül — azt hitték, aranyból csinálnak olyan jó borokat Tokaj-Hegyalján. Vagyis: a tokaji bor erejét, tüzét, páratlan zamatét a ki­aludt vulkánok mélyén rejlő „aranynak” köszönheti. Bé­csi alkimisták azt hitték, hogy a tokaji szőlőszemekben a földből felszívódott növé­nyi „arany” van. 1779-ben Bécset izgalomba hozta egy újságcikk, amely arról szólt, hogy a madl szőlőhegyen arany szőlőfürtöket találtak. A hírre állítólag maga Má­ria Terézia is felfigyelt, s Becsbe vitetett egy mádi „arany” fürtöt. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a szépen fénylő szőlőszemek ugyan nem .vanvból vannak, ám a bennük levő „arany­szálak” adják a nap hevétől kiizzasztott. mézgas anyaggá sűrűsödő nektárt. Az igazság persze az. hogy a világ már akkor is Tokaj- Hegyalja dolgos, borászathoz kitűnően értő. a páratlan he­lyi adottságokat mesterien hasznosító népének köszön­hette, hogy tokaji bort iha­tott. A LEGBIZTOSABB VEVŐ: A SZOVJETUNIÓ Hol, hányán koccintanak az idei karácsonykor, szil­veszterkor tokaji borral? A „ magányos vá” távozik — Maga néha Washingtonban is ta­lálható? — állt a kis cédulán, amelyet az amerikai főváros egyik kínai ven­déglőjében csúsztatott a pincér az ép­pen ott vacsorázó Kissinger kezébe. A Rockefeller-alapítványnál dolgozó fele­sége és Truman Capote társaságában diskuráló külügyminiszter szívesen lá­togatta ezt a lokált, különösen amióta megizlelte a pekingi és a sanghaji ere­deti kínai főzteket is. Ez a kis epizód néhány éve zajlott le, amikor pályája zenitjén állt, illetve — ezúttal a vendéglőben — ült, a most távozó külügyminiszter, az állandóan utazó „repülő Metternich” — ahogy a francia sajtó elkeresztelte. Most, távo­zása előtt, már inkább Carter jelzőjével illetik: „a nemzetközi kalandok titokza­tos magányos vándora". De hát „mi tette világhíressé ezt az eleven, szemüveges volt harwardi pro­fesszort, aki idegesen rágja a körmét, aki a náci Németországból mint mene­kült érkezett az Egyesült Államokba, és ma is erősen németes kiejtéssel be­szél?" — kérdezi most, távozása előtt a Kennedyékhez közel álló Washington Post munkatársa, Murrey Marder. An­nak a lapnak cikkírója, amely a Wa- tergate-ügyet kirobbantotta, így —; köz­vetve — Kissingert is lassan eltemette. Kissinger eleinte tisztviselő, aztán be­kerül az amerikai elit egyetemre, a Harwardra, később ott tanít, s meg­írja történelmi művét Metternichröl, a diplomáciáról, és a mű — ami valóban szokatlan az USA-ban, de másutt is — bestseller lesz. Egyben hitvallás arról, hogyan képzeli a diplomáciát ez a fia­tal emigráns: minél titkosabban, minél rejtelmesebben — ahogy Metternich tette. „A titoktartást csak úgy lehet megőrizni, ha kizárjuk a döntésből mindazokat, akik felelősek a döntések végrehajtásáért" — mondta 1988-ban, amikor diplomáciatörténészből diploma­ta — fordított Vojtinaként —, „ének­tanárból éneklő tett”. A roosewelti kor­szak óta jóformán egy helyben topogó amerikai diplomáciában ő ertette meg először — nem hiaba volt történész —, hogy a világháború utáni korszak vé­get ért, az USA nagyhatalmi helyzeté­nek riválisai támadtak, a Szovjetunió­val tárgyalni kell, és — hogy még egy, ha nem is vasat, de legalább szalma­szálat tartson a tűzben — Kínával is. Persze elsősorban a Szovjetunióval. Ma mar közismert, hogy első moszkvai út­ját miként készítette elő: egy ismert washingtoni modern „R ecamier-asz- szony” szalonjában fecsegett este, aztán távozott, mert „az elnöknél kell még vizitálnia”, de nem megszokott Cadil- lacjébe szállt, hanem taxival utazott a repülőtérre, ahol mar várta egy félre­tolt sötét kifutón a különgépc, amelybe feltűnés nélkül szállt be. Washington­ban csak akkor tudták meg, hová ment, amikor mar megérkezett Moszkvába. — Hasonlóan titokban érkezett később Pekingbe. megelőzve a Kínával közve­títeni óhajtó Restont, aki még Sang­hajban volt csak, amikor megtudta, hogy Kissinger mar Mao vendége. Máskor viszont — es ez volt néha az elterelő hadmozdulat — „repülő külügyminisz­tériumában” magával vitte az újságíró­kat. és egesz utón ..agyondunvplta” őket, miközben mérhetetlen mennyiségű, ka­rikara vágott sült krumplit evett meg. Amikor feleségül vette sovány, erősen dohányzó nejét, állítólag megállapod­tak: őnagysága kevesebbet sz»u, Henry viszont kevesebbet eszik. A ráébredcs arra, hogy csak a szov­jet—amerikai párbeszéd — s a Kínával megkezdett flört? — mozdíthatja ki az USA-t abból a körből, amelyben a háború óta vergődött, a realitások fel­ismerése — ez volt „titkos” diplomá­ciájának érdeme, és elérte, hogy Nixon bukása után, a gyakorlatlan Ford mel­lett — külügyekben — „ö volt az el­nök" — írja a Washington Post. Es tálán ezen vesztett rajta: a köztársasági párti elnökkel szemben demokrata több­ségű parlament állt, és ez rossz néven vette, hogy a „külügyi elnök a nem­zetközi kalandok titokzatos magányos vándora". A pragmatikus Kissinger ter­veibe nem avatta be a parlamentet, a harwardi előkelőket sem, akik — ép­pen a Harward miatt — megbíztak ben­ne: egyre inkább éreztette a világgal, amit ki is mondott egyszer: „a hata­lom hozza a legnagyobo izgalomba az érzékeket”. A történelemtanár megízlelte á ha­talmat és megszerette, a hatalom azon­ban lassan „kiszeretett” belőle. Üj ala­pokra fektette az USA külpolitikáját, és ezt — mint nyilatkozatai mutatják — Carter se csinálhatja vissza, legfel­jebb másként formálja. A nukleáris korban — és ez Kissinger diplomáciá­jának alapja — „az enyhülésnek nincs alternatívája”. Ellenfelei — mint Wa­shingtonban mondják — „célkitűzéseit elfogadtak, elképzeléseit azonban nem". Mert a békés egymás mellett élesnél reálisabbat senki se tanácsolhat, hanem akarja a világot füstölgő romhalmazzá váltr.rtrtni. MATE IVAN vk Tokaji borászat. — Szinte lehetetlen szamba szedni. — mondja Majher Imre kereskedelmi igazgató. — Az idei esztendőben mint­egy 90 ezer hektoliter tokaji bor jutott el a külföldi or­szágokba. Legbiztosabb ve­vőnk a Szovjetunió. ám ugyancsak elismeréssel kell nyilatkoznom a nyugatnemet Racke cégről is. Számunkra azonban az a legfontosabb, hogy a tokaj-hegyaljai bo­rokhoz minden magyar em­ber is hozzájuthat, aki csak kedveli. Ma mar nem elér­hetetlen vágyálom senki szá­mára még az 5—6 puttonyos aszú sem, vagyis az a bor, amelyről oly elismerően nyi­latkoztak a királyok, állam­fők, az irodalom nagyjai. Azon dolgozunk, azon va­gyunk, hogy a tokaji bornak ezt a jó ' hírnevét megőriz­zük. sőt. ha lehet, fokozzuk. Ennek igazolása sikerült az első, budapesti bor-vilagkiál. lításon. sok-sok nemzetközi borversenyen, vagy például most legutóbb, a ljubljanai II. bor-világversenyen is, ahol a benevezett két borun­kat Nagy-Aranyéremmel tün­tették ki. / Hogy mi mindenre jó a to­kaji? Egy neves orvos sze­rint: „Amikor a tél meghú­zásod! k a tavasszal, amikor a gyerektelen házaspár kezdi feladni a reményt, amikor az öreg férfiak ismét fiatalok­nak akarják magukat érezni, megindul a kereslet a tokaji után. NYIKES IMRE Egykorú metszet a tokaji szőlő feldolgozásáról. Béiyeggyűjtés 1976. december 14-én hozta forgalomba a Magyar Posta a montreali olimpia arany- és ezüstérmeseiről megemlékező, 40, 60 filléres, l, 4 és 6 Ft-os cím­letekből álló bélyegsorozatot és 20 Ft-os blokkot. A bélyegsoro­zat 367 ezer fogazott és 9300 fo­gazatban, a blokk l-től 293 900-ig terjedő sorszámozással 293 900 fogazott és l-től 10 500-ig terje­dő sorszámozással 10 500 foga- zatlan példányban, több színű mélynyomással az Állami Nyom­dában készült, Vertei József grafikusművész tervei alapján, 40 bélyeget tartalmazó ívekben. A Diosgyörvasgyari Kórha fennállásának 75. évfordulói alkalmából nyílt bélyegkiállítá december 20-ig tart nyitva LRM vendégházában. A hely színen alkalmi postahivatal mu ködik, december 30-án emlékb< lyegzés is lesz és emléklapok« is árusítanak. A kiállítás amelynek témái; a kórház törti nete, a felszabadulás jubileum; II. Rákóczi Ferenc élete, 200 éve a Lenin Kohászati Müvek, a egészségügy fejlődése képekbe és magyar festmény carte-maxi mumok — naponta 9—17 óra kíj zött tekinthető meg. Üj carte-maximumok. Gál P renc a Hortobágyi Nemzeti Pai védett madárvilágának „lakó közül a kanalas gémet, fehér g< lyát, vörös gémet, túzokot, d rut, barázdabillegetőt és a b< ti récét örökíti meg 40 és 60 fi léres, 1, 2, 3, 4 és 5 forintos bély< geken, de az eredeti rajzok, carte maximum készítésére a kalmas képeslapokon is biztosi ia a gyűjtők számára a Képzi művészeti Alap Kiadóvállalat», V. Gjr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom