Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

Miért nem szakma? A drótgyárban így csinálják II. Beszélgetés az igazgatóval és a párttitkárral „Ami tegnap kiváló volt, az ma lehet, hogy csak meg­felelő.” E mottó jegyében ül­tünk le beszélgetni a De­cember 4. Drótművek igaz­gatójával, dr. Imre Ferenc­cel és a pártbizottság titká­rával, Görgényi Józseffel. Az üzem kétezer fizikai dolgozójának helyzetét, sor­sát taglaló beszélgetés is­mertetését egy különös el­lentmondás közzétételével kell bevezetni. A drótgyáriak persze keményebben fogal­maznak. Azt mondják, hogy igazságtalanság! sfr ... a háttérben az új belváros . .. (Ágotha felv.) Lehet egy kis zsírral több? Ellenőrzés a húsboltokban, vendéglőkben A július elején végrehajtott húsárváltozás óta a városi tanács kereskedelmi osztálya rendszeresen ellenőrzi a hús­boltokat, vendéglőket. Főleg azt vizsgálják, milyen az ellátás és hogyan védik a fogyasztók érdekeit. Az ellenőrzések ta­pasztalatairól számolt be a minap Orosz László, a kereske­delmi osztály vezetője, a városi pártbizottság gazdaságpoli­tikai munkabizottságának ülésén. Összesen 111 boltban és 37 vendéglátóhelyen néztek kö­rül az ellenőrök az elmúlt hónapokban. A próbavásár­lások azt bizonyítják, hogy a kereskedelem jól felkészült az árváltozásra, és néhány cikket kivéve megfelelő az ellátás. Utóellenőrzés a 440-es boltban Viszonylag kevés panasz érkezett a fogyasztóktól is a hatóságokhoz súlycsonkítás, vagy árdrágítás miatt. A 440. számú húsboltban for­dult elő, hogy olcsóbb hús­részeket is belekevertek a drágábbak közé. A vevő rek­lamált és haladéktalanul kár­talanították. A felelős dol­gozót szigorú figyelmeztetés­ben részesítette a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetősége. Sajnos, a felelősségrevonásból sem okultak az említett húsbolt­ban, mert a közelmúltban végrehajtott utóellenőrzés során a próbavásárlást vég­ző ellenőröknek 7 forinttal többet számoltak. Az eladó helytelenül alkalmazta a húsrészenkénti árakat. (Ne­héz elhinni, hogy véletle­nül!) Szabálysértési eljárást in­dítottak ellene, és mindazok ellen, akik — ha kisebb mér­tékben is — megkárosították a vásárlókat. Szám szerint három szabálysértési felje­lentést és hat vállalati ha­táskörű eljárást kezdemé­nyezett a kereskedelmi ha­tóság .Indokolt a szigor ak­kor is, ha filléres tételékről van szó, hiszen a húsellátás fontos politikai kérdés. Körmére néznek a hentesnek A fogyasztók szolgálja, hogy érdekeit a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat minden boltjában ki kellett függeszteni az ár­jegyzéket. A jól tájékozott vásárlók most már a kör­mére néznek a hentesnek, reklamálnak — joggal! — akkor is. ha a megengedett­nél több zsiradék marad a tőkehúson. Indokolt kíván­ság az is. hogy a húst a sze­mük láttára darálják meg, mert csak így tudják ellen­őrizni. mit raktak a gépbe. A bevezetőben már utal­tunk rá, hogy általában ki­elégítő az ellátás, ám. egyes cikkekből kevesebb van, mint kellene. Ezek közé tartozik néhány olcsó áru (például belsőség) és viszonylag rit­kán lehet téliszalámit, jó minőségű szárazkolbászt kapni. (A szalámiellátás re­mélhetőleg javul, hiszen a szegedi szalámigyár re­konstrukciója befejeződött, és jelentősen növeli a hazai piacra küldött mennyiséget is az üzem — hallottuk nemrégiben az igazgató te­levíziós nyilatkozatában.) E cikkek szűkös választéka or­szágos probléma. Gyökeres változást csak a hústermelés fokozásától remélhetünk. En­nek érdekében kormányszin­tű intézkedések születtek és születnek. » „ Színesebb v az étlap A vendéglőkben végrehaj­tott ellenőrzések sem tártak fel kirívó szabálytalanságo­kat. Az étlapon szereplő árak megegyeznek a kalku­lált árakkal. Számos üzlet­ben tapasztalták az ellen­őrök, hogy az árszínvonal csökkentése és az ételválasz­ték bővítése érdekében hús­pótló fogásokkal színesítet­ték a kínálatot. (Rántott karfiol, Gundel palacsinta, borsópörkölt stb.) A keres­kedelmi osztály jelentése egyetlen olyan szabálytalan­ságot említ, melynek nyo­mán fegyelmi eljárást indí­tottak az üzletvezető ellen. Nevezetesen a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat Gömö- ri éttermében helytelen nyersanyagárat alkalmaz­tak és számolási hibák is előfordultak — a vendég ro­vására. A gazdaságpolitikai mun­kabizottság ülésén elhang­zottakat úgy összegezhetjük: a lakosság — megértve a gazdasági indokokat — fe­gyelmezetten vette tudomá­sul a húsárváltozást. Számos jel utal arra, hogy az intéz­kedés el is crte a célját. A családok zöménél a 60 forin­tos keresetkiegészítés többé- kevésbé fedezi az árváltozás hatását. A kereskedelem és a feldolgozó ipar mindent megtett azért, hogy az ár­változás óta eltelt hónapok­ban megfelelő legyen a kí­nálat. Csak helyeselni lehet, hogy a kereskedelmi osztály szigorúan ellenőrzi azóta is az előírások betartását, és ha indokolt, szabálysértési, illet­ve fegyelmi eljárást kezde­ményez a fogyasztókat meg­károsítókkal szemben. (békés) Kenderből va«v acélból... Ha egy öreg mester ken­derből kötelet ver, akkor szakmunkát végez. Ha a drótgyári munkás acélból so­dor kötelet, és nevét adja minden köteghez, s két év múlva is személy szerint felel azért,,amit gyártott; az nem szakmunka. Másként és pre­cízen fogalmazva: a drót- és sodronykötélgyártás nem szakmásított ipar. Szóval, ez nem „szakma”. — Az üzem 2200 dolgozója közül így „csak” négyszáz a szakmunkások száma, s ők elsősorban az üzemfenntar­táson és az energiaellátásnál dolgoznak. (Jobbára mi ma­gunk gyártjuk, javítjuk, tö­kéletesítjük gépeinket: ezért kell ekkora kiszolgáló sze­mélyzet.) Értéket termelő munkásaink, akik nevüket adják a huzalhoz, segéd- és betanított munkások ... Nem titok, hogy bosszantja őket a szakma szakmátlansága. Tud­tuk, hogy ezen változtatni kell. A pénz miatt is és az önérzet miatt is. Az új oktatási intézményt a vállalat három évvel ez­előtt hozta létre. (A létesít­mény páratlan a városban. Felszereltsége, közérzet-javí­tó haszna a hétéves szívós munkával elkészített üzemi orvosi rendelőhöz hasonlít­ható ...) — Ügy gondoltuk, hogy házon belül szakmásítjuk a szakmát. Kétszer 25-ös cso­portokban nyolc hónapon át képesítő tanfolyamot szervez­tünk az embereknek. Külö­nösen a fiatalok és a nők jöttek. Nemcsak azért, mert nagy kedvezményt biztosítot­tunk „diákjainknak”, s nem­csak a bizonyítvány meg­szerzése után automatikusan járó egyforintos órabéremé­4z ÍFOR tervei Automata ad jegyzéket (Folytatás az 1. oldalról) Mivel az utóbbi időben egyre többen sürgették az önkiszolgáló benzinkutak lé­tesítését, az ÁFOR-nál meg­kezdődött ezek meghonosítá­sának előkészítése. Rövidesen megnyílik az első hat önkiszolgáló ben­zinkút, ezek egy része a Miskolcot Budapesttel összekötő 3-as út mentén, önkiszolgáló ben­zinkútnál tankolhatnak ha­marosan az autósok Füzes­abonynál, Gyöngyösnél Aszódnál és Budapesten, a Keleti pályaudvar érkezési oldalánál. Kétféle önkiszolgáló for­mát honosít meg az ÁFOR Az egyik az úgynevezett sé- tálókasszás rendszer, amikor az autós a hagyományos rendszerű benzinkútnál saját maga tankol, a ku­tak egyetlen kezelője pe­dig a töltőoszlopok tetején látható fényjelzés alapján kasszíroz. A másik forma valamivel bonyolultabb, műszereket is igényel. (Ilyen lesz a Keleti pályaudvar érkezési oldalán épülő önkiszolgáló kút.) A tankoló vevő — zöld jelzés­re — a kútoszlophoz áll, a töltőpisztollyal saját maga tölti fel kocsiját, majd a kútoszlop — távirányítással működtetett elektromos pénztárjegyzék-nyomó segít­ségével — automatikusan adja ki a pontos pénztárjegyzéket, amely tartalmazza a töltő- állomás címét, a vásárolt üzemanyag mennyiségét és árát, illetve a vásárlás idő­pontját is. Ezt követően a vevő autójával és a kis cé­dulával a kijáratnál elhe­lyezett pénztár előtt halad pl. ahol fizet. Ny. I. lés miatt; hanem a szak­munkásnak járó jogért is. kockáztatni kellett A párttitkár mondja: — Ahol értéktermelés fo­lyik, ott nagy a felelősség . .. És felelősséggel dolgozni, bol­dogulni csak folyton tanuló emberekkel lehet. Volt időszak, amikor — úgy a hatvanas évek végén iß— nagy mozgásról árulko­dott a munkaügyi statiszti­ka , „ . , - a_, ___ — Akiknek az apja is itt dolgozott, az a helyén ma­radt. De annak idején, az ipari átlagtól messze elma­radó bér sokakat elriasztott innen. Csaknem tönkretette a gyárat a nagy népvándor­lás. Melyik üzem bírja el azt, ha munkásainak csak­nem a fele kicserélődik egy év alatt... ?! Aztán jött 1968 . . . — A lehetőség adott volt, kockáztatnunk kellett... Mint most is, akkor is ösz- szedugtuk a féjünket. Emel­tük a béreket, tanulási lehe­tőséget biztosítottunk, foko­zottabban becsültük a régie­ket. Idézet a vállalat gazdálko­dásáról szóló legfrissebb je­lentésből : „Munkaerőhelyze­tünkben lényeges nehézségek nem voltak. Különféle intéz­kedések a veszteségidők csök­kentését eredményezték. A táppénzes napok száma 7.95 nappal, az igazolatlan hiány­zások száma 0.64 nappal csökkent. Az ezekből eredő 38 ezer óra megtakarítás 27 fő munkaidejét jelenti.” Hogy mindenki megtudja Az igazgatói tanács min­den hétfőn pontban fél nyolckor ül össze, hogy egy (Kerényi felv.) héttel előre és egy héttel hátra megbeszélje a gyár dolgait. Jelen van az igaz­gató, a főmérnök, a négy gyáregységvezető, az osztály- vezetők, valamint természe­tesen a párt, a szakszerve­zet és a KISZ képviselője. Jó néhány hónapja részt vesznek a reggeli eszmecse­rén a négy termelőegység szakszervezeti bizalmijai is. — Ami nyolckor elhang­zik, azt fél kilenckor az egész gyár tudja. — Nálunk nincs levelezés az egyes osztályok között. De az igazgatói tanácson el­hangzó szó: szentség. Köte­lező! — Ha valamilyen rendkí­vüli esemény történik, akkor fél órával tovább tart az ülés. Legutóbb például a gazdasági aktíva tanulságait, tapasztalatait mondtam el, hogy mindenki tudja. — ... de másfél óránál to­vább egyetlen megbeszélés sem tart. Mellébeszélni nem lehet. — De mindenről lehet szólni... —... az egyik igazgatói ta­nácson azt javasolta valaki, hogy ünnepeljük meg az öre­geket. A program szinte ön­magától állt össze. Meghív­tuk a nyugdíjasokat, hogy nézzenek szét a gyárban. Aki megtisztelt bennünket, ka­pott egy háromszáz forintos vásárlási utalványt... A kö­télgyáriak kitalálták, hogy ők bizony minden nyugdíjast (mert mi mást is adhatná­nak) meglepik egy géokocsi- vontatókötéllel... Tudom én, hogy a mi nyugdíjasainknak nem tellett, s nem telik ko­csira. De az öreg fia, vagy unokája már hasznát veheti az ajándéknak, mert neki már futja gépkocsira is ... (Folytatjuk) BRACKÓ ISTVÁN szezonja A Miskolci Szűcsipari Szö­vetkezet 130 százalékra telje­sítette hárommillió forintos NSZK exporttervét. Kooperá­ciós bérmunkában 2000 bun­dát szállítottak ki. és hazai hörcsögbőrből 700 kabátbé­lést készítettek. , Eleget tesz­nek a belföldi megrendelé­seknek is: év végéig ezer bundát készítenek a Cent­rum Áruházaknak és a nagy­kereskedelmi vállalatoknak. Ezekben a napokban azon­ban elsősorban a lakosság számára dolgoznak. A tél kö­zeledtével egyre többen ren­delnek sapkát, kucsmát, szőrmegallért és kézelőt, so­kan karcsúsíttatják vagy ép­pen bővíttetik télikabátjukat, bundájukat. Oreqek hete Mezőkövesden tegnap déli 12 órakor ünnepségen kö­szöntötték a helybeli öregek napközi otthonának lakóit; ezzel kezdetét vette az ..öre­gek hete” rendezvénysorozat. Ma délután 3 órakor a mű­velődési központban a város nyugdíjas pedagógusait kö­szöntik. csütörtökön délután 3 órától a Tulipán étterem­ben az áfész, pénteken pedig a szövetkezet klubjában a ci­pész szövetkezet rendez ün­nepséget az egykori munka­társaknak. Az egyhetes ren­dezvénysorozatot szombaton, az öregek napközi otthoná­ban zárják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom