Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
II lista után a szalon!» Felvételünk a Miskolci Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézet laboratóriumában készült. Most befejeződött a turistaszalámik vizsgálata. A Miskolci Húskombinát terméke megfelel a minőségi követelményeknek, a Pest és a Nógrád megyei turistaszalámiban azonban kevesebb hús és több zsír volt az előírtnál. A húsipar után az élelmiszeripar termékei kerülnek — a szó szoros értelmében — nagyító alá. Megkezdődött a karácsonyra forgalomba hozandó cukor- és qsokoládéfajták vizsgálata. Az első jelzések szerint jó minőségű lesz az idén fára aggatható szaloncukor. (Kerényi felv.) A OH várospolitikai fóruma Ha az írásnak hinni lehet. Táblák erdeje Fűre lépni, a kocsivezetövel beszélgetni és kutyát sétáltatni tilos! — Az a Zsuzsa egy kész őrült . . . Képzeld . . . A szegény villamosvezető képzeli, de előtte éppen a belváros. . . — És azt üzente a férjének. hogy ... Ha hangosújságot írnék, akkor háttérzenének most a Terefere polkát választanám. Két megállóval később mór azt is tudom, hogy a villamosunk vezetőjének barátnője egy kacsát vett ünnep előtt, céklát adott a kacsához. Szerencsére kiérünk a belvárosból. Tűnődve olvasom: ,,A kocsivezetővel beszélgetni tilos!” Vadászi kezdtem az együttélésünket szabályozó, vagy szabályozni akaró feliratokra. Tilos! Nem tilos. Tanácsos ... Szinva-part. Beépítetlen telek. Óriás, piros betűk: A szemét lerakása TILOS! A betűk fele látszik, a többit már elborította a szemét. A vonaton tiltó tábla: ..Égő cigarettát kidobni tilos!” Az idei nyáron is több tűz kérdőjelezte a táblák hatékonyságát. Súlyos baleseteket okozott a vasúti kocsikból kidobott üvegek sora. tragikus baleseteket okozott a fel- és leugrálás. a nyitva hagyott vonatajtó. Mindez elkerülhető lenne, ha a felírások szerint élnénk. No. de valójában ki figyel oda? — ön elolvasta a parkban a táblákat? — Nem, de van fűre lépni tilos, meg... — önnek mi a véleménye a táblákról? — Sohase figyeltem őket... — ön mérges, mert harmadszor jött vissza egy egyszerű bejelentkezés miatt. Itt ki van írva. hogy mit kellett volna magával hozni... — Ki ér rá olvasgatni azt... — Mi a véleménye a felírásokról ? — Nálunk az üzem tele van velük, de úgy van ezekkel az ember, mint a gyerek a csokoládéval. ~ Ha sok van. észre sem veszi . .. ■— ön itt jár át? — Itt jár át mindenki. Kiírták ugyan, hogy építkezési terület, de ki kerüli meg a fél várost ezért. Nem is szólnak... Valóban: ki figyel oda? A legtöbb tábla, felirat azt közli velünk, hogy mi a tilos, de az ócskapiacon az „Árusítani tilos!” tábla környékén van a legtöbb vevő (és eladó), a „Szemetet lerakni tilos!” tábla oda kerül. ahol már korábban gyűlni kezdett a szemét. Az „Idegeneknek bemenni tilos!” tábla arra jó, hogy büszkén menjünk be, ha ismerősök vannak odabent, ráadásul sok esetben a tiltásnak semmi különösebb értelme sincs. Láttam boltokat. kézzel írt táblával, amely szerint a bolt előtt italt fogyasztani tilos, de a bolt előtt csikorgott a lábam alatt a söröskupak. Láttam olyan vasúti vendéglőt. ahol hivatalosan csak a terem egyik oldalán volt szabad dohányozni, de dohányoztunk mindenütt. Sajnos, oda is felírások kerülnek ahol senki sem követeli meg, hogy a kiírtakat betartsuk. És ha nem tilos! közöl a tábla, akkor sokszor be is csap írünket. Az Utasellátóban fényreklám hirdeti a Márka . üdítőt, de csak barna és szőke kólát kínál a pincér. Egy orvosi rendelőben, várás közben, okítottak a gyakorló betegek, hogy 8-tól van rendelés, de negyed előtt nem szabad jönni, mert az orvos fél után érkezik... ' Tudom én. hogy a pillanatnyi kínálat szerint nehéz lenne cserélgetni a fényreklámokat, hogy az orvos azért érkezik késve, mert dolga van: csak éppen az írás rangja kopik így. Sok a felírás vagy kevés? Sok és kevés. Egy Kilián- déli bérházban gyerek jött velem szembe a lépcsőn. Görkorcsolyával. A lépcsőházból nem hiányzik a házirend, de a házirendben nincs paragrafus a lépcsőházat rongáló görkorcsolyáról, ahogyan a KRESZ-nek sincs olyan írott szabálya, amely szerint a parkok homokozógödrei körül tilos a kismotorok versenye, csak éppen a parkban tilos a motorozás. Ki figyel oda? Ki olvassa a gyárakban a balesetvédelmi feliratokat, jóllehet; azok szükségesek? Ki büntet, ha valamilyen igazán tilosra nem figyelünk? Ki szoktatott le róla sok embert, hogy elolvassa az útmutatókat? Gondolom, á felesleges táblák és a szükségtelen útmutatók. Álltam a parkban és néztem a játszó kutyákat. A park bejáratánál, egy vastagon áthúzott kutya ábrája jelezte, hogy oda kutyát bevinni tilos. Megkérdeztem egy gyereket, hogy mit jelent kint a tábla? — A kutyára lépni tilos! — mondta kis gondolkozás után, amiből nyilvánvaló, hogy bármennyire apró ember. már kezd táblákban gondolkozni. Hogy nem azt érti, amit a tábla mond? Lehet, de nekünk felnőtteknek sem ártana, ha táblák szövegének fordítása helyett a felírások szellemében élnénk. Akkor ugyanis tábla se kellene, sőt kiírhatnák: Táblákat, tiltásokat felszerelni felesleges és tilos! B. G. Mit tudunk a belvárosról? Mi lesz veled, miskolci belváros? — tette fel a kérdést néhány hónappal ezelőtt a Népszabadság cikkírója. Felelősséggel ma sem adhat erre pontos választ senki, de annyit már elmondhatunk, hogy legalább a kezdő lépéseket megtette a város vezetősége az elavult, közlekedési csőddel fenyegető városmag rekonstrukciója felé. Tervpályázatot írtak ki, s a pályaműveket november 15-e után bírálja el a zsűri. Megkönnyíti a döntnökök és természetesen a tervezők munkáját — azokra gondolunk, akik végül megbízást kapnak —. hogy a városi tanács megrendelésére széles körű vizsgálatot végzett az ÉSZAKTERV kollektívája. Most már legalább pontosan tudjuk, mekkora teher nehezedik a belváros úthálózatára, milyen a lakásállomány, á lakosság demográfiai és foglalkozás szerinti összetétele, hogyan működnek az intézmények, milyen a közmű- ellátottság, mennyi a zöldterület stb. Regionális feladatok Károlyi István, az ÉSZAKTERV városrendezési osztályvezetője, Dávidházi Péter tervező (szakterülete a közlekedés) és Tóth Pál szociológus volt segítségünkre, hogy eligazodjunk a kötetekre rúgó vizsgálati anyagban. Elöljáróban elmondták, hogy azért mélyebb a szokásosnál a vizsgálat, mert Miskolc belvárosa nemcsak a megye- székhelynek, hanem a régiónak is központja. (A későbbiekben idézendő adatok világosan mutatják, hogy a centrum közintézményei, boltjai, sőt a patikái is regionális feladatot látnak el.) Egy kicsit szomorúan meditáltunk el azon, hogy ha hasonló mélységű vizsgálatok előzték volna meg a belváros rekonstrukciójára készült terveket — legalább az 1960- ban, 63-ban és 69-ben született részletes rendezési terveket —, akkor bizonyára több gondolatot lehetett volna hasznosítani belőlük. Az 1960-ban készített részletes rendezési terv például nem számolt kellően a motorizáció rohamléptű növekedésével, ezért nem is oldotta volna meg a város közlekedési gondjait. Az 1963-as dá- tumozású tervnek az a gyenge pontja, hdgy olyan értékes területeket is lakásépítésre jelölt ki, melyeket észszerűbb az intézményeknek fenntartani. A város szerkezetét többé-kevésbé jól határozta meg az 1969-es rendezési terv — az úthálózatot nagyjából e szerint fejlesztik —, ám megvalósítása esetén szinte teljesen el kellett volna törölni a föld színéről a történelmi városmagot, mivel a tervezők függőkertes toronyházakkal építették volna be a központot. Dó zer stratégia? Még napjainkban is sokan azt vallják, hogy így kellene csinálni. Salgótarjánt említik példaképpen, ahol dózerral simára söpörték a belváros területét, s valóban impozáns központot hoztak létre. A salgótarjáni példát azonban nem lehet egy az egyben lemásolni. Miskolc belvárosában több a megőrzésre méltó épület, mint ott volt, és lényegesen nagyobb területről van szó. (Miskolc központja 144 hektárra tehető.) Olyan mértékű szanálást kellene végezni — ha a „dózer-stratégiát” alkalmaznánk —, ami meghaladná a város anyagi erejét akkor is, ha több ötéves terv anyagi forrásait használnák fel erre a célra. Végül, de nem utolsósorban: a miskolciak megszokták, szeretik a belváros mai arculatát és ragaszkodnak hozzá. Vajmi keveset változott Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy a belváros rekonstrukciója azért késett legalább 10—15 évet, mert a tervek ilyen vagy olyan okok miatt nem feleltek meg a kívánalmaknak. Ez azonban nem így van. Mindegyik terv tartalmazott — mai szemmel nézve is! — hasznosítható gondolatokat, és anyagi lehetőségeinket figyelembe véve is többet lehetett volna tenni annál, amennyi történt. Néhány új bolton, intézményen és a legutóbbi időben kezdődött úthálózat-fejlesztésen kívül ugyanis a belváros vajmi keveset változott és ma már a lakások állapotát, komfortját tekintve, jócskán elmarad a lakótelepek mögött. A többi vidéki nagyvárosban — jóllehet ott sem volt sokkal könnyebb a helyzet — sokkal többet tettek azért, hogy növekedjen az utak áteresztőképessége és javuljanak a városmagban élő emberek lakáskörülményei. (Folytatjuk) BÉKÉS DEZSŐ Alkoto ifjúság A ,, ki váló" ómért A legutóbbi szabad szombaton lakatos, hegesztő és esztergályos fiatalok gyakorlati-elméleti versenyét rendezték meg a Lenin Kohászati Művekben. (Az öntők, autószerelők és hengerész- forrasztárok versenyét már korábban lebonyolították.) Az Alkotó Ifjúság Mozgalom szakmai versenyeinek nép. zerűsége tovább növekedett. \z idén a Kiváló Ifjú Szak- nunkás címért már 134-en, i Szakma Kiváló Mestere cinért 176-an, a Kiváló Ifjú Mérnök és Kiváló Ifjú Technikus címért pedig 70-en, illetve 60-an versenyeztek az LKM-ben. Hová tűnnek a borsodi nyitlak? Nő fácáiiálloiiiány a Ismerjék meg a közlekedési szabályokat Kisautók húszezerért Az idén is több százezer forinttal támogatja a Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács az iskolások KRESZ. oktatását. Az óvodások KRESZ-parkjaiba 20 ezer forintért vásároltak kisautókat 80 ezer forintba kerültek a megye úttörői részére vásárolt felszerelések, 10 ezer forintba a Nemzetközi Iskola Kupa helyi elődöntőjének lebonyolítása. Majdnem félszázezer forintot költöttek ilyan KRESZ-propaganda- anyagok készítésére amelyek az általános iskolások figyelmét hívják fel a helyes közlekedésre, Hazánk vadászterületeit — az ott élő emlősök (szőrmés vadak) és a madarak (szárnyas vadak) testnagysága, gyakorisága és vadászati értéke alapján — két kategó riába: apró- és nagy vadasba soroljuk. Apróvadas te rületeink legfontosabb szál nyasa a fácán és a fogol A vadásztársaságok teve kenysége könnyen lemérhet' a fácánfogoly lelövésének, be fogásának, valamint a kite tepités és mesterséges körülmények közötti tenyésztő- adataiból. A borsodi vadásztársaságok az elmúl* vadászati évben egyetlen apróvadnál (itt nyúl. fácán, fogoly) sem érték el a lelövési, kibocsátási, élve befogási tervet. (Nyűiből a tervezett 8700 helyet» 5600-at, fácánból 24 000 he Ivett ezerrel kevesebbet löt tek. A fogolynál a legrosz szabb az arán-: a 8700-as ki lövési tervvel szemben mindössze 3900 került terítékre Nyúlból 5400 helyett csak 2900-at fogtak be élve. pedip ez a vadásztársaságok egyi* jelentős bevételi forrása.) Az okok? Idézet a megy, vadászainak nemrégiben lezajlott közgyűlésére kiadott írásos jelentésből: „Az ősz elejére, a szezonkezdésre ismeretlen okok miatt szinte eltűnik a nyúl...” A vadlétszám-becslési ada- ok szerint örvendetesen nő a ■ ácánállomány nagysága. A fácán több fajtáját, a középkorban telepítették Európába, ázsiai őshazájából. Vadá- zali szakkünyveií. külhoni es iazai vadászaink századeleii Jeszámolói egyaránt a „vi- ághirű” jelzővel illették a magyar fácánállományt. A második világháborúban a fácánok 70 százaléka elpusztult. A korábbi létszám visszaállítása vadgazdálkodási és mezőgazdasági szempontból egyaránt fontos. Hazánkban két módja ismeretes a fácán- tenyésztésnek : a félvadte- nvésztés (fácántelepekröl, vagy a vadászterületről vásárolt illetve begyűitött torsokat keltetik ki) és a votier tenyésztés (itt az élő fácánokat fogják be tenyésztés céljára). Az ezévi vadállomány becslése szerint Borsodban 32 600 nyúl, 82 000 fácán és 44 800 db fogoly található. A tervek szerint 1980-ra az optimális állománylétszám: 60 000 nyúl, 160 000 fácán és 43 000 fogoly. (sólymos»
