Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)
1976-11-29 / 282. szám
Az ember és a társadalom nem várhat hetek Tegnap zárult Komárom megyében a természettudományos hetek gazdag prop- ramja. A már hatodszor megrendezésre kerülő eseményso. rozat iránt évről évre nő az érdeklődés. Míg kezdetben ugyanis csak Tatán, a Megyei Művelődési Központ Herman Ottó-szakkörei rendezték a természettudományos' ismeretek gyarapítását szolgáló eseményt, ebben az, évben már több mint 30 település vett részt benne. A természettudományos hetek idei rendezvénysorozatából kiemelkedett a Megvei Művelődési Központban, Ta. tán megtartott szakköri bemutató. Ezen a megye 62 települését képviselő 100 szakköri tag adott számot — mintegy ezer diafelvétellel, grafikonnal szemléltetett elő. adáson — egész évi munkájáról. Környezet- és természetvédelmi. botanikai, seoló. giai, barlangkutatási, néprajzi és más témájú előadásokat hallgatott meg a nagyszámú érdeklődő közönség. valamint az ország különböző tájairól meghívott szakkörve. zetők. Család és életmód A nyertnek ne lenyen kis felnőtt! „Nem élünk olyan szépen, mini amilyen Jól...” — ez a mondat lehet a mottója annak az eszmecserének, amely a múlt héten zajlott le Budapesten, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Napjaink folyóirat rendezésében. A háziasszony Ferge Zuzsa, a vitavezető elnök Hegyi Imre volt. belváros (Farkas Ida felvétele) Pecsét és minősé ff Az aláírás: felelősségvállalás. Magunkért, másokért. Az üzemekben, vállalatoknál néha pecséttel helyettesítik a minőségi ellenőrök, közismertebb nevükön a meósok. Amikor egy termék elkészül, a meós állapítja meg, milyen a minősége, melyik osztályba sorolható és ez határozza meg értékét, illetve, hogy milyen árat kérhet érte a gyártó cég. Tehát a minőségi ellenőr döntésétől függ a vállalat bevétele is. Ugyanakkor az üzem, a vállalat jó hírnevét is védi a meos, mert ha a megrendelő, a vásárló panaszkodik, akkor öt vonják felelősségre: — Nem látta, nem vette észre?! Napjainkban, amikor már érezhető az év végi hajrá — aminek egyébként nem örülünk —, a minőségi ellenőrök munkáját az üzemi, vállalati vezetés másképpen bírálja el. Szigorúság helyett engedékenységet kérnek, mert így tudnak tervet teljesíteni, s nyereséget fizetni, melyből természetesen a minőségi ellenőr is részesül. Bármilyen furcsán hangzik, „akkor kap több pénzt, ha többször hunyja be a szemét”. Szakemberekkel beszélgettem, akik elmondták, hogy ilyenkor, év vége felé a nagyobb hibákat is elnézik, csakhogy mentsék a pénzt, hiszen ha a létesítményt vagy terméket nem veszik át, akkor oda a hitelkeret, az árfedezet. Mindenki gyártó és fogyasztó egyben. Lehet lakatos, hivatalnok vagy varrónő, amikor terméket állít elő vagy intézkedik, önmagával szemben elnézőbb, selejtjét mással veteti meg, „Én is ember vagyok!” felkiáltással megértést kér. De ha mint fogyasztó gyengébb árut kap, akkor aztán kitátja a száját: — Az én pénzemért csak ezt kapom?... Hallottam egy kitűnő követendő példát. A pécsi Villamosipari Szövetkezet dolgozói vállalták, hogy ahol panasz merül fel a rendelés teljesítésével kapcsolatban, azt a hibát elkövető dolgozó díjtalanul köteles rendbe hozni, sőt nagyobb kár esetén az összeget levonják a fizetéséből. Ha hasonló módszerrel dolgoznának másutt is. akkor szinte nem is lenne szükség minőségi ellenőrökre, mert a dolgozó úgy készítené el h terméket, vagy végezné el munkáját, hogy arra panasz ne legyen. Ezt kívánná a saiát érdeke. Kívánná? De miért beszélünk feltételes módban? Kívánja! És ez a természetes. IMREH JÓZSEF 53 kilométer — a föld alatt vágathajtási eredmények A borsodi bányászok idei vágathajtási tervüket 2700 méterrel teljesítették túl;ösz- szesen mintegy 53 kilométer vágatot hajtottak ki. A feltáró vágathajtási munkára vonatkozó tervet is túlteljesítették 875 méterrel. Az újonnan feltárt vágatokban megkezdték a korszerű gépek beszere. lését, amelyekkel még jobb jövesztési eredményeket tudnak produkálni az elkövetkező évben. írók, újságírók, orvosok, szociológusok, közgazdászok cseréltek eszmét napjaink sokat vitatott kérdésköréről; a családról és az életmódról. A témának és a vitának az adta apropóját, hogy a nyáron erről tárgyaltak a tokaji írótábor résztvevői: aktualitását pedig a valóság- feltárás szorongató szüksége szolgáltatta. A szociográfu- sok két évvel ezelőtti; kecskeméti találkozóján Fekete Gyula író azt mondta: ,.... Hiszen már tudós kollektívák. egész apparátusok dolgoznak milliós költségvetéssel egy-egy tény föltárásán. mit akar akkor a szerencsétlen író? Mindig elő fog jönni, hogy az élet intuitív megközelítése jogosulatlan, és mindig be fog bi- zonyosulni, hogy jogos. Ki jelezte előre a fasizmust? Ki jelezte előre a háborút? Kik jelezték előre a személyi kultuszt? Legtöbbször nem a hatalmas tudományos apparátusok, hanem a szellem magányos emberei. A valóság irodalmi, intuitív megközelítését előreláthatóan hosszú ideig nem nélkülözhetjük még.” Divat és tradíció Miért nyaggatjuk a családokat életükről, miért lám- pázzuk körül újra meg újra az életmód kérdéseit? Egyáltalán; hogyan élünk, tudunk-e élni megnövekedett lehetőségeinkkel? Ügy tudjuk-e hasznosítani a szocialista társadalom gazdasága teremtette feltételeket életünk vitelében, a szabad idő eltöltésében, a munkában, a ruházkodásban, a társas kapcsolatok alakításában, ahogy az méltó a szocialista emberhez? „Nem élünk olyan szépen, mint amilyen jól” — köszönt vissza a mottó a sok felszólaló sokféle, agyakran egymással vitázó felszólalásában. Joggal mondhatta azt egy interjújában a Szociológiai Kutató Intézet igazgatója. hogy „az életmóddal — jóllehet sokféle áttétellel és differenciáltsággal — tükröződnek a társadalom alapvető folyamatai és céljaink megvalósítása is, ezért az életmódnak rendkívül nagy politikai jelentősége van.” Persze, társadalmunkban korántsem beszélhetünk egységes életmódról. Az emberek és a társadalmi csoportok között jelentősek az életmódbeli eltérések. Hatnak a szokások és a tradíciók, nem vonhatjuk ki magunkat a divatirányzatok alól sem. s — noha tudjuk, hogy a lét határozza meg a tudatot — a munka még nem mindenki számára jelenti az önkifejezés, önmagvalósítás egyik alapvető formáját, s gazdaságunkat nem mindig önmagunk gazdagítására, hanem gyakran formális és hivalkodó gazdagodásunk bizonyításaként használjuk fel. Az erőszak házhoz jön Gergely Mihály író mondta: — Aggasztóan durvul a beszéd, s aggasztóan durvulnak az emberi kapcsolatok. Eltűnnek a klasszikus, szép és örök emberi tulajdonságok (mint a figyelmesség, a tapintat és egymás megbecsülése). A krimi, az erőszak, a televízió „jóvoltából” házhoz jön. Kell ez? Szükség van erre? Van-e jogunk durvának, csak önmagunkkal törődőnek, cinikusnak lenni? Somos Agnes újságíró így vélekedett: — A család intézményének erősítésével és segítésével kell elérni azt, hogy a társadalom legkisebb közössége harmonikusabb legyen. Csak így. a kis közösség harmóniájának kiteljesedésével juthatunk el oda. hogy általa a nagyobb közösségek is erősödjenek, Ferge Zsuzsa azt mondotta vitaindító előadásában: — A család és a felnőtt élete is gazdagabb lesz. ha a gyereket hagyjuk gyereknek lenni. Ha az óvodában és iskolában gyerekeket nevelünk. nem pedig „kis-felnőt- teket”. Herék nélküli mozdony Volt, aki azt is felvetette, hogy van-e értelme az ilyen vitáknak: mondván, hogy kell-e mindig evidenciákat mondani, s nem szócséplés-e, nem jogtalan-e beleszólni a család magánügyébe? Papp Lajos, a Napjaink fő- szerkesztője a változást és a haladást nem hozó eszmecserét kerék nélküli mozdonyhoz hasonlította ... Aztán feltette a kérdést: meg- tettünk-e mindent, hogy a jövő generációja zökkenők és kiábrándultság nélkül lépjen a helyünkbe, s olyan legyen, úgy éljen, ahogy mi szerettünk volna élni? Kárpótolja-e a gyerekeket a drága játék, a gyakran luxusszámba menő ruha, a gyereknek — a szülő életszínvonalának rovására menő — ellátása az együttjátszás hiányáért. az elmaradt szerétéiért, a rohanás miatt meg- bomló harmóniáért? A kérdések jó része megválaszolatlan maradt. De — és most ismét a kecskeméti szociográfus tanácskozáson elhangzott egyetlen mondatra hivatkozunk — az ember és a társadalom nem várhat ... BRACKÓ ISTVÁN Színe és Kérdések Pályakezdő postások eskütétele sfc Jellegzetességük a barna alapszín s n földfestékes díszítés. Érződik rajtuk bizonyos habán hatás. De mindenképpen egyedi képviselői egy ősi kultúrának, a sárospataki cserepesség művészetének, mely ismét virágzásnak indult. Az ősi műhelyben ma ismét korsók, bokályok, kancsók, tányérok készülnek... (Laczó felv.) KÖZGAZDASÁG A miskolci vendéglátóipar egyik vezetőjével beszélgettem a minap. így dohogott: minden ősszel tele vannak az újságok vele, hogyan segítik a diákok, katonák, üzemi munkások a szüretet a Hegyalján. Ha gazdag a termés, efölött külön örvendeznek. Harsány hurrát vált ki. ha új sörgyárat építenek, vagy növelik — tetemes költséggel — valamelyik régi üzem kapacitását. Tájékoztatják a közvéleményt az 11. letékesek arról is, hogy eny- nyi meg annyi importtal javították a sörellátást. Végül azonban a közös munkával, nagy-nagy odaadással leszüretelt termés — bor formájában — a ven. déglátóipari üzletekbe kerül, nemkülönben a kapacitásbővítéssel, importtal növelt sörmennyiség. És egy csapásra megváltozik a sajtóközlemények hangvétele: Szidják a kocsmát, keseregnek a rohamosan növekvő alkoholfogyasztás miatt stb. Egyetértettem a vendégül. tóipari szakemberrel abbun hogy a sok-sok munkának, beruházási költségnek meg kell térülnie. A megtérülés egyetlen útja pedig az, hogy eladják az italt. Ezután fogalmazta meg kérdését beszélgető partnerem: — Mi a magyarázat erre a tudathasadásos állapotra, miért rosszabb ember, aki szeszt árusít, mint aki szeszt termel ? MORBID A bérházban mindenki szerette, tisztelte az idős nénit, aki eltávozott az élők sorából. Szomorú tekintetek ki sérték a temetkezési vállalat embereit, amikor a koporsó aljába tett és lepedővel letakart holttestet leci pelték az emeletről. Sok tanúja volt annak is, hogy a/ egyik játékos kedvű hulla szállító munkás a lépcsőhá/ előtt megkérdezte a bámész kodó gyerekektől; — No, ki fekszik mellé srácok? SZABAD SZOMBAT Az illetékesek szerint mt,. változtak a vásárlási szoká sok: az előrelátó erríberek általában már pénteken beszerzik mindazt, amire a hét '•égén ‘ szükségük lesz. Ezért korábban be lehet zárni szombaton a boltokat és nem kell nyitva tartani vasárnap. Z' Ne firtassuk most, mennyire igaz ez az állítás! Törődjünk bele — mi vásárlók — a megváltoztathatatlanba és vigasztaljuk magunkat azzal, hogy legalább a kereskedel. mi dolgozóknak kedvez az új rend. A gyógyszert is árusítják, de több közös vonása nincs is a gyógyszerészek és a kereskedők munkájának. Legalábbis én így gondoltam eddig. Az elmúlt szombat regge- 'én — a hirtelen megbetegedett gyerek számára — lyógyszert kellett vásárol, íom. A Centrum Áruházzal izemben levő patikát zárva aláltam. A Szabadság tér iarkán levő szintén zárt ro- 'óval fogadott. Az ajtóra ki- úggesztett cédulán ezt olvastam: ZÁRVA 10 óráig; legközelebbi gyógyszertár az Ady-hídnál. A megjelölt patika alig nagyobb egy házgyári lakás szobájánál. Szorongtunk ben ne vagy harmincán. Egy asz izopy rosszul lett várakozá közben, volt aki káromki lőtt, s volt aki megíoga' nazta a kérdést: — Lehet, hogy a szabuo /ombatot rövidesen beveze tik a vírusoknál, bacilusok- nál is? (békés) Hagyomány már a Miskolci Postaigazgatóságon, hogy a pályakezdő postásfiatalok december első napjaiban teszik le a postásesküt az igazgató, súg vezetőinek jelenlétében. Az elm tlt iskolaévben végzett. s a postás szakmát választó fiatalok december 3-án délelőtt 9 órakor az. 1 számú Ipari Szakközépiskola kollégiumának kultúrtermében gyülekeznek, hogy meghallgassák az igazgatóság vezetőinek jó tanácsait, s esküt tegyenek. Steril blokk a le iüzem ben A vidéki tejipari vállalatit közül elsőként a Misfcol- i Tejtizemben hoznak tétre gynevezett steril blokkot, ’.záltal jelentősen növekszik najd a tej- és teíkészítme- lyek — joghurt kefir Ízesített ioghurt — fogyaszthatósági ideje, A beruházást jövőre kezdik meg. s az év végéig szeretnék befejezni.
