Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

Hevesi Gyula- díj A Szervezési ' és Vezetési Tudományos Társaság or­szágos küldöttközgyűlésén adták át a Hevesi Gyula-díj I. fokozatát dr. Susánszky Jánosnak, a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem tan­székvezető egyetemi tanárá­nak. A miskolci professzor t jdományos munkájáért, va­lamint az SZVT Borsod me­gyei csoportjában kifejtett tevékenységéért részesült eb­ben a rangos elismerésben. Fénysorompók Hazánkban mintegy 440, Borsodban 58 vasút-közút szintbeli kereszteződés nincs, még ellátva megfelelő jelződ berendezéssel. A KPM intéz­kedése szerint az V. ötéves tervidőszak végéig vala­mennyi ilyen kereszteződést fénysorompóval kell felsze­relni. A munkát a KPM Közúti Igazgatóságai és a MÁV közösen végzik, s kö­zösen finanszírozzák. Az idén a megyében 13 keresz­teződésbe kerültek fényso­rompók; a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága kilenc­nek, míg a MÁV miskolci Igazgatósága négynek a költ­ségét fedezte. Számlálják a utasokat Tegnap reggel óta a Mis­kolci Közlekedési Vállalat szakemberei utasszámlálást tartanak az autóbuszokon. Munkájukat elmés szerkezet segíti, amely másodpercnyi pontossággal méri a menet­időt, méterben határozza meg az autóbusz által meg­tett távolságot, s ugyanakkor a gépjármű fogyasztását is regisztrálja. Mint megtudtuk, a mostani utasszámlálásra azért van szükség, mert a há­rom évvel ezelőtti adatok már nem tükrözik a valósá­got. Azóta ugyanis a jármű­park jelentősen kicserélődött. Gazdálkodás, együttműködés, demokratizmus Vila a törvényről (Folytatás az 1. oldalról) Milyen lesz az új törvény? Dr. Tímár László is hangsú­lyozta, hogy nem a tervezet, hanem csak annak alapelvei képezik még a vita tárgyát. Jóllehet, a hatályos szövet­kezeti jogszabályok csak alig négy-öt éve léptek érvénybe, a módosításra szükség van. Ezt indokolja a szövetkeze­tek fejlődése, a szocialista demokratizmus erősödése, amellyel lépést kell tartania a szövetkezeti demokrácia erősödésének is. 4z alapelvek A gazdálkodásban növe­kednek a hatékonysági köve­telmények. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az ér­dekek összehangolására, en­nek jogi szabályozására. A fejlődés hozta magával, hogy az elmúlt években jelentő­sen megváltoztak a szövet­kezetek méretei, fokozódott a szakosodás, általánossá vált az igény a gazdasági együtt­működésre. Fejlődött a szö­vetkezetek társadalmi és gaz­dasági környezete. A társa­dalmi életünkben végbement fejlődést jól példázzák az utóbbi időben alkotott, ma­gasabb szintű jogszabályok. (Tanácstörvény, alkotmány- módosítás ...) A vitában szó esett a tör­vénybe foglalandó alapelvek­ről; arról, hogy a szövetke­zeti törvénynek teljes össz­hangban kell lennie az 1972­ben módosított alkotmány­nyal, ki kell fejeznie a szö­vetkezetek leglényegesebb vo­násait, különösen azt, hogy azok a szocialista társadalmi rend részeként, a szocialista állam társadalmi és gazda­sági céljaival összhangban szolgálják a kisebb közös­ség, a szövetkezeti tagság ér­dekeit. Han szabály, egyesülés, szétválás Számos észrevétel és ja­vaslat hangzott el a szövet­kezeti alapszabály-alkotásról, a szövetkezetek belső sza­bályzatairól, a szövetkezet önkormányzati szervezetéről, a tagsági viszonyról. Felve­tődött a szövetkezetek egye­sülésének és szétválásának jogi szabályozása, a szövet­kezetek érdekképviseleti szerveinek munkája, vala­mint a szövetkezetekkel kap­csolatos állami tevékenység (ágazati szakmai felügyelet, ellenőrzés). A mintegy háromórás vita igazolta: a törvényelőkészí­tők jelentős segítséget kap­nak ezektől a fórumoktól Dr. Fábián László a rövid összefoglalójában arról szólt, hogy szerencsésebb lett vol­na a teljes tervezetet látni, ■ a gyakorlati szakemoerek- kel azt vitatni meg, de je­lentős az is. hogy a tervezett viták tanulságai még a tör­vény részévé lehetnek. B. G. A húskombinátban: íovábis Űrt a munkástoborzás Még mindig tart a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács engedélyezte muskásto- borzás a Miskolci Húskom­binátban. Az eddigi adatok szerint már csaknem száz új dolgozót szállítanak naponta a megye különböző részeiről a kombinátba a vállalat autóbuszai, a két, meghatáro­zott útvonalon. (Tegnap újabb autóbuszt vásároltak az edtjigi kettő mellé.) Az új dolgozókat a vállalat által finanszírozott tanfolyamon tanítják be, s a közeljövő­ben már vizsgát is tesznek az első betanított munkások. áe Csokor — huzalból... A kép a December 4. Drótmüvek­ben készült, amelynek dolgozói joggal panaszolják: ezt ások szakértelmet kívánó mesterséget még nem ismerték el szak­mának ... (Kerényi feli.) Aranygyűrűs erdészek A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságban évről évre növekszik a törzsgárda tagjainak a száma. A mint­egy ötezer dolgozó soraiban az idén 611-en rendelkeznek olyan munkaviszonnyal, amelynek időtartama 5 és 40 között 5-tel osztható éveket foglal magában. Így velük törzsgárdatagként a megyé­ben már több mint kétezren foglalkoznak erdőművelés­sel, fakitermeléssel. A 16 erdészet közül a lilla­fürediben legtöbb — 36 — az új törzsgárdatag, a legkeve­sebbet — nyolcat — pedig a tállyai erdészet mondhatja a magáénak. A három fűrész­üzem legnagyobbikában, a miskolciban, 57-en. a pálhá- ziban 52-en, az olaszliszkai- ban 31-en, a két vasútüzem­ben, a lillafürediben és apa 1- háziban 53-an, illetve 40-en, a Sárospataki Faipari Üzem­ben 45-en, a gazdaság köz­pontjában 36-an sorolódtak a törzsgárdába. Az arányoknál persze figyelembe kell venni az erdészetek és üzemek dolgozóinak eltérő létszámát, másrészt azt is, hogy min­denütt többen — bár hosszú ideje dolgoznak a gazdaság­ban —; nem az említett ke­rek évszámú munkaviszony­nyal rendelkeznek. A gazdaság az új törzs- gárdatagokat összesen 436 700 forinttal és 1181 nap szabad­sággal jutalmazta. A 30—35—40 éves törzs- gárdatagsággal' rendelkezők száma 22 és 7, illetve egy. Mind a harmincán arany­gyűrűt, s a két utóbbi cso­portba tartozók még 500 és kétezer forintot is kaptak jutalmul. T. I. Vagenlraktafó épül A MÁV miskolci Igazgató­ságának és a Tiszai Hőerő­műnek sok gondot okoz, hogy a beruházással egyidőben el­készült vagonbuktatón csak kéttengelyes kocsikat üríthet­nek. Így azután a nagyobb vagonokból kézi erővel kell a szenet kilapátolni, ami növeli a kocsik tartózkodási idejét is. A közelmúltban született döntés értelmében a hőerőmű a központi rakodásfejlesztési alapból 10 millió forintot kap, amelyből 1977 II. negyedévé­re korszerű vagonbuktatót építenek fel. Ez a berendezés már bármely kocsitípus gyors ürítésére alkalmas lesz, I gf ár holnapja A munkahelyi és ügyvitelszervezésről, a fizikai munka megszervezéséről, szerte a világban, hazánkban is, sok szó esik, állandó témák. Ezért tehát egy szellemi munka szer­vezéséről, tervezéséről és értékesítéséről rendezett konferen­cia — márcsak ritkaságáért is — joggal tekinthető szellemes és hasznos kezdeményezésnek. Egy ilyen eszmecsere lénye­gében új és igen fontos oldaláról közelíthet az alkotás, a gazdálkodás, az új értékek előteremtésének folyamatához. Amikor a szellemi munka megszervezése kerül napirendre — akár egy konferencián, akár a népgazdasági, vagy a vál­lalati tervezésben — akkor lényegében mindig arra a fajta szellemi tevékenységre kell gondolni, amely már a tudomá­nyos értelemben vett alkotómunkával is azonos, vagy ahhoz erőteljesen hasonló. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság november 16-tol 18-ig megrendezett konferenciájá­nak mintegy 40 hazai és külföldi előadása ugyanakkor meg­győzően bizonyította, hogy az alkotó szellemi munka távol­ról sem tartozik csupán a Tudományos Akadémiára, vagy a különböző kutató, tervező, szervező intézetekre: nemcsak ezekben a tudományos centrumokban lehetséges nagy hord­erejű, merőben vagy részben új műszaki eredményekre, köz- gazdasági felismerésekre jutni. Sőt: mivel egy-egy ország műszaki, gazdasági, szellemi kapacitásán,ak számottevően na­gyobb részével a vállalatok rendelkeznek, alkotó szellemi te­vékenységre szinte mindenütt nyílik mód, ahol arra figyel­met fordítanak. A vállalati keretek között zajló szellemi munka szerve­zettsége viszont, kétségkívül még a munkahelyi és ügyvitel- szervezésnél is gyengébb, noha ebben is hallatlanul sok a kiaknázatlan tartalék.-A vállalati fejlesztési laboratóriumok­ban kézenfekvőén nélkülözhetetlen az alkotási kedv. Ezekre a helyekre kellene összpontosítani a vállalatokon belüli leg­jobb, legtehetségesebb, invenciózus műszaki szakembereket. Megkeresni, felfedezni őket. A vállalati laboratóriumokban folyó tevékenységet sehol sem szabadna rutinmunkának néz­ni, és esetleg egyszerűen csak a kívülről megszerezhető ered­mények alkalmazását, adaptálását várni az ottdolgozóktól. A fejlett ipari országokban mindenütt, a legsikeresebb vál­lalatoknál, a fejlesztési részlegekben dolgozik a legtöbb jól képzett műszaki szakember, s ezek a részlegek a magyar vállalatokhoz képest lényegesen nagyobb létszámúak. A nem­zetközi tapasztalatok szerint ezekben a laboratóriumokban igen jól megszervezik az anyagi, műszaki ellátást. A fej­lesztési, kutatási programok 5—10 évre előre meghatározzák a feladatokat, a legteljesebb összhangban a vállalatok gyár­tási, értékesítési távlati terveivel. A fejlesztésben dolgozó műszakiaknak a lehetőség szerint a helyükbe visznek mindent, hogy idejüket, energiájukat csakis a megoldandó feladatokra fordíthassák. Az mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az ő kezükben, fejükben van a gyár holnapja. A hazai gyakorlatban sajnos, a vállalatok elég hagy körénél a fejlesztőmérnökök korántsem élveznek ilyen helyeztet. A legtöbb helyen főleg a munkakörülmények, a zsúíoltság, a műszer- és anyagellátás zökkenői gátolják a jobb hatásfokú szellemi alkotó munka kibontakozását. A vállalatoknál létező műszaki, gazdasági, szellemi kapa­citás jobb kihasználása az egyik legkézenfekvőbb módja an­nak, hogy valóban a hazai adottságoknak megfelelően, az élőmunkára, az élő, emberi agyra alapozva — kevés anyag és energia felhasználása mellett — növekedjék az egész gaz­daság korszerűsége, versenyképessége, gyarapodjanak a vál­lalati és a népgazdasági bevételek. A szellemi munka terve­zése és szervezése a vállalatoknál közvetlenül eredménynö­velő hatású, igen csekély fejlesztési ráfordítás mellett. Az említett konferencia most talán az eddiginél szélesebb kör­ben ráirányítja majd a figyelmet erre a bőven buzgó erő­forrásra is. G. F. Szolid emberek lettünk Roppant szolid, otthont szerető, min­dig hazasietö emberek vagyunk. Vagy legalábbis kényszerülünk lenni. Olyan­kor, ha vidéki városból Budapestre, vagy onnan vidéki városokba visz az utunk. Mint valami könyökvédős precíz hiva­talnokok, általában délután öt órára be­fejezzük a napot és igyekszünk szépen haza. S hogy ezt a szép szokást mind­inkább ápoljuk, s attól el ne térjünk, sőt el ne térhessünk, ebben segít a vas­út, meg a szállodai hálózat. Érdekes tapasztalatokra jut a kíváncsi ember, aki azt szeretné megtudni, mi­lyen a vidéki városok vasúti összekötte­tése Budapesttel, hogyan lehet onnan hazautazni, vagy vidékről miként lehet este a fővárosba visszatérni. Mert lo­vas nemzetből autós nemzet lettünk ugyan, de az emberek többsége mégis, vonaton jár. A vasúti menetrend tanul-, ságos olvasmány, vagy — ha úgy tet­szik — böngészmény. Megtudható belő­le, hogy mostanában a megyeszékhelyek döntő többsége és a főváros között este alig-alig akad valami vasúti összekötte­tés. Nem számítva a fővároshoz közeli és sok vasúti vonal csomópontját jelen­tő Szolnokot és Székesfehérvárt, bizony igyekezni kell hazafelé, akár Budapest­re, akár vidékre készül az utas. Például Győrbe az utolsó gyorsvonat 18.10-kor, az utolsó személy 20.45-kor indul Buda­pestről, s nagyjából hasonló időben in­dulnak ellenirányba is a vonatok. Szom­bathelyre már 17.30-kor elmegy Buda­pestről az utolsó gyors, vissza meg 17.43­kor indul, Nagykanizsára már régen nem a gőzös megy, hanem piros színű Diesel­monstrum viszi a vonatot, oda is, vissza is 17 órakor indul az utolsó gyorsvonat. Pécsre 18.20-kor, onnan 17.45-kor, Bé­késcsabára 18.00-kor, vissza 18.10-kor, Szegedre 18.30-kor, vissza 18.00-kor. Na és Miskolc: Budapestről 18.05-kor indul az utolsó gyors — néhány nyári héten 20.15-kor is —, innen Budapestre 19.25- kor és egy személy 21.02-kor. Éjszakai vonat csak a záhonyi vonalon közleke­dik, egyébként kiment a divatból. Előfordulhat, hogy valaki nem tudja elintézni délután ötig a dolgát, vagy ép­pen beült egy délutáni színházi előadás­ra. netán valami magánjellegű elfoglalt­sága akad este hét-nyolc óra körül. De előadódhat az is, hogy a főváros, vagy vidéki város távolabbi pontjáról nem éri el az utolsó vonatot. Meg olyan is lehet, hogy valaki magánemberként szeretne este hét óra körül a fővárosban, vagy vidéki városban „dorbézolni”, holott megszokott ágya a vasúti vonal túlsó végén levő városban várja. Menjen szállodába —, hallható ilyen-, kor a bölcs tanács. Talán nem kell a szállodai lehetőségeket külön ecsetelni. Ha valaki Budapesten meg akar szállni, hetekkel előtte kezdheti a telexezést, te­lefonálgatást a szállodai portákra, meg a szállodavállalatok szervizirodáiba. Már régesrégen túljár a telefonköltség az 1. osztályú szállás diján, de szoba még mindig nincsen. (S ebben kevés se­gítséget ad majd a jó előre agyonreklá­mozott budai Hilton, hiszen — mint an­nak igazgatója nyilatkozta — ott napi 75 dollárt kell minimálisan elköltenie a vendégnek, márpedig a 31 forintos napi- dij a jelenlegi árfolyamon is csak meg­közelíti a másfelet, honnan vegye hát a vidéki magyar a hiányzó 73 és felet!?) A minap egy ismerősöm, akinek a fő­városban két napot kellett eltöltenie, négynapi telefonálgatás után végre a Normafa közelében levő Olimpiában ka­pott szállást. A dolga a belvárosban volt. Onnan metróval ment a Moszkva térre, ahol átszállt autóbuszra, ami a Szabad­sághegyre vitte. Ott már csak egy újabb buszra kellett átszállnia, s hipp-hopp, ha minden átszállás azonnal sikerült, egy rövid óra alatt már el is érte a meg­lehetősen drága bérű ágyat. Magyar ál­lampolgár által megfizethető szállodai ágy, illetve szoba olyan hiánycikk las­san. mint a hízott liba mája. Mindkettő csak luxuskörülmények között érhető el. A vidéki városok szállodai helyzete sem rózsásabb. Mit tehet az utazó? Rázatja magat 300—250 kilométeren oda, gyorsan elin­tézi a legsürgősebb teendőit, lohol az állomásra, hogy idejében hazaérjen, cs legkésőbb a tv-híradó második kiadá­sára már szolid, papucsos állampolgár­ként otthon üljön. Aztán sóhajtva fel­húzza a vekkert, és a másnap reggeli vonattal visszautazik, mert egy nap alatt nein tudta a dolgát elintézni. De estén­ként szolid módon otthon ül... BENEDEK MIKLÓS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom