Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Díjat nyertek A X. országos szövetkezeti fotókiállításra, amelyet va­sárnap nyitottak meg Szol­nokon. ezer fotó érkezett. Előzetes zsűrizés alapján 360 került falra. \ Miskolci Fényképész Szövetkezet dol­gozói közül oklevelet kapott Tóth Pál „Ifjú pár” című ké­péért; „A legeredményesebb szakmunkástanuló kiállító” címet és az ezzel járó OFO- TÉRT-különdijat Pusztai László nyerte el. A rendelő első napja Tegnap fogadta első bete­geit a vasgyári kórház és a Borsodi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság által közösen lé­tesített majláthi üzemorvosi rendelő. Belgyógyászati és fo­gászati ellátást kapnak itt az erdőgazdaság dolgozói és hozzátartozóik. Az üzemorvo­si rendelő egyik fő feladata a vibrációs megbetegedések kiszűrése és gyógyítása. y Terefere a háztetőn: mit gondolsz, bontják az idén? (Solymos László felvétele) Korán (vagy későn) jölt a rendelet... Ki vezeti a Igencsak ügybs idegenvezetőnek kell lennie annak, aki el tuu igazodni az idegenvezetésről szóló ú,j miniszteri rendelet paragrafusai között. Ezt a tapasztalatot szűrhette le az újság­író a Miskolcon működő utazási irodák vezetőivel folytatott beszélgetésekből. Született ugyanis egy ü,j jogszabály, ame­lyet, ha betű szerint be is tartanának, akkor a miskolci IBUSZ-irodának például 1. azaz egy idegenvezetője tevé­kenykedhetne jelenleg. Miről is van szó? A belkereskedelmi miniszter újraszabályozta az idegenvezetés rendjét: eszerint az idegenvezetők képzését a Magyar Kereskedelmi és Ven- dcglátóipari Főiskola feladatává tette. Korábban jóformán min­den utazási iroda indíthatott tanfolyamokat, de a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat. az Ozszúans Tde^enfo'-- galmi Tanács, és ki tudja még hánv intézmény vállalkozott az útikalauzok felkészítésére; ebből adódóan azután az ide­genvezetők tájékozottsága meglehetősen egyenetlen színvonalú lett. Országos és megyei ' ¥ jogosítvány Az új rendelet szerint az idegenvezetés — az ország idegenforgalmi értékeinek megismertetése, illetve a ma­gyar turistacsoportok külföldi vezetése céljából — díjazás ellenében nyújtott szolgálta­tás; a tanácsi idegenforgalmi hivatalok, valamint olyan vállalatok, szövetkezetek fog­lalkozhatnak vele, amelyek alapszabályában szerepel az utazásszervezéssel kapcsolatos tevékenység. A korábbi gya­korlattal szemben nem szá­mit idegenvezetésnek a vál­lalati dolgozókból álló turis­tacsoportok, a TIT által ön­állóan szervezett kiránduló- csoportok, szakmabeliek al­kalomszerű vezetése. Idegenvezető csak tanfo­lyamot végzett, sikeres vizs­gát tett és a Kereskedelmi és Vendéglátóipart Főiskola ál­tal kiállított igazolvánnyal ellátott személy lehet. Ide­genvezető-tanfolyamokat el­sősorban a főiskola rendez, hozzájárulásával azonban az idegenforgalmi hivatalok is megszervezhetik a képzést. A náluk tanult útikalauzok azonban csak a megye terü­letén fogadhatják a turista- csoportokat. Országos és kül­földi idegenvezetésre — ez utóbbira legalább egyéves gyakorlat után —, csak a fő­iskolai vizsga jogosít fel. Az igazolványok két esztendeig érvényesek és csak a megfe­lelő továbbképző kurzusok elvégzése után hosszabítha- tók meg. Pestről jönnek kalauzolni A rendelet már kihirdetése napján — azaz október 17-én — életbe lépett és éppen ez jelenti a problémát. Miskol­con ugyanis egyetlen olyan idegenvezetőt sem tartanak nyilván, aki főiskolai tanfo- lyamot végzett. A megye te­rületén is csak az a néhány Idegenvezető dolgozhat, aki az Idegenforgalmi Hivatal legutóbbi tanfolyamán vett részt. Idegenvezetőkre pedig nasv stü'r'',5r' van. hie«"?n ta­valy is több mint 20 ezer turista vette igénybe szolgá­lataikat. Az IBUSZ helyi iro­dájának jelenleg a főváros) társirodák segítenek. Ök biz­tosítanak a rendeletben fog­laltaknak megfelelő idegen- vezetőket a Borsodból kül­földre utazó a külhonból megyénkbe látogató csopor­tok mellé. Jelenleg még meg­tehetik. hiszen a november, a december idegenforgalmi holtszezonnak számít. De mi lesz. ha jön a tavasz és út­ra kelnek a turisták. Ha ma mduinaaaii a lOis.iOia uj táu- toiyamai tegy-egy Kurzus ai- íalaoan fel évig tart), már az is késó lenne, tvt vezeti majd tavasszal az idegent? Ki ka­lauzolja a külföldre utazó magyar turistacsoportokat? A rendelet céljával csak egyetérteni lehet, hiszen a sok-sok visszásság után egy­ségessé teszi az idegenveze­tők képzését. Végrehajtásá­hoz azonban vidéken ma még nincsenek meg a kellő telté­telek, így hát vagy sorozato­san megszegik majd az elő­írásokat, vagy pedig vezető nélkül marad az idegen. Egyik megoldás sem szolgál­ja a turizmus szép ügyét... (erdős) Az ENSZ-szeiíiinárium részvevői a HCM-bn A közelmúltban Budapes­ten rendezték meg az ENSZ 5. építőipari és környezetvé­delmi szemináriumát. Részt­vevői tanulmányi kirándu­lásra felkeresték a HCM-et is. A gyárvezetőség erre az alkalomra külön ismertetőt készített, amely az üzem minden lényeges adatát tar­talmazta. A 30 tagú csoport — többségük nyugati orszá­gok környezetvédelmi szak­embere — a gyárlátogatás után megtekintette a HCM- röl készült színes filmet is. Elismeréssel szóltak Miskolc cementgyárának portalanítá­sáról, s a cementmű szép ki­vitelezéséről. Az ENSZ-sze- minárium szakértői csoport­ja látogatást tett más borso­di üzemekben is. Csak egy telefon? Kedves ismerősöm fakadt ki a minap: — Hat én ezt mar nem bírom. Becs' szavamra, amióta vezetőnek neveztek ki, azért kell túlóráznom szinte állan­dóan, vagy éppen hazavinni a munkám javat, mert napköz­ben agyongyötörnek a földijeim, barátaim . . . őszinte értetlenségem fölött keserűen nevetett. Hát képzel­jem el, valósággal egymásnak adják a kilincset a jobarátok, jóismerősök, gratulálnak, sikert kívánnak, aztán kiderül, mindegyiknek van a tarsolyában valamiféle ..aprócska” ké­rés, elintéznivaló. — Tudod, arra gondoltam, neked csak egy telefon az egesz és kész ... — érvelnek, a könnyű sértődés árnyékával is út-, ját állva a szabadkozásnak. Ismerősöm idegei apránként őrlődnek, ám a baráti kérések a vonakodása dacára sem fogynak, haragosainak szama azon­ban nö. Nem ő az egyedüli, akit a „csak egy telefon"-nal a kime­rülésig vagy meghasonlásig zaklatnak. Sokan kérdezhetnék vele együtt: vajon meddig terjedhet a „baráti szívesség" el-' varasa, mire tarthat igényt pirulás nélkül egy ..jóbarát”? Nemegyszer volt alkalmam rá. hogy több órát töltsék egy- egy hivatalban, felelős tisztséget viselők társaságában. S majd megannyiszor tapasztaltam, hogy alig múlik lel óra anélkül, hogy ne „csörögne” közbe valaki, akit még a telefon útján is mosolyogva illik üdvözölni, mert ugyebár otrombaság­számba menne a mogorva szó. Még szerencse, hogy nincs távolbalátó telefonunk — vagy éppen kár? —, nem láthatják a vonal túlsó végén, hogyan vált grimaszba a mosoly, ami­kor kiderül, nem önzetlen a telefonáló érdeklődése a „hogy s mint” iránt. Könnyű volna az egészet elintézni azzal, hogy az ilyen malomkövek közé került ember utasítson el minden baráti kérelmezőt, s egyszer majd csak leszoknak róla. Csakhogy kevesen tudják megtalálni hozzá idejekorán a hangot. Mert szívélyesen elutasítani is tudni kell. Ugyebár nem mindenki érti meg — vagy éri fel ésszel —, hogy egy-egy kérés meg­tagadása mögött nem a rátartiság munkál, hanem éppen a szerénység. Röstellkedés a ..közvetítői'’ szerep miatt, de húz.ó- dozás is attól, hogy a szívességi kérelem továbbításából ne­tán valamifajta lekötelezettség látszata kerekedik. Valljuk meg. ki-ki a maga posztján nehezen mond nemet, ha kéréssel fordul hozzá a jóbarát, a jóismerős. Lett légyen áz bolti eladó, hivatalnok vagy takarító, ha már az ismeret­ségi körében megoldható valamiről van szó. legalább a „megpróbálom” alapján „intézkedik". Van ebben valami olyasmi is. ami bizonygatásnak tűnik, „lám csak, én is va­gyok valaki”, de benne van az a picinyke vállrándítás is; „ne mondhassa senki, hogy rossz fiú vagyok”. És olykor későn kap észbe az ember: hoppá, valami ördögi körbe került. Mert nem igaz, hogy „csak egy telefon az egész”. Mert legközelebb már viszoht-szívességet kérnek azon a szívességet-kérő telefonon. És akkor megint csak nem lehet' ■ nemet mondani! Vagy legalábbis: akkor már roppant ne-1' héz... (radvnnyi) Ismerd meg hasúdat! A Lobogó című képes heti­lap Ismerd meg hazádat! címmel rejt vény sorozatot in­dított. Minden héten más-más megyéről szerezhetnek isme­reteket a rejtvényfejtők. A Tallózd* lapokban, folyóiratokban Sílanlolyam Bániakon A Megyei Testnevelési és Sporthivatal önköltséges si- tanfolyamot rendez Bánkúton 1976. december 26-tól 1977. január 2-ig, alapfokon és haladók részére. Jelentkezni lehet Miskolcon, a Dayka Gábor u. 9. sz. alatt, 8 és 16.30 óra között, Kóródy Já­nos főelőadónál (2-es szoba). „Miskolc árnyai megnyúltak. Miért? Miért veti rá laposabban a fényét a jóhír? ... A kisháza bennem: zavar, egy olyan város zavara, melyet sokan ócsároltak, hirdették, hitették a hap.yomáoy- talanságát, mígnem félsze™ lei« mint egy sokat leszólt kisgye­rek . , . ríb znuj t'UailoUo.l, kezd­te önmagát ócsárolni, kiszolgál­tatottjaként a mások vélemé­nyének, ... csak leste, másün- nen mit másolhatna, s közben veszni hagyta saját kezdemé­nyeit.” MISKOLC AZ ÚJ TÜKÖRBEN Az igényes-szép kulturális hetilap mostani, 44. száma érzékletes írásokban és ta­láló fényképekkel mutatja be az országos nyilvánosságnak Miskolcot és Borsod-Abaúj- Zemplén megyét. A fenti idézet Zimonyi Zoltán beve­zető írásából való. Jól jel­lemzi szerzője a város je­lenkori biztató változásait is: „Miskolc ma; egy igyekvő vá­ros, amely türelmetlenül szeret­né végre, ha fényei és árnyai aréa arányait rajzolnák, s nem megnyúlt vonásokat. Ezt lesi minden szemben: az eredmé­nyeit, a dicséretet . . . Sikerül­het-e megváltani a múltai? s be- lebékülhctünk-e?" Tettekre lasz: serkentő a vá­,,Miskolc tudjon kötni és lakó- «Rt C'*pU csak akkor! Csak, ha egy város cgyau-cjívózorre ia:i. Ja meg k-i zot múltja* teremtő jelene. ... jó emlékek közösségében a szülő­földjétől. hogy hogyan kell őt jól szeretnie!” A lap három oldalnyi iro­dalmi riportban tájékoztat Gellért Károly miskolci la­katos mester nagy jelentő­ségű találmányának, a sok- szögeszterga-gépnek a sorsá­ról, a feltaláló és a vele együtt küzdő műszaki egye­temi oktatógárda kálvária- járásáról. A következő olda­lon pedig Papp Lajos mu­tatja be Észak-Magyarország irodalmi és kulturális folyó­iratát. a Napjainkat. Szabó Lőrinc hagyatékából közli az Üj Tükör Miskolc jeles köl- tőszülöttének „Az én város­anyám” című bensőséges vallomását,. A Napjaink író­gárdájából Gulyás Mihály, Kalász László és Serfőző Si mon szerepel hosszabb írá­sokkal a lap hasábjain. S két teljes oldalon, fényképekkel illusztrálva ismerteti Szekré­nyes! Júlia a Miskolci Nem­zeti Színház eredményeit, gondjait „Nagy múlt — koc­kázatos jelen” címmel. »MENNYIT ISZIK A HENGERÉSZ?« Ezzel a címmel viszont már a Népszabadság e va­sárnapi számában Eötvös Pál veti fel a melegipari szak­mák utánpótlásának gond­jait, a miskolci 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet fi­gyelmeztető felvételi adatai­tól sarkallva. Alig jelentkez­nek ugyanis tanulók a hen­gerész, az öntő. a lakatos, szakmákra. A pályaválasztá­si tanácsadás, az iskolai in­formálás elmarad ezeknek az alapvető fontosságú szak­máknak a gyors iramú fejlő, désétől. „ . . . mintha megállt volna a világ; a képeken a hengerész fo­góval kapkod, a lába körül te- kcrcdik a huzal, szinte sehol még nyomát sem találni annak az ipari korszakváltásnak, amely az móbbi néhány évben lejátszó­dott az acéliparban, és játszódik le ma is. Mintha nem is épültek volna egyenként is sok milliár- dért acélművek, Hergermüvek, ahol a hengerészt hengerésznek hívják ugyan ma is, acélt hen­gerelnek ma is. de más hasonló­ság édeskevés van közöttük.” Okkal nehezményezi a cikkíró, hogy erről a széles körű változásról nagyon ke­veset tud a közvélemény. A köztudatban ma is annak a hengerésznek, öntőnek a ké­pe él, aki a meleg műhely­ben naponta sok liter sós szódavizet ivott, hogy szer­vezete pótolhassa a folyadék­veszteséget. Pedig a korsze­rű acélipari üzemekben már nem izzadnak szüntelen az ott dolgozók. Ellenben mun­kájuk magas fokú műszaki intelligenciát igényel. „Erről vajon mennyit tudunk? Mennyire tudatos ez a folya­mai? A kérdés szónoki, hiszen mindez annak az apropóján ke­rült ide, hogy Miskolcon egyet­len gyerek jelentkezett henge­résznek. mert a szakma nem di­vatos manapság.” összeállította: BERECZ JÓZSEF mi megyénk rejtvénye ezen a héten, november 4-én, csü­törtökön jelenik meg. A rejtvénypályázat első dí­ját — 5 ezer forint értékű vázat — a Hollóházi Finóm- kerámiaipari Művek; máso­dik díját, 3 ezer forint érté-" kű, hatszemélyes hímzett te- ' rítőgarnlturáf a Mezőkövesdi, Matyó Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet; harmadik díját, 2 ezer forintos vásár- 1 lási utalványt, amit a mis­kolci Centrum Áruházban vá- , sárolhat le a szerencsés nyer­tes. a miskolci Centrum Áru­ház ajánlotta fel. Az eredményes rejtvény- iejtők között 1976. december 1-én 14 órakor a miskolci Sajtóház klubhelyiségében sorsolják ki a dijakat. 197H-ra elkészül A LÍV I A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság LAEV- üzemének területén 471 négy­zetméter alapterületű szer­vizcsarnokot építenek. Ide költözik majd a most még Felxö-Hámorban székelő sze­relőállomás. Az alapozási munkákat még az elmúlt év őszén megkezdték, de az 1977-es év végére tervezett átadási határidő 1978 első felére csúszik át. Az ok: a rendkívül szűkre szabott fej­lesztési keret. Az új csar­nokban aknaperemes emelő, hidraulikus berendezések, fu- tóműellenőrző. fényszóró- beállító és kormányholtjá- tékmérő műszerek segítik majd az olt dolgozók mun­káját. Az új szervizcsarnok összes költségé 6 millió fo­rint. Hírünk az országban lallóxá# topokban, folyóiratokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom