Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
Díjat nyertek A X. országos szövetkezeti fotókiállításra, amelyet vasárnap nyitottak meg Szolnokon. ezer fotó érkezett. Előzetes zsűrizés alapján 360 került falra. \ Miskolci Fényképész Szövetkezet dolgozói közül oklevelet kapott Tóth Pál „Ifjú pár” című képéért; „A legeredményesebb szakmunkástanuló kiállító” címet és az ezzel járó OFO- TÉRT-különdijat Pusztai László nyerte el. A rendelő első napja Tegnap fogadta első betegeit a vasgyári kórház és a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által közösen létesített majláthi üzemorvosi rendelő. Belgyógyászati és fogászati ellátást kapnak itt az erdőgazdaság dolgozói és hozzátartozóik. Az üzemorvosi rendelő egyik fő feladata a vibrációs megbetegedések kiszűrése és gyógyítása. y Terefere a háztetőn: mit gondolsz, bontják az idén? (Solymos László felvétele) Korán (vagy későn) jölt a rendelet... Ki vezeti a Igencsak ügybs idegenvezetőnek kell lennie annak, aki el tuu igazodni az idegenvezetésről szóló ú,j miniszteri rendelet paragrafusai között. Ezt a tapasztalatot szűrhette le az újságíró a Miskolcon működő utazási irodák vezetőivel folytatott beszélgetésekből. Született ugyanis egy ü,j jogszabály, amelyet, ha betű szerint be is tartanának, akkor a miskolci IBUSZ-irodának például 1. azaz egy idegenvezetője tevékenykedhetne jelenleg. Miről is van szó? A belkereskedelmi miniszter újraszabályozta az idegenvezetés rendjét: eszerint az idegenvezetők képzését a Magyar Kereskedelmi és Ven- dcglátóipari Főiskola feladatává tette. Korábban jóformán minden utazási iroda indíthatott tanfolyamokat, de a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. az Ozszúans Tde^enfo'-- galmi Tanács, és ki tudja még hánv intézmény vállalkozott az útikalauzok felkészítésére; ebből adódóan azután az idegenvezetők tájékozottsága meglehetősen egyenetlen színvonalú lett. Országos és megyei ' ¥ jogosítvány Az új rendelet szerint az idegenvezetés — az ország idegenforgalmi értékeinek megismertetése, illetve a magyar turistacsoportok külföldi vezetése céljából — díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás; a tanácsi idegenforgalmi hivatalok, valamint olyan vállalatok, szövetkezetek foglalkozhatnak vele, amelyek alapszabályában szerepel az utazásszervezéssel kapcsolatos tevékenység. A korábbi gyakorlattal szemben nem számit idegenvezetésnek a vállalati dolgozókból álló turistacsoportok, a TIT által önállóan szervezett kiránduló- csoportok, szakmabeliek alkalomszerű vezetése. Idegenvezető csak tanfolyamot végzett, sikeres vizsgát tett és a Kereskedelmi és Vendéglátóipart Főiskola által kiállított igazolvánnyal ellátott személy lehet. Idegenvezető-tanfolyamokat elsősorban a főiskola rendez, hozzájárulásával azonban az idegenforgalmi hivatalok is megszervezhetik a képzést. A náluk tanult útikalauzok azonban csak a megye területén fogadhatják a turista- csoportokat. Országos és külföldi idegenvezetésre — ez utóbbira legalább egyéves gyakorlat után —, csak a főiskolai vizsga jogosít fel. Az igazolványok két esztendeig érvényesek és csak a megfelelő továbbképző kurzusok elvégzése után hosszabítha- tók meg. Pestről jönnek kalauzolni A rendelet már kihirdetése napján — azaz október 17-én — életbe lépett és éppen ez jelenti a problémát. Miskolcon ugyanis egyetlen olyan idegenvezetőt sem tartanak nyilván, aki főiskolai tanfo- lyamot végzett. A megye területén is csak az a néhány Idegenvezető dolgozhat, aki az Idegenforgalmi Hivatal legutóbbi tanfolyamán vett részt. Idegenvezetőkre pedig nasv stü'r'',5r' van. hie«"?n tavaly is több mint 20 ezer turista vette igénybe szolgálataikat. Az IBUSZ helyi irodájának jelenleg a főváros) társirodák segítenek. Ök biztosítanak a rendeletben foglaltaknak megfelelő idegen- vezetőket a Borsodból külföldre utazó a külhonból megyénkbe látogató csoportok mellé. Jelenleg még megtehetik. hiszen a november, a december idegenforgalmi holtszezonnak számít. De mi lesz. ha jön a tavasz és útra kelnek a turisták. Ha ma mduinaaaii a lOis.iOia uj táu- toiyamai tegy-egy Kurzus ai- íalaoan fel évig tart), már az is késó lenne, tvt vezeti majd tavasszal az idegent? Ki kalauzolja a külföldre utazó magyar turistacsoportokat? A rendelet céljával csak egyetérteni lehet, hiszen a sok-sok visszásság után egységessé teszi az idegenvezetők képzését. Végrehajtásához azonban vidéken ma még nincsenek meg a kellő teltételek, így hát vagy sorozatosan megszegik majd az előírásokat, vagy pedig vezető nélkül marad az idegen. Egyik megoldás sem szolgálja a turizmus szép ügyét... (erdős) Az ENSZ-szeiíiinárium részvevői a HCM-bn A közelmúltban Budapesten rendezték meg az ENSZ 5. építőipari és környezetvédelmi szemináriumát. Résztvevői tanulmányi kirándulásra felkeresték a HCM-et is. A gyárvezetőség erre az alkalomra külön ismertetőt készített, amely az üzem minden lényeges adatát tartalmazta. A 30 tagú csoport — többségük nyugati országok környezetvédelmi szakembere — a gyárlátogatás után megtekintette a HCM- röl készült színes filmet is. Elismeréssel szóltak Miskolc cementgyárának portalanításáról, s a cementmű szép kivitelezéséről. Az ENSZ-sze- minárium szakértői csoportja látogatást tett más borsodi üzemekben is. Csak egy telefon? Kedves ismerősöm fakadt ki a minap: — Hat én ezt mar nem bírom. Becs' szavamra, amióta vezetőnek neveztek ki, azért kell túlóráznom szinte állandóan, vagy éppen hazavinni a munkám javat, mert napközben agyongyötörnek a földijeim, barátaim . . . őszinte értetlenségem fölött keserűen nevetett. Hát képzeljem el, valósággal egymásnak adják a kilincset a jobarátok, jóismerősök, gratulálnak, sikert kívánnak, aztán kiderül, mindegyiknek van a tarsolyában valamiféle ..aprócska” kérés, elintéznivaló. — Tudod, arra gondoltam, neked csak egy telefon az egesz és kész ... — érvelnek, a könnyű sértődés árnyékával is út-, ját állva a szabadkozásnak. Ismerősöm idegei apránként őrlődnek, ám a baráti kérések a vonakodása dacára sem fogynak, haragosainak szama azonban nö. Nem ő az egyedüli, akit a „csak egy telefon"-nal a kimerülésig vagy meghasonlásig zaklatnak. Sokan kérdezhetnék vele együtt: vajon meddig terjedhet a „baráti szívesség" el-' varasa, mire tarthat igényt pirulás nélkül egy ..jóbarát”? Nemegyszer volt alkalmam rá. hogy több órát töltsék egy- egy hivatalban, felelős tisztséget viselők társaságában. S majd megannyiszor tapasztaltam, hogy alig múlik lel óra anélkül, hogy ne „csörögne” közbe valaki, akit még a telefon útján is mosolyogva illik üdvözölni, mert ugyebár otrombaságszámba menne a mogorva szó. Még szerencse, hogy nincs távolbalátó telefonunk — vagy éppen kár? —, nem láthatják a vonal túlsó végén, hogyan vált grimaszba a mosoly, amikor kiderül, nem önzetlen a telefonáló érdeklődése a „hogy s mint” iránt. Könnyű volna az egészet elintézni azzal, hogy az ilyen malomkövek közé került ember utasítson el minden baráti kérelmezőt, s egyszer majd csak leszoknak róla. Csakhogy kevesen tudják megtalálni hozzá idejekorán a hangot. Mert szívélyesen elutasítani is tudni kell. Ugyebár nem mindenki érti meg — vagy éri fel ésszel —, hogy egy-egy kérés megtagadása mögött nem a rátartiság munkál, hanem éppen a szerénység. Röstellkedés a ..közvetítői'’ szerep miatt, de húz.ó- dozás is attól, hogy a szívességi kérelem továbbításából netán valamifajta lekötelezettség látszata kerekedik. Valljuk meg. ki-ki a maga posztján nehezen mond nemet, ha kéréssel fordul hozzá a jóbarát, a jóismerős. Lett légyen áz bolti eladó, hivatalnok vagy takarító, ha már az ismeretségi körében megoldható valamiről van szó. legalább a „megpróbálom” alapján „intézkedik". Van ebben valami olyasmi is. ami bizonygatásnak tűnik, „lám csak, én is vagyok valaki”, de benne van az a picinyke vállrándítás is; „ne mondhassa senki, hogy rossz fiú vagyok”. És olykor későn kap észbe az ember: hoppá, valami ördögi körbe került. Mert nem igaz, hogy „csak egy telefon az egész”. Mert legközelebb már viszoht-szívességet kérnek azon a szívességet-kérő telefonon. És akkor megint csak nem lehet' ■ nemet mondani! Vagy legalábbis: akkor már roppant ne-1' héz... (radvnnyi) Ismerd meg hasúdat! A Lobogó című képes hetilap Ismerd meg hazádat! címmel rejt vény sorozatot indított. Minden héten más-más megyéről szerezhetnek ismereteket a rejtvényfejtők. A Tallózd* lapokban, folyóiratokban Sílanlolyam Bániakon A Megyei Testnevelési és Sporthivatal önköltséges si- tanfolyamot rendez Bánkúton 1976. december 26-tól 1977. január 2-ig, alapfokon és haladók részére. Jelentkezni lehet Miskolcon, a Dayka Gábor u. 9. sz. alatt, 8 és 16.30 óra között, Kóródy János főelőadónál (2-es szoba). „Miskolc árnyai megnyúltak. Miért? Miért veti rá laposabban a fényét a jóhír? ... A kisháza bennem: zavar, egy olyan város zavara, melyet sokan ócsároltak, hirdették, hitették a hap.yomáoy- talanságát, mígnem félsze™ lei« mint egy sokat leszólt kisgyerek . , . ríb znuj t'UailoUo.l, kezdte önmagát ócsárolni, kiszolgáltatottjaként a mások véleményének, ... csak leste, másün- nen mit másolhatna, s közben veszni hagyta saját kezdeményeit.” MISKOLC AZ ÚJ TÜKÖRBEN Az igényes-szép kulturális hetilap mostani, 44. száma érzékletes írásokban és találó fényképekkel mutatja be az országos nyilvánosságnak Miskolcot és Borsod-Abaúj- Zemplén megyét. A fenti idézet Zimonyi Zoltán bevezető írásából való. Jól jellemzi szerzője a város jelenkori biztató változásait is: „Miskolc ma; egy igyekvő város, amely türelmetlenül szeretné végre, ha fényei és árnyai aréa arányait rajzolnák, s nem megnyúlt vonásokat. Ezt lesi minden szemben: az eredményeit, a dicséretet . . . Sikerülhet-e megváltani a múltai? s be- lebékülhctünk-e?" Tettekre lasz: serkentő a vá,,Miskolc tudjon kötni és lakó- «Rt C'*pU csak akkor! Csak, ha egy város cgyau-cjívózorre ia:i. Ja meg k-i zot múltja* teremtő jelene. ... jó emlékek közösségében a szülőföldjétől. hogy hogyan kell őt jól szeretnie!” A lap három oldalnyi irodalmi riportban tájékoztat Gellért Károly miskolci lakatos mester nagy jelentőségű találmányának, a sok- szögeszterga-gépnek a sorsáról, a feltaláló és a vele együtt küzdő műszaki egyetemi oktatógárda kálvária- járásáról. A következő oldalon pedig Papp Lajos mutatja be Észak-Magyarország irodalmi és kulturális folyóiratát. a Napjainkat. Szabó Lőrinc hagyatékából közli az Üj Tükör Miskolc jeles köl- tőszülöttének „Az én városanyám” című bensőséges vallomását,. A Napjaink írógárdájából Gulyás Mihály, Kalász László és Serfőző Si mon szerepel hosszabb írásokkal a lap hasábjain. S két teljes oldalon, fényképekkel illusztrálva ismerteti Szekrényes! Júlia a Miskolci Nemzeti Színház eredményeit, gondjait „Nagy múlt — kockázatos jelen” címmel. »MENNYIT ISZIK A HENGERÉSZ?« Ezzel a címmel viszont már a Népszabadság e vasárnapi számában Eötvös Pál veti fel a melegipari szakmák utánpótlásának gondjait, a miskolci 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet figyelmeztető felvételi adataitól sarkallva. Alig jelentkeznek ugyanis tanulók a hengerész, az öntő. a lakatos, szakmákra. A pályaválasztási tanácsadás, az iskolai informálás elmarad ezeknek az alapvető fontosságú szakmáknak a gyors iramú fejlő, désétől. „ . . . mintha megállt volna a világ; a képeken a hengerész fogóval kapkod, a lába körül te- kcrcdik a huzal, szinte sehol még nyomát sem találni annak az ipari korszakváltásnak, amely az móbbi néhány évben lejátszódott az acéliparban, és játszódik le ma is. Mintha nem is épültek volna egyenként is sok milliár- dért acélművek, Hergermüvek, ahol a hengerészt hengerésznek hívják ugyan ma is, acélt hengerelnek ma is. de más hasonlóság édeskevés van közöttük.” Okkal nehezményezi a cikkíró, hogy erről a széles körű változásról nagyon keveset tud a közvélemény. A köztudatban ma is annak a hengerésznek, öntőnek a képe él, aki a meleg műhelyben naponta sok liter sós szódavizet ivott, hogy szervezete pótolhassa a folyadékveszteséget. Pedig a korszerű acélipari üzemekben már nem izzadnak szüntelen az ott dolgozók. Ellenben munkájuk magas fokú műszaki intelligenciát igényel. „Erről vajon mennyit tudunk? Mennyire tudatos ez a folyamai? A kérdés szónoki, hiszen mindez annak az apropóján került ide, hogy Miskolcon egyetlen gyerek jelentkezett hengerésznek. mert a szakma nem divatos manapság.” összeállította: BERECZ JÓZSEF mi megyénk rejtvénye ezen a héten, november 4-én, csütörtökön jelenik meg. A rejtvénypályázat első díját — 5 ezer forint értékű vázat — a Hollóházi Finóm- kerámiaipari Művek; második díját, 3 ezer forint érté-" kű, hatszemélyes hímzett te- ' rítőgarnlturáf a Mezőkövesdi, Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet; harmadik díját, 2 ezer forintos vásár- 1 lási utalványt, amit a miskolci Centrum Áruházban vá- , sárolhat le a szerencsés nyertes. a miskolci Centrum Áruház ajánlotta fel. Az eredményes rejtvény- iejtők között 1976. december 1-én 14 órakor a miskolci Sajtóház klubhelyiségében sorsolják ki a dijakat. 197H-ra elkészül A LÍV I A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság LAEV- üzemének területén 471 négyzetméter alapterületű szervizcsarnokot építenek. Ide költözik majd a most még Felxö-Hámorban székelő szerelőállomás. Az alapozási munkákat még az elmúlt év őszén megkezdték, de az 1977-es év végére tervezett átadási határidő 1978 első felére csúszik át. Az ok: a rendkívül szűkre szabott fejlesztési keret. Az új csarnokban aknaperemes emelő, hidraulikus berendezések, fu- tóműellenőrző. fényszóró- beállító és kormányholtjá- tékmérő műszerek segítik majd az olt dolgozók munkáját. Az új szervizcsarnok összes költségé 6 millió forint. Hírünk az országban lallóxá# topokban, folyóiratokban
