Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-20 / 248. szám

Tafpalaílan cs könnyező ereszcsatorna Hol fannak ■ az aranykezű ? A nagyvárosok közül csak Debrecenben alacsonyabb az egy főre jutó szolgáltatói te­vékenység értéke a miskolci adaúial. Az elmúlt esztendő- benegy miskolci polgár átla­gosan 988 forintot költött textiltisztításra, gépkocsijaví- tásra, lakáskarbantartásra, A megyei adatok még eny- nyire sem mutatnak kedvező képet. Ha az egy lakosra ju­tó szolgáltatási teljesítmény­értéket száznak vesszük, ak­kor — a fővárosi ellátottsági mutatót figyelmen kívül hagvva — Borsod 1970res pontszáma: 85, s az 1975- ös 8a. Máshol gyorsabban Látszatra tehát rosszabbo­dott a helyzet, holott csak arról van szó, hogy relatíve a borsodi kép változott söté­tebbé. Az itteni erőfeszíté­sek, fejlesztések kétségtelen eredményekkel jártak, de máshol gyorsabb volt az elő­relépés. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága nem véletlenül tűzte napirendre a magán- kisipar feltérképezését. A tegnapi ülésen azt tárgyal­ták meg a végrehajtó bizott­ság tagjai, hogy a kisiparo­sok hogyan vehetik ki részü­ket a lakosság ipari javítási és szolgáltatási igényének kielégítéséből. A jelentés szerint a megye lakossági ipari, javítási és személyes jellegű szolgálta­tásának mintegy 28 százalé­kát a magankisípar látja el. Dráguló szolgáltatás Aki próbálta már, az tud­ja. hogy könnyebb egy új öl­tönyt varratni, mint a feslő nadrágot rendbehozatni. Könnyebben talál az ember cipészt, mint „susztert”, azaz egyszerűbb új cipőt, csizmát csináltatni, mint talpaltatni, vagy vasaltatni. , Öntörvényű tendencia a fejlett és fejlődő ipari orszá­gokban, hogy a szolgáltató; jellegű munka egyre drágább, s egyre nehezebben hozzá­férhető lesz, azaz elfogynak az aranykezű mesterek, s a „kisipari” jelző egyre inkább minőséget, s ennek következ­tében magasabb árat jelent. Noha Borsodban a kisipa­rosok száma az elmúlt öt év­ben nem csökkent (igaz, az arány a működési engedél­lyel rendelkezők javára to­lódott el az iparigazolványó- sok rovására), de még min­dig kevés a kisiparos ... Sok a talpalatlan cipő, a csöpögő csap, a rugóját mutató dí­vány, a könnyező ereszcsa­torna. Kis műhelyből nagy gyárba A kisiparra és a kisiparos­ra szükség van. Igaz, hogy némileg mérséklődött a fő­GYORSSZOLGÁLAT A KIOSZ miskolci körzeti csoportja a lakosság javító-szolgáltató igényeinek gyorsabb, jobb kielégítése érdekében BEVEZETTE A TELEFONÜGYELETI SZOLGÁLATOT. Hétköznapokon 8 és 20 óra között hívja a 36-916-os telefonszámot és a kért szakiparosok címét közöljük.-jé A mester — cipővel és kaptafával. (Kerényi felv.) foglalkozású, s nőtt a mun­kaviszony és nyugdíj mellett ipart gvakorlók száma, de — elsősorban a kisebb települé­seken és a városok peremén — továbbra is szükség van a tisztes ipar művelőinek to­vábbi buzdítására. A KIOSZ, az iparhatóság­gal közösen, a nyári időszak­ban az autójavító és -szerelő szakmában megszervezte az ügyeleti szolgálatot, továbbá lehetőséget adott a rokon­szakmák gyakorlására, s évente mintegy 100 kisiparos 2,5 millió forint hitelt kap műhelyének átépítésére és korszerűsítésére. A kisiparosok részint az állami ipar és szolgáltatóipar „réseit” vannak hivatva be- tömködni, részint pedig kü­lönleges és egyedi igényeket kell kielégíteniük. Ehhez csak plusz, hogy a szabad kapaci­tás lekötése érdekében a Kis­ipari Termeltető Vállalattal az elmúlt évben 20 millió fo­rintos szerződést kötöttek. Ez azt jelenti, hogy sok borsodi nagyüzem alvállalkozója ma­szek, s a nagy gyárak ter­mékeinek néhány kicsi al­katrésze a kisipari műhe­lyekből kerül ki. 15. I. A OH ivárospolitikai fóruma Jövőt szolgáló szigor Magasabb követelmény a tervekkel szemben Ingatag tervgúla címmel, arról beszéltünk október (i-i számunkban, milyen sok ter­vezési feladat halmozódott össze napjainkra. Mivel a tervkészítés a beruházási munka döntő fázisa, túizás nélkül mondhatjuk, hogy a város V. ötéves tervének vég­rehajtása nem kis mérték­ben azon múlik, sikerül-e pótolni a hiányokat. A váro­si tanács végrehajtó bizott­sága nemrégiben számba vet­te, mely terveket kell felül­vizsgálni és napjaink köve­telményeihez igazítani (pél­dául: általános rendezési terv), s miiyeneket kell el­készíteni a lehető legrövidebb időn belül, hogy a lakásépí­tés ne szenvedjen késedel­met. Szóba került az említett tanácskozáson az avasi la­kótelep harmadik ütemének beépítési terve is. Nem vé­letlenül. A jelenlegi tervidő­szak utolsó éveiben ugyanis szinte kizárólagos építési te­rülete lesz a városnak az Avas. Ha a munkák itt — bármilyen oknál fogva — nem kezdődhetnek el megfe­lelő időben, akkor félő, hogy nem teljesül a lakásépítési program. És pont ez az a terv, melyet a közelmúltban visszaadott a tervtanács. Mi­előtt azonban az indoklást . ismertetnénk, röviden arról, mi is az a tervtanács. MEGVIZSGÁLTÁK ÉS VISSZAADTÁK Az idén több olyan ren­delkezés látott napvilágot, mely a korábbinál magasabb követelményeket támaszt a beruházási munkával, ezen belül a tervezéssel szemben. Az Építésügyi és Városfej­A törzsgárda télen is eljön Holtszezon Tapolcán Az évszaknál hűvösebb időt is elí'eledtette tegnap Ta­polcán a kibúvj nap. Szaba­don játszott a szél a nyáron kiránduló autóbuszokkal, ko­csik százaival tele parkoló­ban. Tapolca most a tapol­caiaké. — Mókus! A gyerekujjongásra nagy­apa mozdult: — Én miskolci vagyok. Fel­járok ide a két kisfiúval. Bent a városban hova vi­gyem őket? Tapolcát ősszel szeretem a legjobban, a csend­jéért, a nyugalmáért. Gépko­csivezető voltam, bejártam ezt az országot sokszor, de kevés szebb hely van ennél... Néha még félek is, hogy el­rontják ... Mentünk Káló Ferenc bá­csi útmutatása nyomán az Anna-szálló mögé. Földgyalu, gépek, föltúrt park: — Minden erre járó meg­kérdezi, hogy mit csinálunk. Nos, nem kell félni. A ker­tészeti egyetem tervei alap­ján parkot építünk, illetve alakítunk. Hétfőn kezdtük, novemberre el akarunk ké­szülni. — Igazság szerint én azt szeretném, ha holtszezonban itt minden forrna, épülne, alakulna . .. Gach Károly, a SZOT-üdü- lők központi irodájának ve­zetője a nyári statisztikákat mutatta: — A SZOT-üdüiőkben, csúcsidőszakban 330 vendéget fogadtunk. Június 6-án kez­dődött a főszezon. Csak tő­lünk több mint háromezer ember vitt magával emléke­ket, élményeket. Én az üdü­lők között élek, s tudom: a vendégek szinte kivétel nél­kül csodálatosnak látják Ta­polcát, szebbnek, mint mi miskolciak. — Mit csinálnak szezon -után? — A 11 üdülőnk közül hat bezárt. Ott leltározunk, fel­készülünk a télre, hogy kár ne érjen semmit, kijavítjuk a kisebb hibákat, egyszóval előkészítjük a nyarat. Öt üdülőnkben télen is fogadunk vendégeket. Százhetven he-, lyünk van a kihasználtság 100 százalékos. — De mit csinálhat, aki ilyenkor üdül? — Itt minden évszak szép. A vendéglátó dolga, hogy ezt a vendégnek megmutassa. Mit mondjak? Más a mun­kánk ilyenkor. Nyáron a parkjainkat dajkáljuk, most fűtünk. Szezonban minden csoportnak zempléni körutat rendezünk, most csak Aggte­lekre visszük őket. Több ilyenkor a belső kulturális rendezvény. Vetélkedők, házi sportversenyek, és sok játék tölti ki a programot. Vannak is ilyen játékaink. Célbadob- nak műanyag karikákkal pél­dául... És még valami más: a koszt. Több kalória kell, és számolnunk kell arra, hogy ilyenkor sok a nyugdíjas vendég... — Mi lesz új jövőre? — A bezárt üdülőink közül hármat 1978-ra téliesítünk. Most tervezünk, jövő nyáron nyitunk, jövő szeptemberben építünk. Télen az üdülők a szakszervezeti oktatás céljait szolgálják majd. Ez nagy se­gítség lesz, ha nem is elég . .. — Mi lenne elég? Miről álmodik egy üdülő-vezető, a hivatásos házigazda? — Én ismerem Tapolca ér­tékeit. Azt is, hogy mennyit épült az utóbbi időben, hogy mást ne mondjak, a Júnó, a buszmegálló, az utak, a park rekonstrukció... Én örülük az ■ iparosoknak, ha megje­lennek ilyenkor. Az álom pe­dig? Egy nagy SZOT-üdülő, a fürdőhöz csatlakoztatva, úgy, mint Szoboszlón, vagy Gyulán ... Ez lesz az igazi... Hazafelé jövet találkoztam a nagyapával. Rét kipirult arcú, fáradt emberkével utazott haza a belvárosba. Es eszembe jutott, hogy a SZOT-üdülökben tavaly nyolc, idén hat gyermekes csa­lád is nyaralt, ötgyermekes nem is egy. Az idegenforgalmi szak­emberek szerint a tapolcai üdü­lök 10—20 százaléka törzsgárda- tag, aki minden évben vissza­tér. Az a sok gyerek egyszer talán az ország másik felén em­lékeznek szeretettel Tapolcára... Es igen, ez a két miskolci kis­gyerek is, akikkel véletlenül a csendes parkban találkoztunk. BARTHA GABOR lesztési Minisztérium egy központi és több regionális tervtanácsot hívott életre. A független szakemberekből álló kollektívák bírálják fe­lül február 25-től kezdve minden lényeges városfej­lesztési tervet. Az Avas III. beépítési tervét is megvizs­gálták és úgy találták, hogy nem felel meg az új ren­delkezésekben megfogalma­zott követelményeknek. Egye­bek között azért nem, mert egy olyan részletes rendezési tervre épült, melyet 1967-ben dolgoztak ki. a mainál lé­nyegesen alacsonyabb köve­telmények szerint. Hibája to­vábbá a beépítési tervnek — a tervtanács szerint —, hogy nem teremt megfelelő kap­csolatot — értve ez alatt el­sősorban az utakat, közmű­veket — az avasi lakótelep és a város más negyedei kö­zött. PÁRHUZAMOS MUNKA A kifogások jogosságát sen­ki sem vitathatja. Az viszont tény, hogy a terv ..visszado­bása” szükségintézkedésekre kényszeríti a beruházókat és a tervezőket egyaránt. Miért? Azért, mert tovább rövidült az Avas III. előkérdésére fordítható, egyébként is igen szűk idő. Bár a beruházási előírások ezt szigorúan tilt­ják, nem lehet mást tenni, mint párhuzamosan végezni több, egyébként egymás után következő, így is mondhat­juk: egymásból következő tervműveletet. El kell készí­teni az egész avasi lakótelep részletes rendezési tervét — hallottuk Kerepesi Ferenc- töl, az ÉSZAKTERV igazga­tójától —, s ezzel egyidőben a hármas ütem beépítési ter­vét, programját, illetve kivi­telezési tervét. — Mi lesz, ha nem sikerül megbirkózni az idő rövidsé­ge miatt rendkívüli feladat­tal? Késedelmet szenved a lakásépítés? — kérdeztük az igazgatótól. TARTALÉK TERÜLET KERESTETIK Válaszul elmondta, hogy a városnak mindenképpen biz­tonsági tartalékot kell te­remtenie, értve ez alatt egy olyan területet, melyen — szükség esetén — 1000—1500 lakást fel lehet építeni. Hó­napok óta keresik ezt a te­rületet, de a számba vett vá­rosrészek közül még egyik mellett sem döntöttek. Szóba került a Martintelep és a Szánva közötti rész, a Csor­ba-tó környéke és a Barcika felé vezető út melletti terü­let. A döntés nem várathat sokáig magára, hiszen a tar­talék területre is ki kell dol­gozni az említett terveket! Az elmondottak alapján olvasóink úgy vélhetik, hogy az új' beruházási előírások, köztük a tervtanácsok meg­szervezése nem segíti, ha­nem gátolja a városépítést. Kerepesi Ferenc hangsúlyoz­ta, hogy a minisztériumot a rendcsinálás szándéka vezet­te, és a magas minőségi kö­vetelményeket támasztó elő­írások a jövőt tekintve egy­értelműen hasznosnak nevez­hetők. Más kérdés, hogy egy olyan városban, ahol a ren­deletektől függetlenül is vol­tak gondok a beruházások előkészítésével (ingatag a tervgúla!) nehéz megfelelni az igényeknek. BÉKÉS DEZSŐ Kitüntették egyetemünk tartalékosainak vezetőjét A Nehézipari Műszaki Egyetem tartalékosainak MHSZ-klubja a legjobb hasonló miskolci klubok közé tartozik. A zömében tanár­segédekből, adjunktusokból, va­lamint néhány egyetemi tanár­ból, s a felsőfokú tanintézmény más ^dolgozóiból összetevődő klubtagság hosszú évek óta szor­galmasan vesz részt az utókép­zés foglalkozásain és eredmé­nyesen hajtja végre az előírt gyakorlatokat. A klub dicséretes működé­se nagyrészt a titkára, Tég- lássy Ferenc vezetőképessé­gének köszönhető. A 60. élet­évét nemrég betöltött, s a tanítványai körében is , köz­kedvelt tanszékvezető nagy szakértelemmel és köteles­ségtudattal párosuló fiatalos lendülettel irányítja a tarta­lékosok tevékenységét. A honvédelmi oktató-neve­lő munkában elért eredmé­nyeiért, önként vállalt fel­adatainak példás megoldásá­ért Kiss Lajos vezérőrnagy, a honvédelmi szövetség főtit­kára az MHSZ Kiváló Mun­káért arany fokozata kitün­tetésben részesítette a nép­szerű klubtitkárt. A kitünte­tést tegnap délután dr. Si­mon Sándor rektor ünnepé­lyes keretek közt adta át Téglássy Ferencnek, akinek az elsők közt a szintén je­lenlevő Viskeuics Elemér, az MHSZ miskolci vezetőségé­nek titkára gratulált. Több gázszilikát falazóblokk Kazincbarcikáról Korábban már beszámol­tunk róla, hogy Kazincbarci­kán, a Könnyűbetongyárban kapacitásbővítő rekonstruk­ciót hajtottak végre. Ennek eredményeként lényegesen növelhették az építkezések­nél igen keresett gázszilikát kézi falazóblokk gyártását. Az eredmény már most je­lentkezik; eddig az elmúlt évinél 39 ezer köbméterrel több, (összesen 260 ezer köb­méter) készterméket állítot­tak elő Kazincbarcikán az útennan beszerelt csehszlo­vák gépek segítségével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom