Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-19 / 247. szám

m be *« •« r ­'fi'1 b]W í k ''s * li i f ? /1 ! yjLr-tt.* f. ÍBWi~3ftjh<^i£f^JBí í3Psü, JW belföld NEMESLAKI TIVADAR HAZAÉRKEZETT. Hazaérke­zett Moszkvából Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, aki I. P. Kaza- nyec szovjet vaskohászati mi­niszter meghívására tett lá­togatást a Szovjetunióban. Tájékoztatták egymást orszá­gaik vaskohászatának ered­ményeiről, és tárgyaltak az 1990-ig szóló távlati fejleszté­si célokról, az együttműködés bővítésének lehetőségeiről. Nemeslaki Tivadar Zaparozs- jében két jelentős kohászati kombinátot látogatott meg. SEMLEGESÍTIK A HUL­LADÉKGÁZT. A levegő tisz­taságát védő új berendezés építését fejezték be a Kőbá­nyái Gyógyszerárugyár doro­gi üzemében. A MÄVKI ter­vei alapján új módszert kí­sérleteztek ki a B—12 gyár­tásakor keletkező hulladék­gáz semlegesítésére. A beru­házáshoz szükséges tízmillió forint egy részét a gyár mű­szaki dolgozói maguk terem­tették elő. Beneveztek egy or­szágos, a környezetvédelmet szolgáló pályázatra, s a sike­res pályamunkájukért 2,8 millió forintot kaptak. FIA SIT AN AK A BARANYAI MEHEK. Különös jelenségre fi­gyeltek fel a baranyai méhészek a' minap a kaptárak őszi átvizs­gálása során: számos méhcsalád­nál megkezdődött a Hasítás, ami­nek a rendes időpontja január- február. A méhek szabályszerű- en fclfütötték a kaptárakat, és az anyák hozzáfoglak a peiezes- hez, megindult tehát a fiasitas normális folyamata, aminek eredményeként hamarosan kelni fognak a kisméhek. A kaptárak naptára ily módon három hó­napot siet, és ezt — a méhészek véleménye szerint — a változé­kony őszi időjárás idézte elő. HADGYAKORLAT. Az éves kiképzési terveknek meg­felelően október 18-án meg­kezdődött a Magyar Néphad­sereg és az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport kijelölt törzseinek és csapatainak őszi közös hadgyakorlata. „NO FINES” TECHNOLÓGIA. Keszthelyen, a Gagarin lakóte- lepen már tető alá hozták az ötödik 1« lakásos épületet, amely az angol Wimpey cég „No fines'’ elnevezésű technológiájával ké­szült. A nagy szemcséjű alap­anyagáról „Nem finom”-nak ne­vezett technológiával fele időre csökkenthető az építési idő. Az angol technológia vizsgája jól sikerült: megfelelt az OMFB, az ÉVM és az OK1SZ szakzsürije követelményeinek. Ezért döntöt­tek az angol technológia magyar- országi alkalmazása, a licenc megvásárlása mellett. A „No fi­nes” technológia hazai alkalma­zására háiom budapesti és négy vidéki építőipari szövetkezet tár­sult. VÖRÜSBORKÉSZÍTÖ ÜZEM. Előmelegítéses eljá­rású vörösbor-előállító üze­met létesítenek a Soproni Állami Gazdaságbgan 31 mil­lió forintos költséggel. Az új üzem létesítése, amely meg­gyorsítja a feldolgozás me­netét, óránként 10 tonna szőlő feldolgozását végzi majd el. Az új üzem jövő ősszel, a következő szüreti idényben kezdi meg műkö­dését. GESZTENYE VAGON SZ AMR A. Hazánk legnagyobb gesztenyeter- melő vidékén, Zala mesyében javában tart a termés gyűjtése és értékesítése. Vagonszámra vá­sárolják az AFÉSZ-ea és az Er­dei Termékeket Fc dolgozó és Értékesítő Vállalat a zalai erdők és hegyvidékek termését, és szál­lítják az ország minden részébe. A búcsúszcntlászlói termelőszö­vetkezet nemeshetési kerületében a száz esztendős óriási geszte- nyefák mellett 30 hektár telepí­tett, termő liget is van. A ter­melőszövetkezetből eddig 300 má­zsát szállítottak el a finom cse­megéből. KÉTMILLIÓ KÉVE NÁD. Eredményes gazdasági év befejezésén munkálkodnak a Fertői Nádgazdasági Válla­latnál. Több mint 2 millió kéve nád feldolgozására ke­iül sor a korszerű gépekkel felszerelt fertőszeintmiklósi nádfeldolgozó üzemben. Még «00 ezer négyzetméter nád­szövet gyártása és kiszállítá­sa vaii hátra. Az már bizo­nyos, hogy a gazdaság az idén árbevételi és exportter- vet is jelentősen túlteljesíti. WP '■ áf- A panamai zászló alatt futó Sylvia L. ISO méter hosszú hajó eltűnt a hírhedt Bermuda-háromszögbpn. A fedélzetén 37 tengerész tartózkodott. I cg) ház könnyű testi sértéseit Az erőszak újabb tonnája Módosították a képesítés nélküli pedagógusok fízetését Nem lehet 1450 forintnál kevesebb Mezei Sándor 35 éves sa- jókápolnai lakos többszörö­sen büntetett előéletű férfi, számos alkalommal került már összeütközésbe a töi- vénnyel, különböző jellegű bűncselekmények miatt. Hi­vatalos személy elleni erő­szakért, ittas vezetésért, lo­pásért, erőszakos nemi kö­zösülésért állt már bíróság előtt. Legutóbb 1914-ben szabadult súlyos testi sér­tésért kiszabott három év és két hónapi büntetéséből. Hosszú ideig alkalmi mun­kából élt, csak tavaly októ­berben helyezkedett el a Sa- jószentpéteri Üveggyárban. Most azonban néhány ököl­ütésért megin t rács mögé ke­rül. Mezei ez év elején lakó­helyén. Sajókápolnán a szán­kózásból hazafelé tartó S. Sándorral és családjával ta­lálkozott ősszé. Amikor egy­más mellett elhaladtak, a Mezei társaságában levő férfi belerúgott S. Sándor kutyá­jába, amiért az lemaradt a többiektől. hogy kérdőre vonja, miért bántotta az ál­latot. Eközben a másik ku­tyája feléjük tartott. S. Sán­dor félve, hogy a kutya az embernek esik, egyik lábá­val megpróbálta távol tarta­ni, miközben egyensúlyát el­veszítve a síkos földön el­elesett. Mikor fel akart áll­ni. Mezei minden szó nélkül ököllel többször is megütöt­te, úgy, hogy ismét a földre került. Mikor kislánya oda­ment és megkérdezte, miért bántja az édesapját, őt is pofonvágta. S. Sándor a bán­talmazástól számos vérbe- szűrődéses és zúzódásos sé­rülést szenvedett. Az ügyészség könnyű testi sértés bűntettéért emelt vá­dat Mezei ellen, aki váltig tagadta, hogy bántotta vol­na az embert, azt akarta el­hitetni, hogy a sértett ittas volt és „összetörte magát”. Az orvosszakértői vélemény azonban megállapította, hogy a sérülések zöme tompa, erős ökölütésektől származott. A Miskolci Járásbíróság kétrendbeli, visszaesőként el­követett könnyű testi sértés bűntettéért Mezei Sándort egyévi fegyházra ítélte és két évi/e eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A kiszabott büntetést teljes egészében le kell töltenie. Az ítélet nem jogerős. (móri) (Folytatás az 1. oldalról) Más szempontból is indo­kolt volt a most megjelent intézkedés. A pedagógus- hiany évek óta nem szűnő gond, és az iskolai munkahe­lyek képesítés nélküliekkel való betöltése ma még szük­ségszerű. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a képesítés nélküliek túlnyomó többsége a szakképzettség hiányából adódó hátrányokat fokozott szorgalommal, igyekezettel ellensúlyozza, és munka mel­letti tanulással megszerzi ké­pesítését. Az új rendelkezés módot ad arra, hogy alapbé­rük arányban legyen munká­jukkal, erőfeszítéseikkel, és összhangba kerüljön más munkaterületek dolgozóinak bérével. Az Oktatási Minisztérium­nak az utasítás végrehajtását segítő, a Munkaügyi, a Pénz­ügyminisztériummal és a Pe­dagógusok Szakszervezetével egyetértésben kiadott rendel­kezése kimondja, hogy 1976. szeptember 1-töl a képesítés nélküli pedagógus munkabé­re sehol sem lehet kevesebb 1450 forintnál. A minisztéri­um külön is hangsúlyozza, hogy kezdő bérként nemcsak a legalacsonyabb összeg fi- zethelő. célszerű ezt legalább 1600 forintban megállapítani. A béralapot a bérgazdál­kodó szervnél, illetve a me­gyei tanácsoknál tartalékból kell biztosítani. Mivel volta­képpen minden álláshelyet képesített pedagógussal kel­lene betölteni, a szükséges béralap minden esetben ren­delkezésre áll. Valahányszor képesítés nélküli pedagógust alkalmaznak képesített he­lyett, a bérkülönbséget tarta­lékba vonják. A törzsfizetés megállapítá­sánál változatlanul meghatá­rozott szerepe van a végzett munkának. Az új rendeletet a munkaviszonyban álló. de je­lenleg szülési vagy gyermek- gondozási szabadságon levő pedagógusok esetében is al­kalmazni keli. Törzsfizetésü­ket 1976. szeptember 1-i ha­tállyal úgy kell megállapíta­ni. mintha nem lennének tá­vol a munkahelyüktől. A bér­emelés — számukra jelenleg így csupán eszmei — előnyét a pedagógusanyák munkába állásuk után élvezhetik. ANYAKÖNYVI HIHEK SZÜLETETT: Tarbaly Andrásnak és Simkó Margitnak Nóra; Baranyi István Lászlónak és Éles Klárának Ist­ván; Dorgai Józsefnek és Tamás Zsófia Erzsébetnek Erzsébet; Vámcsody Huba Jánosnak cs De­li Magdolna Máriának Orsolya; Balog Tibornak és Hornyak Er­zsébetnek Tibor Csaba; Csenge Istvánnak és Balázs Piroskának Andrea; Koppány Lászlónak és ß Turista Magazin túrája Hiába eseti, hiába volt pá­ratlanul rossz idő, 227 el­szánt természetjáró vett részt a Turista Magazin vasárna­pi, bükki nyílt túráján. A hatalmas csoport 14 egyesületet, illetve ODK- szakkört képviselt. A legtöb­ben jöttek Özdról. Négy is­kola és az ÖKSE természet- járó szakkörének 130 turis­tája képviselte a kohászvá­rost. A rossz idő miatt az ere­deti tervtől eltérő program valósult meg: rövidített tú­rák. barlang- és múzeumlá­togatások. Egy maroknyi cso­port — a leglelkesebbek — azonban szép túrát tettek a nehezebb terepen is. Mai kommentárunk: V A Művészet „üzlete A kívülálló általában nem tudja, hogy a szerkesztőség mennyi­re kíváncsi az olvasók, a közönség véleményére, hogy milyen so­kat jelent, ha valami csoda folytán a munkát minősítő, esetleg biz­tos támpontot adó visszajelzés érkezik. Nincs abban semmi különös, hogy a Művészet című folyóirat is keresi ezeket a csatornákat, és nem sajnál időt és fáradtságot, hogy mondjuk kiállítás formájában nyisson meg közülük egyet, majd utánajárjon: megnyílt-e, és csa­torna-e egyáltalán. Ezért építették fel a nyáron Siófokon, pár hete pedig a József Attila Klubkönyvtárban a Művészet a Művészetben című bemutatót, és ezért jártak tegnap Miskolcon a lap vezető munkatársai. Nem voltak túl sokan aj folyóirat ankétján, de sok mindenről szó eseit. Elsősorban természetesen a kiállításról, amely a maga nemében meglehetősen rendhagyó. Összeállítóit az az elgondolás vezette, hogy így is képet adjanak róla, milyen sáfára a folyó­irat a mai magyar képzőművészetnek; mit képes megmutatni a kortárs alkotók munkásságából. Az 1975-ös évfolyamot választották ki erre a célra, és azt a módszert, hogy a művekkel, keletkezésük hátterével, a lapban közölt kritikai megállapításokkal, közhasznú ismeretekkel együtt adjanak képet az alkotókról, és azzal, amit és ahogy bemutatják, egyben saját tevékenységükről. Mint Rideg Gá­bor, a folyóirat főszerkesztője elmondta, itt éppen úgy nem töre­kedhettek teljességre, mint ahogy egy évfolyam sem képes a mai magyar képzőművészet átfogására. Azt viszont a kiállítással is bát­ran állítják: ezt ajánlják a közönségnek. A tíz-tizen egyezer példányban megjelenő Művészet az egyetlen képzőművészeti folyóiratunk; feladata sokrétű. A szakmához cs a közönséghez egyaránt kell szólnia, és ezt (az írások műfaját te­kintve is) lehetőleg változatos módon teszi. Messzire vezetne ha tevékenységét (hatékonyságát) részletezni akarnánk, meg az is, ha csak a tegnapi beszélgetés során felvetett témákat elemeznénk rész­letesen. Szó esett róla, hogy mi a mai képzőművész feladata; iga­zodnia kell a legszélesebb körű közönség igényeihez, vagy nem. Beszéltek a kritika szerepéről, és szó esett arról a feszültségről, amely a művek és a közönség között sokszor kitapinthatóan ott van. És végül, de (ebben az esetben) elsősorban: mindezt tudva, mit tehet a folyóirat? A Művészet egyik alapvető törekvése, hogy a közölt írások ne valami rosszul értelmezett „fentebb stíl” jegyében szülessenek; a lap igyekszik bemutatni, és olvasóihoz közelíteni a műhelyt. El­mondani mindazt, ami elfogadtatja a művészek becsületes igazsá­gát: a műalkotás akkor érdemli meg a nevét, ha legmagasabb szin­ten fejezi ki a kort, amelyben megszületett. Sok oka lehet, ha ez a közízléssel nem találkozik, de a feszültség nem ok arra, hogy a művész saját útját feladja. Különösen akkor nem, ha megtalálják a módját a felek közeledésének. A folyóirat bátor gesztusa (műhelytitkaimmal is elétek állok), csak egy másféle lépés a közönséghez vezető úton. Egy bármilyen színvonalas és bármilyen jó szándékkal magyarázó kiállítástól még senki nem lesz műértő. Hogy akkor mi értelme van? Mikor Ri­deg Gábortól megkérdezték, hogy nincs-e ebben üzleti szándék, nem az rejlik-c a kiállítás mögött, hogy minél több olvasót szerez­zenek a folyóiratnak, egyenes válasz született a kérdésre. Ha tet­szik, „üzletelni” akarnak a mai magyar képzőművészet értékeivel, hogy azok minél szélesebb körben váljanak ismertté, őket igazán nem vádolhatjuk, ha ennek a jó bornak cégér kell. (MAKAI) Kubus Irénnek László: Turóczi László Györgynek és Tűik Má­riának Szabolcs László; Kovács Istvánnak és Kárpi Erika Judit­nak Péter; Kocsis János József­nek és Emődi Eszternek János; Takács Jánosnak és Venczel Er­zsébetnek Gábor; Ritter Péter­nek és Hizsnyik Máriának Pé­ter; Szemán Gézának és Karakó Iiennek Viktória: Gulyás Tibor­nak és Német Évának Aranka; Soltész Istvánnak és Nagy Ka­táimnak Krisztina; Trója Ferenc Józsefnek és Mir cső v Rozáliának Edit; Makszlk Lászlónak és Fran­cáéi Máriának Mónika; Kupái Barna Tibornak és Takács Mária Magdolnának Mariann; Juhász litvánnak és Szolnoki Máriának Mónika; Kiss Árpád Jenőnek és dr. Bercsényi Jolánnak Árpád; Perce Tibor Dezsőnek és Reisz Éva Magdolnának Ádám: Gácsi Zoltán Jánosnak és Kovács Anna Mártának Krisztián; Kiss-Fucsa- la Lászlónak és Lajtos Máriának Roland; Kiss Tibor Lászlónak és Barczi Ágnesnek Beáta nevű gyermeke. HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Juhász Sándor és Hornvák Éva Róza; Hornyák Pál és Oláh Eri­ka Éva; Urban Sándor és Furkó Katalin; Tatár Zoltán József és Fehér Eszter Klementina; Kö­kény Endre és Schmiedí Irma; Kun Róbert és Hajlik Valéria; Zsugyel János István és Puszta­falvi Mária; Csorba József és Pa- csuta Piroska; Jakubcsák Jenő Zoltán és Gadnai Marianna Gab­riella; Zólyomi Zoltán és Gajda Anna Mária; Hudik József és S pisák Márta Katalin; Meder Csaba és Tóth Zsuzsanna Mag­dolna; Dakhar József és Telepi Anna; Nagy Richárd József és Bérces Erika Erzsébet; Köröské­ny i József és Gattyán Edit; Mol­nár József és Serbán Klára; Ko- rály Dénes és Fodor Katalin Zsu­zsanna ; Kecskméti István és Medgyesi Irén; Erős Lajos és Rácz Gizella; Molnár Gábor és Kalydy Mária; Tóth József és Kozák Éva; Knizner József Má­té és Benczúr Anna; Serdült Ba­lázs és Lengyel Mária Éva; Sze­gedi Miklós János és Molnár Ka­talin; Smaraglyai Barna László és Sopronyi Ilona; Richter Imre és Szitárcsik Anna; Kovács Boldizsár Árpád és Havas Gizella; Kopesó József és Jeles Judit; Bai László és Kiss Rozália; Himer János és Lovácsi Juciit; Fazekas István és Boros Klára; Szegedi Attila és Lestár Amália. MEGHALT: Bujdosó Ferenc; Gáti Ferenc; Balogh Zoltán; Sarkadi Sándor; Pálffy Jolán. DÉLI HÍRLAP. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottságának politikai napilapja. — Főszerkesztő: CSALA LÁSZLÓ. Szerkesztőséé: 3521 Miskolc. Bajcsy-zsiLinszky u. 15 Postacím: 3501 Miskolc. Pf. 39 Telefonközpont: 36-132. 16-672. 33-380 Titkár­ság* 18-223: oel- ós várospolitika: 18-225; kultúrpolitika: 18-226; sponrovat: 18-222: levelezés: 18-221. - Kiadja: a Borsoo megyei Lap­kiadó Vállalat. 3527 Miskolc. Bajcsv-zsilinszky u. 15. Postacím: 850i Miskolc. PL »78 - Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36-131. — Hirdetésfelvétel: 3525 Miskolc. Széchenyi u. 13—17 Telefon: 16-213 — Terjeszti? a Magyar Posta. Kanható a hírlapárusok­nál. Előfizethető a helyi postahivataloknál. Előfizetési dij egy hónapra: 20 Ft. - Index: 25 951, — Készüli a Borsod megyei Nyom­daipari Vállalatnál. - Felelős vezető: szemes ISTVÁN. mp s külföld Nem árt a memória Mire jó a memória, például egy rajzolónál?! Most, amikor elég sok gengszter-história kering Pá­rizsban, cs arról is tudunk, hogy sok betörőt nem talál­nak, eszünkbe jut a kivUö magyar karikaturista, Major Henrik — közismert művész- becenevén : Sicu — híres esete. — A párizsi rendőrsé­gen is emlékeznek rá. sicutól a metrón a tömeg­ben ellep.ék minden úa-at és pénzét. A rendőrség tehe­tetlen lett volna, ha . .. Ha Siettünk nem leit volna kitűnő a memóriája, és emlékezetből nem rajzolta volna le a körülötte állókat. A rendőrtiszt az ötödik rajz­nál felhorkant: hiszen ez egy ismert zsebmetszö! A tajz alapján meg is ta­lán ók és Sicu visszakapott mindent. M. I. SANGHAJ. Kína legna­gyobb varosában, Sanghaj­ban — szemtanuk szerint — változatlan hevességgel folynak a Csiang Using-cso- porí, a „négyek’ elleni ícl- \ onuiások. Szaporodnak a faiakon a feliratok, a gúny­rajzok, amelyek Mao özve­gyét és a város egykori ve­zetőit állítják pellengérre. A központi lapokban hétfőn olvasható sanghaji jcicnles szerint a Sanghajban rende­zett tömeggynlések részve­vői — a helyi kétmilliós munkásosztály — ..az eddi­ginél is cltökéitcbbcn fog­nak harcolni a párt Hua Iíuo-feng elvtárs vezette központi bizottságával az élen azok ellen, akik revi­zionisták, akik szakadárok és összeesküvésekbe bocsát­koznak". HANNOVER. Csőm Ist­ván rjyerte a • nemzetközi sakkversenyt. Sakkozónk 8,5 pontot szerzett, s ezzel megelőzte a lengyel Adams- kit és az angol Keane-t, akik 8—8 pontot értek el a tizen­egy forduló alatt. MADRID. A spanyol bal­oldali szakszervezetek hét­főn a következő hónapi a tervezett 24 órás országos általános sztrájkra szólítot­tak íei. A november 12-tc meghirdetett sztrájk előtt a szakszervezetek és a mun­kásbizottságok előkészülete­ket tesznek annak sikeres lebonyolítására. A szakszer­vezetek és a munkásbizott­ságok által kiadott közös közlemény szerint a dolgo­zók munkabeszüntetési ak­ciójukkal tiltakoznak a kor­mánynak a munkások érde­keit sértő intézkedései ellen. TEHERÁN. Mohammed Reza Pahlavi iráni uralkodó fogadta a Teheránban tar­tózkodó Nvikola.i Patoliesev szovjet külkereskedelmi mi­nisztert. A találkozón, ame­lyen ^részt vett Manusehr Taszlimi iráni kereskedelmi miniszter is, megvitatták a két ország kereskedelmi- gazdasági együttműködésének kérdéseit. STOCKHOLM. A Svéd Ki- rályi Akadémia hétfőn a? 1976. évi fizikai Nobcl-diial két amerikai professzor Burton Richter és Sámuel C. C. Ting között osztotta meg. a kémiai Nobcl-díjai William N. Lipscomb, a har­vardi egyetem tanára kapta BUKAREST. Karl Heim Hoffmann hadseregtábornok. az NSZEP KB PB tagja nemzetvédelmi miniszte; hétfőn hivatalos látogatás« Bukarestbe érkezett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom