Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-18 / 246. szám
4z Árvácska után A művészi érték és a közönségsiker nem zárja ki egymást Beszélgetés Ranódy Lászlóval Kel ókból vált akiuahasa Ul ivUV Cilit ILUU\JULJ A-.Cvo~ HJCUL. XlZ. tojlivi XUUljCCl l, <xc- x-vl v tx to t ci xvaiiuv'y V cuy-1 läo^u VcUOíl juutjjuí iuilitílbÜK. JVi, ri. liiaoliv Uíi ptJUi£, bllkáiy icUOgcUoM'ci baih-axxi; íme jou, uu&y ívtímenyu\ ZiötyulüiUL e&yni ínuvelicxv lllt^i-UiUCOiLCOCití xviüZui a lenutí-o. memmy teieum/ aztán na^y nenezen találkozunk a xiim&yaioan. aonat laton, sozai ütegeik emoer ikduouy luzzio, lui az uive- íien. ívleg auúoi a luines uciíizetok-aaoi vaio, ameiyne* tagjai gyatornontent nezu- Ick a i iLHicóinaUisi. a n«u- ítuncas eveik vegan. íJott-ig keimet vaiina az első ígazt biiveive, ameiyec a aauan iWokj/t nozoit szamain. Azian ujaoo iumeü Következtek, vauaaozu sikerrel. S> most, a Moricz-regény dói Készüli Árvácska ■.. Munkában es jó Hangulatban találom, mosolyogva köszöni a gratulációi. . Témánál vagy unit. — Cgy gondolom, a legjobbkor kelletem: rnuyen a közérzete így tesziivai man.’ — Jó. Nagyon jo. Talán meg azt is monunainam, hogy boldog vagyon. Vagy inn-abb elegeden, igen, ez a heiyesebo Kilejezés, mert a boldogság oá más. Különben is ez az elet, mint müiaj nem elsősorban a boldogságra teremtődött. De azért most jó a közérzetem, hiszen a siker kárpótolja az embert mindazokért a gyötrelmekért, amit egy film készítése közben el kell viselnie. — A hazai nézők és a kritikusok is elismeréssel fogadtak az Árvácskát. Bizony, elég ( ritka pillanat ez a magyar filmművészetben, hiszen az utóbbi időben nemigen jár egy utón a közönségsiker és a művészi érték. — Azért is örülök az Árvácska ilyen egyértelmű fogadtatásának, mert ars poeticám egy lényeges tételét látom igazolva, nevezetesen azt, hogy a művészi érték és a közönségsiker nem zárja ki egymást. — A gyakorlat, vagy még inkább a mozik statisztikája bizony mást mutat. Csökken a nézők száma, a hazai filmekre olykor legyint a közönség. Sajnos lazább lett a magyar film és a közönség kapcsolata. Mi erről a véleménye? — Valóban lazább lett a ipcsolat. A miértre persze jsszan lehetne sorolni a í'.aszt, de gondolom, az meg- .ladná egy napilap kereteHadd hozzam fel azonban ddaként az úgynevezett irdező filmeket, amelyek ltételezik, hogy dialógus lakul ki az alkotók és a né- ők között. A hiba mindig tkor történik, amikor az kötő csak kérdez, kérdez tulajdonképpen meg sem ■ja a feleletet. Ilyenkor j létre az a bizonyos szabók. Mindez persze nem i ^s»n egyszerű, hiszen azt is mondhatnám, hogy filmművészetünk egy kicsit előreszaladt, s a közönség eszté- ikai nevelése nem tartott tel lépést. Ezen a helyze- t csak úgy lehet változni, ha a rendezői: fontos- : tartják, hogy a néző egértse azt, amit a filmmel mondani akarnak, de ugyanakkor a közönségnek Is fel kell nőnie ahhoz, hogy értse az alkotói szándékot. — Vagyis, hasznos kompromisszumról van szó? Vagy legalábbis bizonyos közelítésről, amelynek eredményeképn gyakrabban találkozik a vészi elismerés és a közön- kér? — Így is lehet mondani, csak hát ez a téma elég bonyolult. — Vajon gondol-e a rendező munka közben a közönség és a kritika várható véleményére? — Bizonyos formában feltétlenül. Persze nem elég maga a szándék, az elhatározás, hiszen az eredményt sok minden befolyásolja. Különben is meggyőződésem : minden rendező azzal a szándékkal lát munkához, hogy jó és művészi filmet csinál, mégpedig a közönségnek is tetszőt. Sajnos, ez ritkán sikerül. De mindenképpen erre kell törekedni, mert a visszhang nélküli művészetnek nincs értelme. Az ember tulajdonképpen mindig azért dolgozik, hogy elmondjon, elkiáltson valamit és azt százezrek, milliók meghallják, megértsék. Igaz, hogy néha egy-egy remekmű nem találja meg kapcsolatát korával és csak a kritika ismeri el, vagy díjat kap egy fesztiválon, de mindezt ars poeticává növelni éppen olyan hiba lenne, mint a művészetről lemondani és csak a közönség fejletlen ízlését kiszolgálni. — Térjünk vissza filmsikereihez, amelyeknek egyik alapja feltétlenül az irodalomban keresendő. Fazekas Mihály, Kosztolányi, Babits, Darvas József, Urbán Ernő, Móricz és tsmét Móricz — remek szerzők, akik müveikkel nagyszerű fogódzót nyújtanak a rendezőnek. Többen megkérdőjelezik ezeket az irodalom ihlette müveket, vagy legalábbis az alkotó önállóságát. Olvastam egy cikket, amelyben méltatnia azt Írja. hogy Ita- nódy a klasszikusok „műfordítója”, aki ugyan művészien interpretál, de hiányzik alkotásaiból a szerzői filmek önálló világa, mondanivalója. Hogyan fogadja az ilyen véleményeket? — Büszke vagyok szerzőtársaimra. Az irodalom sokat segíthet, s fel is használom mindazt, amit a neves írók nyújtanak. De ez nem jelent illusztrációt! Az irodalmat én mindig csak élményanyagnak fogtam fel és azt saját egyéni, szuverén alkotó módon kezelve teremtettem újjá. Az irodalom tehát nem jelent többet, mint egy jó életanyagot. S emellett persze lehetővé teszi azt is, hogy saját érzéseimet, gondolataimat rosszul megírt párbeszédek helyett iro- dalmilag kimunkált dialógusokban közvetítsem. Igaz, nem írok filmet, sőt egyedül még forgatókönyvet sem, de azért irodalmi művekből fogant alkotásaimat mindig szerzői filmeknek tekintet- tbpi. Szerzői filmek, hiszen már az irodalmi anyagot is gondolataimhoz, mondanivalómhoz keresem. Így jutottam el Móricz Árvácskájához, legutóbb pedig Reme- nyik Zsigmond Por és hamu című regényéhez. — Lesz film belőle? — A regényből irt filmnovella elkészült, így nagyon remélem. Remenyik az évszázad első tizedét idéző izgalmas könyve lényegében oknyomozó, bűnügyi regény, amely egy különös sorsú fiatalemberről szól, aki megsértette a társadalom rendjét, s a megye urai hajszát indítanak ellene. A Hevesben, Borsodban és Nógrád- ban játszódó történetnek csupán egy része kerül filmre. de remélem, ezzel is sikerül elmondani mindazt, amit akarok: egy védtelen ember meghurcolását, üldöztetését, s végül is pusztító kálváriáját. Ez is szerzői film lesz, hiszen nemcsak a Remenyikét, hanem az én erkölcsi felháborodásomat is igyekszem majd megfogalmazni. MÄRKUSZ LÁSZLÓ * Élete utolsó évében, az elsők között kapott Kossuth-dijat Koszta József. Munkácsy és Padi László nyomdokain haladva festette egyéni hangú, drámai tájképeit. Szentesen, ahol élt, a róla elnevezett múzeumban őrzik képeinek jelentős részét. November 7-ig tart nyitva a Miskolci Képtár Koszta-kiállí- tása, melyet a szentesi múzeum anyagából rendeztek a múzeumi hónap keretében. (Képünkön Koszta József Kazlak piros kötényes növel című festménye.) Baranyi Ferenc műsora Ma este 6 órakor kezdődik Baranyi Ferenc József Attiladíjas költő műsora a Hónai Sándor Művelődési Központban. Az Elmondhatatlan vallomás című est közreműködői — a költőn kívül — Merényi Judit és Oszter Sándor. Művészet a művészetben A József Attila Klubköny vtárban (Szentpéteri kapu 95.) rendezett Művészet a művészetben című kiállítás 21-én, csütörtökön zár. Rideg Gábor, a Művészet című folyóirat főszerkesztője vezetésével ma este 6 órától an- kétot tartanak a könyvtárban, melyre minden érdeklődőt szeretettel varnak. Rcjtvényjáték az és Tudományban Az Élet és Tudomány az október 24-én kezdődó tv- szabadegyetemhez kapcsolódóan rejtvény játékot indít. A természettudományok legkorszerűbb ismereteit feldolgozó műsor témakörében a lap kéthetenként kérdésgyüj- teményt — tesztet — ad közre, s annak megoldói három kategóriában versenyeznek: a 16 éven aluliak: a 16 éven felüliek; a brigádok, szocialista brigádok kategóriájában. Az utóbbi kategóriában azért van külön verseny, mert a szocialista brigádok tagjainak művelődéséhez nyilvánvalóan hozzátartozik a korszerű természettudományos ismeretekben való tájékozódás. eligazodás, s ennek egyik lehetséges és ösztönző formája a tv-szabadegyeíem figyelemmel kísérése és az ilyen játékos tudáspróbában való egymást segítő részvétel. A részvétel módjáról az Élet és Tudomány először az október 22-én megjelenő 43. számában ad tájékoztatást. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Mozart: Esz- dúr szimfónia. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 13.15: Magyar szerzők muzsikájából. — 15.42: A Quliapayun együttes műsorából. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Szocialista brigádok akadémiája. — 16.35: A XVT. század magyar zenéjéből. — 17.05: Van új a nap alatt. — 17.20: Ortolani filmzenéjéből. — 17.27: Uj operalemezeinkből. — 19.15: Varázslat. Kopányi György hangjátéka. — 19.43: Töltsön egy órái kedvenceivel! — 20.48: A BM Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. — 21.30: Mi férfiak. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Zenekari muzsika. — 0.10: Jakab György táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Operettfinálék. — 12.33: Csengő. —12.50: Csajkovszkij: Szextett. — 13.25: Kis magyar néprajz. — 13.33: Gitármuzsika. — 13.45: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Titkon innen — titkon túl. — 18.33: Magyar operaénekesek. — 19.33: Nótacsokor. — 20.33: Kettesben... — 21.33: örökzöld dallamok. — 22.33: Derűre is derű... — 23.00: Zenés játékokból. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek. — 17.05: Emberek, utak, jármüvek — közlekedési magazin: Forgalomirányítás lámpával és karjelzéssel .. . — 17.15: Énekegyüttesek műsorából. — 17.25: Napjaink PETRA „Lieber Piszta Paszi!” A levél kezdődik így, amelyet Potsdamból egy húszéves leánytól kaptam a napokban. Jót mosolyogtam a megszólításon, tudom, hogy Petra ezt akarta részben magyarul leírni: Kedves Pista Bácsi! De hát anyanyelve jócskán különbözik az enyémtől, s igy az egyes hangzók, mint az s,' a b és a cs betűjelét a leírt formájúnak véli. Tavaly ismerkedtem meg szüleivel és vele a városukban, amelyben — néhány órán át családi körükben is élvezhetvén a vendégszeretetüket — három napig tartózkodtam. Az apától, a nagy tudású pedagógustól sok mindent megtudtam az NDK-ban folyó oktató-nevelő munkáról, s a nácik uralma alatt kibontakozott és véresen megtorolt antifasiszta ellenállásról is, arra azonban nem volt ideje, hogy kalauzom is legyen Potsdam- ban. Erre Petra vállalkozott. Csinos, müveit teremtés a leányka, a berlini egyetem bölcsészkarán tanul. Kisportolt testalkata elárulja, hogy náluk milyen nagy gondot fordítanak a testnevelésre (aminek eredményességét hazája sportolóinak a montreali olimpián aratott sikerei is bizonyítják). Erről is beszélgettünk, aztán más témára tereltük a szót. — Kik voltak a Scholl nővérek? — kérdeztem tőle sétánk közben az egyik ház előtt, amelynek falán márványtábla jelzi, hogy az onnan nyíló utcát a két leánytestvérről nevezték el. Petra egyre jobban kipirult, ahogy a két potsdami leányról beszélt. A 40-es évek elején ők is egyetemi hallgatók voltak a fővárosukban, s részt veitek a diákok antifasiszta mozgalmában. A Gestapo leleplezte ténykedésüket, s 1943 őszén többedmagukkal kivégezték őket. Szülővárosuk egyebek közt az egyik szép, lombos fákkal szegélyezett utca elnevezésével is őrzi emléküket. Elgondolkoztam a bájos „idegenvezetőmtől” hallottakon. Addig azt hittem, elég jól ismerem a német antifasiszta mozgalom történetét, s kiderült, hogy mégsem. Mert Petra a Scholl nővéreken kívül még több tucat nevet említett, melyek viselőinek a tetteiről szintén soha nem hallottam, olvastam. Nem vigasztalt az sem, hogy Petra sem tudott semmit Kulich Gyuláról, Ságvári Endréről, meg a magyar munkás- és ifjúmunkás-mozgalom többi mártírjáról. Pedig észrevehetően izgalomba jött, amikor mesélni- kezdtem róluk. S mind a ketten megállapítottuk: az ö és a mi könyvkiadóinknak jócskán van még tennivalójuk abban, hogy olyan müveket is közrebocsássanak, amelyek népeink hőseinek az életét ismertetik. Ideiglenes megoldásnak felajánlottam, hogy elküldöm neki az eddig háromszor kiadott Hősök voltak című antológiát, amely 29 magyar kommunista mártírról írt elbeszéléseket tartalmaz. Módfelett megörült segítő szándékomnak, én nemkülönben annak, hogy ennyire érdekli népünk legjobbjai életének, harcainak törénete. Annak is örültem, hogy az antológiát, idehaza csak hetek múlva tudtam megszerezni. A miskolci könyvesboltokban már rég megvásárolták az utolsó példányt is, az antikváriumba pedig tán egy évvel azelőtt vittek egyet, ám an- yiiak is rövid idő alatt akadt megvásárlója. íme, a mi olvasóink, fiataljaink is érdeklődnek tehát a hőseink iránt! Végül Budapesten, egyik barátom segítségével jutottam a kötethez. A mártírok életrajzi adatait tartalmazó 20—25 soros ismertetőket németre fordítottam, az 500 oldalt megtöltő elbeszélések lefordítására azonban — műfordítói képességeim gyatrasága és kevés időm miatt — nem vállalkozhattam. Petra azonban így is örült ajándékomnak, s említett levelében megírta, hogy diáktársaival együtt mohón tanulmányozza hőseink életét. Mindez magánügyem lehetne, úgy érzem azonban, hogy publikálnom kell: egy baráti nép ifjúsága meg akarja ismerni haladó mozgalmainkat, s ezáltal még jobban a történelmünket. Az egy célért küzdők, munkálkodók részéről ez természetes igény is, amelyet a lehetőségeinkhez mérten ki kell elégítenünk. S jó lenne, ha velünk, idősebbekkel együtt a mi fiataljaink is szükségeinek, hogy annak a népnek a hősei közül minél többnek a tevékenységét megismerjél:, amely a politikában Marxot, Engeist, Thállmannt, az irodalomban Goethét, Schillert, Heinét, Anna Segherst, a tudományban többek közt a Humboldt-fivéreket adta az emberiségnek Lehet ez akár intelem is azoknak az ifjúmunkásoknak, akik huzamosabb időre az NDK-ba mennek szakmát tanulni. TARJÁN ISTVÁN kérdései. — 17.32: Megyei »porteredmények. — 17.40: Slágerkoktél. — 18.00: Borsodi Tükör. — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Részletek zenés játékokból. — 18.25: Hírösszefoglaló. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház kiállítóterme (10—10): I. miskolci ötvösművészeti és íémműves quadriennale. — Kossuth Művelődési Ház Mini Galériája (10—18): Szanyi Péter szobrai. — József Attila Klubkönyvtár (12—20) : Művészet a művészetben. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Johannes Kepler Mb. szí. NDK film Kezdés: f4, hn6 órakor Vannak még csodák Szí. olasz film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Az utolsó szolgalat 16 éven felülieknek! Mb. szí. amerikai film Kezdés: f3, hn5. 7 órakór HEVESY IVAN FILMKLUB A kenguru Szí. magyar film Kezdés: f5, 17 órakor FÁKLYA Egykoronás románé Szí. csehszlovák film Kezdés: f4, fG, f8 órakor PETŐFI Amarcord 16 éven felülieknek! Szí. olasz film Kezdés: íá, f7 órakor SZIKRA Bankrablás Szí. amerikai film Kezdés: 3, S, 7 orakor TÁNCSICS Halál az életért Szovjet film Kezdés: f4, Í6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB A kenguru Szí. magyar film Kezdés: 18 órakor TAPOLCA-ADY Árvácska Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor PERECES Fehér farkasok Mb. NDK—jugoszláv film Kezdés: 6 órakor hámor • Ultink egymáshoz drágám? Mb. csehszlovák film Kezdés: 6 órakor SZIRMA lllünk egymáshoz drágám? Mb. csehszlovák film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek, műsorismertetés. — 8.27: Zenekari muzsika. — Közben 8.50: Titkon Innen — titkon túl. — 9.20: A zenekari muzsika folytatása. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Pucolni: A köpeny. Egy- felvonásos opera. — 11.82: Thiel : Karib-tengeri fantázia. — II. 38: Colas Bregunon. Romain Rolland regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.05: Rudolf Schock operettdalokat énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.20: Fennkölt tudatlanság. — B.SS: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.S6: Látószög.
