Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-18 / 246. szám

4z Árvácska után A művészi érték és a közönségsiker nem zárja ki egymást Beszélgetés Ranódy Lászlóval Kel ókból vált akiuahasa Ul ivUV Cilit ILUU\JULJ A-.Cvo~ HJCUL. XlZ. tojlivi XUUljCCl l, <xc- x-vl ­v tx to t ci xvaiiuv'y V cuy-1 läo^u VcUOíl juutjjuí iuilitílbÜK. JVi, ri. liiaoliv Uíi ptJ­Ui£, bllkáiy icUOgcUoM'ci bai­h-axxi; íme jou, uu&y ívtíme­nyu\ ZiötyulüiUL e&yni ínuve­licxv lllt^i-UiUCOiLCOCití xviüZui a lenutí-o. memmy teieum/ aztán na^y nenezen találko­zunk a xiim&yaioan. aonat laton, sozai ütegeik emoer ikduouy luzzio, lui az uive- íien. ívleg auúoi a luines uciíizetok-aaoi vaio, ameiyne* tagjai gyatornontent nezu- Ick a i iLHicóinaUisi. a n«u- ítuncas eveik vegan. íJott-ig keimet vaiina az első ígazt biiveive, ameiyec a aauan iWokj/t nozoit szamain. Azian ujaoo iumeü Következtek, vauaaozu sikerrel. S> most, a Moricz-regény dói Készüli Árvácska ■.. Munkában es jó Hangulatban találom, mo­solyogva köszöni a gratulá­ciói. . Témánál vagy unit. — Cgy gondolom, a legjobb­kor kelletem: rnuyen a köz­érzete így tesziivai man.’ — Jó. Nagyon jo. Talán meg azt is monunainam, hogy boldog vagyon. Vagy inn-abb elegeden, igen, ez a heiyesebo Kilejezés, mert a boldogság oá más. Különben is ez az elet, mint müiaj nem elsősorban a boldog­ságra teremtődött. De azért most jó a közérzetem, hi­szen a siker kárpótolja az embert mindazokért a gyöt­relmekért, amit egy film ké­szítése közben el kell visel­nie. — A hazai nézők és a kri­tikusok is elismeréssel fogad­tak az Árvácskát. Bizony, elég ( ritka pillanat ez a magyar filmművészetben, hiszen az utóbbi időben nemigen jár egy utón a közönségsiker és a mű­vészi érték. — Azért is örülök az Ár­vácska ilyen egyértelmű fo­gadtatásának, mert ars poe­ticám egy lényeges tételét látom igazolva, nevezetesen azt, hogy a művészi érték és a közönségsiker nem zárja ki egymást. — A gyakorlat, vagy még inkább a mozik statisztikája bizony mást mutat. Csökken a nézők száma, a hazai filmek­re olykor legyint a közönség. Sajnos lazább lett a magyar film és a közönség kapcsola­ta. Mi erről a véleménye? — Valóban lazább lett a ipcsolat. A miértre persze jsszan lehetne sorolni a í'.aszt, de gondolom, az meg- .ladná egy napilap kerete­Hadd hozzam fel azonban ddaként az úgynevezett irdező filmeket, amelyek ltételezik, hogy dialógus lakul ki az alkotók és a né- ők között. A hiba mindig tkor történik, amikor az kötő csak kérdez, kérdez tulajdonképpen meg sem ■ja a feleletet. Ilyenkor j létre az a bizonyos sza­bók. Mindez persze nem i ^s»n egyszerű, hiszen azt is mondhatnám, hogy filmmű­vészetünk egy kicsit előre­szaladt, s a közönség eszté- ikai nevelése nem tartott tel lépést. Ezen a helyze- t csak úgy lehet változ­ni, ha a rendezői: fontos- : tartják, hogy a néző egértse azt, amit a film­mel mondani akarnak, de ugyanakkor a közönségnek Is fel kell nőnie ahhoz, hogy értse az alkotói szándékot. — Vagyis, hasznos kompro­misszumról van szó? Vagy legalábbis bizonyos közelítés­ről, amelynek eredményekép­n gyakrabban találkozik a vészi elismerés és a közön- kér? — Így is lehet mondani, csak hát ez a téma elég bo­nyolult. — Vajon gondol-e a rende­ző munka közben a közönség és a kritika várható vélemé­nyére? — Bizonyos formában fel­tétlenül. Persze nem elég maga a szándék, az elhatá­rozás, hiszen az eredményt sok minden befolyásolja. Különben is meggyőződé­sem : minden rendező azzal a szándékkal lát munkához, hogy jó és művészi filmet csinál, mégpedig a közön­ségnek is tetszőt. Sajnos, ez ritkán sikerül. De minden­képpen erre kell törekedni, mert a visszhang nélküli mű­vészetnek nincs értelme. Az ember tulajdonképpen min­dig azért dolgozik, hogy el­mondjon, elkiáltson valamit és azt százezrek, milliók meghallják, megértsék. Igaz, hogy néha egy-egy remek­mű nem találja meg kap­csolatát korával és csak a kritika ismeri el, vagy díjat kap egy fesztiválon, de mind­ezt ars poeticává növelni éppen olyan hiba lenne, mint a művészetről lemondani és csak a közönség fejletlen íz­lését kiszolgálni. — Térjünk vissza filmsike­reihez, amelyeknek egyik alap­ja feltétlenül az irodalomban keresendő. Fazekas Mihály, Kosztolányi, Babits, Darvas József, Urbán Ernő, Móricz és tsmét Móricz — remek szer­zők, akik müveikkel nagysze­rű fogódzót nyújtanak a ren­dezőnek. Többen megkérdője­lezik ezeket az irodalom ih­lette müveket, vagy legalábbis az alkotó önállóságát. Olvas­tam egy cikket, amelyben méltatnia azt Írja. hogy Ita- nódy a klasszikusok „műfor­dítója”, aki ugyan művészien interpretál, de hiányzik alko­tásaiból a szerzői filmek ön­álló világa, mondanivalója. Hogyan fogadja az ilyen vé­leményeket? — Büszke vagyok szerző­társaimra. Az irodalom so­kat segíthet, s fel is haszná­lom mindazt, amit a neves írók nyújtanak. De ez nem jelent illusztrációt! Az iro­dalmat én mindig csak él­ményanyagnak fogtam fel és azt saját egyéni, szuverén alkotó módon kezelve te­remtettem újjá. Az irodalom tehát nem jelent többet, mint egy jó életanyagot. S emel­lett persze lehetővé teszi azt is, hogy saját érzéseimet, gondolataimat rosszul meg­írt párbeszédek helyett iro- dalmilag kimunkált dialógu­sokban közvetítsem. Igaz, nem írok filmet, sőt egyedül még forgatókönyvet sem, de azért irodalmi művekből fo­gant alkotásaimat mindig szerzői filmeknek tekintet- tbpi. Szerzői filmek, hiszen már az irodalmi anyagot is gondolataimhoz, mondaniva­lómhoz keresem. Így jutot­tam el Móricz Árvácskájá­hoz, legutóbb pedig Reme- nyik Zsigmond Por és hamu című regényéhez. — Lesz film belőle? — A regényből irt film­novella elkészült, így na­gyon remélem. Remenyik az évszázad első tizedét idéző izgalmas könyve lényegében oknyomozó, bűnügyi regény, amely egy különös sorsú fia­talemberről szól, aki meg­sértette a társadalom rend­jét, s a megye urai hajszát indítanak ellene. A Heves­ben, Borsodban és Nógrád- ban játszódó történetnek csupán egy része kerül film­re. de remélem, ezzel is si­kerül elmondani mindazt, amit akarok: egy védtelen ember meghurcolását, üldöz­tetését, s végül is pusztító kálváriáját. Ez is szerzői film lesz, hiszen nemcsak a Remenyikét, hanem az én erkölcsi felháborodásomat is igyekszem majd megfogal­mazni. MÄRKUSZ LÁSZLÓ * Élete utolsó évében, az elsők között kapott Kossuth-dijat Koszta József. Munkácsy és Padi László nyomdokain haladva festette egyéni hangú, drámai tájképeit. Szentesen, ahol élt, a róla elnevezett múzeumban őrzik képeinek jelentős részét. November 7-ig tart nyitva a Miskolci Képtár Koszta-kiállí- tása, melyet a szentesi múzeum anyagából rendeztek a mú­zeumi hónap keretében. (Képünkön Koszta József Kazlak piros kötényes növel című festménye.) Baranyi Ferenc műsora Ma este 6 órakor kezdődik Baranyi Ferenc József Attila­díjas költő műsora a Hónai Sándor Művelődési Központ­ban. Az Elmondhatatlan val­lomás című est közreműködői — a költőn kívül — Merényi Judit és Oszter Sándor. Művészet a művészetben A József Attila Klubköny v­tárban (Szentpéteri kapu 95.) rendezett Művészet a művészetben című kiállítás 21-én, csütörtökön zár. Rideg Gábor, a Művészet című fo­lyóirat főszerkesztője veze­tésével ma este 6 órától an- kétot tartanak a könyvtár­ban, melyre minden érdek­lődőt szeretettel varnak. Rcjtvényjáték az és Tudományban Az Élet és Tudomány az október 24-én kezdődó tv- szabadegyetemhez kapcsoló­dóan rejtvény játékot indít. A természettudományok leg­korszerűbb ismereteit feldol­gozó műsor témakörében a lap kéthetenként kérdésgyüj- teményt — tesztet — ad köz­re, s annak megoldói három kategóriában versenyeznek: a 16 éven aluliak: a 16 éven felüliek; a brigádok, szocia­lista brigádok kategóriájá­ban. Az utóbbi kategóriában azért van külön verseny, mert a szocialista brigádok tagjainak művelődéséhez nyilvánvalóan hozzátartozik a korszerű természettudomá­nyos ismeretekben való tájé­kozódás. eligazodás, s ennek egyik lehetséges és ösztönző formája a tv-szabadegyeíem figyelemmel kísérése és az ilyen játékos tudáspróbában való egymást segítő részvé­tel. A részvétel módjáról az Élet és Tudomány először az október 22-én megjelenő 43. számában ad tájékoztatást. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Sánta Ferenc népi zene­kara játszik. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Mozart: Esz- dúr szimfónia. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 13.15: Magyar szerzők muzsikájából. — 15.42: A Quliapayun együttes műsorá­ból. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Szocialista bri­gádok akadémiája. — 16.35: A XVT. század magyar zenéjéből. — 17.05: Van új a nap alatt. — 17.20: Ortolani filmzenéjéből. — 17.27: Uj operalemezeinkből. — 19.15: Varázslat. Kopányi György hangjátéka. — 19.43: Töltsön egy órái kedvenceivel! — 20.48: A BM Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. — 21.30: Mi férfiak. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Zenekari muzsika. — 0.10: Jakab György táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Operett­finálék. — 12.33: Csengő. —12.50: Csajkovszkij: Szextett. — 13.25: Kis magyar néprajz. — 13.33: Gitármuzsika. — 13.45: A Gyer­mekrádió új zenei felvételeiből. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Titkon innen — titkon túl. — 18.33: Magyar operaéne­kesek. — 19.33: Nótacsokor. — 20.33: Kettesben... — 21.33: örökzöld dallamok. — 22.33: De­rűre is derű... — 23.00: Zenés játékokból. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek. — 17.05: Em­berek, utak, jármüvek — közle­kedési magazin: Forgalomirá­nyítás lámpával és karjelzés­sel .. . — 17.15: Énekegyüttesek műsorából. — 17.25: Napjaink PETRA „Lieber Piszta Paszi!” A levél kezdő­dik így, amelyet Potsdamból egy húsz­éves leánytól kaptam a napokban. Jót mosolyogtam a megszólításon, tudom, hogy Petra ezt akarta részben magya­rul leírni: Kedves Pista Bácsi! De hát anyanyelve jócskán különbözik az enyémtől, s igy az egyes hangzók, mint az s,' a b és a cs betűjelét a leírt for­májúnak véli. Tavaly ismerkedtem meg szüleivel és vele a városukban, amelyben — néhány órán át családi körükben is élvezhetvén a vendégszeretetüket — három napig tartózkodtam. Az apától, a nagy tudású pedagógustól sok mindent megtudtam az NDK-ban folyó oktató-nevelő mun­káról, s a nácik uralma alatt kibonta­kozott és véresen megtorolt antifasiszta ellenállásról is, arra azonban nem volt ideje, hogy kalauzom is legyen Potsdam- ban. Erre Petra vállalkozott. Csinos, müveit teremtés a leányka, a berlini egyetem bölcsészkarán tanul. Ki­sportolt testalkata elárulja, hogy náluk milyen nagy gondot fordítanak a test­nevelésre (aminek eredményességét ha­zája sportolóinak a montreali olimpián aratott sikerei is bizonyítják). Erről is beszélgettünk, aztán más témára terel­tük a szót. — Kik voltak a Scholl nővérek? — kérdeztem tőle sétánk közben az egyik ház előtt, amelynek falán márványtábla jelzi, hogy az onnan nyíló utcát a két leánytestvérről nevezték el. Petra egyre jobban kipirult, ahogy a két potsdami leányról beszélt. A 40-es évek elején ők is egyetemi hallgatók voltak a fővárosukban, s részt veitek a diákok antifasiszta mozgalmában. A Gestapo leleplezte ténykedésüket, s 1943 őszén többedmagukkal kivégezték őket. Szülővárosuk egyebek közt az egyik szép, lombos fákkal szegélyezett utca elnevezésével is őrzi emléküket. Elgondolkoztam a bájos „idegenveze­tőmtől” hallottakon. Addig azt hittem, elég jól ismerem a német antifasiszta mozgalom történetét, s kiderült, hogy mégsem. Mert Petra a Scholl nővéreken kívül még több tucat nevet említett, melyek viselőinek a tetteiről szintén soha nem hallottam, olvastam. Nem vi­gasztalt az sem, hogy Petra sem tudott semmit Kulich Gyuláról, Ságvári Endré­ről, meg a magyar munkás- és ifjú­munkás-mozgalom többi mártírjáról. Pedig észrevehetően izgalomba jött, amikor mesélni- kezdtem róluk. S mind a ketten megállapítottuk: az ö és a mi könyvkiadóinknak jócskán van még tennivalójuk abban, hogy olyan müveket is közrebocsássanak, amelyek népeink hőseinek az életét is­mertetik. Ideiglenes megoldásnak felajánlottam, hogy elküldöm neki az eddig háromszor kiadott Hősök voltak című antológiát, amely 29 magyar kommunista mártír­ról írt elbeszéléseket tartalmaz. Mód­felett megörült segítő szándékomnak, én nemkülönben annak, hogy ennyire ér­dekli népünk legjobbjai életének, har­cainak törénete. Annak is örültem, hogy az antológiát, idehaza csak hetek múlva tudtam meg­szerezni. A miskolci könyvesboltokban már rég megvásárolták az utolsó pél­dányt is, az antikváriumba pedig tán egy évvel azelőtt vittek egyet, ám an- yiiak is rövid idő alatt akadt megvásár­lója. íme, a mi olvasóink, fiataljaink is érdeklődnek tehát a hőseink iránt! Végül Budapesten, egyik barátom segít­ségével jutottam a kötethez. A mártírok életrajzi adatait tartal­mazó 20—25 soros ismertetőket németre fordítottam, az 500 oldalt megtöltő el­beszélések lefordítására azonban — mű­fordítói képességeim gyatrasága és ke­vés időm miatt — nem vállalkozhattam. Petra azonban így is örült ajándékom­nak, s említett levelében megírta, hogy diáktársaival együtt mohón tanulmá­nyozza hőseink életét. Mindez magánügyem lehetne, úgy érzem azonban, hogy publikálnom kell: egy baráti nép ifjúsága meg akarja is­merni haladó mozgalmainkat, s ezáltal még jobban a történelmünket. Az egy célért küzdők, munkálkodók részéről ez természetes igény is, amelyet a lehető­ségeinkhez mérten ki kell elégítenünk. S jó lenne, ha velünk, idősebbekkel együtt a mi fiataljaink is szükségeinek, hogy annak a népnek a hősei közül minél többnek a tevékenységét megis­merjél:, amely a politikában Marxot, Engeist, Thállmannt, az irodalomban Goethét, Schillert, Heinét, Anna Segherst, a tudományban többek közt a Humboldt-fivéreket adta az emberi­ségnek Lehet ez akár intelem is azoknak az ifjúmunkásoknak, akik huzamosabb időre az NDK-ba mennek szakmát ta­nulni. TARJÁN ISTVÁN kérdései. — 17.32: Megyei »port­eredmények. — 17.40: Sláger­koktél. — 18.00: Borsodi Tükör. — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Részletek zenés játékok­ból. — 18.25: Hírösszefoglaló. Kiállítások: Kossuth Művelő­dési Ház kiállítóterme (10—10): I. miskolci ötvösművészeti és íémműves quadriennale. — Kos­suth Művelődési Ház Mini Ga­lériája (10—18): Szanyi Péter szobrai. — József Attila Klub­könyvtár (12—20) : Művészet a művészetben. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Johannes Kepler Mb. szí. NDK film Kezdés: f4, hn6 órakor Vannak még csodák Szí. olasz film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Az utolsó szolgalat 16 éven felülieknek! Mb. szí. amerikai film Kezdés: f3, hn5. 7 órakór HEVESY IVAN FILMKLUB A kenguru Szí. magyar film Kezdés: f5, 17 órakor FÁKLYA Egykoronás románé Szí. csehszlovák film Kezdés: f4, fG, f8 órakor PETŐFI Amarcord 16 éven felülieknek! Szí. olasz film Kezdés: íá, f7 órakor SZIKRA Bankrablás Szí. amerikai film Kezdés: 3, S, 7 orakor TÁNCSICS Halál az életért Szovjet film Kezdés: f4, Í6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB A kenguru Szí. magyar film Kezdés: 18 órakor TAPOLCA-ADY Árvácska Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor PERECES Fehér farkasok Mb. NDK—jugoszláv film Kezdés: 6 órakor hámor • Ultink egymáshoz drágám? Mb. csehszlovák film Kezdés: 6 órakor SZIRMA lllünk egymáshoz drágám? Mb. csehszlovák film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek, műsorismertetés. — 8.27: Zene­kari muzsika. — Közben 8.50: Titkon Innen — titkon túl. — 9.20: A zenekari muzsika foly­tatása. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Pucolni: A köpeny. Egy- felvonásos opera. — 11.82: Thi­el : Karib-tengeri fantázia. — II. 38: Colas Bregunon. Romain Rolland regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.05: Rudolf Schock operettdalokat énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.20: Fennkölt tudatlanság. — B.SS: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.S6: Látó­szög.

Next

/
Oldalképek
Tartalom