Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-15 / 244. szám

9Jól oldják meg ifjúságpolitikai feladataikat” Szovjet vendég a városi pártbizottságon Fiúk a hegyen (Laczó felv.) Szolgáltatóipari delegáció Szlovákiából Ellátatlan területek, „divatos” szakmák Kiskereskedők moy aondjai Háromszázliuszonhct magánkereskedő tevékenykedik Mis­kolcon. Létszámuk évről évre csökken, hiszen egyre többen kerülnek a hatvan év felettiek korcsoportjába, utánpótlás­ról pedig egyáltalán nem beszélhetünk. Akinek szüksége van segítségre, az a családtagjaival osztja meg a munkát. Tegnap délután a vá­rosi pártbizottságon Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára fogadta a városunk­ban tartózkodó Sz. Z. Goli- kovot, a harkovi Műszaki Főiskola Marxizmus—Leni­nismus tanszékének vezető professzorát. A városi pártbizottság , el­ső titkára tájékoztatta a szovjet vendéget Miskolc gazdasági, politikai életéről, a szovjet—magyar barátság erejéről, és segítségéről a gazdasági élet különböző te­rületein. Szólt az elmúlt év­ben alakult, és már száz ta­got számláló. Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok klub­járól, munkájukról, további terveikről. A tájékoztató után Sz. Z. Golikov magyarországi uta­zásairól, tapasztalatairól be­szélt : — Harmadszor járok most hazájukban. Az első bonyo­lult volt, erről most nem akarok sokat beszélni. A 3. ukrán front egységeivel a Balaton környékén harcol­tunk. A második magyar utam már sokkal kelleme­sebb volt: a Nehézipari Mű­szaki Egyetem és a harkovi főiskola közötti együttműkö­désről tárgyaltunk. Ez tavaly­előtt szeptemberben volt. Már akkor is láttam, meny­nyit fejlődött országuk az el­telt években. Mostani láto­gatásom alatt meglepve ta­pasztaltam, mennyire fel­gyorsult két év alatt fejlő­désük üteme. Jártam most Sárospatakon, beszélgettem a Alii, cékla, relék az őszi piacon E heten 188 vagon árut szállított az üzletekbe, pia­cokra az AGROKONZUM Vállalat. Az őszi áruválasz­ték és a kellő mennyiség zavartalan ellátást nyújtott. Mint eddig is, a legna­gyobb felhozatal burgonyá­ból volt: 75 vagonnal. A 11 vagon vöröshagyma, a 9 va­gon leveszöldség is nagy for­galmat biztosított. Továbbra is tekintélyes mennyiség ke­rült a bolthálózatba a ká­posztafélékből: 16 vagon fe­jes. 5 vagon kel- és vörös­káposzta. A nyári szezont idézte a 6' vagon karfiol, a 60 mázsa zöldborsó és a 2 vagon zöldbab. Bár már gyöngült a minősége, még mindig 10 vagon zöldpapri­ka és 8 vagon paradicsom került értékesítésre. Az e heti primőrszállít­mány: 10 ezer fej saláta, 9 ezer csomó hónapos retek és 50 mázsa sóska. Üjdonság a cékla, mely magas C-vita- mintartalmáért igen kedvelt. Az uborka lassan „lefutó­ban” van, már csak másfél vagon érkezett. A gyümölcskínálat erősö­dött e héten, sőt a választék is. A belföldi borszőlőfajták mellett import csemege is ér­kezett. A pénteki helyzet szerint a burgonya és a vöröshagy­ma ára nem változott. Ha­sonlóan a leveszöldségekhez, a karalábé ára is csökkent: 3,40 Pt. Még olcsóbb lett a karfiol (4 forint), a zöldbab (8,60), a kelkáposzta (3,20), •a cékla (3 forint) és a piros alma, mely 3,80, 6 és 8 forint. A hónápos retek cso­mója 1,40, a saláta darabja 2 forint és a zöldborsó 9,60. A körte kilója 7.80, a bor­szőlő 12, az import illetve minden csemegeszőlő 16 fo­rint. tanítóképző főiskola főigaz­gatójával. Örömmel hallot­tam, hogy az ott tanulók 65 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ez is a munkás- osztály szerepének erősödé­sét jelenti. Találkoztam a Vo­lán 3. számú Vállalatának dolgozóival, beszélgettem a szocialista brigádok tagjai­val. Öntudatuk, szakmai fej­lődésük rohamosan nő. Jól­eső érzés volt hallani, hogy nemcsak saját eredrnénveik- ről, sikereikről beszélnek, hanem többször kérdeztek engem a szovjet intézmé­nyek, a harkovi hasonló fel­építésű, foglalkozási körű vállalatok eredményeiről. Ezt is a tudományos-ideológiai együttműködésünk egyik eredményének tekintem. Ta­lálkoztam az egyetemen a politikai klub tagjaival. Tá­jékozottságuk, rendkívül szé­les érdeklődési körük elis­merésre méltó. Beszélgeté­sünk alatt megértettem és elismertem. hogy felsőbb szintű tanintézeteikben kü­lönösen jól oldják meg az MSZMP-XI. kongresszusának ifjúságpolitikai, nevelési, in­ternacionalista feladatait. Végezetül Sz. 2. Golikov a társadalmi fejlődés felté­teleiről szólt. Búcsúzóul Drótos László átnyújtotta Sz. Z. Golikov- nak a Miskolc város felsza­badítása emlékére alapított plakettet. S. L. Tegnap délelőtt ár. Szabó Rezső, a szlovákiai ágazati minisztérium munkatársa és Michal Zelka, az ágazati mi­nisztérium műszaki fejleszté­si vállalatának igazgatója ve­zetésével 40 tagú delegáció érkezett Miskolcra. A vendé­geket — akik korábban már Budapesten, Egerben és Deb­recenben is jártak — elkísér­te Trubel László, az ÉVM fő­osztályvezetője — és Biróczky Gyula, a Kéményseprőipari Fejlesztési Társulás elnök- helyettese is. A delegáció — tagjainak többsége kéményseprő — dél­előtt látogatást tett a megyei tanács építési és közlékédési osztályán, majd a Borsod me­gyei Tüzeléstechnikai Válla­latot kereste fel. Dr. Majoros Barna igazgató és Viszokai Tibor főmérnök adtak tájé­koztatást a megyei vállalat munkájáról. A szlovákiai szolgáltatóipari szakemberek délután elláto­gattak Tokajba, majd vissza­utaztak Szlovákiába. (Folytatás az 1. oldalról) Az egyes ember, a közös­ségek, az állami és társadal­mi szervek feladatairól be­széltek hozzászólásukban a felszólalók; kulturális éle­tünk egy-egy területének is­merői, és erről beszélt teg­nap, a késő délutáni órák­ban a borsodi csoport tagja, Miskolc 6. választókerületé­nek fiatal képviselője, Har­gitai Ágnes. Az ülésszak szü­netében még (iéaz, jól pa­lástolta) javában izgult; bár a hatodik országgyűlésen vesz részt, szót először most kért. — A törvény különös fi­gyelmet fordít a munkásmű­velődésre és a fiatalok mű­velődésére. A DIGÉP terve­ző mérnöke, a gyár egyik KISZ-titkára vagyok. Gon­doltam, diósgyőri és fiatal minőségemben is felszólalha­tok. — Mit mond egy diósgyőri fiatal a városról? — Azt, hogy ha más ke­retek között is, de a régi munkáshagyományok méltó örökösévé kellene válnunk. Ahogy én látom — bár a város elég szegény közmű­velődési intézményekben — az önképzéssel nincs baj, de azt a lehetőséget, amit a kö-. zösségi életforma biztosít­hatna, nem használjuk ki, a Mint a kisiparosokról szól­va is megtettük, le kell szö­geznünk, hogy a város la­kosságának szüksége van a kiskereskedőkre, akiknek a nagy többsége becsülettel dolgozik. NEM SZABAD ÁLTALÁNOSÍTANI Azért kell ezt hangsú­lyozni, mert tapasztalhat­tuk, hogy egy-egy olyan cikkből, melyben valamelyik kisiparos vagy kiskereskedő manipulációjával, szabály- sértésével foglalkoztunk, az illető szakma képviselői va­lamifajta általánosítást vél­tek kiolvasni. (Külön cikk témája lehetne, miből táp­lálkozik ez az érzékenység, miért próbálnak még mindig a sorok között olvasni egye­sek). Ezek után reméljük, sen­ki sem hiszi a kiskereske- dők ellen indított akciónak, ha arról szólunk, hogy szak­mai összetételük nem felel meg tökéletesen a város igényeinek. Ezért foglalt úgy állást a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy a „telített, konjunkturális” szakmákban (divatáru, mű­szaki cikkek stb.) nem ad­nak ki újabb engedélyeket. ZÖLD ÜT A PEREMKERÜLETEKBEN Ugyanakkor minden mó­don segítik, hogy a rosszul ellátott peremkerületekben (Martintelep, Szirma, Gö- römböly) több élelmiszer­kereskedő tevékenykedjen. Így például növelni kíván­ják a zöldség-gyümölcs, tej­termék- és baromfikereske­dők létszámát. A kirándulóhelyek ellátá­sát is segítik a magánkeres­meglevővel sem élünk eléggé. Dr. Pozsgay Imre mondta, hogy a törvény tervezetét nem volt könnyű elkészíteni, a közművelődés fogalma na­gyon összetett. Ezt bizonyít­ja az a rövid beszélgetés is, amelyre az országgyűlés kul­turális bizottságának az ebédszünetben összehívott rövid megbeszélése után Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója alkalmat adott: ' — A törvénynek számomra az a legérdekesebb vonatko­zása, hogy a közművelődés fogalmát átértékeli. A kul­túra nem az élet egy szele­te, a desszert, a leves és a hús után, hanem az ember életének nélkülözhetetlen ré­sze. A kultúra nem egyenlő a művészet befogadásával, sok­kal több ennél. — Ez a véleménye a szín­házigazgatónak? — A színház is csak esz­köze az emberformálásnak, de nagy előnye, hogy élő em­berek szólhatnak élő embe­rekhez. — Nagyon sok emberhez szerle az országban, Bara­nyától Borsodig, ahogy a 25. Színház teszi. — Négy éve járjuk az or­szágot; mindig a legjobb ta­pasztalatokkal. Az előadá­sokhoz kapcsolódó ankétok meggyőznek róla, hogy so­kedők. Kétségkívül elkelne belőlük — különösen a nyá­ri hónapokban — több is. Mégis alaposan meg kell fontolni egy-egy kifőzésre, pecsenyesütésre, lángosáru- sításra jogosító engedély ki­adását, hiszen szigorú egész­ségügyi előírások vannak életben, ráadásul az sem mindegy, milyen építmény jelenik meg az idegenfor­galmi helyeken. (A korábbi években riasztó példák vol­tak Tapolcán, és valamennyi „bodegát” máig sem sike­rült felszámolni.) ALKATRÉSZ — FELÁRRAL Szóba került a végrehajtó bizottság ülésén az is, hogy az üdülő- és kirándulóhe­lyekre adjanak ki 4—5 évre szóló iparigazolványt a pe­csenyesütő és más szakmák­ban dolgozóknak. Nyilván azzal a megfontolással, hogy segítsék az ellátást addig, amíg nem győzi a feladato­kat a szövetkezeti vagy ál­lami vendéglátóipar. Az el­képzelés indítéka helyes, de aligha lehet megvalósítani. Ki hajlandó beruházni ilyen rövid távra? \ A városunkban működő autóalkatrész-kereskedők munkásságával többször fog­lalkoztunk. Sok olvasónkkal egyetértésben úgy véltük, hogy nem javítja az ellátást — sőt! —, ha az állami bol­tokban felvásárolt tartozé­kokat felárral továbbadják. Közülük egyik törvényeink­kel is összeütközött. Mind­ezt figyelembe véve, csak helyeselni tudjuk, ha az autóalkatrész-eladásra szóló sem szabad a könnyebb el­lenállás irányába sodródni. Tudunk szólni. a legszélesebb körű közönséghez, mert fo­gékony és igényt tart erre a szóra. Az egész társadalom fej­lődésének feltétele a tudat­viszonyok változása — mond­ta hozzászólásában Győri Imre, az MSZMP KB titká­ra, Csongrád megye képvise­lője — és a közművelődési törvénynek van programadó cselekvésre késztető ereje. Elfogadásával nem elintézett ügy a közművelődés fejlődé­se. amelynek tartalmát első­sorban a munkásosztály nagy történelmi hagyományra épí­tő kultúrája kell, hogy ké­pezze. A törvény népünk fej­lődését rögzíti és viszi előre. Mindez nagy felelősség, de a munkásság, parasztság, értel­miség hite eddig is olvan erő volt, amelyre biztosan épít­hettünk. Át A parlament őszi üléssza­ka tegnap délután előbb dr. Korom Mihály igazságügyi, majd dr. Sitnon Pál nehéz­ipari miniszter expozéjával folytatja munkáját. MAKAI MARTA Az MHSz Borsod megyei Gépjórmüvezetö- képzö Iskola nem hivatásos személyfépiármn vezetői tanfolyamot indít minden hónapban folyamatosan. Legközelebbi tanfolyamindulás: 1976. október 20-án. A jelentkezés folyamatos, naponta 8—16 óráig. Miskolc, Rákóczi u. 12. szám, fszt. 4-es szoba. Borsod megye területén vállalati csoport indítását is vállaljuk 20 fő felett, különböző kedvezményekkel: kihelyezett tanfolyan, helybeli gépkocsiváltás, fizetési kedvezmény. Bővebb felvilágosítás a fenti címen. Jogosítvánnyal rendelkezők részére gyakorlóéra vételét biztosítjuk. BÁZISAINK: MHSz MHSz MHSz MHSz MHSZ MHSz MHSz MHSz MHSz Járási Járási Járási Járási Járási Városi Városi Járási Városi Vezetőség, Sátoraljaújhely, Kossuth u. 2. Vezetőség, Szerencs, Hunyadi köz 4. Vezetőség, Mezőkövesd, Marz K. u. 3. Vezetőség, Encs, Rákóczi u. 16. Vezetőség, Edelény. Vezetőség, Kazincbarcika. Vezetőség, Leninváros. Vezetőség, Mezőcsát. Vezetőség, Ózd, Vörös Hadsereg u. 49. A fenti helyeken nem hivatásos és hivatásos személy-tehertanfolyamra is leh^t jelentkezni. A Csőszerelőipari Vállalat 1. sz. szerelőipari üzeme kivitelezésben jártas pépészntérakoi, üzemmérnökit telvesz Jelentkezés írásban, részletes önéletrajzzal és működési leírással. 3581 Leninváros, Pf.: 52 címen. engedélyeket visszavonják. •, B. D. Törvény a közművelődésről Á Parlament

Next

/
Oldalképek
Tartalom