Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-13 / 242. szám
Ami tegnap ki\áló volt. . Jó fél év után jobb kell! kötelező követelmények a gazdálkodásban •.Ami tegnap még kiváló volt. az ma lehet, hogy csak megfelelő” — ismételte meg napi tennivalóink ars poeticáját egyik hozzászóló azon a gazdaságpolitikai aktívaértekezleten, amelyet a megyei pártbizottság rendezett tegnap az ÉMÁSZ székhazában. Elnapolt tárgyalások 9 © Ülésezett a menyei bírásán büntető kolléniuma tt a Md A bizonytalan hozamú karsztforrások mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a város vízellátásában az egyéb víznyerő helyek. A Hernád kavicságyába fúrt 24 kút már az idei nyáron is segített oltani Miskolc szóróját, jóllehet a csúcsvízmű első ütemének műszaki átadása csak ma zajlik le. Tizenötezer köbméter vizet szolgáltat naponta a vízmű — egyelőre. A munkát ugyanis folytatják és 1978-ra befejezik a második ütem építését. A csúcsvízmű teljes kapacitása napi 30 ezer köbméter víz lesz. melyet összesen 50 kútból nyernek. Jóllehet a Hernád vizét természetes módon szűri a vastag kavlcsréteg, mesterséges tisztításra is szükség van. (Képünkön: a víztisztító berendezések egyik részlete.) A Miskolci Megyei Bíróság Büntető Kollégiuma tegnapi ülésén, a vagyon elleni bűncselekmények ítélkezési gyakorlatát vizsgálva, dr. Szolyák Ferenc, a kollégium vezetője előterjesztése alapján elemezte: mi az oka, hogy bár az 1975. második felében jogerőssé vált bűnügyek tárgyalása — néhány kivétellel — a törvényes határidőn belül befejeződött, még mindig gyakran előfordult az elnapolás. Megállapították: a személyek javait károsító bűnpereknél az elnapolás okai között első helyen az állampolgári fegyelem lazasága szerepel. Nemritkán fordult elő. hogy a szabadlábon védekező vádlott r:em jelent meg. Ilyen esetben természetesen a bíróságok szankciókat alkalmaztak: pénzbüntetést szabtak ki, elővezetéseket rendeltek el, elfogató parancsok kibocsátásával igyekeztek biztosítani a vádlottak tárgyalásra való előállítását. „TARTALÉK” BIZONYÍTÉKOK A társadalmi tulajdont károsító bűnpereknél ugyanakkor — különösen a bonyolultabb esetekben — a bizonyítás nehézségei vezették az eljárás elhúzódásához. Érdekes módon, ezeknél a bűnügyeknél gyakran tapasztalják: a per során tárnak fel a vádlottak újabb, az ártatlanságukat bizonyító, vagy vétkességük súlyát csökkentő bizonyítékokat. Nemritkán valósággal „tartalékolják” a per idejére ezeket, s az is előfordul, hogy a „biztonság kedvéért” az élső fokú eljárásban sem tárnak fel mindent. A kollégium tagjai ennek egyik okát abban, látják, hogy a vádlottak úgy vélik: minél magasabb igazságügyi fórum elé kerül az ügyük, annál kevésbé van mód egy- egy újabban megjelölt körülmény tisztázására. Természetesen ez nem így van. hiszen — kétség esetén — a peren belül is elrendelik a további bizonyítást. Ezek azonban tetemesen növelhetik a tárgyalási napok számát. Bíróságaink a legteljesebb mértékben az objektív igazság kiderítésére törekednek. A bűnösség megállapításánál körültekintően foglalnak állást A cselekmények jogi minősítésénél messzemenően ügyelnek a törvényességre, a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásai alapján kialakult gyakorlatra. Az ítélkezések ezt jól tükrözik. Hiányosságként állapította meg azonban a kollégium, hogy előfordul: a vagyon elleni bűnpereknél a bizottságok nem alkalmazzák kellő mértékben a pénz mellékbüntetés és vagyonelkobzás szankcióját. HA A CÉL A HASZONSZERZÉS Eseti példákkal illusztrál fák a megállapítást. Előfor dúlt például, hogy egy vezető beosztású, megfelelő vagyonnal és keresettel rendelkező szövetkezeti dolgozót, aki 22 ezer forintot sikkasztott egyévi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, ugyanakkor csupán 3 ezer forint pénz mellékbüntetést szabtak ki rá. De. volt olyan eset is, amikor az 53 ezer forintot sikkasztó vádlottal szemben a végrehajtásra kerülő szabadságvesztés mellett pénz-mellékbüntetést egyáltalán nem alkalmaztak, jóllehet, erre minden előfeltétel adott lett volna. Egységes vélemény alakult ki ezzel kapcsolatban. A jövőben bíróságaink azzal a vagyon elleni bűnelkövetővel szemben, aki cselekményét nem gondatlanságból, hanem haszonszerzési céllal, szándékosan követte el, s megfelelő jövedelme, vagyona van, fokozottabban alkalmazzák a pénz mellék- büntetés szankcióját. (Folytatjuk) RADVÁNYI ÉVA (Szabados György jelvétele) Autóbuszból áruház Az Ikarus székesfehérvári gyárában autóbuszban berendezett „mozgó ABC- áruházat” mutattak be a szakembereknek. Egy különleges polcrendszerrel felszerelt, csaknem 30 négyzet- méter alapterületű IK 266 típusú autóbuszban 500 ezer forint értékű árut helyezhetnek el. Az újfajta „guruló üzlet” különösen a peremvidékek áruellátását javíthatja, illetve nagy tömegeket vonzó rendezvényeken az alkalmi bolt szerepét töltheti be. Az Ikarus mozgó ABC-áruházának prototípusát az Észak-budai Áfész vásá^lta meg a budai peremkerületek ellátásának javítására. A íervek és a megrendelések szerint több mozgó ABC készül az idén az Ikarus székesfehérvári gyárában. Az előadó dr. Ladányi József megyei tanácselnök volt. Mozgósító erejű mondandójának lényegét — az ismert Váci-vers analógiájára — így lehet összefoglalni: nem elég dolgozni, jobban kell dolgozni. Nem elég termelni, gazdaságosabban kell termelni. Nem elég termelni, el is kell adni. S nem elég eladni, jól kell eladni. löbb túlóra és távoliét Borsod ipara az esztendő első felében dinamikusan fejlődött. A termelési érték a tervezettet meghaladó mértékben. 12 százalékkal nőtt. A megye iparának kétharmadát jelentő nagyüzemek 11,7 százalékkal produkáltak többet, mint egy esztendővel korábban. Az ilyen ütemű fejlődés rendhagyónak tűnne, ha nem tudnánk, hogy jó néhány nagyberuházás ebben az időszakban lépett be, illetve erre az időszakra esik az új üzemek termelésének felfutása. Egyébként a tanácsi ipar 7,5 százalékkal, a szövetkezeti ipar 5,6 százalékkal termelt többet az év első felében, mint a múlt esztendő első hat hónapjában. Mindemellett az egy főre jutó termelés 11,5 százalékkal, az egy órára eső termelési érték 10,7 százalékkal nőtt. A fenti számok is jelzik, hogy eredmény°sek voltak a termelés hatékonyságát célzó intézkedések. A borsodi kulcsiparágakban alig fél százalékkal nőtt csak a foglalkoztatottak szama, viszont az építőipar munkaerőhiánnyal küszködik, emelkedett a túlórák száma, s a felmérések szerint magas az igazolt és igazolatlan távoliét aránya. (Az LKM-ben például fél év alatt 11,8 százalékkal lett több a fizetett távoliét napjainak száma). Made in Borsod Az új közgazdasági szabályozók a vártnál kisebb mértékben fékezték Borsodban a vállalati nyereségképződést. Az átlagosan 20 százalékos mérséklődés körül nagy a szóródás, ’ mert például a vegyipari vállalatok terven felüli nyereséget értek el. Borsod ipari termelésének egynegyede a határon túlra kerül, s ennek a Made in Borsod jelű termékmennyiségnek több mint kétharmada a tőkés piacon talál vevőre. Figyelemre méltó, hogy az első fél évben a kivitel 9 százalékkal (ezen belül a dollárexport 27 százalékkal) nőtt. Kedvezőbbé vált az exportált áruk összetétele, nőtt a többszörösen megmunkált, jobb műszaki paraméterekkel rendelkező cikkek kiviteli. aránya. A vegyipar a növekvő termelés és kivitel mellett mintegy kilenc százalékkal' csökkentette az alapanyagimportot, s a kohászatnál is csak három százalékkal nőtt a többletfeladatok ellátásához szükséges anyagok behozatala. A kétségkívül örvendetes gazdasági sikereket néhány nemkívánatos tendencia árnyékolja be. lutnak a vevő után Néhány kohászati üzemünk rendeléshiánnyal küzd. s most futnak a vevő utón. Néhol a nagyjavítások miatt bekövetkezett kiesés fékezte a termelést, máshol pedig fizetési nehézségek keletkeztek. A különféle fejlesztések építési háttere nem az igényeknek és terveknek megfelelően alakult, így a kazincbarcikai és a lenin- városi nagyberuházások bizonyos késedelmet szenvednek. A borsodi hagyományok, az első félévi eredmények, s természetesen a gazdálkodás új feltételei közötti nagyobb követelmények: köteleznek. Jo; gal mondhatta azt a t égni ji gazdasági aktívaülésen dr Bodnár Ferenc, az MaZMP KB tagja, a me- g ei pártbizottság első titkára, hogy mindnyáján felelősek vagyunk. Most már ne agitáljuk egymást, Hűljem cselekedjünk. B. 1. Cassius Ciay-töl Muhammad Aliig (1.) Mindenki bajnoka — MEG KELL TANULNOD VEREKEDNI — SZÓLT A BÖLCS MESTER —. MERT KÜLÖNBEN TE MARADSZ ALUL. — Lehet, hogy én vagyok az utolsó nehézsúlyú világbajnok. Ha visszavonulásom után fenn is marad az ökölvívás, az csak valami ócska, unalmas játék lehet. A boxot én virágozlattam fel... A nagyszájú Muhammad Ali néhány éve még ekképpen nyilatkozott. Nemrég. Isztambulban már szerényebb volt. — Visszavonulok — jelentette be. Ha továbbra is a szorítóban maradnék, számolnom kellene a vereséggel is. Márpedig én bajnokként akarok búcsúzni! ... Győzni, bajnoknak lenni — ez volt életének egyetlen célja. # Az ökölvíváshoz a véletlen vezérelte; alig múlt tízéves, amikor a kolumbiai gimnasztikái klub épülete mellől ellopták a kerékpárját. Ű sírva panaszolta a történteket Joseph Elsby Martinnak, aki a klub egyik vezetője volt. A végén hozzátette: — Meg akarom verni. azt a gazembert, aki most az én biciklimet hajtja! — Előbb azonban meg kell tanulnod verekedni — szólt a bölcs mester — mert különben te maradsz alul. Van kedved hozzá? A kisfiú — az akkor még ismeretlen Cassius Clay — természetesen kapott az alkalmon. Nem telt el néhány hónap, s szívesebben lépte át a szorító kötelét — noha a ringben gyakran csaknem félholtra verték a nálánál erősebb fiúk —. mint az iskola küszöbét. Tanítómestere — később egyik edzője és menedzsere Tizenkét évesen... —, Mr. Martin elragadtatva beszélt „kiemelkedő képességű” tanítványáról. (Iskolai tanítóinak véleményét nem jegyezték fel.) Az edzések mindig hosszúak és kemények voltak. Joe Martin sokat követelt a fiúktól: az iskolai szünet idején naponta reggel 9 órától este 11-ig dolgoztatta őket — szombatonként is. Cassius bírta erővel. Ennek tudható be az is, hogy alig egy év múlva a louisville-i televízió ..Tomorrow’s Champions" — A holnap bajnokai — című show-műsorá- ban éppen ő volt az egyik sztár. — Ekkor már tudtam, hogy bajnok leszek — mondta később egyik nyilatkozatában. Nemcsak a lassan serdülőkorba lépő Cassius tudta (vagy inkább remélte) ezt, hanem a négytagú család is. Elsősorban Mrs. Clay, az édesanya, aki nem győzött betelni fia leendő sportkarrierjének kilátásaival. Rahaman, a báty, hasonlóan lelkendezett. Az apa — az ügyes, jó mozgású artista — már higgadtabb volt. Többször hangoztatta ugyan, hogy fia azért született, mert neki küldetése van a földön: Allahtól kapott különleges képességeit az ökölvívásban kell gyümölcsöztetnie. Ám az említett tévé-show után ő is nekibátorodott, s lépten-nyomon azt hangoztatta, hogy „Az én fiam mindenki bajnoka!” A kis Clay-gyerek nevét ekkor már Amerika négerei is kezdték megismerni, és sokan közülük büszkék voltak rá, hogy sorukból nő ki egy világnagyság. S telfigyeltek a fiúra — az ökölvívás jeles szakemberein kívül — az üzletemberek is. Sportpályafutását sokan milliókkal akarták támogatni, abban reménykedve. hogy későbbi sikerei biztosan jól jövedelmeznek majd. A család azonban nem kötelezte el magát. * Hosszadalmas lenne ennek a sajátos sportpályafutásnak minden lényeges mozzanatát felsorolni. Cassius Clay 1954-ben — tizenkét éves korában — lépett először a szorítóba, mint amatőr boxoló. Nyolc év alatt 106 mérkőzést vívott, s mindössze nyolcat vesztett. Az 1960-as római olimpia előtt — ahol félnehézsúlyban ő állhatott a dobogó legmagasabb fokára — már kivívta magának az Egyesült Államok ifjúsági bajnoka címet. Az olimpia színhelyén, nyakában az aranyéremmel, jelentette ki, hogy profi lesz. KEGLOVICH JÁNOS (Folytatjuk)
