Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-13 / 242. szám

A mostoha valóság. Üresen kong a medence... Lesz-e türdőh Miskolcon? Ne számítsunk a termálvízre! (Folytatás az 1. oldalról) Aki ismeri az ortopédia­sumatológiai és baleseti utó- ezeiő részlegek gyógyító dadatait, az tisztában van ele, milyen fájdalmas gond fürdőmedence hiánya itt. gyógyuló betegek tornáz- itása, az épp’ hogy össze- >rrott csontok, fájdalmas .ületek, izomkötegek edzése gyanis — az archimedesi irvény szerint — sokszoro- m könnyebb a vízben, mint •.árazon. Ez a lehetőség lost hiányzik. De meddig? t íikészlet ii város alatt Az Országos Földtani Ku- tó és Fúró Vállalat észak- agyarországi üzemvezetősé- ! főgeológusának biztató ilaszát vártam az izgalmas ;rdésre, hivatkozva az 1968- . javaslatukra. Ám Coda íjos főgeológus édeskevés­táplálta a felcsigázott re- ényeket. — Tölünk nyolc éve kér­ték a szakvéleményt. A kö­rülmények azonban azóta jelentősen megváltoztak. Két újabb kút ..mélyült” azóta Miskolcon. Egyik a Szabad­ság térnél, amely az uszo­dának adja a termálvizet, a másik az Egyetemvárosban. Jc lenne egy téves nézetet eloszlatni: nem korlátlan mennyiségű a város termál­vize. S az iúj kutakon kívül az Augusztus 20 strand, a tapolcai barlang és a diós­győri Szentgyörgy-forrás is abból a karsztrendszerből nyeri a 30—43 fokos meleg vizet, amely Tapolcától a vá­ros belseje felé. a Szinva környékéig terjed. Ezen a területen 300—700 méter mélységben el lehet érni. Iz akkor volt '’ A kórház a Szinvától elég­gé távol van. Mire épült hát az 1968-as javaslat? Feltéte­lezésre. Abban az időben ugyanis az Özugrón — Lyu- kóbánya környékén — szén­kutató fúrásokat végeztek. Azon a tájon 890 méter mélységig karsztos mészkö­vet — amely termálvíz-lelő­helyre utalna — nem talál­tak. A geológusok feltétele­zése az volt. hogy a város szive felé. a Megyei Vezető Kórház területén 900—1000 méter mélységben esetleg érdemes volna megnézni. — De hát — ahogy mond­tam — az akkor volt. Most ahhoz, hogy újabb vízkivételi tervet javasoljunk, igen meg­alapozott tanulmányt kellene Készíteni. Legelőször is fel kellene mérni, hogy az utób­bi fúrások milyen mértékben változtatták meg az akkori helyzetet. Alapos geofizikai előkészítéssel — felszíni mű­szerekkel — megnézni, való­jában milyen mélységben is fekszenek azok a kőzetek. Aztán következhetne a pró­bafúrás, amely megmutatná, tárol-e egyáltalán termálvi­zet. Aztán adatot gyűjteni ar­ra is: elegendő volna-e a melegvíz-mennyiség hosszú távon a kórház számára, megérné-e a tetemes költsé­geket? 1 irmok makacs dolqok Lehangoló szembenézni a reális tényekkel. De ez van. S jó tudni már most. hogy mivel is járna, ha a Megyei Vezető Kórház a termálvíz­re várna a hidroterápia „re­konstrukciójához”. Nyilván egyszerűbb, olcsóbb, s főként gyorsabb módját is lehet ta­lálni a fürdőkórház megte­remtésének. A mozgásszervi betegek magasabb szintű egészségügyi ellátása min­denesetre azt kívánná: leg­alább azt tegyük használha­tóvá, amink van. Legalább azt a kis medencét, amely most haszontalanul foglalja a helyet. RADVÁNYI ÉVA A DH várospolitikai fóruma Zola gyűrűt a város köré Miskolc ipari központ, s ha a vállalatok népgazdasági sú­lyához mérjük a mezőgazdaságét, akkor nem tűnik jelen­tősnek. Am ha úgy nézünk körül a város határában, hogy mennyivel segíti, illetve mennyivel segíthetné a mezőgazda­ság a 200 ezer lelket számláló város zöldséggel való ellátását, akkor helyesebb értékrend alakul ki bennünk. 1975. január elsején egye­sült a miskolci Béke, a szir­mai Űj Élet és a kistokaji Üj Élet Termelőszövetkezet. Ezt megelőzően azonban már társultak zöldségtermelésre a közös gazdaságok, és rövid idő alatt 27 hektárról 61 hek­tárra növelték a zöldségter­melő területet. SEGÍTETT A TANÁCS IS A városi tanács is hozzá­járult a zöldségtermelő tár­sulás megerősödéséhez, hi­szen csaknem 5 millió forint anyagi támogatásban részesí­tette. Fóliás kertészetet hoz­tak létre, gépeket vásároltak az említett összegből, és még mindig nem fejeződött be egy szociális rendeltetésű épület, valamint egy szerelő- műhely építése. Az előbbire azért van nagy szükség, mert a fáradságos kertészeti munkára helyben nem is lehet elegendő jelent­kezőt találni. Közeli közsé­gekből járnak ide asszonyok, lányok, hogy gondozzák a palántákat, leszedjék a ter­mést. Elemi követelmény, hogy át tudjanak öltözni munka előtt, munka után, le­gyen szamukra tisztálkodási lehetőség, és ne a föld végé­ben ücsörögve fogyasszák el a kosztot. * CSAK A KEZDET Az eddigi fejlesztések csak a kezdetet jelentik. A 61 hek­tár termése édeskevés ahhoz, hogy a zöldségtársulás bele tudjon szólni a miskolci pia­ci viszonyokba. Dr. Soltész Bálint, a városi tanács me­zőgazdasági osztályának ve­zetője a közelmúltban szá­molt be a városi tanács vég­rehajtó bizottságának az osz­tály munkájáról, és ezen be­lül a zöldségtermelés fellen­dítésére tett, illetve teendő intézkedésekről. Tizenöt éves távlati fejlesztési tervet dol­goz ki a megyei tanács, melyben megfogalmazzák a miskolci zöldségtermelő bá­zis megteremtésének a felté­teleit is. KÉSÖN ÉRIK A PRIMŐR Nagy vonalakban már ki­alakult e terv, ám még sok minden tisztázásra vár. Tel­jesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen program végrehajtása jelentős anyagi befektetést igényel, és szükség lesz a minisztérium támogatására is. Dr. Soltész . Bálint a feltett kérdésekre válaszolva el­mondta. hogy tovább növelik a fóliás kertészetet. Ez azért fontos, mert ezen a viszony­lag hűvös éghajlatú tájon hetekkel később érnek be a primőrök, mint például Csongrád vagy Bács megye­ben. Kora tavasszal ezért kü­lönösen nehéz az áruellátás Miskolcon, és bizony maga­sak az árak is. NEM UTOLSÓSORBAN: SZAKÉRTELEM A szabadföldi kertészetek­ben az öntözött terület növe­lése a feladat. Szirmán fel kell újítani a korábbi évek­ben lefektetett csővezetéket is, mert — mint az osztály- vezetőtől hallottuk — a gáz­vezeték építésekor jelentősen károsodott. Szükség van még gépekre, és végül —, de nem utolsó­sorban — szakértelemre. Az utóbbit nem véletlenül hang­súlyozzuk. A miskolci terme­lőszövetkezetekben ugyanis meglepően kevés szakember dolgozik. A szövetkezeti de­mokráciát tiszteletben kell tartani: de a választott ve­zetők között is több képzett szakembert szeretnénk látni. Az egyik ugyanis nem zárja ki, hanem éppen ellenkező­leg: feltételezi a másikat. A végrehajtó bizottság ülésén többen is megfogalmazták ezt a véleményt, abból kiindulva, hogy nem lehetünk elégedet­tek azzal a szereppel, amit közös gazdaságaink a város ellátásából eddig magukra vállaltak. (bekes) IScm kell az iskoláié]? A Borsod megyei Tejipari Vállalat Miskolci Tejüzemé­ben már a nyáron felkészül­tek az iskolaévre. Szolgálta­tásukat az idén bővítették: két deciliteres műanyag po­hárban csokistejet is szállí­tanak azokba az iskolákba, ahol rendelnek belőle. Noha a tejüzem kollektí­vája arra készült, hogy a ta­valyinál is több iskolatejet, kakaót és csokistejet hozhat forgalomba, eddig még a ta­valyi szintet sem éri el a napi mennyiség. Jelenleg az egész megyében 14 400 pohár iskolatejet, 9160 pohár ka­kaót és 2600 pohár csokiste­jet szállítanak; vagyis az iskolák alig egvharmada szerepel a megrendelők között. Edzés — a „szárazon (Herényi felv.) Keresse a kupakét! Játékos nemzet vagyunk. Játszunk otthon, s — sajnos elég sokan — a munkahelyen, játszunk a rádióban és a televí­zióban, nyáron és télvíz idején; egyszóval szinte mindenütt és mindenkor. Szenvedélyünket a reklámszakemberek is fel- fedezték. Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság például meg­hirdette az országos játékot: Keresse a kupakot! Miről is van szó? A pincegazdaság reklámszakembereitől származik az öt­let. (A Márka üdítőitalok forgalmát akarják növelni). A pa­lackok zárókupakjainak egy részét piros, i illetve kék színű­re festik be, különleges festékkel, természetesen belülről. Aki pirosat talál, az 500, aki keltre akad. az 100 forintot kap, ha a megadott címre beküldi a kupakot. (E címen ugyanis ellenőrzik, nem történt-e csalafintaság a festés kö­rül, mert ugyebár: játékosak vagyunk..,) Tartok azonban tőle, hogy nem mindegyik pincér, boltos tud majd ellenállni a kísértésnek. Egyszerű átvilágítással ugyanis megállapíthatják a kupak belső színét. Nem szerelném elrontani a napokban elkezdődött orszá­gos játékot. Egy érzem azonban, hogy aggályaimat el kel­lett mondanom. Ez azonban nem akadályoz meg abban hogy én is keressem a kupakot... (toth) Zsiiri előtt A leendő Technika Háza tervei Holnap délelőtt dr. Hor­gos Gyula, az MTESZ ügy­vezető elnöke vezetésével összeül a miskolci Technika Háza meghívásos, titkos tervpályázatára beérkezett pályamunkákat értékelő bi­zottság. A 17 tagú zsűri tag.iai kö­zött van dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára Drótos László, a városi párt­bizottság első titkára, dr. Da- lányi László, az ÉVM t'őosz tályvezetője, dr. Pusztai Bá­la, a megyei tanács. Székely László, a városi tanács ált’,*.: lános elnökhelyettese. Tcy« József, az SZMT vezető tit­kára. dr. Szaladnya Sándor az MTESZ megyei elnöke dr. Horváth Béla. városunk főépítésze es mások. A ran­gos összetételű zsűri garan­cia arra. hogy a pályázatra beküldött 5. kollektív mun ka közül valóban a legjobb nyerje az első díiat. ami egyben azt is jelenti: e terv szerint épül meg az V. öt éves terv időszakában a miskolci Technika Háza. A pályázat részvevőinek tekintettel kellett lenniük arra. hogy az összesen 3936 négyzetméter területű léte sitménv a körnvezeti adott Ságokhoz es a tervezett te- lepülésszei l.-'zethez illeszked ion- a Pál' " *>ti programban részletezett funkciókat tar­talmazza ; a rendelkezésre álló szerény anyagi lehető­ségeken belül színvonalas építészeti megoldást adjon; s végül: vegye figyelembe a mai reális építési technológi­át. A legjobb pályamunkák jutalmazására összesen 60 ezer forintot biztosítottak. Mit foglal majd magába a miskolci Technika Háza? A 240 négyzetméteres. 300 sze- mélvt befogadó nagvterem mellett további 4 előadót keílett elhelyezniük a terve­zőknek. adott területen. E- mel’ett egyebek , között son- dpzkodniok keltett tolmá"s- fülkék. vetítöaéoház egyéb kiegészítő helyisének, könyv­tár. az egyesületi irodák, munkabizottsági termek, egy 630 néavzetmét’r^s kiállító- terem. s még a hököznont kiola'-Pasáról is. Már env- nviből is kitűnik: szép ke­nve' mes otthont kan az MTE^Z Borsod m-nvei Szer­vezetéhez tartozó több ezer műszaki *ár=adn'mi aktíva. A neheze mée tulajdon­képpen ezután következik. Hiszen meg keit szerve-n az erők összefogását (amirs' ko­rábban már Irtunk' - ami nélkül az 1. díjas t°r iS pa­píron marad Az MTEc,íÍ borsodi tagi“> azonban biz-' nak abban hogy ez nem így lesz. Ny. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom