Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-11 / 240. szám
a miskolciaké a szó Gondok az üvegek visszaváltásánál Az üvegvisszaváltásnál nemcsak a vevőnek vannak problémái, hanem az üzletnek is. mint azt az alábbi . példa is bizonyítja. Az elmúlt napokban a Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattól 1500 üveg rövid- nyakú cseh sört vett át üzletünk. A jelenleg -érvényes szabályzat szerint felszámították az üveg árát. A sört természetesen a bolt is így adta el és vissza vette a vevőktől a már üres üvegeket. Október 7-én azonban a szállító vállalat megtagadta az üres üvegek visszaváltását azon a címen, hogy a cseh üres üvegek közül csak azo. kát hajlandó átvenni, amelyi. ken címke is van. Tekintettel arra, hogy az áru átadásakor erre nem hívták fel a bolt figyelmét, ezért a bolt vétlen ebben, s abban is, hogy jelenleg sem tudja a raktárban felhalmozódott üres üvegeket visszaadni a szállítta- tónak. Tóth Béla, az 502. sz. Agrokonzum- bolt vezetője Volt órám — nincs órám Még áprilisban bevittem órámat a Kossuth utcai órajavító részlegbe. A tetejére akartam üveget tétetni. Azt mondták, nem ártana kitisz- títtatni, így otthagytam. Többször bementem érte, míg végre rájöttek, hogy nincs meg az órám. Adtak helyette egy másikat, de az többet volt rossz, mint jó, ezért azt is visszavittem. Azóta járom a kálváriát. Nem elég bosz- szúság az, hogy nincs órám, hanem még sértéseket is el kell tűrnöm a bolt dolgozóitól. A „kiadóban” levő hölgy nemegyszer megjegyezte már, hogy mit vagyok úgy oda azért a vacak óráért, s reklamálásomra közölte, hogy keressem meg azt, akinek átadtam. Előzékenyebb és udvariasabb kiszolgálást várok és most már az órámat is szeretném viszontlátni. Horkai István Miskolc, Kartács u. 5. sz. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 1976. október 8-tól érvénytelen az a háromszög alakú, ELVESZETT BÉLYEGZŐ amelynek szövege: VASVILL, MISKOLC, MEO 13. Kismama-találkozó a kórházban Meghitt, kedves hangulatú kismama-találkozót rendezett szerdán a Szentpéteri kapui- kórház fül-, orr- és gégeosztályának kollektívája, a kórház szakszervezeti bizottsága, valamint a Vöröskereszt vezetősége a gyermekgondozási segélyen levő dolgozók részére. A találkozón a gyermekgyógyász szakorvos hasznos tanácsokkal látta el a kismamákat, majd Dariday Róbert színművész adott műsort. Végül ajándékcsomagot kaptak a kicsinyek. Köszönjük! — írja nyolc kismama nevében Csizmánk Györgyné. Nemcsak azért az ötvenesért... Október 7-én a vasgyári új vásárcsarnok húsboltjában (a presz- szó mellettiben) hurkát vásároltam. Tizenhat lórimba került az áru s én százassal fizettem. A kiszolgáló s egyben pénztáros hölgy a pénzt „egyből” betett* a pulton levő „kasszába”, s 50 forintosból adott csak vissza. Sajnos, nem tudtam bizonyítani az igazam, hiszen a pénzt már eltette. Idős, nyugdíjas asszony vagyok, számomra sokat jelent ötven forint. De nemcsak a pénz, hanem az engem ért sérelem miatt is annyira felszaladt a vérnyomásom, hogy hazaérve az orvost kellett kihívni. A tapasztaltak alapján két tanáccsal szolgálhatnék a boltnak: 1. amíg a vevőnek nem adják oda a visszajáró pénzt, addig az elvett összeget ne a kasszába tegyék, hanem külön (mint azt mindenütt teszik) ; 2. a kifizetett áruról adjanak blokkot, mert ha blokkolnak, akkor kasszazáráskor gondolom az én ötvenesem is többletként jelentkezett volna. így viszont nem tudom elképzelni, hogyan történik náluk az elszámolás. özv. Sz. Józsefné Miskolc, Thököly u. Miért mi seperjük a járdát? A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 102. számú boltjának eladói a következő panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz: „Boltunk előtt van a buszmegálló. Szinte percenként peregnek le a járdára az eldobott csikkek. Tíz perc alatt terítve van a "járda cigarettavégekkel. A tanácstól több ízben felszólítottak bennünket, hogy az elhullaj- tott cigarettavégeket naponta többször seperjük össze. Ezt mi, a bolt dolgozói sérelmesnek találjuk. Mindennap egyszer letakarítjuk a bolt előtti járdát, s ha árut kapunk, utána természetesen rendet teremtünk. A buszmegállóban eldobált csikkek eltüntetése azonban már nem a mi dolgunk. Boltunk — dicsekvés nélkül mondhatjuk — a leglátogatottabb üzletek közé tartozik a városban, s nincs lehetőségünk és időnk arra, hogy takarítással foglalkozzunk, mert nálunk a vevők kiszolgálása az elsődleges feladat. Szeretnénk megtudni, hogy mi tartozik ránk, s miért várhatunk büntetést?” Diósgyőrött szerzett tudással Csepel a Bodrog partján Bodrog-parti Athén. Iskolaváros. Comenius emlékének őrzője. A Rákócziak ősi fészke .. Sárospatak ma már újabb jelzőket vindikál magának. Ha lakosságának száma nem is. de város-mivolta szépen fejlődik, s ipari termékeiről halárainkon túl is ismerik. A méltán híres pataki kerámia, a ma is folyó malomkőgyártás mellett a konfekciógépek készítése is jelzi Sárospatak változásait. A „Bodrog-parti Csepel” jelző határozottan ráillik a városra. Mert a Bodrog túlsó partján, az egvkori állami gazdaság épületeiben és területén a jól ismert WM márkajel kerül a nem is kis üzem termékeire. Nem segédüzem öreg gazdasági épületek között csillogóan magasodik a zöld üzemcsarnok. Vadonatúj. Létével is jelzi a pataki változást. Nem segédüzem. Ami itt készül, azt itt is csomagolják, s itt írják rá a gépeket tartalmazó ládákra külföldi városok nevet... Jármű- és konfekciógépgyár. Illetve: a csepeli gyár sárospataki üzemegysége. A konfekciót előszörre nem értettem. Magyarázattal Engi Andor igazgató szolgált, aki valamikor maga is csepeli volt, s aki annak idején Patakra nősült. Feleséghez, üzemhez egyaránt. A pontosítás így hangzott: konfekciótermékeket gyártó gépek készülnek itt. Üzemi varrógépek, szabászgépek és vasaló berendezések. Bár a gyáregység profilját nem ilyen egyszerű meghatározni, mert szükség szerint részt vesznek a csepeli anyaüzem egyéb termékeinek gyártásában is. Patak és Csepel. Nehéz e két nevet összehangolni. Messze is vannak egymástól. Miért jó ez? Kinek jó? Sietve válaszolok, mielőtt a vidéki ipartelepítés elveiből elégtelenre vizsgáznék A Bodrogköz, az északkeleti borsodi vidék foglalkoztatási gondjai ismertek. S így nemcsak azért jó itt ez a gyáregység, mert jól együttműködhet a helyi és a gyári méretekben dolgozó újhelyi ruházati szövetkezetekkel, hanem azért is. meri sok száz embernek ad munkát, s így sok száz családnak ke- nveret. Most 600-an vannak. Fele pataki, fele bodrogközi. Itthon maradtak... A régebben Miskolcra járók itthon maradtak. Volt diósgyőri munkások — esztergályosok —, akik nemcsak kaptak, adtak Ts. És így Diósgyőr is adott Pataknak. Jól képzett munkásokat, tudást, munkaerőt. A gárda mégis fiatal, alig harmincéves. Mert az üzem nevel is. Évente félszáz szakmunkásjelölt kezdi azzal a tanulást, hogy majdan a Bodrog-parti „Csepel” munkása legyen. Szükség van. s még inkább szükség lesz rájuk. Már elhatároztatott az újabb csarnokok építése, s amióta az anyavállalat komplett luha- gyárakat exportál, az ó feladatuk is megnőtt. Ifjúkori emlékeimből előbukkant a furcsa, vaslábú, WM díszítésű öreg varrógép. És ez a csepeli „hagvománv” Sárospatakon is tovább él, bár nehéz lenne az öreg „lábbal hajtóst” a mai gépcsodákhoz hasonlítani. A vásárló emlékezetében azonban él a márka; hogy a csepeli alkatrészek jók voltak a Sin- gerhez, a Dürkopphoz, a Mercurhoz; s ez ma is bizalmat ébreszt. A régi csepelit ma rejtett varrású pikkí- rozó ipari gépnek nevezik, s a ruhagyári sorokon ezt sokfelé és sokféle munkára használják. Rákóczi-város? Iskolaváros? Is-is. De egy kicsit már ipari város is ... HORVATH KÁLMÁN Ismeretterjesztő filmek mozija Nyíregyházán A nyíregyházi megyei művelődési központ vetítésre is alkalmas 100 személyes előadótermében rendszeresen mutatnak be ismeretterjesztő kisfilmeket. Egyelőre hetente egy alkalommal vetítenek nonstop jelleggel, a délelőtti óráktól estig. A vászonra kerülő kisfilmeket úgy válogatták össze, hogy segítsék a „Mindenki iskolája” televíziós adásainak nézőit a tanulásban, az ismeretterjesztésben. Kertészkedőknek ajánljuk a Mitől nő nagyra krizantém A nappalok rövidülnek, s ez arra készteti a gyümölcstermő növénveket, hogy felkészüljenek a téli nyugalomra. Fokozatosan megindul a tápanyagok visszahúzódása a levelekből a hajtásokba, a rügyekbe, az ágakba, a törzsbe, egyszóval az áttclelő részekbe. Szeptemberben az / időszerű ápolási és gondozási munkákat úgy kell végeznünk, hogy a télre való felkészülést s az ezzel összefüggő tápanyag-vándorlást és felhalmozódást elősegítsük. A szamócaágyások talaját még egyszer kapáljuk meg Ahol a meztelen csigák kártételét észleljük, ott 100 négyzetméterenként 4—5 dg Limacid Sóolana-t szórjunk a tövek közé. Rövidesen megnyílnak a faiskola kapui. Állítsuk össze a megvásárolni kívánt gyümölcsfák végleges listáját. A 120x120 cm széles és 50 cm mély gödör fenekére tegyük a huzamos ideig tartó alaptrágyákat. A gyümölcsfák gödrébe 10 kg érett istállótrágyát. vagy 5—6 kg tőzeg- fekáltrágyát, ezek hiányában 25 dkg szuperfoszfátot és 25 dkg kálisót helyezzünk. A cserjék alá (ribiszke, köszméte. málna stb.) gödrönként 3 kg istállótrágyát, vagy 1 kg tőzegfekált, vagy amennyiben ezen szerves anyaghoz a kiskerttulajdonosok nem tudnak hozzájutni. 10 dkg szuperfoszfátot és 10 dkg kálisót helyezzünk el. A kiásott gödrök talaja egykét heti szellőztetés után visszahúzható, hogy a föld az ültetésig kellően megülepedjék. A krizantém virágának fejlődését nagymértékben befolyásolja a tányanyagellétás. A bimbóképzödés időszakáSzínpompás felvonulás Szüreti nap Tokajban ban csökkenteni kell a nit- rogéntápanyag mennyiségét, viszont a káliumét emelni kell. Öt liter vízbe 20 g vegyes műtrágyát tegyünk, s ezzel az oldattal öntözzük 10 naponként. A megfelelő vízellátás mellett hónaljazással F és bimbózással érhető el nagy és középnagy virág az arra alkalmas fajtáknál. A levélhónaljból előtörő kis hajtásokat a levél sérülése nélküli törjük ki, a hajtásvégeker pedig a legfejlettebbeketl hagyjuk meg. A nagyvirágú fajtáknál tövenként 1—2 virágnál többet ne neveljünk A második bimbóból neveit virág 2—3 héttel később fejlődik ki. Növényvédelme 10 liter vízben elkevert 2—3 dkg Zinebbel és 1 dkg Bi 58 cal történik. SZOLNOKI JENŐ oki. mezőgazdasági mérnök Más, nagyobb szőlőtermelő vidékeken rendszerint szüret után rendeznek szüreti ünnepséget. Tokajban régirégi hagyomány. hogy a nagy munka kezdetén. Ez a hagyomány vonzott tegnap is ezreket — borsodiakat, szabolcsiakat, pestieket és külföldieket — a hegyaljai szüret kezdetét köszöntő szüreti napok záróeseményére. Tíz órakor kürtszó jelezte a vasútállomás irányából: megindult a lovasbandérium. S jöttek máris a hetyke legények, tüzes, táncoló paripákon. rendben és fegyelmezetten. Mögöttük a nyíregyháziak fúvószenekara, majd egy derültséget keltő, nagyfülű csacsi hátán a kisdobossal. mellette a kisbíró- val. Amikor a tribün elé ért, óriási tapsot kapott — méltán — a Tokaj1 szőlőskoszorúját vivő színes csoport. Nemcsak a koszorú gyönyörű szőlőfürtjeit nézi a tömeg, hanem a körülötte röpdöső 29 színes szalagot is, a hegyaljai községek ösz- szefogásának szimbólumát. Hol taps. hol nevetés csat- fan. Lehel kürtjében hegyaljai szőlőt visz egy iármű, aztán a modern szőlőtermelés gépei robognak, a platón szalonnát sütnek a legények, da- "álják, préselik a szőlőt, s osztják bárkinek a kissé még ugyan zavaros, ám mézédes. friss mustot. Táncosok ropják a táncot, eljöttek a sárospataki, újhelyi. mezőkövesdi együttesek, sőt Rátka nemzetiségi együttese is, hogy még színpompásabb legyen minden. „Ősszel érik babám, a “ekete szőlő!” —- éneklik r puttonyt, vedreket cipelő kr zépiskolás lányok és fiúk Friss mustot kínálnak Toka nagyközség szépen díszített kocsijáról is, ínycsiklandó, füvesben levő gulyásillat száll felénk a kocsiról. Majd í tokaji kádár iparosok kápráztatnak el bennünket: szemünk láttára készül a hordó. Jönnek a borkombinát dolgozói, lányai, asszonyai is. Az igéző szőlőfürtök fölött a szőlőművelés szerszámait ábrázoló tábla. Egy nagy kocsin Tokaj-Hegyalja . összes bora palackozva, öreg nénit, afféle boszorkányt támogatnak. aki a tüzes tokaji bortól táncra perdül... Órája is nézhetjük már a kavargást, mégsem unja senki Felvonulók, nézők a Bodrog parti szabadtéri színpad előtt gyülekeznek. Leskó István, a nagyközség tanácselnöke köszönti Tokaj-Hegyalja képviselőit és a vendégeket. Arról beszél, hogy 1946. október 13-án innen, Tokajból tárta a nép elé a kormány elnöke a magyar nép boldogulásának első népi programját. Azóta sok minden, megváltozott ezen a tájon is. Az akkori 4 ezer nek- táros termőterületet kizárólag kézzel művelték, a mai 6890 hektárnyi terület felén ma állami, szövetkezeti gazdálkodás folyik, gépek, helikopter segítségével, laboratóriumi vizsgálatokkal. A felvonulók képviselői lépnek pohár borral az elnökség tagjai elé; kóstolják meg, ilyen a jó tokaji bor. s ennél rosszabb az idei mustból se legyen1 Késő estig vigadtak tegnap hegyaljaiak Tokajban. Ma aggéi pedig folytatódott, sok elyütt még csak kezdődött rz a nehéz, ám szép munka, amelynek eredménye a magyar föld egyik legdrágább kincse, a tokaji bor (nyikes)
