Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-11 / 240. szám

a miskolciaké a szó Gondok az üvegek visszaváltásánál Az üvegvisszaváltásnál nemcsak a vevőnek vannak problémái, hanem az üzlet­nek is. mint azt az alábbi . példa is bizonyítja. Az elmúlt napokban a Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalattól 1500 üveg rövid- nyakú cseh sört vett át üz­letünk. A jelenleg -érvényes szabályzat szerint felszámí­tották az üveg árát. A sört természetesen a bolt is így adta el és vissza vette a ve­vőktől a már üres üvegeket. Október 7-én azonban a szállító vállalat megtagadta az üres üvegek visszaváltá­sát azon a címen, hogy a cseh üres üvegek közül csak azo. kát hajlandó átvenni, amelyi. ken címke is van. Tekintet­tel arra, hogy az áru átadá­sakor erre nem hívták fel a bolt figyelmét, ezért a bolt vétlen ebben, s abban is, hogy jelenleg sem tudja a raktár­ban felhalmozódott üres üve­geket visszaadni a szállítta- tónak. Tóth Béla, az 502. sz. Agrokonzum- bolt vezetője Volt órám — nincs órám Még áprilisban bevittem órámat a Kossuth utcai óra­javító részlegbe. A tetejére akartam üveget tétetni. Azt mondták, nem ártana kitisz- títtatni, így otthagytam. Több­ször bementem érte, míg végre rájöttek, hogy nincs meg az órám. Adtak helyette egy másikat, de az többet volt rossz, mint jó, ezért azt is visszavittem. Azóta járom a kálváriát. Nem elég bosz- szúság az, hogy nincs órám, hanem még sértéseket is el kell tűrnöm a bolt dolgozói­tól. A „kiadóban” levő hölgy nemegyszer megjegyezte már, hogy mit vagyok úgy oda azért a vacak óráért, s rek­lamálásomra közölte, hogy keressem meg azt, akinek át­adtam. Előzékenyebb és ud­variasabb kiszolgálást várok és most már az órámat is szeretném viszontlátni. Horkai István Miskolc, Kartács u. 5. sz. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 1976. október 8-tól érvénytelen az a háromszög alakú, ELVESZETT BÉLYEGZŐ amelynek szövege: VASVILL, MISKOLC, MEO 13. Kismama-találkozó a kórházban Meghitt, kedves hangulatú kismama-találkozót rendezett szerdán a Szentpéteri kapui- kórház fül-, orr- és gégeosztályá­nak kollektívája, a kórház szakszervezeti bizottsága, valamint a Vöröskereszt vezetősége a gyermekgondozási segélyen levő dolgozók részére. A találkozón a gyermekgyógyász szakorvos hasznos tanácsokkal látta el a kismamákat, majd Dariday Róbert színművész adott műsort. Végül ajándékcsomagot kaptak a kicsinyek. Köszönjük! — írja nyolc kismama nevé­ben Csizmánk Györgyné. Nemcsak azért az ötvenesért... Október 7-én a vasgyári új vá­sárcsarnok húsboltjában (a presz- szó mellettiben) hurkát vásárol­tam. Tizenhat lórimba került az áru s én százassal fizettem. A kiszolgáló s egyben pénztáros hölgy a pénzt „egyből” betett* a pulton levő „kasszába”, s 50 forintosból adott csak vissza. Sajnos, nem tudtam bizonyítani az igazam, hiszen a pénzt már eltette. Idős, nyugdíjas asszony vagyok, számomra sokat jelent ötven fo­rint. De nemcsak a pénz, hanem az engem ért sérelem miatt is annyira felszaladt a vérnyomá­som, hogy hazaérve az orvost kellett kihívni. A tapasztaltak alapján két tanáccsal szolgálhat­nék a boltnak: 1. amíg a vevő­nek nem adják oda a visszajáró pénzt, addig az elvett összeget ne a kasszába tegyék, hanem kü­lön (mint azt mindenütt teszik) ; 2. a kifizetett áruról adjanak blokkot, mert ha blokkolnak, ak­kor kasszazáráskor gondolom az én ötvenesem is többletként je­lentkezett volna. így viszont nem tudom elképzelni, hogyan törté­nik náluk az elszámolás. özv. Sz. Józsefné Miskolc, Thököly u. Miért mi seperjük a járdát? A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat 102. szá­mú boltjának eladói a követ­kező panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz: „Boltunk előtt van a buszmeg­álló. Szinte percenként peregnek le a járdára az eldobott csik­kek. Tíz perc alatt terítve van a "járda cigarettavégekkel. A tanácstól több ízben felszólítot­tak bennünket, hogy az elhullaj- tott cigarettavégeket naponta többször seperjük össze. Ezt mi, a bolt dolgozói sérelmesnek ta­láljuk. Mindennap egyszer le­takarítjuk a bolt előtti járdát, s ha árut kapunk, utána termé­szetesen rendet teremtünk. A buszmegállóban eldobált csik­kek eltüntetése azonban már nem a mi dolgunk. Boltunk — dicsekvés nélkül mondhatjuk — a leglátogatottabb üzletek közé tartozik a városban, s nincs le­hetőségünk és időnk arra, hogy takarítással foglalkozzunk, mert nálunk a vevők kiszolgálása az elsődleges feladat. Szeretnénk megtudni, hogy mi tartozik ránk, s miért várhatunk büntetést?” Diósgyőrött szerzett tudással Csepel a Bodrog partján Bodrog-parti Athén. Iskolaváros. Comenius emlékének őrzője. A Rákócziak ősi fészke .. Sárospatak ma már újabb jelzőket vindikál magának. Ha lakosságának száma nem is. de város-mivolta szépen fejlődik, s ipari termékeiről ha­lárainkon túl is ismerik. A méltán híres pataki kerámia, a ma is folyó malomkőgyártás mellett a konfekciógépek ké­szítése is jelzi Sárospatak változásait. A „Bodrog-parti Csepel” jelző határozottan ráillik a városra. Mert a Bodrog túl­só partján, az egvkori állami gazdaság épületeiben és te­rületén a jól ismert WM márkajel kerül a nem is kis üzem termékeire. Nem segédüzem öreg gazdasági épületek között csillogóan magasodik a zöld üzemcsarnok. Vado­natúj. Létével is jelzi a pa­taki változást. Nem segéd­üzem. Ami itt készül, azt itt is csomagolják, s itt írják rá a gépeket tartalmazó ládákra külföldi városok nevet... Jármű- és konfekciógép­gyár. Illetve: a csepeli gyár sárospataki üzemegysége. A konfekciót előszörre nem ér­tettem. Magyarázattal Engi Andor igazgató szolgált, aki valamikor maga is csepeli volt, s aki annak idején Pa­takra nősült. Feleséghez, üzemhez egyaránt. A ponto­sítás így hangzott: konfek­ciótermékeket gyártó gépek készülnek itt. Üzemi varró­gépek, szabászgépek és va­saló berendezések. Bár a gyáregység profilját nem ilyen egyszerű meghatározni, mert szükség szerint részt vesznek a csepeli anyaüzem egyéb termékeinek gyártásá­ban is. Patak és Csepel. Nehéz e két nevet összehangolni. Messze is vannak egymástól. Miért jó ez? Kinek jó? Siet­ve válaszolok, mielőtt a vi­déki ipartelepítés elveiből elégtelenre vizsgáznék A Bodrogköz, az északkeleti borsodi vidék foglalkoztatá­si gondjai ismertek. S így nemcsak azért jó itt ez a gyáregység, mert jól együtt­működhet a helyi és a gyári méretekben dolgozó újhelyi ruházati szövetkezetekkel, hanem azért is. meri sok száz embernek ad munkát, s így sok száz családnak ke- nveret. Most 600-an vannak. Fele pataki, fele bodrogközi. Itthon maradtak... A régebben Miskolcra já­rók itthon maradtak. Volt diósgyőri munkások — esz­tergályosok —, akik nem­csak kaptak, adtak Ts. És így Diósgyőr is adott Pataknak. Jól képzett munkásokat, tu­dást, munkaerőt. A gárda mégis fiatal, alig harminc­éves. Mert az üzem nevel is. Évente félszáz szakmunkás­jelölt kezdi azzal a tanulást, hogy majdan a Bodrog-parti „Csepel” munkása legyen. Szükség van. s még inkább szükség lesz rájuk. Már el­határoztatott az újabb csar­nokok építése, s amióta az anyavállalat komplett luha- gyárakat exportál, az ó fel­adatuk is megnőtt. Ifjúkori emlékeimből elő­bukkant a furcsa, vaslábú, WM díszítésű öreg varrógép. És ez a csepeli „hagvománv” Sárospatakon is tovább él, bár nehéz lenne az öreg „lábbal hajtóst” a mai gép­csodákhoz hasonlítani. A vá­sárló emlékezetében azonban él a márka; hogy a csepeli alkatrészek jók voltak a Sin- gerhez, a Dürkopphoz, a Mercurhoz; s ez ma is bi­zalmat ébreszt. A régi csepe­lit ma rejtett varrású pikkí- rozó ipari gépnek nevezik, s a ruhagyári sorokon ezt sok­felé és sokféle munkára használják. Rákóczi-város? Iskolavá­ros? Is-is. De egy kicsit már ipari város is ... HORVATH KÁLMÁN Ismeretterjesztő filmek mozija Nyíregyházán A nyíregyházi megyei mű­velődési központ vetítésre is alkalmas 100 személyes elő­adótermében rendszeresen mutatnak be ismeretterjesz­tő kisfilmeket. Egyelőre he­tente egy alkalommal vetíte­nek nonstop jelleggel, a dél­előtti óráktól estig. A vászon­ra kerülő kisfilmeket úgy vá­logatták össze, hogy segítsék a „Mindenki iskolája” tele­víziós adásainak nézőit a ta­nulásban, az ismeretterjesz­tésben. Kertészkedőknek ajánljuk a Mitől nő nagyra krizantém A nappalok rövidülnek, s ez arra készteti a gyümölcs­termő növénveket, hogy fel­készüljenek a téli nyugalom­ra. Fokozatosan megindul a tápanyagok visszahúzódása a levelekből a hajtásokba, a rügyekbe, az ágakba, a törzs­be, egyszóval az áttclelő ré­szekbe. Szeptemberben az / időszerű ápolási és gondozási munkákat úgy kell végez­nünk, hogy a télre való fel­készülést s az ezzel össze­függő tápanyag-vándorlást és felhalmozódást elősegítsük. A szamócaágyások talaját még egyszer kapáljuk meg Ahol a meztelen csigák kár­tételét észleljük, ott 100 négyzetméterenként 4—5 dg Limacid Sóolana-t szórjunk a tövek közé. Rövidesen megnyílnak a faiskola kapui. Állítsuk össze a megvásárolni kívánt gyü­mölcsfák végleges listáját. A 120x120 cm széles és 50 cm mély gödör fenekére tegyük a huzamos ideig tartó alap­trágyákat. A gyümölcsfák gödrébe 10 kg érett istálló­trágyát. vagy 5—6 kg tőzeg- fekáltrágyát, ezek hiányában 25 dkg szuperfoszfátot és 25 dkg kálisót helyezzünk. A cserjék alá (ribiszke, kösz­méte. málna stb.) gödrön­ként 3 kg istállótrágyát, vagy 1 kg tőzegfekált, vagy amennyiben ezen szerves anyaghoz a kiskerttulajdono­sok nem tudnak hozzájutni. 10 dkg szuperfoszfátot és 10 dkg kálisót helyezzünk el. A kiásott gödrök talaja egy­két heti szellőztetés után visszahúzható, hogy a föld az ültetésig kellően megüleped­jék. A krizantém virágának fej­lődését nagymértékben befo­lyásolja a tányanyagellétás. A bimbóképzödés időszaká­Színpompás felvonulás Szüreti nap Tokajban ban csökkenteni kell a nit- rogéntápanyag mennyiségét, viszont a káliumét emelni kell. Öt liter vízbe 20 g ve­gyes műtrágyát tegyünk, s ez­zel az oldattal öntözzük 10 naponként. A megfelelő víz­ellátás mellett hónaljazással F és bimbózással érhető el nagy és középnagy virág az arra alkalmas fajtáknál. A levél­hónaljból előtörő kis hajtá­sokat a levél sérülése nélküli törjük ki, a hajtásvégeker pedig a legfejlettebbeketl hagyjuk meg. A nagyvirágú fajtáknál tövenként 1—2 vi­rágnál többet ne neveljünk A második bimbóból neveit virág 2—3 héttel később fej­lődik ki. Növényvédelme 10 liter vízben elkevert 2—3 dkg Zinebbel és 1 dkg Bi 58 cal történik. SZOLNOKI JENŐ oki. mezőgazdasági mérnök Más, nagyobb szőlőterme­lő vidékeken rendszerint szü­ret után rendeznek szüreti ünnepséget. Tokajban régi­régi hagyomány. hogy a nagy munka kezdetén. Ez a hagyomány vonzott tegnap is ezreket — borsodiakat, sza­bolcsiakat, pestieket és kül­földieket — a hegyaljai szü­ret kezdetét köszöntő szüreti napok záróeseményére. Tíz órakor kürtszó jelezte a vasútállomás irányából: megindult a lovasbandéri­um. S jöttek máris a hetyke legények, tüzes, táncoló pa­ripákon. rendben és fegyel­mezetten. Mögöttük a nyír­egyháziak fúvószenekara, majd egy derültséget keltő, nagyfülű csacsi hátán a kis­dobossal. mellette a kisbíró- val. Amikor a tribün elé ért, óriási tapsot kapott — mél­tán — a Tokaj1 szőlőskoszo­rúját vivő színes csoport. Nemcsak a koszorú gyönyö­rű szőlőfürtjeit nézi a tö­meg, hanem a körülötte röpdöső 29 színes szalagot is, a hegyaljai községek ösz- szefogásának szimbólumát. Hol taps. hol nevetés csat- fan. Lehel kürtjében hegyal­jai szőlőt visz egy iármű, az­tán a modern szőlőtermelés gépei robognak, a platón sza­lonnát sütnek a legények, da- "álják, préselik a szőlőt, s osztják bárkinek a kissé még ugyan zavaros, ám mézédes. friss mustot. Táncosok ropják a táncot, eljöttek a sárospa­taki, újhelyi. mezőkövesdi együttesek, sőt Rátka nemze­tiségi együttese is, hogy még színpompásabb legyen min­den. „Ősszel érik babám, a “ekete szőlő!” —- éneklik r puttonyt, vedreket cipelő kr zépiskolás lányok és fiúk Friss mustot kínálnak Toka nagyközség szépen díszített kocsijáról is, ínycsiklandó, füvesben levő gulyásillat száll felénk a kocsiról. Majd í tokaji kádár iparosok káp­ráztatnak el bennünket: sze­münk láttára készül a hordó. Jönnek a borkombinát dol­gozói, lányai, asszonyai is. Az igéző szőlőfürtök fölött a szőlőművelés szerszámait áb­rázoló tábla. Egy nagy ko­csin Tokaj-Hegyalja . összes bora palackozva, öreg nénit, afféle boszorkányt támogat­nak. aki a tüzes tokaji bor­tól táncra perdül... Órája is nézhetjük már a kavargást, mégsem unja senki Felvonulók, nézők a Bod­rog parti szabadtéri színpad előtt gyülekeznek. Leskó Ist­ván, a nagyközség tanácsel­nöke köszönti Tokaj-Hegyal­ja képviselőit és a vendége­ket. Arról beszél, hogy 1946. október 13-án innen, Tokaj­ból tárta a nép elé a kor­mány elnöke a magyar nép boldogulásának első népi programját. Azóta sok min­den, megváltozott ezen a tá­jon is. Az akkori 4 ezer nek- táros termőterületet kizárólag kézzel művelték, a mai 6890 hektárnyi terület felén ma állami, szövetkezeti gazdálko­dás folyik, gépek, helikopter segítségével, laboratóriumi vizsgálatokkal. A felvonulók képviselői lépnek pohár bor­ral az elnökség tagjai elé; kóstolják meg, ilyen a jó to­kaji bor. s ennél rosszabb az idei mustból se legyen1 Késő estig vigadtak tegnap hegyaljaiak Tokajban. Ma aggéi pedig folytatódott, sok elyütt még csak kezdődött rz a nehéz, ám szép munka, amelynek eredménye a ma­gyar föld egyik legdrágább kincse, a tokaji bor (nyikes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom