Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-08 / 238. szám
Vásárlás és garancia Janiit a bűtor javító szolgálat A bútorhuzat hibás volt. A heverőt újrakárpitozzák. Negyedéve annak, hogy egy tudósításban megírtuk: a vásárolt bútorok garanciális javítását a továbbiakban a Miskolci Kárpitos Szövetkezet végzi. Tevékenysége az egész megyére kiterjed. Ezzel egyidőben a szövetkezet az Avas Bútorgyártól átvette a Katalin utcai bar- kácsműhelyt, s a szolgáltatás színvonalának emeléséhez egymillió forintos támogatást kapott. Hogyan vizsgázik az új? Kevesebb vevő jön vissza Megyénk legnagyobb bútoreladója a Domus Áruház. Balla Péterné, az áruház kereskedelmi igazgatóhelyettese mondta: — Az új forma feltétlenül jobb. Megkíméli a vevőt attól, hogy szaladgáljon a maga igazáért; mindent egy helyen, a Kárpitos Szövetkezet garanciális irodájában intézhet. Sajnos, sokan még mindig nálunk jelentik be a panaszt, mi ezt felvesszük, át- küldjük, de ez a vásárlónak jelent időveszteséget. — Panaszkodnak-e a vevők a garanciális szolgálatra? — Az utóbbi időben nem. Kevesebb vevő jön vissza hozzánk és ez az új forma dicséretét jelenti. S/áz kilométerek egy széklábért? A szövetkezet központjában azt mondták, hogy keressem Hargitai Lászlót, ő erről a témáról mindent tud. Kerestem az Arany János utcában, ahol a javító-szolgáltató részleg van. a Katalin utcában, ahol változatlanul működik a hajdani bar- kácsműhely, de ahol a garanciális javításokat végzik, a megrendelőirodában ... Délután lett. mire találkoztunk, de hát mind a három helyért ő felel. Mondtam a Domus dicséretét: — Azért nem minden fenékig tejfel — mondta ő. — Nekünk, immár több mint egy negyedéve, egy megyét kell ellátnunk. Köztudomású, hogy milyen az új bútor. Van baj elég. Korábban az egyes szövetkezetek csak a maguk körzetében dolgoztak. Tény: fehér foltok voltak a megyében. Most mindenért mi felelünk, de ez azt is jelenti, hogy egy széklábért száz kilométereket megy az egyetlen gépkocsink, utazással tölti az időt a szakember ... — El lehet-e Miskolcról látni a megyét? — El. Még egy gépkocsi kellene. Lesz is. A panaszok bejelentése után a 8—10 napos határidőket, néhány kivétellel, tartjuk. — Amikor elvállalták ezt a tevékenységet, akkor arról is beszéltek, hogy a jól elvégzett javítás a szövetkezet reklámja? — Tudom, no de korábban a szövetkezetek nem foglalkoztak alkatrész-beszerzéssel. Mi igen. Javítunk kárpitos-, asztaloshibákat, konyha-, kárpitos-, corpus bútorokat. Alkatrész viszont alig van. A megrendelő minket szid, amíg mi a gyártó céggel levelezünk. A jó munka persze reklám, de amíg száz kilométereket kell utaznunk, olykor egyetlen széklábért, addig gazdaságosan dolgoznunk is nehéz. — A barkácsműhely? — A forgalom változatlan, de a műhely ráfizetéses ,.. — Van néhány „meredek” lakossági panasz is? — Olyanról, ami rajtunk múlt, nem tudok... Tanács a vásárlónak A „meredek” lakossági panaszról nem véletlenül írtunk. A nagyobb hibákat az országos garanciaszolgálat javítja. Nos, ők kimennek valahová, felveszik a jegyzőkönyvet és beírják, hogy a hiba szállítás közben keletkezett. A panaszos boldog, mert elismerték a hibát, s csak aztán döbben rá, hogy ő a boy- szolgálatnak már aláírt egy papírt a sértetlen szállításról. Tanács: tessék minden panasszal a szövetkezetét keresni. Ne tessék sérült árut átvenni, és még a legjobb modorú panaszvizsgálónak se tessék aláírni elolvasás nélkül semmit. A bútorok árának negyven százalékáig ugyanis az áruért nem az eladó, hanem a gyártó cég felel. Gondolom, hogy ezt el kellett mondani. A sok bába között most már nem veszhet el a gverek, a vásárlói érdekvédelem. A Katalin utcai műhelyben helyet szorítottak a gyártmányfejlesztésnek is. Készül az új fotel. (Kerényi László felvételei) B. G. KÜZÜLETEK — VÁLLALATOK FIGYELEM! a Miskolci MÜANYAGFELDOLGOZO VALLALAT MEGVÉTELRE FELAJÁNLJA: 1 db CSEPEL D—350 tehergépkocsiját, tartalék alkatrésszel együtt Cim: Miskolci Műanyagieldolgozó Vállalat, Miskolc, Vágóhid u. 8—10. Telefon: 17-231, Rózsa, kér. o. Érdeklődni: reggel 8—15 óráig a régi villamosokat A Miskolci Közlekedési Vállalat a közelmúltban eredményes tárgyalásokat folytatott a debreceni testvérvállalattal, amelynek eredményeként az idén még 3, 1977. I. negyedévében további 2 csuklós villamost szállítanak városunkba a hajdúságiak. Amikor az utóbbi szállítmány is megérkezik, már megteremtődik a feltétele annak, hogy Miskolcon valamennyi régi típusú villamost leselejtezzék, s csuklósokkal váltsák fel őket. Az 52 csuklós villamos mellé a jövő évben további négy érkezik. Megszűnik a sörpalackozás Miskolcon A söripar miskolci kirendeltségén október 1-től már csak egy műszakban fejtenek és palackoznak sört, 1977. január 1-től pedig megszüntetik a fejtést és palackozást Miskolcon. Az intézkedést az tette lehetővé, hogy Bőcsött, a Borsodi Sörgyárban megkezdte a termelést a két új, óránként 22 ezer palack töltésére alkalmas automata, s nemegyszer előfordul. hogy e gépsorok kihasználatlanok — sörhtány miatt. Óriás tartály Elkészült Leninvárosban a Tiszai Kőolajfinomító első 60 000 köbméter befogadóképességű kőolajtartálya. A 72 méter átmérőjű és 16 méter magas „vasfazék” építéséhez mintegy 2500 tonna betont és 13 000 tonna acéllemezt használtak fel. Fonónők — P •• i •• i kölcsönbe » Az ismerős budapesti család egyik szobáját az IBUSZ bérli. Legutóbb, amikor náluk jártam, találkoztam a szoba lakóival, két szabolcsi kislánnyal is. A havi 2800 forintot azonban nem ők, hanem munkaadójuk, a MOM (Magyar Optikai Művek) fizeti. Hogy miért ilyen gálánt a határainkon túl is ismert nevű nagyvállalat? Azért, mert — mint a budapesti üzemek többsége — munkaerőhiánnyal küzd. A szóban forgó lánykákat a mátészalkai fióküzemnél alkalmazták, majd — sokadmagukkal — felvitték őket Pfestre dolgozni. Ügy látszik, megéri a MOM-nak még úgy is, hogy a munkabéren fölül kiszállási pénzt fizet, sőt bérli a borsos árú IBUSZ-szobát. Hozzávetőlegesen — számításom szerint — így egy-egy munkásnő körülbelül 4400 forintért dolgozik náluk. És nehogy azt gondolják ám, hogy különlegesen képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkásokról van szó. A lányok mindössze 17 évesek, és betanított munkásként dolgoznak. De nemcsak Szabolcs „exportál” ma már munkásokat a fővárosba és más olyan városokba, ahol fogytán a munkaerő. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén meghallgatta a Pamutfonó vezetőségének beszámolóját az üzem munkájáról, a dolgozók szociális és kulturális ellátottságáról. Szóba került az is, hogy a miskolci fonoda hosszú évek óta munkásnőket kölcsönöz a budapesti anyavállalatnak. Kezdetben százra is felment az „exportált” fonónők létszáma, ma már mindössze ötvenen vannak. Mindössze? Dr. Szigeti Tibor igazgató nem titkolta, hogy néha már csak saját rovásukra tudnak eleget tenni a vállalati központ kívánságának. Ez a kérdés élénken foglalkoztatta a végrehajtó bizottság tagjait, és az az egyhangú álláspont alakult ki a tanácskozáson, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni a munkaerő-kölcsönzést, hiszen a miskolci üzemben is van gond, éppen elég. Meglehetősen magas a táppénzes állomány (9,9 százalék) és jelenleg is körülbelül 400 munkásnő élvezi a gyermekgondozási segélyt. Miskolcról nem is tudnának elegendő munkásnőt fölvenni, a dolgozók 95 községből verbuválódtak, és nem eev ac«zonv. illetve leénv Hatvan kilométert is utazik lakóhelye és munkahelye között. A Pamutfonóban megoecsülik a torzsgárdistáKat, es mindent megtesznek azért, hogy az összesen 950 dolgozót tömörítő szocialista brigádok teljesíteni tudják a kulturális vállalásaikat is. Egy kiragadott példa a sok közül: volt olyan év, amikor 580 színházi bérletet vásároltak. (Az üzem munkáslétszáma 1271.) Mégsem lehet azt állítani, hogy vonzza a miskolci lányokat, asszonyokat a fonoda. Teljesítménybérben, három műszakban dolgoznak a fonónők, és ami döntően esik latba: folyamatos munka van a gyárban, azaz vasárnap is mennek a gépek. A 6 + 2-es munkahét a gépek hatékony kihasználását eredményezi, növeli és gazdaságosabbá teszi a termelést. Ám az is vitathatatlan, hogy a munkásnőknek — különösen a családanyáknak — rendkívüli megterhelést jelent az ilyen munkabeosztás. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára és a végrehajtó bizottság több más tagja is kifejezte azt a véleményét, hogy — ha nem is máról holnapra — javítani kell a fonónők munka- beosztását. Jó lenne, ha — ennek eredményeképpen — javulna az arány, és az üzem munkésgárdáiának nem a kisebbik, hanem a nagyobbik hányadát képviselnék a Miskolcon, illetve a Miskolc vonzáskörében (agglomerációjában) élő lányok, asszonyok. BÉKÉS DEZSŐ Borsodi statisztika '75 Sok házasság, sok válás Borsod-Abaúj-Zemplén megye most megjelent Statisztikai évkönyve szerint az ország népességének 7,5 százaléka él ebben a megyében, itt valósul meg a beruházások egytizede, itt használják fel a villamos energia egyötödét, itt gyártják a nyersvas kétharmadát. Továbbá, az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom az elmúlt évben 17 852 forint volt, csaknem két és félszerese a 10 esztendővel ezelőttinek. A személygépkocsik száma 1905 és 1975 között ötezerről harmincezerre nőtt. TÖRTÉNET, SZÁMOKKAL ELBESZÉLVE Mint ismeretes, ez évben Miskolc demográfiai határhoz ért: a népesség száma meghaladta a kétszázezret. Ennek az adatnak természetesen még híján van szű- kebb hazánk számokba, foglalt, legfrissebb története, ám az elmúlt esztendő sok szempontból is érdekes volt. öt év átlagában tavaly kötötték a legtöbb házasságot megyénkben. Borsodban 7397-szer (ebből Miskolcon 2035-ször) hangzott el a boldogító igen. Igaz. a válást k szempontjából is kiugróan ,.jó” év volt a tavalyi. Az 1536 válóperből a miskolci ö- 558-cal részesednek. Azt már ugye mondani sem kell. boat a legtöbb gyerek is tavaly született. Az élveszületések száma Borsodban 14 836. A lakosság számához mérve a legtöbb gyerek Kazincbarcikán született. A legtöbb házasságot Ozdon kötötték, viszont Özdon feltűnően magas (40,1) az ezer élveszú- letettre jutó, egy éven alul meghalt csecsemőig aránya. A megyei állag 30 ezrelék alatt van. MENNYIT KERES EGY VÁJÁR? A borsodi ipar valamivel több, mint másfél százezer embernek ad kenyeret. A legtöbb dolgozót a kohászat foglalkoztatja (41 ezer), de a bánya- is városnyi — húszezer — embert foglalkoztat. A szocialista iparban négy munkásra jut egy alkalmazott. A munkások és alkalmazottak közötti arány ennél alacsonyabb a bányászatban, a kohászatban, az építőanyag-iparban. A nehézipari munkások átlagbére 1975-ben 3158 forint volt. De: a bányászok havi átlagbére meghaladja a 4000 forintot, a könnyűiparban foglalkoztatottaké alatta marod a 2000 forintnak. Pontosabb képet ad a keresetről például a múlt év szeptemberi, szakmánkéul számított átlagos órabér. Egy vájár (segédvájár is) átlagórabére 35 forint 49 fillér. Egy olvasztár 27.66 forintot kapott, egy fémcsiszoló 22.47 forintot. A statisztika arról is árulkodik, hogy egy betanított ■munkás, ha férfi, többnyire magasabb órabért kap. mint a szakmunkás nő. Például: egy tégla- és cserépégető szakmunkásnő órabére 15,39 forint. Egy betanított munkát végző férfi, ugyanebben a szakmában, 20 forintnál többet kap. KEVESEBB HÁLÁL AZ UTAKON Néhány érdekesebb borsodi statisztikai adat, kommentár nélkül. Q A 4,5 ezer magánkisiparos között található három hengerész, hét késes és köszörűs, 600 szobafestő és mázoló, 326 szekérfuvarozo, négy mézeskalácsos és viasz- öntő, négy szita- és rostaké- szítő, egy kötél- és hálóké- szíto. • A borsodi takarékbetétek összege meghaladja a négymilliárd forintot. Az elmúlt év végén a betétállomány több mint kétszerese volt az öt esztendővel ezelőttinek. • A személyi sérüléssel járó balesetek száma tavaly 1383 volt. öttel kevesebb, mint tavalyelőtt A halálos áldozatok száma 77. lényegesen kevesebb, mim a korábbi evekben • A kárt okozó tüzesetek száma meghaladta a félsz-: rét. Az összes anyagi kar hatmillió forintra rúg. fele a korábbi két év adatának. Viszont: az elmúlt évben lien szenvedtek tűzhalált Borsodban. • Egy borsodi, egy év alatt, átlagosan hatszor megy moziba. Az egy előadásra jutó látogatók száma: 87. B. I.
