Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-25 / 252. szám

/ Magyar szakemberekre hivatkoznak... Bevált a kísérlet Retortában égetik a faszenet * Rozsdagátló anyaggal színezték a sok versenyt megjárt Audi-NSU versenykocsit. massza, a fémrészek csatla­kozásánál használható Te- rostat tömörítőanyag, a szél­védő I üvegek tömörítésénél bevált Terolan és az alváz- és motortisztító Teroklar. A kiállításon a hazai nagy- vállalatok számot adnak fé­mes és nem fémes felületek védelmére kidolgozott eljárá­saikról. a korrózióvédelmi technológiák kialakításáról, azok elterjesztéséről. A kül­földi kiállítók korszerű ter­mékeik, berendezéseik ismer­tetésekor több esetben a ma­gyar vállalatok, szakemberek segítségére hivatkozva szá­molnak be eredményeikről. (sólymos) Tanácsi vb-titkárik ' értekezlete A Borsod megyei Tanács pénzügyi osztálya holnap reg­gel 9 órától Mezőkövesden, a járási hivatal tanácskozóter­mében értekezletet tart a ta­nácsi vb-titkárok, valamint a gazdálkodási előadók részé­re. A megjelentek előadást hallgatnak meg „Tanácsi költségvetési gazdálkodás nyilvántartásainak elektro­nikus adatfeldolgozása'* cím­mel. Ismerjük a sziúkat? A gazdasági vezetőt is lehet bírságolni Interjú dr. I 'Huss Lásxlónéval, a megyei bíróság elnökhelyettesével Két éve tart a perlekedés a Szerencsi Cukorgyár és az Észak­magyarországi Állami Építőipari Vállalat között. A cukorgyár — a le­égett szeletraktára helyett — egy új raktár építésére kötött szerződést az ÉAEv-vel. Az épület el is készült, csakhogy üzemi átadására nem került sor. A tűzrendészed hatóság ugyanis esőpróbát csinált, s ki­derült, hogy ezer felől becsurog a raktárba a víz. Ez pedig azért veszélyes, mert a takarmányként hasznosított, szárított cukorrépa­szelet — ha víz éri — könnyen beíülledhet, ami miatt öngyulladás történhet.^ Az épület áll, ámde üresen kong máig is. Igaz, a cukor­gyár a több mint 12 millió forintos építési költségből 11 milliót rögvest kifizetett, X millió 52 ezer forintot azonban azzal tartott vissza, hogy majd akkor utalja át. ha az ÉAÉV rendeltetésszerűen használatra alkalmas állapotban adja át az épületet. Az ÉAÉV azon­ban — ahelyett, hogy intézkedett volna, a gazdasági bíróságnál pe­relte a cukorgyárat, a még ki nem fizetett összegért. • • A legutóbbi felmérések sze­rint a korrózió egyetlen esz­tendő alatt 10 milliárd fo­rint veszteséget okozott a népgazdaságnak. A közvetett kár ennél jóval nagyobb le­het. Az Országos Műszaki Fej- leszétsi Bizottság Korróziós Állandó Bizottsága az idén harmadik alkalommal ren­dezte meg a HUNGARO- KORR *7tí-ot, a nemzetközi korrózióvédelmi kiállítást, a HUNGEXPO segítségével. Tizenhat ország 129 vállala­ta nyolcezer négyzetméteres területen mutatja be korró­zióvédelmi termékeit, szá­mol be az alkalmazás ered­ményeiről. A rendező bizott­ság szakmai konzultációkat, szaktanácsadást, állandó in­formációs hálózatot szerve­zett, hogy a hazai és kül­földi szakemberek minél na­gyobb számban ismerhessék meg, és a későbbiekben saját területükön is sikeresen al­kalmazhassák az itt látotta­kat. A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság valameny- nyi erdészetében foglalkoz­nak faszénégetéssel. E mel­lékterméket nagyobbrészt az NSZK-ba, Hollandiába és más tőkés államokba expor­tálják. Külföldön elsősorban grillsütéshez vásárolják, ide­haza pedig főként a kohá­szatban használják fel a fa­szenet. A gazdaság nem kis ha­szonra tesz szert a termelé­sével. Erre az évre összesen 25 millió 189 ezer forint ér­tékűnek az előállítását vet­ték tervbe, amelyet szep­tember végéig 90,3 százalék­ban teljesítettek. Az egész évre tervezett mennyiség 37 100 mázsa, ám már 45 000 mázsával számolnak, sőt, ha az időjárás kedvezően ala­kul, 50 ezer mázsa faszén kiégetését sem tartják el­képzelhetetlennek. Az egész éves exporttervükben sze­replő 27 ezernél október vé­géig ezer mázsával többet szállítanak a határainkon túlra. Mindezt a gazdaság annak köszönheti, hogy az erdésze­tek szívügyüknek tekintik a melléktermék termelését, s a szállítmányokat határidőig mindig útnak indították. Több helyütt, mint például a lillafüredi, a répáshutai, a 1976. október 25. Barka! Miklós és Barna And- rásné, városközponti általános iskola, 17 órától; Kammel La- josné. Kalló István és Tóth La­jos, 1/2. pártalapszervezet, Baross G. u. 18., 17 órától; Kovács György, MHSZ-klub, Hoffmann O. u. 25., alagsor, 17 órától; Ko­vács vilmosné, Szikra mozi, Marx K. u. 49., 17 órától; Ora- vecz Antal. Pereces, Tárna téri bányászklub, 17 órától; Szőnvi Gábor, ül. kér. Hivatal, Marx K. u. 9«., 18 órától; Tóth And- rásné, Szeles utcai Általános Is­kola, 18 órától; Vanczák Gyula, 111 2. pártalapszervezet, Győri kapu 123., 17 órától. 1976. október 26. Faragó Erzsébet, III,1. párt- alapszervczet, Marx K. u. 49., 17 órától; Sándor János, Szirma, tanáesháza. 17 órától; vincze Sándor, Gépipari Technikum, Kun B. u. 10., 18 órától. A Tiszai Vegvikombinát 32 féle termékét mutatta be a HUNGAROKORR kiállí­táson. A bíráló bizottság dön­tése alapján fődíjat kapott a gyár — a gépjárműveket a korrózió ellen védő — TE- ROSON termékcsaládja. A Német Szövetségi Köztársa­ságban, Heidelbergben műkö­dő üzemmel közösen előállí­tott termékcsalád nyolc tag­ból áll. A Terofix; hűtővé­dő folyadék. Szórható és ecsettel kenhető az alvázvé­dő Terotex. üregvédő a Te- rotex H, és gumiabroncsvé­dő az Aurefa. Tagja a fődí­jas termékcsoportnak a Te- rofhon nevű zajcsökkentő szendrői, s a parasznyai er­dészetnél jó munkaszerve­zéssel a faszénégetést össze­kötötték a gyérítéssel és a tisztítással, ami által az át­lagosnál jobb lett az ered­ményük. Mivel külföldön és ha­zánkban egyaránt növekszik az igény a faszén iránt, rendszeressé akarják tenni a nehéz fizikai munkát csök­kentő retortaszenítést. E cél­ból a parasznyai erdészet­ben kísérleti retortában pró­baégetéseket végeztek, s a teljesítményt olyannyira ki­elégítőnek találták, hogy a közeljövőben öt retortát he­lyeznek üzembe. A gazdaság távlati tervében egy tízezer tonna kapacitású retorta- üzem létesítése is szerepel. A turisták is tapasztalhat­ják, hogy a szénégetők ne­héz körülmények közt vég­zik munkájukat, az erdőgaz­daság viszont egyre jobban igyekszik javítani a helyze­tükön. A répáshutai erdé­szetnél például a faszéncso- magolók részére melegedőt, öltözőt, zuhanyozót létesítet­tek, s hasonló létesítmények lesznek a többi erdészetben is. T. I. 1976. október 27. Dr. Árokszállásy Zoltán, 1 8. pártalapszervezet, Csabai kapu 8., 17 ólától; Szabó János, könyv­tár, szentpéteri kapu 95., 18 órá­tól; dr. Terplán Zenó, egyetem, Gépelemek Tanszéke, AI1L ép. I. e. 10.. 16 órától. 1976. október 28. Dr. Farkas József, vasutasklub, Vöörsmarty u., 18 órától; Szolga István, 40. sz. Általános Iskola. Győri kapu-dél, 17 órától. 1976. október 29. Tóth István, Bartók B. u. 77-, 18 órától. 1976. október 30. Daragó Jánosné Görömbölv, Németh I. u. 28., 17 órától; Ró­zsavölgyi Károly, Nagy Ilona u. 2., 1*7 órától: Titkó István, Gö- römböly, Szabó E. u. 70., 17 órá­tól. Legalább utólag megköve­tem — lélekben — a sziú in­diánokat. Ha eddig vérszom­jas skalpvadászként éltek képzeletemben, arról gyer­mekkorom legkedvesebb könyvének szerzője, Cooper tehet. Bőrharisnya történetei­ben ugyanis a derék öreg prémvadásznak és védencei­nek a baja meggyűlt a préri rettegett rablóival, a sziúk- kal. Ha nem sietnek segítsé­gükre a bátor, lovagias páni harcosok, bizonyára valame­lyik sziú övére kerül a frizu­rájuk. Nos, így tudtam eddig. Most azonban kezembe került Dee Brown A vadnyugat történe­te indián szemmel című mű­ve. Hiteles dokumentumok alapján dolgozta fel a szerző az amerikai vadnyugat I860 és 1890 közötti eseményeit. Azt a korszakot tehát, mely­ből minden nagy mítosz szár­mazik. A valóság nem ke­vésbé izgalmas és drámai volt, mint Cooper, Kari May és a többi kalandregéqy- szerző műve. Csak egészen más. A sziúk hősiesen védték hazájukat. nyilakkal, dárdák­kal hadakoztak az ismétlő­puskákkal, ágyúkkal felsze­relt túlerő ellen. A pánik (Brown könyvében: paunik) viszont elárulták véreiket, A példát dr. Vilusz László- né, a Borsod megyei Bíró­ság' Gazdasági Kollégiumá­nak elnöke — egyben a me­gyei bíróság elnökhelyettese idézte — az úgynevezett G- ügyek illusztrálására. — Nyilván nem egyedülálló a példa. Hogyan foglalt állást a gazdasági bíróság a perben? — Az ÉÁÉV keresetét ter­mészetesen elutasítottuk. S felhívtuk a figyelmét arra: tulajdonképpen a cukorgyár­nak volna oka a perindítás­ra. Hiszen az épületet nem tudják használni. Perelhet­nék az építő-vállalkozót az elmaradt haszon miatt, plusz a kifizetett 11 millió forint miatt, amely két éve az ÉÁÉV-nél kamatozik. Ez a kamat egyébként kimeríti a tisztességtelen haszon fogal­mát. A példa valóban nem egyedülálló. Tucatjával le­hetne sorolni hasonlót. Az építőipari vállalatok gyakor­sa „inkasszálnak” már olyan­kor, amikor az épület ren­deltetésszerű használatát még hiánypótlási, javítási mun­kák akadályozzák. Ezeknek a munkáknak az elvégzésé­ig tulajdonképpen átadás-át­vételi eljárást lefolytatni, ki­vitelezői végszámlát ki­egyenlíteni nem is volna sza­bad. A vállalkozó ugyanis így mindenképpen jogtalan haszonhoz jut. zsoldosnak szegődtek a kék­kabátos hódítok mellé. A’ skalpolást pedig — ki hinné-.» — európai zsoldoskatonáktól tanulták el Amerika indián­jai. A vadnyugat szabadságsze- retö, büszke bölény vadászai­ból mára csak annyian ma­radtak, amennyien kielégít­hetik a fényképezőgépet csat­togtató turisták kíváncsisá­gát. Kései tehát az igazság­szolgáltatás. Tartok tőle azonban, hogy bár nem élünk a vadnyuga­ton, nálunk is kegyetlen skalpvadásznak kiáltanak ki néha olyanokat, akik meg­próbálnak sziú módra visel­kedni. Ha nem is nyíllal, dárdával, de kihegyezett sza­vakkal harcolnak — ameddig győzik — a korrupció, a bü­rokratizmus, a kiskirályos- kodás és sok más olyan je­lenség ellen, melytől sajnos nem mentes még ma sem éle­tünk. X. ambícióval és tudással telve érkezett Budapestről a nagy vidéki városba, mond­juk tíz évvel ezelőtt. Né­hány szívinfarktus után tá­vozott. Jó képességű, de iz­gága, összeférhetetlen ember volt — mondják róla utólag a vállalatánál. De azt senki se teszi hozzá, hogy mikor, miért vált izgágává, kikkel — Van-e gazdasági bíróság­it alt olyan jogi eszköze, amcly- lyel a vállalkozó rászorítható, hogy teljesítse a szerződésben foglaltakat? Arra gondolok, hogy például egy hiánypótló munkára ,,kényszerítheti-e” a bíróság a kivitelezőt? — Hogyne. A végrehajtás érvényesítésével. Ezt termé­szetesen nem úgy kell el­képzelni. hogy mondjuk ki­megy a végrehajtó és a vál­lalkozó '200 emberét átirá­nyítja a hiánypótló munká­ra. Hanem: elrendeljük a végrehajtást, az illetékesek felszólítják a vállalatot, s ha a megadott határidőben nem tesz eleget az ítéletben fog­laltaknak. bírságot szabnak ki. De! Nem a vállalatra, ha­nem a vállalat felelős veze­tőjére. ötezer forintig terje­dő pénzbírsággal sújtható az a felelős vezető, aki a fel­szólítás ellenére sem végez­teti el a jogerős bírói ítélet­tel megszabott hiánypótlást, vagy javítást. — Gyakran előfordul, hogy megbírságolják ilyesmiért \a gazdasági vezetőt? — Igen ritkán. A pernyer­tes fél ritkán kéri a végre­hajtást. Persze, ennek is van magyarázata. A köztudatba már átplántálódott kifejezés­sel élve: rendkívül kicsi az építőipari kapacitás. A beru­házók örülnek, ha tálainak kivitelezőt. És természetesen nem akarják megbántani, nem tudott, nem akart ösz­szeférni. Hányán álltak tovább úgy, mint ő? És hányán marad­nak le következetesen a ju- talmazottak, kitüntetettek névsoráról, csak azért, mert bár jó! tudják, kinek kelle­ne hízelegni, elvtelenül he­lyeselni, nem hajlandók pá­ni (pauni) zsoldosnak sze­gődni senki mellé? Nem élünk a vadnyuga­ton, nem állítják kartácsot okádó ágyú elé a kritizáló, az igazságért szívét-lelkét adó embert. A fegyvert csak mellőzésnek hívják, és tulaj­donképpen nem vérre megy a játék. Idegkimerültség, in­farktus, fekély? No igen. De ha egvszer javíthatatlan, kö- tözködő, izgága volt az ille­tő. Tévedés ne essék! Nem ál­talános az, amiről — talán egy kicsit indulatosabban, mint kellene — beszéltem. De a „szórványosan előfor­duló hibák” is embereket sújtanak. Egyet, kettőt, tí­zet, többet? Nem tudom, mennyien eszik a sziúk ke­serű kenyerét, őszintén re­mélem,' hogy kevesen. De akkor is szólni, mi több: tenni kell értük! (békés) mert esetleg jövőre is szük­ség lesz a munkájukra . .. Véleményem szerint pedig ezt a jogi eszközt éppen a társadalom érdekében kelle­ne az eddigieknél gyakrab­ban felhasználni. — Sok milliós perek sorsát döntik el a gazdasági bírósá­gon. Ezek többsége rendkívül bonyolult. Hogyan tud a bíró a roppant műszaki vágy köz- gazdasági felkészültséget igény­lő peranyagban eligazodni? Vé- güiis a bíró „csak” jpgvég- zclt ember és nem mérnZ'r vagy közgazdász. — Valóban sok millió fo­rintot „érnek” a hozzánk ér­kező peranyagok. Tavaly jú­nius 1-től idén május 31-ig például 548 gazdasági vita alakult perré, több mint 115 millió forint volt a perérték. Ami pedig azt illeti, hogyan is igazodunk el a bonyolult peranyagban, arra csak azt tudom mondani: a szakértők segítségével, de az anyagi­jogi igazság teljes felderíté­sével. — Időzzünk még kissé a szakértők kérdésénél. Peres ügyeknél a hozzá nem értő kívülállók gyakran úgy vélik: tulajdonképpen a szakértők döntik el a pert. Hogy is van ez? — Roppant téves véleke­dés. Hiszen, ha a szakértő véleménye döntene, nem vol­na szükség a bíróra, a bírói ítéletre. A gazdasági bírósá­gon például van nem egy annyira bonyolult peranyag, hogy az igazság kiderítésé­hez egyugyanahhoz a témá­hoz szakértőt, majd ellen- szakértőt, és felülvizsgáló szakértőt is felkérünk véle­ményadásra. Nem ritkán egyetemi tanárokat, tanszék- vezetőket, akiknek szakér­telméhez kétség sem férhet. Mégis, hárman, esetleg há­romféle véleményt adnak. Vagy lényeges kérdésekben különbözik a szakvélemé­nyük. És itt jön a bíró fel­adata: a körülmények isme­retében el kell dönteni, hogy adott esetben, melyik szak- véleményből mi fogadható el. A szakértői vélemény ugyanis nem szentírás. Csak akkor, ha a per tárgyát ké­pező anyag igazsága is iga­zolja. — A polgári perek többnyi­re elhúzódnak. OH, ahol mil­liókról, népgazdasági érdekről van szó, mit tehet a bíróság — szaknyelven szólva — az „ítélkezés Időszerűségéért"? — A gazdasági bíróság 1973-ig mint gazdasági dön­tőbizottság működött, állam- igazgatási feladatot látott el. 1973-ban kerültünk az igaz­ságszolgáltató szervezetbe. Ettől kezdve a Polgári Per- rendtartás szerint dolgozunk, amely háromhónapos ha­táridőt ad egy-egy peres ügyre. Igaz, ez egy hónappal több, mint amennyit döntő- bizottsági ügyrendünk enge­délyezett. de ugyanakkor na­gyobb alaposságot követel. Gondolok itt arra. hogy pél­dául tanúk meghallgatását is előírja. S hogy mégis tartani tudjuk a határidőt — ami az egyik fél számára ugyan kedvező, de a másik fél ér­deke netán azt kívánja, hogy minden eszközzel elhúzza a per lefolytatásának idejét —, úgynevezett pervezető vég­zésekkel késztetjük, sürget­jük a feleket a bizonyítási eljárás szakaszában. Ügy tudnám ezt érzékeltetni: két szomszéd kerítésvitájában a döntés ráér fél év múlva is. De a gazdasági bíróság íté­letei a pénz forgási sebessé­gét szolgálják. És ez már népgazdasági érdek. RADVANYI ÉVA Városi taoácsíagok fogadóórái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom