Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

# Hatodik alkalommal hirdette meg a múlt év őszén a megyéi gyermekrajz-pályázatot a Rónai Sándor Művelődési Központ, és a beérkezett 1435 lap közül 121-ből nyílt kiállítás a nemzetközi gyermeknap alkalmából. A gyermekeink gazdag képzeletvilágáról tanúskodó, nagy kedvvel és biztos rajztudással készített „művek” a hét végén még láthatók a műve­lődési központ színházi előcsarnokában. Képünkön az egyik 1. díjas. Kasza Mariann kazincbarcikai kislány rajza. Hét végi kalauz SZERELMEM, ELEKTRA Lángok táncolnak a komor vártalak között, duda recseg és rikolt. Füst, faggyúbűz és holdfény. Az akasztófák kö­telét himbálja a szél. Bufog a dob és megdördül az ágyú: „a király tiszteletére, tűz!’’ Lándzsások bocskorban, da- rócban. Az arcuk, mint a vár kövei. A híd fölött, a tűz körül tart a tánc. Kemény, monoton, ezerszer ismétlődő, sokkoló mozdulatok. Vad, barbár ünnep ez. ősi és va­rázslatos, itt és most minden megtörténhet... A 23. Színház produkcióját — bár több mint száz elő­adást tartottak már Cyurkó László: Szerelmem, Elektra című darabjából — ilyennek csak azok láthatták, akik a múlt év júniusában megte­kintették a diósgyőri bemu­tatót. A várat — mint a já­ték terét — a 25. Színház fedezte fel Diósgyőrött. Rö­vid pár nap alatt megismer­tek itt minden követ. Mert minden kő játszott... Ügy is mondhatnánk: életre kelt százados álmából. Szigeti Károly rendező a filozofikus müvet a diósgyő­ri várban úgy szólaltatja meg, hogy nem sikkad el semmi a darab értékeiből. Körülveszi Gyurkó hőseit és nézőit a tömeggel, azokkal, akikért és akik ellen folyik a hatalom játszmája, és akik hallgatásukkal végső soron el is döntik a küzdelmet. A barbár ünnep az idén újraéled. Szeretnénk, ha Gyurkó László példázatának — melyben nem kevesebb­ről van szó, mint a perma­nens forradalomról — minél több tanúja, résztvevője vol­na. * A Szerelmem, Elektra fő­szerepeit Jobba Gabi, Iglódi István, Gálán Géza, Marsek Gabi, Jordán Tamás és Pel- sóczy László játsszák, közre­működik a Diósgyőri Vasas Táncegyüttes. A darabot há­rom este láthatja a diósgyő­ri vár közönsége; az első előadás ma, a második júni­us 12-én, szombaton, a har­madik június 13-án, vasár­nap este 8 órakor kezdődik. Amennyiben az időjárás bár­melyik előadás megtartását akadályozná, az aznapra vál­tott jegyek az esőnapon, jú­nius 14-én, hétfőn este ér­vényesek. LÉPCSŐRŐL LÉPCSŐRE is bemutatják a hozzátartozók­nak, az érdeklődő közönségnek. Az ünnepi koreográfia címe: Lépcsőről lépcsőre; a vizsgaelő­adás június 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik. TÉRZENÉK Miskolc legszebb városré­szeinek képéhez kora tavasz­tól késő őszig minden esz­tendőben hozzátartoznak a térzenét adó fúvószenekarok. Ha előre kialakított prog­ramjukba az időjárás bele nem szól, a hét végén há­rom helyen találkozhatunk az együttesekkel. Ma délután fél 8-kor Bencs Ferenc ve­zényletével a MÁV fúvósze­nekar a Szabadság téren ad műsort, június 13-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor Pere­cesen, a Vilma-forrásnál Mentényi Ernő vezényli a Bányász fúvószenekart, ugyanezen a napon délután 4 órakor pedig ismét a vas­utas együttes ad szabadtéri hangversenyt Miskolc-Tapol­cán. ILONA-KUT HELYETT ÚANKU i KA Megváltozott a DVTK termé­szetjáró szakosztályának vasár­napi programja. Az új túra út­vonala: Omassa—Gyula-forrás— Bálvány—Nagy völgy—Tölgyes- orom— Ablakoskö—Csurgó—Bán­kút— Szárazvölgy—ómassa. Indu­lás: a Marx térről 7.25-kor köz­lekedő 15-ös autóbusszal. Túra- vezető: Vasas Vilma. EGY FILM ÉS EGY TV-JATÉK Kevés olyan jó ismerőse van a magyar gyerekeknek és állatbarátoknak, mint El­za, az oroszlán, akit ember­evő anyjának elpusztítása után két testvére társaságá­ban vitt haza a vadőr. Az Elza, a vadon szülötte című, 1865-ben készült angol film nálunk is nagy siker volt; jól számított a tv, mikor most, június 12-én, szomba­ton délután 3 óra 50 perces kezdettel bemutatja. Más jel­legű, de hasonlóan jó szóra­kozást ígér Peter Shaffer Black Comedy, vagy Játéka sötétben című tv-játéka. ,A nagy színházi sikert aratott komédiát Vámos László ren­dezte képernyőre; az előadás szombaton este lü-kor kez­dődik. fiataloknak Giccs az irodalomban címmel az olvasásról rendeznek vitái az Ady Endre Művelődési Ház Mi Együtt Művelődünk baráti köré­nek tagjai június 12-én, szomba­ton este 6 órakör. Másnap, va­sárnap este 7 órakor pedig az öt­órai táncra várják a fiatalokat. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház ifjúsági parkjában ma este 7-kor P. Mobil-koncert, vasár­nap este 6-kor Tandem-táncest lesz. 1957 óta, lassan húsz éve mű­ködik a balettiskola a Hóna? Sándor Megyei "Tűvelődésl Köz­pont bon. Ötévestől 18 évesig a IcgktTüoí.clébb korosztályú gye­rekek, fiatalok járnak ide; eb­ben a tanévben hetente két al­kalommal, 180-an vettek óra1 iTeimann Leona tanárnőtől. A tanultakat, a/. Állami Balettinté­zet által jóváhagyott tananyagot, mint minden esztendőben, most-#■ Áprilisi premier volt Johann Strauss nagyoperettje, a Denevér. Zenés szinti :,:lnk évtizedek óta egyik legsikere­sebb repertoár-darabját Bor József elegáns rendezésében láthattuk, és láthatjuk azóta is a Miskolci Nemzeti Színház színpadán. Az előadás júniusban még sokszor visszatér, a hét vége mindhárom napján is ez szerepel műsoron, és ma este 7 órai kezdettel bérletszünetben játsszák. Képünkön a két főszereplő: Rosalinda, Várhegyi Márta és Eizenstein. Rózsa Sándor. (Jármay felv.j I 1/ ész szüleményei a törvény oltalma alatt állnak... Szerzői jog hajdan és ma A Fradi—Vidi meccs után a nap legizgalmasabb tévéműsora volt szerdán a Jogi esetek —, bár az előző adás utolsó jelenetei mást, többet ígértek. Mert érdekes ugyan a zeneszerzők, írók, rendezők szerzői jogainak a taglalása, védelme, magyarázata, a néző azonban másra, többre is kíváncsi, tigy tűnik ugyanis a két adás után. mint­ha a szerzői jog csupán az irodalom, a művészet és a társadalom­tudományok (esetünkben történész) művelőit érintené. Ez azonban olyan kicsiny réteg a társadalomban, hogy a velük foglalkozó mű­sorok akarva-akaratlanul is „elcsúsznak” a kuriózumok fele. Sokkal több embert érint, többeket is érdekelne másfajta szerzői jog, pl. a találmányoké, újításoké, ezek törvényes keretei, de meg inkább az egyén és az őt foglalkoztató intézet viszonya. Ebben a témában az esetek bőségét kínálja az „ÉLET”, a nézők ezreinek a hozzászó­lásából válogathatna a tévé. Így csupán néhány ember érdekes szel­lemi tornájának, társasjátékának tűnt a műsor. Mert igaza van Ar­kus Józsefnek, amikor csipkelődik: kit érdekel, hogy miközben a mester a hajával (még van . . .) bíbelődik, ki fizeti meg S. Nagynak vagy Breitner Tamásnak az esedékes jogdíjat a rádióból ömlő hang­kulisszáért? Mindezzel korántsem azt állítottuk, hogy Szakály Fe­renc, Pernye András, vagy Galsai Pongrác helyenként szellemes, okos érvelését nem élveztük, vagy éppen elvitatjuk a szerzői jog­díjat. A jogi esetek megfáradt kicsit, s ezen lehet segíteni. Nem a jogászok esetmagyarázatával vau a baj —, ahhoz laikusak vágjunk —, hanem maguknak az eseteknek a kiválogatásával. Nem tudjuk megsajnálni a kicsit nyegle rendezőt, akitől „ellopták” a betevő öt­letét (ö Is „lopta”), és Pernye Andrással együtt felháborodunk az Erkeltől szemérmetlenül orzó beatzsenik merészségén. Bár volt idő, amikor nem tisztelték a szerzői jogot. . . Olvasóink figyelmébe ajánljuk Vértesy Miklós alábbi történelmi visszapillantását. Korunkban magától érte­tődik, hogy az irodalmi al­kotásokat csak a szeiző en­gedélyével lehet kiadni. Az ókorban és középkorban a szellemi tulajdon iránti ér­zék ismeretlen fogatom volt, bárki bármit lemásolhatott, kinyomathatott a szerző en­gedélye nélkül. A könyv- nyomtatás feltalálása után a szükség mégis kényszerítette a kiadókat honorárium adá­sára, mert máskülönben az íróktól nem kaphattak volna új műveket. A tisztclctdíj bizonyos példány- számú könyvből állt, amit az író szabadon értékesíthetett. A nagymúltú debreceni nyomda régi számadáskönyvciböl tudjuk, hogy ez a rendszer évszázadokig változatlan maradt, az írói ho­norárium általában a példányok öt százaléka volt. A második és további kiadásokért sohasem fi­zettek, bárki újra kiadhatta. Az utánnyomás ellen csupán az első nyomdász tudott védekezni, ö is csak akkor, ha az uralkodótól kiváltságot kapott arra, hogy a könyvet 3, 5 vagy 10 éven belül egyedül ő sokszorosíthassa. Ez a rendelkezés nem a szellemi terméket védte, hanem a kiadás­ba, fektetett ipari tökét. De más vonatkozásban sem tisztelték a szerzői jogot. Az írásműnck nemcsak a kiadása volt szabad préda, hanem a megváltoztatása is. Shakespeare Hamletját egy időben jó véggel adták elő, a darabot megfosztották tragédia jellegétől, és Kazinczy is egy ilyen változatot fordított ma­gyarra. A szerzői jog elismeré­sét a kapitalista fejlődés érlelte meg. Nőtt az olvasótábor, az új találmányok, különösen a gyors­sajtó elterjedése megsokszoroz­ták a nyomdai termelést, egyre (horpácsi) több kéziratra volt szükség. Ked­vet kellett tehát csinálni az írásra, gondoskodni kellett arról, hogy az írókat rendszeresebben fizessék. Ezért lett általános az a nézet a XVIII—XIX. század fordulója idején, hogy a szerző igényt tarthat munkája tulajdon­jogára. Elsőnek a nagy francia forradalom 1793. július 19-i dek­rétuma ismerte el minden kor­látozás nélkül az írók, festők, zeneszerzők jogát müveik kizá­rólagos értékesítésére. A XIX. század közepén az írás hazánkban is kezdett kenyérkereső pálya lenni. Vörösmarty volt az első, aki csak író volt, igaz ugyan, hogy egész életén át kínoz­ták a súlyos anyagi gondok. Petőfi is állandóan küszkö­dött, sok, hozzá nem illő munkát végzett, hogy leg­szükségesebb kiadásait fedez­ni tudja. A „magyar írójogi törvényt” először irodalom- történetünk atyja, Toldy Fe­renc követelte erőteljesen 1840-ben. Jogában áll a szer­zőnek — hangoztatta —, hogy munkáján bármikor változtasson, azt kiadhassa vagy megsemmisíthesse, igé­nyelheti, hogy minden, a műveiből „háramló dísz és becsület őreá sugározzák vissza”. Az országgyűlés négy évvei később elfogadott egy törvényjavaslatot „az irodal­mi és művészeti jogok” biz­tosítására, de a király ezt nem szentesítette. A Bach- kormány 1853-ban az oszt­rák szerzői jog intézkedése­it léptette életbe nálunk is, 1881-ben pedig országbírói értekezlet mondta ki az ide­iglenes törvénykezési szabá­lyokban, hogy „az ész szüle­ményei is oly tulajdont ké­peznek, mely a törvény ol­talma alatt áll”. A tételes szabályozást, a szerzők kizá­rólagos jogának elismerését azonban csak az 1884. évi XVI. törvénycikk hozta meg. (Ennek módosítása a ma is éi-vényben levő 1921. évi tör­vény.) » A szabadversenyt hirdető ka­pitalizmus karában a kéziratok árát, a tiszteletdij összegét nem szabta meg törvény, ez „szabad egyezkedés” tárgya volt. Termé­szetesen majdnem mindig a tő­keerős kiadó döntötte el, hogy mit fizet. Csupán egy-két nagy közönségsikert elérő író szab­hatta meg maga honoráriumá­nak az összegét. Jókai már 1855- ben ezer forintot kapott az Egy magyar nábobért, a többiek, a kevésbé híres Írók ivenként 8— 20 forintot, vagy még annyit sem kaptak. Versesköteteknél is­meretlen fogalom volt a tiszlc- letdij. Dankó Pista egy-egy da­láért örökáron tíz koronát ka­pott, a kiadó viszont minden da­lon százakat keresett, a kották, hanglemezek értékesítésével. Még nagy kiadóvállalatoknál is meg­esett. hogy a szerződésileg meg­állapított példányszámnál többet nyomatott, de csak az alacso­nyabb példányszám után fizetett. Az ellenőrzés nehéz volt. Gár­donyi ezért szakította meg kap­csolatait a Singer és Wolfner céggel. Erdős René úgy védeke­zett. hogy csak az általa szignált példányok árusítását engedte meg. , Mindegyik országban csak a saját állampolgárok élvez­ték a szerzői jogvédelmet. A kapitalista kiadók ezért sok idegenből fordított művet ad­tak ki, hogy így megtakarít­sák a tiszteletdíjat. Ezen a visszás állapoton segített az 1886-ban megkötött berni egyezmény. Az aláíró álla­mok kötelezték magukat, hogy az egyezményhez csat­lakozó többi országban meg­jelent alkotásokat ugyan­olyan jogvédelemben részesí­tik, mintha saját országuk­ban jelentek volna meg. Ma­gyarország 1922-ben lett az unió tagja. PENTEK Kossuth rádió: 12.0(1: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.oó: Tánczenei koktél. — 13.2ú: Verbunkosok, nóták. — 14. Go. Mozart: F-dur szonáta. — 14.21. Éjszakai kaland Rádiójáték gyermekeknek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Uj . felvételeinkből. — 15.17: Operéttrészletek, — 16.0U: A világgazdaság hírei. — 16.05: HagyomanyőrzÖK, mai króniká­sok. Nagy Piroska műsora. — 17.oo: Hírek. — 17.03: Dunántúli népdalok. — 17.24: Hangverseny. 16.25: UJ könyvek — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: lfcéletkérök. Menandrosz komédiája. — 20.01: Berlioz: Nyári éjszakák — dal­ciklus. — 20.33: Mítoszok es le­gendák a Bibliában. XI. rész: A Megváltó. — 20.33: Hírek. 20.58: Az Állami Népi Együttes műso­rából. — 21.44: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport­hírek. — 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: Zenekari muzsi­ka. Közben 22.50—23.05: Gondola­tok filmekről. Jegyzet. — 24.00: Hírek. — 0.10: Kánki György: Filmmelódiák. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió; 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.83: Rahmaninov: I. zongoraverseny. — 13.00: Noé­ról — nőknek. Anya nélkül. — 13.30: Hírek. — 13.33: Hegedű­muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettő­től ötig ... — 17.00: Hangszóró. Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Harminc perc rock. — 18.30: Hí­rek. — 18.33; Sanzonok. — 19.10: Jo estét, gyerekek! — 19.20: Ze­nelánc. — 20.30: Hírek. — 20 V); Ez is, az is . . . Hámori Éva ló- sora. — 22.30: Hírek. — 22.33: Szórakoztató zene. — 23.33: Nép­dalkórusok. — 24 00: Hírek. Miskolci rádiói 17.00: Műsoris­mertetés. hírek. — 17.05: Művelő­dés és kultúra Borsodban. — 17.20: Hangversenyen hallottuk. — 17.33: Fegyveres erőink életé­ből. — 17.41: Politikai dalok — a diósgyőri fesztivál műsorából. — 17.53: Hol töltjük a hétvégét? Programjavaslat és sportműsor. — IP.00: Borsodi Tükör. A stú­dió krónikaműsora. — 18.15: A dzsessz kedvelőinek. — 18.23: Hírösszefoglaló, idöjárásjelentcs, műsorismertetés. Televízió, 1. műsor: 17.48: Mű­sorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.53: Barangolás Brandenburg­ban. NDK természetfilm II. — 18.13: öt Dere meteorológia. — 10.20: Naoló. TT. rész: A tej. — 13.40: Műsorainkat ajánljuk. — 19.10: Esti nic.be. — 19. jq: Tv- hirauo. — 20.00: Tv-torna. — 20.03: A nagy fordulat. Dél-Viet- nam az új élet küszöbén. — 20.45: Szép magyar tánc. 2. rósz: Magyar verbunk. — 20.50: A fel­adat. Tudományos-fantasztikus tévéjáték 2. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05—22.45: Arany Mokka Kerékpáros pályaverseny. Televízió, 2. műsor: 20.Uü: Mű­sorismertetés. — 20.01—22.25: Szigligeti Ede: Liliomfi. Vígjáték három felvonásban. Közben kb. 20.45: Tv-híradó 2. Szlovák televízió: 10.30: Híradó. — 17.10: Fiatalok tévéklubja. — 18.10: Szórakoztató zene — 19.00: Híradó. — 20.05: A becsületesek útja. Lengyel sorozat 7. — 21.40: Híradó. — 22.00: Szórakoztató műsor. Miskolci Nemzeti Színház (7): A denevér. Bérletszünet. Kiállítások: Kossuth Művelő­dési Ház (10—18) : Varga Éva szobrászművész kiállítása — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Görög ke­reskedők Miskolcon. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar fesztészete. — Kondor Béla emlékkiállítás. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Di­ósgyőr] vár (9—19): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9 — 19): Déryné- és Lévay Józseí- emlékszobák. filmszínházak BEKE Gyorsított eljárás Mb. szí. olasz film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Amerikai éjszaka Mb. szí. francia film Kezdés: f3. hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Találkoztam boldog cigányokkal is! Színes jugoszláv film Kezdés: f5 és f? órakn- 16 éven felülieknek! FÁKLYA Tecumseh Mb. szí. NDK film Kezdés: Í5 és f7 órakor PETŐFI A sakál napja Szí. angol—francia film Kezdés: fő és f7 órakor SZIKRA Ereszd el a szakállamat! Szí. magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Fegyverek Prágának Szí. csehszlovák film Kezdés: f5 és f7 órakor VASAS IFJÚSÁGI KEKTMOZI Vidám gazfickók Francia film Kezdés: 8 órakor TAPOLCA—KERT A két aranyásó Szí. NDK film Kezdés: 8 órakor STADION Folytassa, Kleó! Mb. szí. angol film Kezdés: f9 órakor PERECES rim, Pam és Pumclka Mb. szí. NSZK film Kezdés: 5 és 7 órakor HAMUK Felejthetetlen dal Szovjet film 9 Kezdés: 6 órakor SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. 8.27: Lányok, asszonyok. — 8.52: Igor Ojsztrah hegedűversenye. — 10.00: Hírek. — 10.05: Népdalcso­kor. — 10.45: A Rádió Kabaré- színházának júniusi műsora. Petőfi rádió: 8.U0: Hírek. — 0.05: Könnyűzene. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Daljátékokból. — 9.13: Válaszolunk a Finomszerelvény- gyár hevesi gyáregysége hallga­tóinak. — 9.30: Hírek. — 9.33: Háromszáz másodperc ... — 9.38: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. — 10.33: Szimfonikus könnyűzene. — 11.00: Nótacso­kor. Televízió: 9.08: Műsorismerte­tés. — 9.10: Tv-torna. — 9.15: Háború és béke. 2. rész: A há­ború szele. — 10.00: Letűnt kul­túrák nyomában. 6. rész: ösré- gészeti kutatások. — 10.25: Per­petuum mobile. — 11.10—12.35: Éjszakai érkezés. NSZK film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom