Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-22 / 146. szám
Hollóházáról, külföldre Diktál az eladó fc- Ebéd eíőtti csendélet — és napfürdö (Kerényi László felvételei) — Mondjuk úgy, hogy Miskolcnak. Lillafüred, illetve a Palotaszálló a tervek szerint 1977 októberére lesz készen. Mi ad rangot nekünk? Elsősorban a környezet. A vendég nagyvárosba jön. Mi igyekszünk megismertetni vele a várost. A vendég Borsodba jön: minden turnusnak kirándulásokat szervezünk Aggtelekre, Sárospatakra, Tokajba. Mezőkövesdre ... Természetesen ez nem bemutatás, kóstoló inkább ... Azért jönnek, mert voltak itt Vendégek és vendéglátók — Mennyi a visszatérő vendég? — Csoportonként 10—15- en jönnek olyanok, akik már voltak és azért jönnek, mert voltak itt. Ki a barlangfürMiskolc is szebb, mint amilyennek mondják — Szebb, mint vártam. Már nem bánom, hogy nem a Balatonra mentem. Az is szép, ez másképpen szép. Nem beszélve a barlangról és a hegyekről... Dobos Tiborné: — Amikor megérkeztünk, azt hittem, hogy a világ legnyugodtabb helye. Ahogyan elkezd az ember ismerkedni, rájön, hogy nem az: any- nyi mindent kellene látni, hogy a két hét kevés. Mi már megbeszéltük a férjemmel. hogy visszajövünk. Itt a strandon találkoztunk olyanokkal, akik évek óta csak idejönnek. Egy kicsit megértem őket... * Az üdülőkben pattogott a pingponglabda, dőltek a tekebábuk. csattant a kártyalap, s elfogták az ultit, a sakkversenyre edzettek az árnyékban, a társalgóban jóízűen összevesztek az előző napi meccsen, s kibékültek az ebéd utáni sörnél. Még van kilenc napjuk. Tíz náp múlva Miskolcra emlékeznek, otthon. B. G. Immár visszavonhatatla- iuI, hivatalosan is nyár van. ’őszezon. Miskolcról napon- a százak és százak utaznak lyári szabadságra. Aztán, imikor hazajönnek, meséllek. Miskolcra persze érkeznek s... Kóstoló inkább Kéthetenkénti váltásban, 'gy szerre 330—330 vendégük van a tapolcai SZOT- idülöknek. Gach Károly, a apolcai üdülök központi irO- lájának vezetője régi szakim bér: — Valóban régen dolgosom itt. Főportás voltam Líillafüreden, most itt vagyok házigazda. Különös és >zép mesterség ez. Kétheten- iént mindig újrakezdjük. De sohasem kezdünk egyforma rét hetet, hiszen más az időjárás, mások a város kínálta programok és mások a vendégek is. — Üdülőközpont-e Mis- iolc-Tapolca? — Szépségéhez, lehetőségeihez képest nem. A SZOT- üdülők lényegében több embert látnak el, mint ahányan nálunk üdülnek, de még így sem az. Mi kosztot adunk például a vállalati üdülők vendégeinek, tehát legalább 450—500 embert látunk el, de ez még így is kevés. A tervekben szerepel egy nagy központi SZOT-üdülő építése. Az idő megérett rá, ugyanis Tapolcának rangja dőbe, ki a strandra, ki a hegyekbe szeret bele. — Mit visznek magukkal a vendégek? Milyen élményeket, emlékeket? — Minden búcsúesten megkérdezzük, hogyan érezték magukat. Ezzel mi magunkat ellenőrizzük, de most az első hét közepén vagyunk. Kérdezze az újságíró őket! Nézzék meg az Avasról! Arnötszky Pál és felesége Budapestről jöttek: — Már jártunk itt egyszer. Télen. Még akkor eldöntöttük, hogy visszajövünk nyáron. Tegnap Egerben voltunk, délután Diósgyőrben... Talán nincs még egy város, amelynek ilyen gyönyörű környéke lenne. És nemcsak a környék. Én hallottam miskolciaktól, hogy nem szép a város. Mit mondjak? Nézzék meg az Avasról, lássák úgy, ahogyan az idegen ... Pintér Erzsébet, a József Attila Színház nézőtéri ügyelője: — Lillafürednek is... van. A hollóházi porcelán ma már világmárka. Nem véletlenül keresett cikk valamennyi piacon. A gyár szakemberei most újabb kapacitásbővítő beruházást terveznek, hogy az egyre növekvő igényeket kielégíthessék A tervek szerint a közeljövőben elkezdődő beruházás létesítményei 1979-ben kezdik meg az üzemszerű termelést. A felfutás után mintegy 200 ezer dollárral növelhetik majd a hollóháziak a tőkés exportot, s emellett jelentősen megnövekszik a belföldre szállított termékeik aránya is. Korszerű galvanizáló* és festőműhely Régi gondja oldódik meg rövidesen a Miskolci Vasipari Vállalatnak. Elavult festőműhelyük helyett modernet adnak át a közeljövőben a gyár telephelyén. Az 1,2 millió forintos beruházással épülő létesítményben fekete-fehér öltöző, fürdő és étkező is helyet kap. A galvanizálást is kedvezőtlen körülmények között végzik; szeptembertől ez az állapot is a múlté. Ekkor adják át ugyanis az 1,7 millió forintos beruházással készült új egységüket. Jólesik a kereskedők előzékenysége, még ha tudjuk is, hogy nem a két szép szeriünkért van, hanem vásárlási kedvünket kívánják vele fokozni. A figyelmesség, udvariasság íratlan kötelessége a mindenkori eladónak akkor is. ha mondjuk iparvállalatról van szó, vevőpartnere pedig egy kiskereskedelmi vállalat. A nemrégiben lezárult NEB-vizsgálat tucatnyi példával bizonyította, hogy manapság gyakran az diktál, aki áruját . kínálja, és a vevő kényszerül kompromisszumokra. A Bocsi Sörgyár például nem hajlandó szerződést kötni az áruját forgalmazó kiskereskedelmi vállalatokkal. Pedig partnerei nagyon szívesen vennék a jogi megkötéseket tartalmazó szerződést. mert — mint a népi ellenőröknek panaszolták — rendszertelennek tartják a szállításokat: gyakran felhalmozódnak náluk a vissza nem vitt üres palackok; a saját járműveiken a helyszínre hozott sör után pedig nem ad megfelelő fuvartérítést a sörgyár. Egy másik példa: a Tégla- és Cserépipari Vállalat csak olyan szerződést hajlandó kötni a TÜZÉP-pel, melyben a számára legkedvezőbb arányban szerepelnek a különböző építőanyagok. A Salgótarjáni Kohászati Müvek, valamint a Soproni Öntödei Vállalat pedig csak úgy volt hajlandó szerződést kötni, ha eleve felmentették a késedelmes szállítás következményei — kötbér stb. — alól. Még sorolhatnám a példákat, melyek mind-mind azt bizonyítják, hogy egyes vállalatok úgy vélik: előjogok illetik meg azt, aki olyan cikket készít, melyből kevés van a piacbn. A kiskereskedők — a vizsgálat szerint — azért tűrik az önkényeskedést, mert szállítóik megfenyegetik őket: ha nem fogadják el feltételeiket, akkor szűkítik a választékot, vagy egyáltalán nem adnak árut. Ebből az indoklásból az következik, hogy végső fokon értünk, egyszerű vevőkért alkuszik meg sorsával a kereskedelem. Mielőtt könnyeket hullatnánk a meghatódottságtól, gondolkozzunk csak egy picit, és mindjárt rájövünk, hogy sántít az indoklás. Ha ugyanis egy gyártó vállalat jó előre elfogadtatja a késedelmes szállítást, akkor előfordulhat, hogy egy vagy több cikk hiánylistára kerül. Választékszükitést eredményez az is, ha a másik cég nem a keresletnek, hanem a vállalati érdekeknek megfelelően alakítja ki az áruszállítmányok összetételét. Ne tűrjék hát a kereskedők, hogy diktáljon az eladó! De ha tűrik, akkor az ő lelkűk rajta, s legalább ne hivatkozzanak ránk, vevőkre. (bckes) Permeteznek a helikopterek Virágzik szőlő Tokaj-Hegy alján Két hetet késve, megkezdődött a szőlő virágzása, történelmi borvidékünkön, To- kaj-Hcgyalján. A sátoraljaújhelyi Sátor-hegytől az abaúj- szántói Sátor-hegyig és a tokaji Nagykopaszig a mintegy 70 kilométer hosszúságú szőlőskertekben átható, édeskés illat lengi át ezekben a napokban a vidéket. A tavaszi hónapokban egyébként szénen fejlődtek a furmint-, hárslevelű- és muskotályvenyigék. Védelmükre kellő időben megkezdték a küzdelmet a legveszedelmesebb szőlőbetegség, a pero- noszpóra ellen, amelynek különösen az esőt követő fel- melegedés kedvez. Ezért a helikopterek gyakran emelkednek a magasba, majd szinte a kordonokig alászáll- va, ködszerűen szórják a per- metlevet a nagyüzemi művelésű ültetvényekre. A peronoszpóra elleni sikeres védekezést szolgálja a Tokaj-Hegyalján létesített húsz jelzőállomás működése Röpköd a forgács Ahol dűl a fa, ott röpköd a forgács. Az anyagban ..benne van” a mű, csak a fölösleget kell leszedni róla... Am nem mindegy, hogy mi és mennyi ez a fölösleg. Aki méretre igazít, legyen az akár szabó, kovács, vagy esztergályos, szükségképpen hulladékot is termel. Az egyik felmerés szerint (megjelent a Figyelő című gazdaságpolitikai he. tilap június 9-i számában) szerény becslések alapján is évenként 4—5 milliárd forint megtakarítás származna abból, ha a gépipari előgyártmányok készítésében, vagy az alkatrész- gyártásban a korszerűbb, méretpontosabb technológiák nagyobb súlyt képviselnének. A gépiparban a kohászati anyagok átlagos kihozatali aránya 78—82 százalék. Tehát az előgyártmányok egyharmada forgáccsá, hulladékká iesz. Negyedmillió tonna forgácsró! van szó! Persze, oktalanság lenne hulladékmentes hántolásl követelni a feldolgozó üzemektől. S kérdés az is, hogy ott ketl-e a bajok gyökerét keresni, ahol a forgács keletkezik. A DIGÉP kerékpárüzeme az LKM-ből kapja az anyagot. A gépgyáriak a megmondhatói, hogy meddig és mennyit keli faragni a sza- badalakításos (tehát 'egkevésbé mérethíi) kovácsolással készülő előgyártmányt, amíg abbéi tengely lesz. A veszteség a gépgyárban keletkezik és jelentkezik. (A DIGÉP termékeinek árában átlagosan kétharmados súllyal szerepei az anyagköltség.) A megoldás kézenfekvőnek tűnik: rüvidebb és kisebb átmérőjű darabokat kellene készíteni a kohászatban. Ez mér. sékelné az anyagveszteséget, nem kötné le fölösen az esztergagépek és az esztergályosok kapacitását. Csakhogy ehhez olyan kovácsolás! technológiát kellene kialakítani, amely a jelenleginél megbízhatóbb, mérethűbb előgyártmányokat produkál. A rossznyelvek az esztergályosokat forgáesgyártóknak nevezik. Érdemtelenül és indokolatlanul... A háziasszony csak olyan krumpliból főzhet, olyan krumplit hámozhat, amilyet kap. D. i. is, amelyek a szőlőt fenyegető mindennemű veszélyre azonnal felhívják a termelők figyelmét. A több oldalú megelőző intézkedés következtében az utóbbi években érezhetően csökkent a peronoszpóra kártevése. Ezen a tavaszon eddig nagyobb mértékben nem Is jelentkezett, inkább a levélmoly és a szőlő- gubacsatka mutatkozott kisebb mértékben, de hatékony permetező anyaggal sikerült idejében megállítani. Ez azért is fontos volt, mert a virágzó szőlőfürtök olyan gazdagon jelentek meg a venyigéken, amilyenre régen volt példa. Különösen örvendetes, hogy nemcsak a borkombinát. a termelő- és szak- szövetkezetek táblái, hanem a kistermelők parcellái is szép termést ígérnek. Természetesen sok veszedelev} fenyegeti még szüretig a szőlőt, de a nagyüzemek és az egyéni termelők minden szükséges munkát megadnak a tőkéknek, hogy ha elérkezik Simon-Juda napja, vagyis a Hegyalján hagyományos szüreti idő. kiváló minőségű, gazdag termést takaríthassanak be a tokaj-hegyaljai szőlőföldekről. o R
