Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-21 / 145. szám
Útiterv, jegy tíz országba ir A miskolci iroda már szűkösnek bizonyul •fa A budapesti csupa üveg Palotában réaziar Még 1968-ban. Szombathelyen hozták létre az első MÁV menetjegyirodát. Akkor voltak ellenzői is, mondván, hogy nem történt más, mint az, hogy a MÁV kihelyezte néhány pénztárát a belvárosba, de voltak, akik felfedezték: egy újfajta szolgáltatástól vám szó. MÁV menetjegyirodák szerveződtek több nagyvárosban: az elsők között, 1969-ben Miskolcon is. Csupa üveg palota — Kezdetben — mondja Mikola György, MÁV főfelügyelő — örültünk a napi ezerötszáz forintos forgalomnak is. Idő kellett, amíg az utazóközönség felfedezte az irodát. Akkor 7 napos jegyelővétel volt az állomási pénztárakban. A menetjegyirodákban kéthónapos. Nálunk Miskolcon az is számításba jött, hogy a Tiszai pályaudvar egy kicsit kiesik. No, de fontos volt az is, hogy többet tudjunk szolgáltatni, mint az állomási pénztárak. Budapesten 1974-ben rendezték be a MÁV belvárosi menetjegyirodáját. Az elegáns csupa üveg palotában ma havi négymillió forintos a forgalom. Az iroda szolgáltatásai között szerepel a valuta- beváltás, az áruszállítási ta. nácsadás, díjszabás-árusítás, információk adása. A miskolci menetj egyi roda májusi forgalma kétmillió háromszázezer forint volt. A helyiség negyede sincs a pestinek. Itt nincs valutabeváltás, hely hiányában meg- szervezhetetlen az áruszállítási tanácsadás, a várakozó forgalmasabb időben le sem ülhet. Bottka Béla irodavezető: — 1971-ben 27, tavaly már 37 millió forint volt a forgalmunk. Az idén is emelkedni fog, hiszen még a csúosforgalmi idő előtt vagyunk és már elértük a 18 millió forintot. — Mennyivel kap itt többet az utas, mint az állomáson? Egy régi ügyfél Néhány kérés mutatóban: fiatal házaspár készül Siófokra. Onnan két nap pihenő után el akarnak utazni egy helyjegyes gyorssal Keszthelyre. Keszthelyről vissza Siófokra, majd a két hét leteltekor, ugyancsak helyjegyes vonattal haza. Sütő Béláék tizennégy perc múlva, kezükben a jegyekkel távoznak. Mi történt a 14 perc alatt? A pénztáros a menetrend alapján ellenőrizte, hogy a programnak megfelelően közlekednek-e a megrendelő által jelzett vonatok, felhívta a Tiszai pályaudvar helyjegyközpontját, a Tiszairól megkeresték a budapesti központot. a válasz alapján ki. adták a jegyet. — Mennyivel kerül ez többe, mintha a helyszínen váltanak jegyet? — Belföldön egy fillérrel sem, mi kezelési dijat nem számítunk. Ferenczi Lajos, az iroda régi ügyfele: — Az NDK-ba készülök. Tavaly volt egy gyönyörű európai utunk. Tíz országban jártunk, Bécs felé indultunk és Kijev felől értünk haza; jártunk közben Angliában, felmentünk az északi fokig. Minden jegyemet itt kaptam meg, még az indulás előtt. Harmincegy napos volt az út, öt és fél napnyi időt utaztunk. Minden jegyünk jó volt... — Mennyiért? — A jegy árán felül 45 forint telexdíjért... Kevés a hely — Hány nyelven beszélnek az irodában? — Valamennyi szláv nyelven, németül, valamennyit angolul.. i — Hány ország menetrendjét, utazási tarifáit ismerik ? — Európáét. — Hány ügyfél van naponta? — Olykor hatszaz, máskor csak háromszáz. — Melyik volt a leghosz- szabb út, amit szerveztek? — Alii vei beszélt! Ferenczi Béláé. Tizenkétezer-hat- száz kilométeres úthoz kért jegyeket. — Mi a legnagyobb gondjuk? — A hely. Kicsi A város, a forgalom igényelné a nagyobb irodát. Akkor megoldanánk a valutabeváltást, a szállítási tanácsadást, esetleg a konténeres fuvarozás szervezését... B. G. A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT (Miskolc, József Attila u. 70. szóm, bejárat a Szondi utcai személykapunál) az Autóközlekedési Tanintézetnél hivatásos gépjárművezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti és a tanfolyam idejére munkabért biztosit. Jelentkezési feltétel: • legalább 8 általános iskolai végzettség • büntetlen előélet £ nőknél legalább 18, férfiaknál 20 éves életkor és letöltött katonai szolgálat Jelentkezés: 1976. június 22-én de. 9 órakor az ebédlőhelyiségben Eay hkásóvoda története A honfoglalástól napjainkig A Tisza és a Bodrog ösz- szefolyasánal települt Tokaj mar a középkorban is fontos vásártartó hely volt. s a tokaji országos vásároknak most is jó a hírük. Tegnap a hagyományos nyári vásárt rendezték meg Tokajban, amelyre megközelítőleg félszáz községből érkeztek vásárlók és eladók. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem bő választékot kínáló pavilonjai mellett árusították termékeiket a szabolcsi és hajdúsági kisiparosok is, akik elsősorban cipővel, háziszőttesekkel, különböző szerszámokkal növelték a választékot. Nem hiányoztak a mézeskalácso- sok, szíjgyártók és bognárok sem. Tokaji vásár Borsó szezon a Hűtőházban A szeszélyes időjárás az oka, hogy mintegy kéthetes késéssel csak június ltí-án kezdődött meg a zöldborsó kaszálása, fejtése és feldől-, gozása. A Magyar Hűtőipar Miskolci Gyárába tegnap reggelig 2,5 vagon zöldborsó érkezett, s megkezdődött a folyamatos borsószezon. A szakemberek 150 vagon termék feldolgozására számítanak. A késés miatt részben egybeesik a borsó és az először július 15-én érkező zöldbab feldolgozása. Egyébként a Hűtőházban a már korábban megkezdett egres és szamóca feldolgozása mellett a korai érésű meggy, cseresznye és szamóca készletezését, mélyhűtését is végzik. • • üzepiskoloU Országos középiskolai üdülőtábor nyílt tegnap Szolnokon a tiszaligeti KlSZ-tábor- ban. Az első turnusban 300 diák érkezett az ország minden részéből. A nyáron tíz váltásban összesen 3000 fiatal üdül a szolnoki Tisza- parton. Amikor^ először láttam az Avas-délen létesített lakas- óvodát, valóságos embersereg nyüzsgött öt lakásban. A hatodikban, ahová az irodát tervezték, még nem. Az a végére maradt. — Tavaly október végén volt a hőskor — mondja most Alföldi Imréné vezető óvónő. — Jóformán valamennyien együtt jöttünk át egy másik, a Kuruc utcai lakásóvodából, összesen vagyunk húszán. Emlékszem, október 25-én kaptam meg a kulcsokat, de azon a napon már jelentkezett néhány szülő. Türelmetlenül vártak ránk, jöttek segíteni. — Idegenek? — Akkor még azok, de mindent nem végezhettek el. Javították a lakások hibáit, hozták a szögbelövő felszerelésüket; akinek volt, az a költözéshez felajánlotta a kocsiját. Bátor Jánosék, Pecher apuka, Magyar Sán- dorné ... Képzelje el, hogy mi csak azt tudtuk, hogy elsején fogadni kell a gyerekeket. Nem volt autó, amikor a bútort kellett hozni. Kétségbeesésemben telefonáltam a DIGÉP szállítási osztályára. Adtak embert, kocsit. Innen, a kerületből jöttek a KISZ-fiataiok. Tény: elsején fogadtuk az első 120 gyereket. Azóta már 160 gyerek van. Ha akkor, ha tavaly nem segítenek ennyien, akkor mi se bírtuk volna ... — Az a honfoglalás volt... — Azóta se változott semmi. Lakásóvodában dolgozni nehéz. A feltételek rosszabbak. Ez tény, amin vitatkozni sem lehet. Itt az óvóhőknek, a dadáknak kell többet adniuk magukból. Azzal nem alkudhattunk meg, hogy nem teljesítjük mindazt, r.nv' a nevelési tervben van. A gyerekek nem járhatnak rosz- szul. Mindezt mi megbeszéltük a szülőkkel. Az eredmény? Udvarunk nincs, de még egy park sincs a környékünkön, mégis minden szabadtérre tervezett, szabadtérre előírt foglalkozást megtartottunk. Ha kérjük, jönnek a szülők most is. Kísérik a gyerekeket a Népkertig, vagy tovább, ha kell. Lénye, gében hat lukasban vagyunk. A MIK két brigádja felajánlotta, hogy patronálja az óvodát. A József Attila és a Kandó Kálmán brigád ... — A lakásóvoda kényszer, megoldás, de megoldás. Mit lehet könnyíteni a gondokon addig? — Nézzen ki az ablakon: körülöttünk még mindig építési terület van. Tavaly, a novemberi esőzéskor ide valóságos sártengeren keresztül lehetett csak bejutni. Egyik reggel jövök: járda vár. Nem mi szerveztük, a szülők, lerakták a betonlapokat. Nos. erre mondjuk mi azt, hogy a társadalom a partnerünk. A szomszédos iskolában termet adnak, ha kérünk, most is ott volt egy kiállításunk a gyerekeink munkájából, vagy itt a házfelügyelő, Galajda Petemé. Egy olyan báb-paravánt készítettek... — Ez mind apró dolog. A nagy gond az udvar. — A szülők is kérték már. Elmentünk a beruházási vállalathoz. Itt mellettünk nem lehet udvar, de kinéztünk a közelben, itt a dombon egy csendes helyet, ahol park lesz. Előbb építik meg, a játékokkal együtt. A kertészeti vállalat segít, ha munkáskéz kell, akkor a szülők is jönnek ... Bent is megoldódik most már a gyerekek tor. náztatása. Várjuk a bukfencszőnyegeket, a tornapadokat. — Emlékszik, amikor megkapta a kulcsokat? — Volt pillanat, hogy nagyon keserűek voltunk. Elmúlt, lassan jólesik visszanézni. Ez nem azt jelenti, hogy nem álmodozunk egy új óvodáról, csak azt, hogy úgy érezzük, nem adtunk a gyerekeknek így sem kevesebbet ... Magunkban nem bírtuk volna, de ez természetes ... Délután van. Gyermekért jönnek az első szülők. Köszönés közben hallom: — Persze. Bejövünk néhá- nyan és segítünk.,. LEVELEZÜNK A múlt héten elsírtam az olvasóknak, hogy rettegésbe taszított egy névtelen levél. Nem is akármilyen, hanem újságbetükböl és sorokból összeollózott, krimi-hangulatot árasztó üzenet. TöDben kifejezték együttérzésüket, melyet ezúton is köszönök., Most azonban egy másik levélírónak szeretnék válaszolni, aki — annak rendje és módja szerint — névvel és lakcímmel is ellátta nekem címzett sorait. Hidas Ágnes (remélem, jól olvastam el az aláírását) szerint nem túl szerencsésen tettem szóvá, hogy egyik nagyvállalatnál, a munka dandárjában szállítójárművek, daruk vesztegeltek az udvaron, mivel a gépkocsivezetők továbbképzésen vettek részt. Hidas Ágnes attól tart, hogy az olvasók egy része azt olvasta ki cikkemből, hogy általában ellenzem a felnőtt dolgozók továbbképzését. „Feltételezem, hogy ha önnek, akár asztaltársaságban — hozzáfűzöm, hogy szeretném is feltételezni — nyilatkozni kellene szakmunkások, fizikai dolgozók továbbképzésének szükségességéről, vagy az ellenkezőjéről, nem egyedül lenne a ma már szerencsére nemcsak gondolat, hanem "gyakorlat pártolásában.” Nos, én is szeretném feltételezni, hogy a kedves levélíró feltételezi rólam az egyértelműen igenlő nyilatkozatot. Változatlanul úgy vélem azonban, hogy a még eredményesebb munka érdekében úgy kell továbbképezni magunkat, hogy lehetőség szerint ne menjen a munka rovására. Szervezés kérdése az egész. Talány szóban forgó továbbképKsen azt is megtanulják a vállalat dolgozói, miként lehet úgy beosztani, „szervezni” a nap huszonnégy óráját, hogy jusson belőle erre is, arra is néhány. ÖNJÁRÓ TEHÉNKÉK Azt hallottam valamelyik reggel a rádióban, hogy bemutatóval egybekötött tanácskozást rendeztek egy közös gazdaságban, mezőgazda- sági szakemberek részére. A helyes legelőgazdálkodásról volt szó. A hírhez fűzött rövid kommentárból az is kiderült, hogy a tanácskozás házigazdái ésszerűen hasznosítják a legelőket. A tehénkéket. ugyanis az év bizonyos szakában legeltetik is, és így a takarmány tekintélyes hányadát nem kell hazaszállítani a rétről. Csökkennek azóta a fuvarköltségek! Pompás ötlet! A tehén közismerten önjáró és a hasában szépen hazaviszi a füvet. mely egyben hajtóanyagként is szolgál. Briliáns ötlet! De mintha már valahol, valamikor hallottam volna ilyesmiről. MAKKANVAN A címben szereplő szöveget — mint utóbb kiderült, hirdetést — egy falusi kerítésen láttam sok évvel ezelőtt. Krétával volt írva. Abért nem felejtettem el máig sem, mert csak hosszú fejtörés után jöttem rá az értelmére: MAG KAN VAN. Ha netán valaki — urbánus ember létére — nem tudná, mi értendő mag-kan alatt, annak csak ennyit: a kismalacokat sem a gólya nozza. Azóta sok év telt el, és — ne vegyék dicsekvésnek! — okosodtam is valamennyit. Ám még ma sem megy keny- nyen egyik-másik szöveg megfejtése. Olvasom például egy jelentésben: . a CSMTI elkészíti a generálorganizációs tervet.” Kicsivel később: „... a MIBER az INTRANSMAS-t bízza meg.” Azok között, akik e három szó pontos jelentését megfejtik és írásban beküldik, egy választási malacot sorsolok ki. Lehet, hogy MÁRKÁN lesz belőle — ha megnő. (bekcs)