Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

> a miskolciaké a szé ROVATVEZETŐ* MOLNÁR SANDORNE TELEFON; 18-221 Ne a vevő szaladgáljon! Esőbeállót kérünk! A Lenin Kohászati Művek dolgozói közül naponta na­gyon sokan várakoznak az 1-es kapuval szembeni autó­buszállomásnál. A temetői megállónál hasonló a helyzet. Ha esik, nincs hová beállni az utasoknak, mert ezen a két helyen nincs váróhelyiség. Szerintem ennél gyérebb for­galmú helyekre is tettek eső­beállókat. Naponta közleke­dem ezen az útvonalon, így látom, hogy rossz idő esetén áznak-fáznak az utasok. Nem lehetne az említett helyekre is esőbeállókat építeni? — írja Tapló Imre, Miskolc, Jedlik utcai lakos. Kérik vissza a régi járatot Kinek jó a .Miskolci Közlekedé­si Vállalat új menetrendje a 4-es vonalon? — kérdezi nagyon sok, bosszankodva várakozó utas Gö- römbölyön. Az eddig 4-es jelzés­sel végig közlekedő autóbusz ugyanis elfogadható időközön­ként (6—8 percenként) tette meg útját. Üjabban 4 A jelzéssel a Hamburger J. útig közlekedtet­nek járatot, és a végállomásig csak 15—20 percenként megy a 4-es jelzésű busz. Ismétlem: ki­nek jó ez? Mert nem jó azoknak a szülőknek, akik a régi vég­állomásnál levő óvodába hord­ják a kisgyermeküket, sőt nem jó azoknak sem, akik az ugyan­ott levő orvosi rendelőbe sze­retnének mihamarább eljutni. Azt már nem is vesszük tragi­kusan, ha az ugyancsak itteni húsboltban és fűszerboltban tör­ténő vásárlás alkalmával az ed­dig öl-hatperces várakozás he­lyett 20 perceket kell álldogálni. De ugyancsak bosszankodhat az a téglagyári dolgozó is, aki a műszak után minél előbb szeret­ne hazajutni. Jó lenne, ha visszaállítanák a régi menetrend szerinti járatokat, vagy legalább a 4/A jelzésű járat a régi végállomásig közlekedne. Varjú Bertalan gyárvezető, Görömböly Nem volt becsületes dolog Június 1-én délután a- me­gyei kórházzal szemben levő ABC-áruházban a napi bevá­sárlást végeztem. A pénztár­nál előttem egy idősebb asz- szony fizetett. Már távozóban volt, amikor a pénztárosnő megkérdezte tőle: hány darab tízforintost adott vissza? Az asszony szemrebbenés nélkül válaszolta, hogy kettőt. A pénztárosnő nagy bocsánat­kérés közepette még egy tíz­forintost adott vissza neki azzal, hogy három járt volna. Másnap megtudtam, hogy a vevő sajnos nem mondott igazat: este. záráskor tíz fo. rint hiány mutatkozott, amit a pénztárosnőnek — saját zsebből — pótolni kellett... Erdélyi András Miskolc Legkönnyebb valakit „lerázni" azzal, hogy jöjjön vissza holnap vagy holnapután, „majd meglátjuk”. Ilyen eset történt Seres Károllyal is, aki Riga kismotort vá­sárolt június 7-én a Bajcsy-Zsilinszky úti Járműszakboltban.-Amikor, hazavitte délután, már észlelte az első hibát: a kerék ráfja el volt görbülve. Másnap visszavitte az üzletbe, ahol ör­dögi gyorsasággal megoldották a problémát: egy másik mo­torból „kerékcserét” hajtottak végre. A vásárló már akkor megemlítette, hogy motorikusán is észlel hibát a járműben. Megnyugtatták azzal, hogy az majd „bekopik”. Jóslatuk nem vált be, mert másnap már be sem tudta indítani a motort. Édesapjával visszavitette az üzletbe (mivel ő szolgalatban volt), ahol el akarták küldeni a szervizbe. Mivel a bácsi erre nem volt hajlandó, ők szállították el. Ez történt tegnap, s közölték a vásárlóval, hogy pénteken érdeklődjön. Munkaidejének letelte után Seres Károly felkereste szer­kesztőségünket — s kérte segítségünket —, mert az üzletben ö sem kapott megnyugtató választ. Amikor ugyanis a Jármű- szakbolt vezetőjével közölte, hogy a jótállási jegyen szerepel egy olyan pont, mely szerint a három napon belüli meghibá­sodás esetén kérheti a cserét, azt válaszolták, érdeklődjön pénteken. S amikor szóvá tette, hogy ő ebbe nem nyugszik bele — félve attól, hogy pénteken meg az lesz a válasz, hogy már lejárt a három nap — az volt a válasz: mehet, ahová akar. Felhívtuk az üzlet vezetőjét, aki nagyon készségesen közöl­te velünk, hogy csak küldjük át a panaszost, elintézik az ügyet. Mivel az üzlet a szomszédságunkban van, kíváncsiak voltunk az elintézés módjára. Hamarosan megtudtuk: mire a vásárló (két perc alatt) adaért, az üzletvezető már elment ebédelni. Ez is egy elintézési módja a dolognak. Reméljük, a folyta­tása nem ilyen lesz ... M. S.-né Kéményégetés különdíjért? A június elsején életbe lépett új Volán-menetrend 384-gyel bővítette a megyében indí­tott járatok számát. Ezeknek többsége Miskolcon, a Búza téri végállomáson kezdi meg út­ját, s itt is fejezi be. A zsúfoltság tehát elméletileg tovább nőtt, de csak elméletileg Azok az autóbuszok ugyanis, amelyek egy óránál hoszabb ideig tartózkodnak a végállomáson, ál­talában kötelesek visszatérni a telephelyre. így csak a tartalékként azonnal ,,bevethető” jár­művek maradnak az indulásra várakozók mellett a pályaudvaron. Ez egyben a balesetve­szélyt is csökkenti, hiszen az utasoknak nem kell az autóbuszlabirintusban bolyonganiuk... (Solymos felv.) Május 24-én a Mélyvölgy és a Papszer utcában éget­ték a kéményeket. Ez nem baj, szükséges; amit kifogá­solok, a következő: egy sze­mély járta végig a lakáso­kat, holott tudtommal csak kettőnek szabad kéményt égetni. A másik: mindenütt kért hol kisebb, hol nagyobb összeget, holott a kémény­égetésért eddig nem fizet­tünk, az évi kéményseprési díjért ezt a munkát is el kel­lett végezni. A kifizetett pénzről semmiféle elismer­vényt vagy nyugtát nem kaptunk. Kérjük az illetékesek vá­laszát: mi a helyzet ezzel kapcsolatban? Földi Lajos lakóbizottsági elnök Köszönet óz ismeretlennek Május 31-én Miskolcon, a belvárosban elhagytam akta­táskámat. Benne esernyő, irodakulcs, bérlet. Ezt postán elküldték címemre, feladóját azonban, aki Kiss János, Miskolc, Szentpéteri kapu 80. szám alatt szerepelt a borí­tékon, a jelzett címen nem találtam meg. Ezúton mon­dok köszönetét az ismeret-, lennek, hogy- visszajuttatta értéktárgyaimat. Oláh József Miskolc. Bollóalja 83. sz. Építőtáborba utazók, fioyelem! Ezúton közöljük az 1976 nya­rán önkéntes építőtáborba utazó fiatalokkal, hogy június 13-án a vaskúti és máíéházai táborokba a Miskolc-Tiszai pályaudvarról 9.50-kor induló személyvonattal utazhatnak Budapest-Keleti pá­lyaudvarig, majd innen tovább 14.07 órakor a Budapest-Józscf- városi pályaudvarról Kiskunha­lasig; Kiskunhalasról a 17.56 óra­kor induló személyvonattal Ba­jára. Baján a vasútállomáson 30.00 órakor buszok várják a tá- borozókat. A Csepelre és Halásztelekre tartó fiatalok a Miskolc-Tiszai pályaudvarról 6.55 órakor induló gyorsvonattal utazhatnak Buda­pest-Keleti pályaudvarig. A Békéscsabára készülő építő- táborozók a Miskolc-Tiszai pá­lyaudvarról 9.50 órakor induló személyvonattal utazhatnak Bu- dapest-Keleti pályaudvarig, in­nen a 12.50 órakor induló sze­mélyvonattal Békéscsabára. Az említett vonatokon helybiz­tosítást kértünk a MÁV Miskolci Igazgatóságától. Minden táborozónak eredmé­nyes munkát, és kellemes idő­töltést kíván, A KISZ Borsod megyei Bizottsága A Borsod megyei Vízművek értesíti kedves vendégeit, hogy A MEZŐKÖVESDI ÉS A SÁROSPATAKI STRANDFÜRDŐKÖN JÚNIUS 15-TÖL MEGKE'Z DODIK A NÉPSZERŰVÉ VÁLT televíziónézéssel egybekötött esti fürdőzés Mezőkövesden színes tv: vasárnap és hétfő kivételével mindennap 19.15 órától 22.30 óráig, Sárospatakon színes tv: kedden, csütörtökön és szombaton 19.15 órától 22.30 óráig. Félreértés elkerülése végett közöljük, hogy a nappali strandolok számára reggel 8.30 órától este 6 óráig a mezőkövesdi strandfürdő mindennap, a sárospataki hétfői napok kivételével NYITVA TART. A gyógyfürdő-részleg Mezőkövesden minden hétfőn zárva van! A közelben nincsen más Beit, háziasszonyok nélkül A reggel kibírhatatlan. Tízkor jönnek a gyáriak. Műszakváltáskor újra sokan vannak. A fenti tőmonda­tokkal összefoglalható a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat Besenyői utcai ABC-áruházának egy napja. Tavaly augusztus 20- án adták át rendeltetésének az új üzletet. Altkor, az el­ső hónapokban hatszázezer forint volt a havi forgalom. Most kilenoszázezer. Akkor a boltban 10 egész- és egy félállásos dolgozó volt. Most tízen dolgoznak. Kupakok, akárcsak másutt Úgy tűnik, az üzlet be­vált, jóllehet — s ez keres­kedői számítás — egy ugyan­ilyen nagyságrendű üzletet érdemesebb lett volna a vá­ros valamelyik sűrűn lakott negyedében felépíteni. Itt a környéken szinte csak gyá­rak, üzemek, vállalatok van­nak. Az itt dolgozó munká­sok ellátásának megjavítá­sára hozták létre az üzletet. Szükség volt rá, hiszen a közelben csak a Zsarnai-te- lepen van egy k'is bolt. Lát­tam az üzletet reggel, dél­ben és este. Láttam belülről és kívülről. Beszéltem ve­vőkkel és az üzletvezetővel. Beismerem, hogy egy panasz nyomában mentem. Mi is le­hetett volna más a panasz, mint a bolt előtti italozás? A kép kívülről szokványos miskolci kép. A környező üzemekben 6 óra és fél nyolc között kezdődik a munka­nap. Az üzlet előtt kupak­halmaz, fém csikorog az em­ber talpa alatt. Vitázni lehet azon, hogy a munkába igyekvők vagy a műszakot befejezett dolgozók isznak-e. Feltehetően egyik „csak” sem lenne igaz. Fél­decik, sörök. Egy, vagy több üveg. Néhány táska egész üveghalmazt nyel el. Ezek­nek egy része sem haza ke­rül. A csúcsforgalomban nehéz A kép fél hatkor belülről: a csúcsforgalomra készülnek. Előre lemért kenyérrel, a húsáruk előkészítésével, a csomagolással. Amikor meg­nyílik az ajtó és megkezdő­dik a roham, odabent lehe­tetlenség lenne az eladók­nak azon tűnődni, hogy ho­va kerül a megvásárolt pa­lackok tartalma. Drótos József üzletvezető elmondotta, hogy a bolt tíz dolgozója közül heten van­nak bent reggel. Ez azt je­lenti, hogy az egyik nap hosszú, a másik nap félmű­szakot dolgoznak az eladók és a pénztárosok. Hogy ez jó-e a dolgozóknak? Kény- szerűség, ahogyan a reggeli kapkodva dolgozás is az. A csúcsforgalom hattól, kilenc óráig tart, utána már csak néhány vevő jön, majd tíz óra tájban kezdenek szállin­gózni az üzemi bevásárlók, akik egy-egy üzemrész meg­rendeléseivel jönnek. A reg­geli italfogyasztásról írtam előbb. Nos, száz és száz em­ber itt veszi meg a tízórai­ját, a napi tejét, tehát mind­azt, amiért az üzletet létre­hozták. Jellemző adat példá­ul, hogy az úgynevezett ne­héz árukból, cukorból, liszt­ből, zsírból havonta csak két-három mázsánvi fogy. (Másutt ez a legtöbb). El­fogy viszont hetente 70—80 láda üdítő ital, heti tizenkét láda borsodi víz, elfogy, ha van, napi 6O-r-70 kiló felvá­gott. Más dolog — és ezt a reggeli vevők panaszolták —, hogy felvágottból nincs megfelelő választék, s nem­egyszer kevés is az áru. Kendéinek, de nem kúpnak Nem a bolton múlik per­sze. A bőit rendel, kínálna szívesen pácolt árut. lángolt pecsenyét.... Mindent. Itt nem háziasszonyok vásárol­nak, az emberek viszont a tízóraijukban szeretik a sok­féle ízt. Érdemes lenne el­gondolkodni azon. hogy en­nek a különös szerepű bolt­nak nem biztosíthatnának-e különös szerepéhez illő ellá­tást? Valahogy úgy, ahogyan sörből nemegyszer biztosíta­nak. Végezetül kiszámítot­tuk: a havi kilenoszázezer forintból csak 170—180 ezer forintot költenek italra a bolban. S ez összehasonlítva más üzletekkel, • nem rossz arány. A látvány feltűnő, Pensze. ha csak kettőtől árulnának palackos árut, már a műszakból hazatérők­nek, ha reggel nem lenne kisüveg, ha ... Ma még van. Itt is, má­sutt is. Kár. mert szép a bolt, s mert kellett ide a város peremére, a gyárak közé. Bizonyság rá a szesz nélkül is jelentős forgalom. (bartha)

Next

/
Oldalképek
Tartalom