Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-07 / 133. szám

üjÉSiillSÉ up találkozója Az elmúlt héten rendez­ték meg a tapolcai kemping­ben az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda táborá­nak területén az ifjúmunká­sok első megyei találkozóját. A programban többek kö­zött összetett honvédelmi verseny, természetjárás, aka­dályverseny szerepelt. A honvédelmi versenyt a fér­fiaknál a Lenin Kohászati Mü­vek és a mezőkövesdi járás, a nőknél a mezőkövesdi járás csa­pata és Miskolc „D-válogatottja nyerte; a miskolci lányok a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói. A természet- járó akadályversenyt a férfiak­nál a sátoraljaújhelyi járás és a DIGÉP ír. csanata, a nőknél ugyancsak az újhelyi járás és az LKM ií. csapata nyerte. Vita a kollektiv szerződésekről Bérek, túlórák, munkaruha (Folytatás az 1. oldalról) Az szb-titkárok vitatták annak helyességét, hogy „vá­logatás nélkül” megadják az alsó bérhatárt. Netán olyan­nak is, aki nem érdemli meg. Varga Barnabás meg­védte a DIGÉP álláspontját, mondván: úgy vélik, aki nem alkalmas arra, hogy a kategória rávonalkozó bérté­telének alsó határába beso­rolják, az alkalmatlan a rá­bízott munkakörből fakadó feladatok elvégzésére is. Az ilyennel pedig jobb meg­szüntetni a munkaviszonyt. Sörpótlékot is adnak A Diósgyőri Gépgyárban köztudottan évről évre sok volt a felhasznált túlóra. El­határoztatott tehát, hogy idén már 70 ezer órával csökken­teni kell a számukat. Az új kollektív szerződés tehát úgy rendelkezik; ezentúl csak művezető és fizikai dolgozó részére adható ki túlóra ki­fizetésére engedély. Minden­ki. másnak le- kell „csúsztat­nia”. A túlórázások csökken­tését, a dolgozók szabad ide­jének növelését szolgálja a másik szigorító rendelkezés: munkaszüneti napon és va­sárnap túlórát elrendelni csu­pán a szállításnál, a karban­tartásnál és az energiaszol­gáltatásnál dolgozók körében lehet. Sehol másutt nem! Sok szó esett az szb-titká- rok tanácskozásán arról is, hol milyen bérpótlékokat biztosítanak a dolgozóknak. Mindenki egyetértett abban, hogy lassanként túlburjánzók a „pótlékok” száma, némely helyen indokolatlanul is ,.pót- lékolják” a béreket. Hihetet­lennek tűnik, de igaz: a Bor- sodnádasdi Lemezgyárban például sörpóüékot kapnak a melegüzemi dolgozók. üéluláuosokuak: uetn % Ez utóbbi téma azért ke­rült szóba, mert többen ér­deklődtek a vendégek közül az iránt, vajon a DIGÉP-nél bevezetik-e a délutános mű­szakpótlékot. Merthogy né­hány vállalatnál már van ilyen is. A DIGÉP azonban sajnos nem áll ilyen jól — egyelőre. Anyagi lehetőségei csupán annyit engednek, hogy az éjszakai műszakra meg­adja a 20 százalékos bérpót­lékot, a forgácsoló dolgozói­nak a munkahelyi pótlékot, . a hőkezelő üzemieknek a fo­lyamatos üzemi pótlékot, s a traktorvezetőknek a rakodá­si pótlékot. Többre, most nem futja. Ez persze nem azt je­lenti, hogy jövőre nem fog­nak visszatérni a mindenkit izgató témára. A munkaruhákkal kapcso­latban azonban még' idén in­tézkednek. A kollektív szer­ződés vitája során ugyanis kiderült: a Diósgyőri Gép­gyárban felül kell vizsgálni a munkaruhák kihordási ide­jét, a munkaruhákra jogo­sultak körét szélesíteni kell, de megnézik azt is, kinek jár indokolatlanul. Az év második felében intézkednék erről. Kétszer üt és lél ezer Meggondolkodtató volt a válasz, amit az szb-titkárok kérdésére adott Varga Bar­nabás. Arra ugyanis, hogy hány dolgozó vitatta meg a kollektív szerződést, mennyi és milyen javaslat hangzott el a viták során. A DIGÉP szb-titkára el­mondta: a szerződés irányel­veit és a tervezetét is egy­aránt öt és fél ezer dolgozó vitatta meg. Közülük 632-en ' csaknem másfél ezer javas­lattal járultak a kidolgozá­sához. Főként szociális kér­désekkel kapcsolatban volt nagy az érdeklődés, a legiz­galmasabb viták a bérfej­lesztés és a nyereség elosz­tása körül bontakoztak ki. Érdekes módon munkajogi vonatkozású kérdés vagy ja­vaslat kevés hangzott el, s azok is jobbára szélsőségesek .voltak. Arról nem volt szó, hogy akár itt, akár máshol netán csak egyetlen spontán javas­lat érkezett volna arra: a kötelezettségek körét Is szé­lesítsék a szerződésekben, — ne csak a inonW-t! RADVANYI ÉVA Ladák találkozója Kedvezett az időjárás a Lada gépkocsi-tulajdonosok harmadik országos találko­zójának, amelyet a szovjet Avtoexport Külkereskedelmi Egyesülés és a Bakony Mű­vek közösen rendezett teg­nap Veszprémben. Az M—8- as út 48-as kilométerkövé­nél már kora reggel gyüle­keztek a gépkocsik, az or­szág legtávolabbi vidékéről, Debrecenből és Békéscsabá­ról is érkeztek érdeklődők. A kora délelőtti órákban már csaknem 3Ó00 gépkocsi par­kolt a tágas terepen, ahol autóügyességi versenyt ren­deztek, az AFIT-szakembe- rek pedig díjtalan műszaki karbantartási szaktanácsot adtak, s a résztvevők Igény­be vehe'tték az ugyancsak díjtalan fogyasztásmérést és gyújtásbeáll-ítást is. / A találkozó egyébként el­ső alkalommal viselte a La­da nevet, ezt az indokolja, hogy ez évtől már hazánk­ban is Lada néven kerül forgalomba a Zsiguli néven ismert gépkocsi. 9 prabléva- megmaradás törvénye Anyag nem vész el, csak átalakul! — idézte a még az iskolában tanult axiómát az egyik gazdasági szakember, né­mileg saját munkájára aktualizálva: a probléma nem vész ei, csak átalakul... Az anyagmegmaradás törvényének "min­tájára kreált ..problémameamaradás törvénye” sok példán igazolódik. Az üzemvezetőnek sok baja volt a régi gépekkel. Kért, könyörgött, hogy vigyék el ócskavasnak ezt a sok régi masi. •nát... Nem győzi toldozgatni-foldozgatní őket, s az embe­rek is restellik, hogy nagyapáik eszközeivel és módszereivel dolgoznak. Fogadkozott: ha úi gépeket kap. minden prob­léma megszűnik: nem lesz seleit. az emberek nem fognak morgolódni, s nyolc óra lesz a nyolc óra. A teljes géppark kicserélése után, ha csak lehet, még sötétebb árnyak felhoz­ták az üzemvezető homlokát. Az új géppel az istennek sem tudták hozni a normát. Az emberek keze valahogy nem állt rá az újra, s a még festéksZagú. csülogó-villogó gépeken mindig akadt igazítani való. Aztán: a nagyobb termelékeny­ség miatt gyakrabban kellett anyagot vételezni, gyorsítani kellett a késztermék elszállítását, ráadásul meg kellett szer­vezni a második és a harmadik műszakot is, mert az ú.i gép csak a folyamatos termelést feltételezve volt gazdaságos. Az üzemvezető visszasírta a régi. bár nem problémamentes állapotot, s örök tanulságul jegyezte meg: egy-egv megoldás mindig új feladatot szül. s a probléma nem vész el, csak ál­alakul. Aczél György írta valahol, hogy tévednek azok, akik mai életünket ellentmondásoktól mentesnek szeretnék látni. A szocializmus konfliktusoktól mentes fejlődésében való naiv hit, s a vele rokon álforradalmi voluntarizmus előbb-utóbb kishitűséghez, kiábrándultsághoz vezet. .. Minden megoldás új feladatot szül? Általában így igaz. De az új feladat más. több, s csak annyiban hasonlít az előbbi­hez, hogy meg kell oldani. Ne szegje hát kedvét az üzem­vezetőnek, s másnák se. a problémák hiánytalan lánca. Volt úgy, hogy a lyukas cipő, lyukas tető, kongó kamra okozott gondot. . Gond-érzetünk ma sem kisebb, problémamegoldó szándékaink ma sem igényéinek kisebb erőfeszítést. Egy­szerre ugyanaz és egyszerre más. De probléma. Ez is, az is. B. I. Vagyunk az Ifjú Gárda A VII. városi szemle a Csanyikban Tegnap este le mertem vol­na fogadni, hogy ma sok-sok olyan cikk jelenik meg a la. pókban, amely azzal kezdő­i A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME © központifűtés-szerelőket csőszerelőket lakatosokat hegesztőket minősített hegesztőket . viz- és gázszerelőket A betanított és segédmunkásokat. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást biztosítunk. Kiemelt szereléshelyi pótlék 8, illetve 15%. A Tiszapalkonya-Oszlár-Nemesbikk-Hejőbába-Sajószöged útvonalon lakók részére a naponkénti hazautazást bérelt autóbuszunkkal biztosítjuk. Jelentkezés: Ózd, CSŐSZER Kirendeltség Miskolc, Kabar u. 16. Leninváros CSŐSZER 1. sz. Üzem Munkaügyi csoport Színe és CSURDITÁS A kirándulások, majálisok kedves színfoltja a szalonna- sütés, népszerű nevén a csurdítás. Több ez, mint hét­köznapi értelemben vett táp- lálékkéezités és evés, szer­tartás is egyben. Pattogó ro­zsét, száraz gallyat kell hoz­zá gyűjtögetni, s míg pa­rázzsá hamvad a láng, elő­készíti az ember a szalon­nát, zöldhagymát, kolbászt — ki hogy szereti —, szép egyenletes vastagságú ke­nyérszeleteket vág, nyársat hegyez. Az igazi ínyencek szerint az sem mindegy, mi­lyen fából van a nyárs, hi­szen ez is ad egy kis ízt a szalonnának. Még látni is élvezet a műveletet, és^ na­gyon beteg annak a gyomra, akinek nem fut össze a nyál a szájában, amikor felé hoz­za a szél a piruló, göndörö­dő szalonna illatát. A minap én is végigélvez­tem egy ilyen műveletet a fagyűjtéstpl egészen addig, amíg a tkurdítók leöblítet­ték a zsíros falatokat néhány pohárka kadarkával. Mi ta­gadás, irigyeltem őket, mert minden érzékszervemmel ta­pasztalhattam, hogy nemcsak jól esznek, hanem jól is szó­rakoznak. Tartott az egész „fröstök” — mit/mondjak —1 vagy másfél óráig. Mindössze egyetlen szépséghibája volt a pompás, magyaros módra elkészített és elfogyasztott reggelinek: egy építkezésen zajlott le — munkaidő alatt.’ És hogy szép kerek legyen a történet — mert az élet általában szép kerek törté­neteket produkál —, annak a pavilonrendszerű boltnak az építői készítették el nagy műgonddal és fogyasztották el komótosan . reggelijüket, melyet már nagyon-nagyon várnak a környék lakói. An­nak idején az illetékes szerv képviselője így dicsérte az ország messzi tájáról impor­tált, előre gyártott elemek­ből összeszerelhető boltot:'az a legjobb benne, hogy igen g> orsan összeszerelhető. Attól tartok, hogy a nyi­latkozó nem vette figyelem­be a magyar nép táplálko­zási szokásait. TOVÁBBKÉPZÉS Valami módon kapcsolódik az előző történetkéhez az is, amit a minap az egyik nagy- vállalat igazgatójától hallot­tam. Ügy kezdte, hogy náluk is kevés a szállítóeszköz, s csak erőfeszítések árán tud­ják folyamatosan ellátni anyaggal az egymástól meg­lehetősen távol eső munka­helyeket. Érthető tehát, hogy magas­ra szökött a vérnyomása, amikor kinézve irodája ab­lakén, azt látta, hogy a vál­lalat udvarán szerteszét tö­megével vesztegelnek a kü­lönböző járművek, a munka dandárjában. Gyorsan kiderült, hogy a gépkocsivezetők, darukezelők, szállítómunkások továbbkép­zésen vesznek részt. Továbbképzésen, melynek ugye az a célja, hogy elmé­leti tudással is jól felvértez­ve hajtsák végre politikai és gazdasági feladataikat. Töb­bek között jól megtanulják hogy a munkaszervezés és a munkafegyelem javításáén mit hell tenni, s milyen fon­tos a termelőeszközök (köz­tük a gépkocsik, dömperek, daruk) jó kihasználása. NE FÉLJÜNK A FARKASTÓL! Befejezésül valami egészen más, valami vidám témáról. A villamoson üti meg a fü­lemet a következő Iájelen­tés: „Ja, kérlek, nálunk a vállalatnál, különösen a mi osztályunkon, farkastörvé­nyek uralkodnak .. Ha így van, akkor élvezet lehet ott dolgozni — gon­dolom magamban —, hiszen Farley Mowat nemrégiben megjelent Ne féljünk a far­kastól! című művében kifej­ti: a közhiedelemmel ellen­tétben, a farkasok barátsá­gos,. játékos természetű jó­szágok, életre-halálra kitarta­nak párjuk, családjuk, falka- társuk mellett, szervezett kö­zösségben élnek, egymást tá­mogatják' és emberemlékezet óta nem volt arra példa, hogy megtámadtak volna egy fajtánkbelit. ’ Farley Mowat egyébként tudós, és sok hó­napot töltött el Kanada észa­ki tájain azzal a céllal, hogy közvetlen közelségből tanul­mányozza a farkasok életét. A villamoson panaszkodó valószínűleg nem olvasta a könyvet. Mert ha olvasta volna, nem a szegény far­kasokat, hanem kollégáit, esetleg magát emlegetné tör­vénycsinálóként, amikor az áldatlan állapotokról beszél. Persze, kényelemesebb rá­fogni mindent a szegény jó oldásokra, akik még ki sem kérhetik maguknak. Hadd legyek hát én fogadatlan prókátoruk: Tisztelt uram! Uraim!) Tisztelt Hölgyem! Hölgyeim!) A leghatározot- 1 abban visszautasítjuk! U... u ... u . .. ! U ... u .., u ... (bekes) dik: a hét végére szerencsé­sen megjavult időjárás meg­mentette a . . . — és itt ,iön az esemény neve, majd helyszí­ne és jelentősége. És.iebbe a „sorba” vasárnap beállhatott a városi KISZ-bizottság, pon­tosabban az Ifjú Gárda tel­jes vezérkara és szakaszai is, hiszen a ragyogó napsütésben mégiscsak kellemesebb mene­telni, dalolni, alakizni — mint esős. sáros időben. Nem is beszélve a különösebb felké­szülést is igénylő próbák telje­sítéséről, az úszásról, a lövé­szetről és a harci túráról. A csanyiki KISZ-iskola fő­terén 16 Ifjú Gárda-szakasz, több mint SSo tagja sorako­zott fel, hogy meghallgassa Fülöp Péternek, a KISZ Mis­kolc városi Bizottsága első titkárának beszédét. Erre Tresza János városi If iú Gár­da-parancsnok jelentése után került sor. A beszéd röviden elemezte az ifjúgárdisták ed­digi tevékenységeit, körvona­lazta a KISZ fegyelmezett gárdájának feladatait. A sza­kaszok ezután rajokra oszlot­tak, és_késü délutánig tartott a különféle szemlegyakorla­tok végrehajtása. Késő dél­után került sor a VII. városi Ifjú Gárda-szemle befejező aktusára: a csanyiki munkás- mozgalmi emlékmű ünnepé­lyes megkoszorúzására. H. K. Készülnek az 4 n na-búira A nyári balatoni program kiemelkedő eseménye, a 151. balatonfüredi Anna-bál iránt máris nagy az érdeklődés belföldön és külföldön egy­aránt. A július 24-én tartan­dó bálra sorra érkeznek ,a jegyigénylő levelek a rende­zőséghez, a Veszprém megyei Tanács idegenforgalmi hiva­talához; különösen nagy számban érkeznek levelek az Egyesült Államokból és Ka­nadából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom